• Nem Talált Eredményt

Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia

2011. június

(2)

2

3. hét

Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek I.

Emberitőke-elmélet

Kormányzati beruházási döntések

Varga Júlia

A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból

Összes oktatási szint

A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból az OECD és partner országokban %

2006

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0

Chile Korea Jan Egyesült Ausztrália Izrael Kanada Új-Zéland Egyelt Portugália Mexikó Lengyelorsg Olaszország Észtorsg Hollandia Szlonia Magyarorsg Spanyolorsg Csehorsg Szlokia Franciaorsg Ausztria Írorsg Svédosrsg Izland Belguim Finnország Dánia OECD átlag EU19 átlag

%

Forrás: OECD Education at a Glance 2009

(3)

A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból

Alsó és középfokú oktatás

A közösségi forrás ok aránya az alsó és köz épfokú oktatási ráfordításokból % 2007

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0

Chile Korea EgyesültKirályg Ausztrália Mexikó Új-Zéland Svájc Hollandia Németország Kanada Szlokia Japán Szlonia Csehorsg EgyesültÁllamok Izrael Franciaország Spanyolország Magyarország Belgium Ausztria Izland Olaszország Oroszorsg Dánia Lengyelország Észtország Finnorsg Portugália

%

Forrás: OECD Education at a Glance 2010 (Magyarország: OECD Education at a Glance 2009)

(4)

4

A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból

Felsőoktatás

A közösségi források aránya a felsőoktatási kiadásokból % 2007

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0

Chile Korea Egyelt Jan Egyelt Ausztrália Izrael Kanada Oroszorsg Új-Zéland Olaszorsg Portugália Mexikó Lengyelorszá Hollandia Szlokia Észtorsg Szlonia Magyarorsg Spanyolors Cehorsg Franciaorsg Németorsg Ausztria Írorsg Sdorsg Belgium Izland Finnorsg Dánia Norvégi OECD átlag EU19 átlag

%

Forrás: OECD Education at a Glance 2010

(5)

Az állam oktatási szerepvállalásának magyarázatai

1. Az állam munkáltató → vállalati beruházási döntés 2. Egyéni és vállalati döntések befolyásolása

A) externális hozamok

B) tovagyűrűző (spillover) hatások C) az oktatási piac tökéletlensége D) az információ tökéletlensége E) esélyegyenlőség

A) Externális hozamok

„Stabil, demokratikus társadalom nem lehetséges az írásbeliség és tudás egy olyan minimuma nélkül, amit a legtöbb polgára birtokol”. (Milton Friedman, 1962)

Az oktatás externális hozamai

• Demokratikus intézmények hatékony működtetése

• Technikai változásokhoz való alkalmazkodóképesség nő

• Alacsonyabb szociális kiadások

• Alacsonyabb munkanélküliség-kompenzációs kiadások

• Alacsonyabb egészségügyi kiadások

• Alacsonyabb bűnözés

• Közösségileg előállított közszolgáltatások

(6)

6

Az oktatás hatékony mennyisége externális hozamok esetén

O

Haszon/

költség

Q DP

De

S

I1

Magán és externális hozamok

O

Haszon/

költség

Q DP

De

S

I1

Magán és externális hozamok

DP+DE = DT

O

Haszon/

költség

Iskolázási évek száma DP

DE

S DT

I1

I2

DP+DE = DT

O

Haszon/

költség

Iskolázási évek száma DP

DE

S DT

I1

I2

(7)

B) Tovagyűrűző (spillover) hatások

Azok, akik iskolázottabb városban (államban) élnek többet keresnek.

Az iskolázottabbak növelik azok termelékenységét, akikkel együtt dolgoznak.

Allokációs hatékonyságveszteségek

• Költözés következtében a közösség számára elvesznek a hozamok és/vagy nőnek a költségek (pl. orvosok elvándorlása).

• Egyéni haszon ↔ Közösségi haszon.

Iskolázási évek száma

Támogatás nélkül is hatékony mennyiség

O

Haszon/

költség

S

DT

DE

Iskolázási évek száma

Támogatás nélkül is hatékony mennyiség

O

Haszon/

költség

S

DT

DE Támogatás nélkül is

hatékony mennyiség

O

Haszon/

költség

S

DT

DE

(8)

8

C) Piaci tökéletlenségek

Az emberi tőke illikvid hitelfelvétel-korlátai

Monopólium – monopszónium

• Monopólium → korlátozzák a beáramlást egy-egy szakmába (felvételi keretszám, kamara stb.).

• Monopszónium → az adott végzettségnek (csaknem) egyetlen vásárlója van (pl.

tanár).

Gyakran az állami beavatkozás következménye.

D) Az információ tökéletlensége (cobweb) pókhálóciklus

2. Típusú emberi tőke

A kínálat lassan alkalmazkodik a kereslet eltolódásához - a képzési idő hossza miatt Q Q

W W

P0

P1

D1

D2

D1

D2

Q0 Q1 Q1 Q0

P0

P1 Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke

A kínálat lassan alkalmazkodik a kereslet eltolódásához - a képzési idő hossza miatt Q Q

W W

P0

P1

D1

D2

D1

D2

Q0 Q1 Q1 Q0

P0

P1 Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke

A kínálat lassan alkalmazkodik a kereslet eltolódásához - a képzési idő hossza miatt Q Q

W W

P0

P1

D1

D2

D1

D2

Q0 Q1 Q1 Q0

P0

P1 Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke

Q Q

W W

P0

P1

D1

D2

D1

D2

Q0 Q1 Q1 Q0

P0

P1 Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke

Q

W W

P0

P1

D1

D2

D1

D2

Q0 Q1 Q1 Q0

P0

P1 Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke

(9)

Q D1

Q

W W

P0

P1

D1

D2

D2

Q0 Q1 Q1 Q0

P0

P1 Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke

P2

P2

Rövid távon az ár (bér alkalmazkodik)

- P2

Q D1

Q

W W

P0

P1

D1

D2

D2

Q0 Q1 Q1 Q0

P0

P1 Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke

P2

P2

Rövid távon az ár (bér alkalmazkodik)

- P2 Q

W W

P0

P1

D1

D2

D2

Q0 Q1 Q1 Q0

P0

P1 Hosszú távú kínálat

Hosszú távú kínálat

1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke

P2

P2

Rövid távon az ár (bér alkalmazkodik)

- P2

D

1

D

2

S

w

Q D

A

B C

E D

1

D

2

S

w

Q D

A

B C

E

4-5 éves képzési idejű végzettség esetén

A–B: hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem B–C: 4-5 év múlva hirtelen kínálatnövekedés

C–D: hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására

D–E: visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés

(10)

10

A pókhálóciklus kialakulásának feltételei

Adott végzettséggel rendelkezők csak meghatározott részmunkaerő-piacon helyezkednek el.

A képzési idő hosszú.

Helyettesítési lehetőség nincs/vagy korlátozott.

Nincs racionális várakozás.

A pókhálóciklus hatásának enyhítése

A várható munkaerő-piaci helyzet előrejelzése

A képzés általánosabbá tétele

A képzési idő lerövidítése

• Felvételi keretszámok (? kínálati monopólium)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• Béregyenlet alapján becsült bérkülönbség ≠ diszkrimináció, mivel vannak nem megfigyelhető csoportszintű különbségek a termelékenységben.. → Ezeket hogyan

Az ilyen tudás és készség megszerzése tényleges kiadásokat jelent, mivel megszerzőjét neveltetése, tanulmányai vagy tanonckodása idején is el kell tartani:

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

C hile Ko rea Egy es ült Japán Egyesült Ausztráli a Izrael Kanada Oroszors z ág Új-Zéland Olaszország Portugália Mexikó Lengyelors z á Hollandia Szlovákia Észtország

Társadalmi megtérülés → mennyire jövedelmező a társadalomnak oktatásra költeni (társadalom ≠ költségvetés).. Pénzügyi megtérülés → mennyire jövedelmező

Hogyan változott az iskolázás hozama a rendszerváltozás után Magyarországon.. OLS

növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért

• Nettó társadalmi hozam 0 (csak az elosztás változik).. Különféle szűrési költségek melletti egyensúlyi állapotok 2. • Nincs szűrés nélküli egyensúly. csoport