OKTATÁSGAZDASÁGTAN
OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készítette: Varga Júlia
Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
OKTATÁSGAZDASÁGTAN 11. hét
Tanári munkaerő-piac
Varga Júlia
Forrás: Sanders & Rivers Cumulative and Residual Effects on Future Student Academic Achievement
Tanári fix hatások
50. percentilis
0. percentilis
100. percentilis
8 éves 11 éves
90. percentilis
37.. percentilis
*A legjobban teljesítő tanárok 20%
**A legrosszabbul teljesítő tanárok 20%
A tanári munkaerőpiac sajátosságai
Nem tökéletesen kompetitív
• A kormányzat meghatározó szerepet játszik
fenntartóként és szabályozóként (csaknem monopol helyzetben van fenntartóként és monopszonista a tanárok foglalkoztatásában).
• Szegmentált piac (oktatási szintenként és tantárgyanként)
• Kollektív béralku
• A keresetek elsősorban a végzettség szintjétől és gyakorlati időtől függnek.
• A tanárok felvétele, kiválasztása gyakran nem azon az adminisztrációs szinten történik, mint ahol a béreket meghatározzák.
T S
T L
L C
D S
DT – tanárok irántikereslet
S – tanulók száma C – átlagos
osztálylétszám
LT – tanárok kötelező óraszáma
LS – tanulók összes tanítási óráinak száma
A tanárok iránti kereslet
T – tanárok száma
S – iskoláskorú népesség száma
• beiskolázási életkor
• tankötelezettségi korhatár
• beiskolázási arányok
• évismétlési arányok
• lemorzsolódási arányok
S T S
T
L
C L T
r S
C – átlagos osztálylétszám LT – tanárok kötelező
óraszáma
LS – tanulók összes tanítási óráinak száma
A tanár-diák arány meghatározói
A tanárkínálat meghatározói
• Relatív keresetek és alternatív munkaerő- piaci lehetőségek
• A keresetek struktúrája
• Teljesítménybérezés
• Munkakörülmények
• A tanárképzés és a megkövetelt tanári
végzettség szabályozása
0.9 1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6
55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 Equality
Teacher Relative w ages (using data from the NES)
Teacher relative w ages (adjusted data from the NES and Employment Gazette)
Forrás Dolton, 1990
A tanárok relatív keresetének alakulása
az Egyesült Királyságban
A tanárok relatív kereseti helyzetének alakulása Magyarországon – a tanárok keresete a felsőfokú végzettségűek keresetének arányában 1989–2009
Forrás: Varga, 2009 az ÁFSZ Bértarifa felvételek adatainak felhasználásával
30405060708090100%
1990 1995 2000 2005 2010
year
4050607080%
0 10 20 30 40
Gyakorlati idő
1989 2001
2008
A szakképzett pedagógusok keresete a felsőfokú végzettségúek keresetének
arányában gyakorlati idő szerint 1989-ben, 2001-ben és 2008-ban
A tanárok relatív kereseti helyzetének alakulása Magyarországon
Forrás: Varga, 2009 az ÁFSZ Bértarifa felvételek adatainak felhasználásával
Alternatív munkaerő-piaci lehetőségek
A tanításon kívüli női karrierlehetőségek bővülése (Corcoran et al. 2004; Murnane et al. 1991;
Bacolod 2002; Stoddard 2003; Temin 2002;
Corcoran et al. 2004)
2530354045
ezer
1990 1995 2000 2005
év
Pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma
2025303540%
1990 1995 2000 2005
év
Pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók aránya
%
Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium
Felsőoktatási expanzió – a tanárképzésen kívüli
továbbtanulási lehetőségek bővülése Magyarországon
Tanári fizetések
• meghatározó a végzettség szintje és gyakorlati idő
• a fizetés és teljesítmény között alig van kapcsolat
• nincs differenciálás a munka nehézsége szerint
• egységes fizetések a különböző tárgyat tanítóknak
• egységes fizetések földrajzi területenként
Nem tanári fizetések
• szignifikáns (növekvő) hozam
• képességek (teszteredmények)
• felsőoktatás minősége (Brewer et al, 1999)
• technikai készségek (Grogger and Eide, 1995)
• teljesítmény szerinti bérkülönbségek
A tanári és nem tanári keresetek struktúrája
Q
Bér
D S
W
Q
Tanári kereslet és kínálat
• demográfiailag meghatározott
rugalmatlan kereslet
• homogén kínálat
• a kormányzat határozza meg a béreket
• demográfiailag meghatározott
rugalmatlan kereslet
• homogén kínálat
• a kormányzat határozza meg a béreket
• kormányzati
költségvetési korlát
Q
Bér
D S
W
Q
KTG (Oktatási költségvetés)
Q’
Tanári kereslet és kínálat
A kormányzat
csökkentheti a tanárok iránti keresletet az
osztálylétszám
emelésével, a tanárok óraterhelésének
növelésével
Q
Bér
D S
W
Q
KTG (Oktatási költségvetés)
Q’
Tanárhiány esetén
Növelheti az oktatási költségvetést
Tanárhiány esetén
Bér
Q
D S
W
Q
KTG
W’
KTG’
Tanárhiány esetén
Q
Bér
D S
W
Q
KTG
W’
KTG’
S’
Leszállíthatja a felvételi követelményeket, kevésbé kvalifikált vagy kevésbé jó képességű tanárokat vehet fel.
Forrás: OECD Education at a Glance, 2008 adatai felhasználásával
Átváltás a foglalkoztatás és bérek között
AUT BEL1
BEL2
FIN CZE FRA GRC
NLD IRL JPN
HUN
DEU
NOR ITA
POR
ESP CHE
SWE
NZL
USA
OECD EU
S-KOR
50100150200250%
10 15 20 25 30
Tanár/diák
A 15 év gyakorlati idejű tanárok keresete az 1 főre jutó GDP arányában és a tanár/diák arány
Alsó fokú oktatás ISCED1 2006
Egységes tanári bértábla
Bér
Bértábla szerinti bér Egyensúlyi bér matematika tanár
Egyensúlyi bér történelemtanár
Bér
Foglalkoztatás
Matematikatanár Történelemtanár
D
D S
S
Foglalkoztatás
