• Nem Talált Eredményt

OKTAT ÁSGAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "OKTAT ÁSGAZDASÁGTAN"

Copied!
28
0
0

Teljes szövegt

(1)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

(2)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)
(4)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készítette: Varga Júlia

Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN 8. hét

Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek III.

A munkaerő-szükségleten alapuló megközelítés, oktatástervezés

Varga Júlia

(6)

Cél: prioritási sorrend kijelölése

Hogyan osszuk el az erőforrásokat (oktatási szintek, oktatási programok között)?

Makroszintű tervezés

(7)

I. Munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés

II. Megtérülési ráták elemzésén alapuló

oktatástervezés

(8)

• A piac rugalmatlan, nem hatékony az erőforrás-

elosztás, a kormányzatnak be kell avatkoznia a piac működésébe.

• Tervezés nélkül hiány/felesleg lesz a különböző képzettségű munkavállalókból.

• Az egyéneknek korlátozott információja van a keresetekről, a munkahelyek kínálatáról és a munkakínálatról.

• Intézményi korlátok akadályozzák az ár(bér) alkalmazkodást és az iskolaszerkezet

alkalmazkodását.

A munkaerő-szükségleten alapuló

oktatástervezés feltételezései

(9)

A munkakínálatot kell a munkakereslethez igazítani

1. Kereslet előrejelzése 2. Kínálat előrejelzése

3. Kereslet és kínálat eltéréséből a

„képzettségigény” előrejelzése

Munkaerő-szükségleten alapuló

oktatástervezés

(10)

j j

j ij

j a l X

E

Az i képzettségű csoport összes foglalkoztatotton belüli aránya a j iparágban

„állandó együttható”

i képzettségű csoport iránti

kereslet

Az összes munka input együtthatója j iparágban

j iparág outputja

Állandó együtthatójú input-output

modellek (Leontief-típusú függvények)

(11)

j j

j ij

j a l X

E

Az output állandó együtthatóknak megfelelően kapcsolódik

• a munka minőségéhez (képzettség)

• a munka mennyiségéhez

• a munka és a többi input közötti helyettesítési rugalmasság: 0

A kereslet változása

(12)

I. MUNKAKERESLET TERVEZÉSE

1. A termelés (GNP, nemzeti jövedelem) növekedésének előrejelzése

2. Szektoronkénti, ágazatonkénti előrejelzés

Tipikus tervezési lépések

(13)

I. MUNKAKERESLET TERVEZÉSE

3. Az ágazatok foglalkozási struktúrájának előrejelzése.

A munka átlagtermelékenységének kiszámítása foglalkozási kategóriánként (munkaegyütthatók)

• nemzetközi összehasonlítás alapján

• a legfejlettebb iparág termelékenysége alapján

• múltbeli trendeket extrapolálva

Tipikus tervezési lépések

(14)

I. MUNKAKERESLET TERVEZÉSE

4. A munkaegyütthatók felhasználásával

gazdasági áganként és szektoronként a szükséges létszám meghatározása

5. Foglalkozási kategóriánként a „szükséges”

iskolázottság meghatározása

Tipikus tervezési lépések

(15)

II. MUNKAKÍNÁLAT ELŐREJELZÉSE

A rendelkezésre álló munkaerőforrás előrejelzése foglalkozási kategóriánként

a) A népesség számának előrejelzése kor, nem iskolai végzettség szerint

b) Foglalkoztatottak száma (korrekciók, nyugdíjba vonulás, elhalálozás, mobilitással korrigálva)

b) A képzési rendszerből munkába állók számának előrejelzése

c) Foglalkozási struktúra előrejelzése

Tipikus tervezési lépések

(16)

III. A KÉPZÉSI RENDSZER KIBOCSÁJTÁSÁNAK TERVEZÉSE

kereslet és kínálat eltéréséből

• az iskolarendszer kibocsátásának meghatározása

Tipikus tervezési lépések

(17)

Mi hiányzik a modellből ?

• Bérek

• Az erőforrások szűkösek (mi legyen az elosztás kritériuma, ha a „szükségletek” kielégítéséhez nem elegendőek az erőforrások)

Munkaerő-szükségleten alapuló

oktatástervezés

(18)

1. Tervezési periódus hosszúsága:

• túl rövid (volt szocialista országok) a képzési periódusok hosszabbak

• túl hosszú (piacgazdaságok) – nehéz előre jelezni

2. Részletezettség szintje:

• helyettesítési rugalmasság ≠ 0

Helyettesíthetőség figyelembe vétele: szakmacsoportos tervezés

Munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés kritikája I.

A módszer keretei között maradva

(19)

3. Felhasznált módszerek:

• A munkaerő-utánpótlás nagy része nem az oktatási rendszerből kilépőkből adódik,

hanem a mobilitásból (inaktívak, munkanélküliek, foglalkoztatottak).

Munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés kritikája I.

A módszer keretei között maradva

(20)

• Mi a „szükséges” képzettség?

• A bérpolitika hatásosabb eszköz.

• A rövid távú egyensúlytalanság a fejlődéshez szükséges.

Munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés kritikája II.

A módszer egészét elutasító kritika

(21)

Munkaerő-szükségleten alapuló tervezés

• A piaci jelzéseknek intézményi akadályai vannak.

• A helyettesítési lehetőség korlátozott.

• A munkaerő mobilitása korlátozott.

Neoklasszikus iskola

• A piac megfelelő jelzéseket ad, egyensúlytalanság esetén a bérek változnak.

• A termelési tényezők:

– tőke – munka

– különböző képzettségű munkák helyettesíthetők

(22)

Tanulmány Minta Helyettesítési rugalmasság Bowles (1969) Különböző országok 2,02

Johnson (1970) USA tagállamok 1,3 Welch (1970) Agrárszektor USA

tagállamok

1,4

Tinbergen (1974) Különböző országok 0,6–1,2 Freeman (1975) USA különböző évek 1,0–2,6

Különböző képzettségű munkák közötti helyettesítési rugalmasság

Source: Freeman, 1986

(23)

• A tőke könnyebben helyettesíthető képzetlen munkával.

• A képzett munka a tőke kiegészítője.

Helyettesíthetőség empirikus eredmények

(24)

• Sokváltozós modellekkel

• Mikroszimulációs módszerrel

• Középtávra

• Nem hasonlítják össze a keresletet és kínálatot

részletesen, a foglalkozások kilátásait értékelik „jó” és

„rossz” kategóriákban.

• 2 évente korrekciók.

• Az előrejelzési eredmények mellett az egyéb kutatási eredmények felhasználása.

• Rugalmassági vizsgálatok (helyettesíthetőség, mobilitás).

Munkaerő-piaci előrejelzések

(25)

• Prioritási sorrend meghatározására a

legnagyobb társadalmi megtérülési rátájú oktatási szint/program kapjon prioritást

• Tehermegosztási javaslatok az egyéni és

társadalmi megtérülési ráták közötti különbség alapján

II. Megtérülési rátákon alapuló

oktatástervezés

(26)

Megtérülési rátákon alapuló oktatástervezés

0 5 10 15 20 25 30

alsófok szakképző középfok

általánosan képző középfok

felsőfok

% egyéni

társadalmi

(27)

• Kereseti adatokat használ a termelékenység mérésére (közszféra bérei?).

• Az externális hatásokat figyelmen kívül hagyja.

• Lassan követi a munkaerő-piaci változásokat.

A megtérülési rátákon alapuló

oktatástervezés kritikája

(28)

Munkaerő-szükségleti módszer Megtérülési ráta módszere Az okozati összefüggés

iránya

Output  szakmák iránti kereslet Szakmák kínálata  Output A hallgatók motivációja a

tanulásban

Nem gazdasági Gazdasági

Képzési költségek +

Ráfordítási együtthatók Állandóak, nincs helyettesítés az inputok között

Változók, az inputok helyettesíthetőek

A különböző munkák közti helyettesítési

rugalmasság

0

A különböző képzettségek keresleti rugalmassága

0

Termelési függvény Leontief Neoklasszikus

A munkaerő-szükségleti módszer és a

megtérülési ráta módszerének jellemzői

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók

Minden tanári jellemzőre, tulajdonságra kontrollálunk, anélkül, hogy megmérnénk őket – feltéve, hogy ezek időben változatlanok.. • Endogenitás (az iskola

Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008.

A munkaerő ágazati struktúrája azt mutatja meg, hogyan oszlik meg a munkaerő a népgazdaság különböző ágazatai és alágazatai között. A munkae- rő ágazati

tetraklóretán Akut/szubakut hepatocelluláris károsodás repülőgépgyártás Triklóretilén Akut hepatocellularis károsodás Tisztító oldószerek Trinitrotoluol

A folyamatot illusztráló diagram címe (A foglalkoztatás alapvet ı tendenciái a három tipikus szektorban) viszont már nem nevezi meg a mintaországot, vagyis azt

A földbírtolum—m'xlwssóg nm'im'iliszm 'm- lrntő i—iiwlkwlése részben feldolgozás—techni- kai okok miatt, nom mutatkozik, részben azonban más élotpályák, kivált az ipar