OKTAT ÁSGAZDASÁGTAN

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készítette: Varga Júlia

Szakmai felelős: Varga Júlia

2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

3. hét

Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek I.

Emberitőke-elmélet

Kormányzati beruházási döntések

Varga Júlia

A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból az OECD és partner országokban %

2006

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0

Chile Korea Japán Egyesült Ausztrália Izrael Kanada Új-Zéland Egyesült Portugália Mexikó Lengyelország Olaszország Észtország Hollandia Szlovénia Magyarország Spanyolország Csehország Szlovákia Franciaország Ausztria Írország Svédosrszág Izland Belguim Finnország Dánia OECD átlag EU19 átlag

%

Forrás: OECD Education at a Glance 2009

A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból

Összes oktatási szint

A közösségi források aránya az alsó és középfokú oktatási ráfordításokból % 2007

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0

Chile Korea EgyesültKirályság Ausztrália Mexikó Új-Zéland Svájc Hollandia Németország Kanada Szlovákia Japán Szlovénia Csehország EgyesültÁllamok Izrael Franciaország Spanyolország Magyarország Belgium Ausztria Izland Olaszország Oroszorszűg Dánia Lengyelország Észtország Finnország Portugália

%

Forrás: OECD Education at a Glance 2010 (Magyarország: OECD Education at a Glance 2009)

A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból

Alsó és középfokú oktatás

A közösségi források aránya a felsőoktatási kiadásokból % 2007

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0

Chile Korea Egyesült Japán Egyesült Ausztrália Izrael Kanada Oroszország Új-Zéland Olaszország Portugália Mexikó Lengyelorszá Hollandia Szlovákia Észtország Szlovénia Magyarország Spanyolorszá Cehország Franciaország Németország Ausztria Írország Svédország Belgium Izland Finnország Dánia Norvégi OECD átlag EU19 átlag

%

Forrás: OECD Education at a Glance 2010

A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból

Felsőoktatás

1. Az állam munkáltató → vállalati beruházási döntés

2. Egyéni és vállalati döntések befolyásolása A) externális hozamok

B) tovagyűrűző (spillover) hatások C) az oktatási piac tökéletlensége D) az információ tökéletlensége E) esélyegyenlőség

Az állam oktatási szerepvállalásának

magyarázatai

„Stabil, demokratikus társadalom nem lehetséges az írásbeliség és tudás egy olyan minimuma nélkül, amit a legtöbb

polgára birtokol”. (Milton Friedman, 1962)

A) Externális hozamok

• Demokratikus intézmények hatékony működtetése

• Technikai változásokhoz való alkalmazkodóképesség nő

• Alacsonyabb szociális kiadások

• Alacsonyabb munkanélküliség-kompenzációs kiadások

• Alacsonyabb egészségügyi kiadások

• Alacsonyabb bűnözés

• Közösségileg előállított közszolgáltatások

Az oktatás externális hozamai

O

Haszon/

költség

Q D_P

D_e

S

I₁

Magán és externális hozamok

Az oktatás hatékony mennyisége externális

hozamok esetén

D_P+D_E = D_T

O

Haszon/

költség

Iskolázási évek száma D_P

D_E

S D_T

I₁ I₂

Az oktatás hatékony mennyisége externális

hozamok esetén

Támogatás nélkül is hatékony mennyiség

O

Haszon/

költség

Iskolázási évek száma S

D_T

Az oktatás hatékony mennyisége pozitív inframarginális externális hozamok esetén

D_E

Azok, akik iskolázottabb városban (államban) élnek többet keresnek.

Az iskolázottabbak növelik azok

termelékenységét, akikkel együtt dolgoznak.

B) Tovagyűrűző (spillover) hatások

Allokációs hatékonyságveszteségek

• Költözés következtében a közösség számára elvesznek a hozamok és/vagy nőnek a

költségek

(pl. orvosok elvándorlása).

• Egyéni haszon ↔ Közösségi haszon.

B) Tovagyűrűző (spillover) hatások

Az emberi tőke illikvid hitelfelvétel-korlátai

C) Piaci tökéletlenségek

Monopólium – monopszónium

• Monopólium → korlátozzák a beáramlást egy- egy szakmába (felvételi keretszám, kamara stb.).

• Monopszónium → az adott végzettségnek (csaknem) egyetlen vásárlója van (pl. tanár).

Gyakran az állami beavatkozás következménye.

C) Piaci tökéletlenségek

Q Q

W _W

P₀

P₁

D₁

D₂ D₁

D₂

Q₀ Q₁ Q₁ Q₀

P₀ P₁

Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke

A kínálat lassan alkalmazkodik a kereslet eltolódásához - a képzési idő hossza miatt

D) Az információ tökéletlensége (cobweb)

pókhálóciklus

Q Q

W _W

P₀

P₁

D₁

D₂ D₁

D₂

Q₀ Q₁ Q₁ Q₀

P₀ P₁

Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke

D) Az információ tökéletlensége (cobweb) pókhálóciklus

P₂

P₂

Rövid távon az ár (bér alkalmazkodik) - P₂

D₁

D₂ S

w

Q D

A

B C

E

A–B: hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem B–C: 4-5 év múlva hirtelen kínálatnövekedés

C–D: hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására

D–E: visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés

D) Az információ tökéletlensége (cobweb) pókhálóciklus

4-5 éves képzési idejű végzettség esetén

• Adott végzettséggel rendelkezők csak meghatározott részmunkaerő-piacon helyezkednek el.

• A képzési idő hosszú.

• Helyettesítési lehetőség nincs/vagy korlátozott.

• Nincs racionális várakozás.

A pókhálóciklus kialakulásának feltételei

• A várható munkaerő-piaci helyzet előrejelzése

• A képzés általánosabbá tétele

• A képzési idő lerövidítése

• Felvételi keretszámok (?  kínálati monopólium)

A pókhálóciklus hatásának enyhítése