OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia
2011. június
2
3. hét
Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek I.
Emberitőke-elmélet
Kormányzati beruházási döntések
Varga Júlia
A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból
Összes oktatási szint
A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból az OECD és partner országokban %
2006
0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0
Chile Korea Japán Egyesült Ausztrália Izrael Kanada Új-Zéland Egyesült Portugália Mexikó Lengyelország Olaszország Észtország Hollandia Szlovénia Magyarország Spanyolország Csehország Szlovákia Franciaország Ausztria Írország Svédosrszág Izland Belguim Finnország Dánia OECD átlag EU19 átlag
%
Forrás: OECD Education at a Glance 2009
A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból
Alsó és középfokú oktatás
A közösségi forrás ok aránya az alsó és köz épfokú oktatási ráfordításokból % 2007
0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0
Chile Korea EgyesültKirályság Ausztrália Mexikó Új-Zéland Svájc Hollandia Németország Kanada Szlovákia Japán Szlovénia Csehország EgyesültÁllamok Izrael Franciaország Spanyolország Magyarország Belgium Ausztria Izland Olaszország Oroszorszűg Dánia Lengyelország Észtország Finnország Portugália
%
Forrás: OECD Education at a Glance 2010 (Magyarország: OECD Education at a Glance 2009)
4
A közösségi források aránya az oktatási ráfordításokból
Felsőoktatás
A közösségi források aránya a felsőoktatási kiadásokból % 2007
0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0
Chile Korea Egyesült Japán Egyesült Ausztrália Izrael Kanada Oroszország Új-Zéland Olaszország Portugália Mexikó Lengyelorszá Hollandia Szlovákia Észtország Szlovénia Magyarország Spanyolorszá Cehország Franciaország Németország Ausztria Írország Svédország Belgium Izland Finnország Dánia Norvégi OECD átlag EU19 átlag
%
Forrás: OECD Education at a Glance 2010
Az állam oktatási szerepvállalásának magyarázatai
1. Az állam munkáltató → vállalati beruházási döntés 2. Egyéni és vállalati döntések befolyásolása
A) externális hozamok
B) tovagyűrűző (spillover) hatások C) az oktatási piac tökéletlensége D) az információ tökéletlensége E) esélyegyenlőség
A) Externális hozamok
„Stabil, demokratikus társadalom nem lehetséges az írásbeliség és tudás egy olyan minimuma nélkül, amit a legtöbb polgára birtokol”. (Milton Friedman, 1962)
Az oktatás externális hozamai
• Demokratikus intézmények hatékony működtetése
• Technikai változásokhoz való alkalmazkodóképesség nő
• Alacsonyabb szociális kiadások
• Alacsonyabb munkanélküliség-kompenzációs kiadások
• Alacsonyabb egészségügyi kiadások
• Alacsonyabb bűnözés
• Közösségileg előállított közszolgáltatások
6
Az oktatás hatékony mennyisége externális hozamok esetén
O
Haszon/
költség
Q DP
De
S
I1
Magán és externális hozamok
O
Haszon/
költség
Q DP
De
S
I1
Magán és externális hozamok
DP+DE = DT
O
Haszon/
költség
Iskolázási évek száma DP
DE
S DT
I1
I2
DP+DE = DT
O
Haszon/
költség
Iskolázási évek száma DP
DE
S DT
I1
I2
B) Tovagyűrűző (spillover) hatások
Azok, akik iskolázottabb városban (államban) élnek többet keresnek.
Az iskolázottabbak növelik azok termelékenységét, akikkel együtt dolgoznak.
Allokációs hatékonyságveszteségek
• Költözés következtében a közösség számára elvesznek a hozamok és/vagy nőnek a költségek (pl. orvosok elvándorlása).
• Egyéni haszon ↔ Közösségi haszon.
Iskolázási évek száma
Támogatás nélkül is hatékony mennyiség
O
Haszon/
költség
S
DT
DE
Iskolázási évek száma
Támogatás nélkül is hatékony mennyiség
O
Haszon/
költség
S
DT
DE Támogatás nélkül is
hatékony mennyiség
O
Haszon/
költség
S
DT
DE
8
C) Piaci tökéletlenségek
Az emberi tőke illikvid hitelfelvétel-korlátai
Monopólium – monopszónium
• Monopólium → korlátozzák a beáramlást egy-egy szakmába (felvételi keretszám, kamara stb.).
• Monopszónium → az adott végzettségnek (csaknem) egyetlen vásárlója van (pl.
tanár).
Gyakran az állami beavatkozás következménye.
D) Az információ tökéletlensége (cobweb) pókhálóciklus
2. Típusú emberi tőke
A kínálat lassan alkalmazkodik a kereslet eltolódásához - a képzési idő hossza miatt Q Q
W W
P0
P1
D1
D2
D1
D2
Q0 Q1 Q1 Q0
P0
P1 Hosszú távú kínálat
Hosszú távú kínálat
1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke
A kínálat lassan alkalmazkodik a kereslet eltolódásához - a képzési idő hossza miatt Q Q
W W
P0
P1
D1
D2
D1
D2
Q0 Q1 Q1 Q0
P0
P1 Hosszú távú kínálat
Hosszú távú kínálat
1. Típusú emberi tőke
A kínálat lassan alkalmazkodik a kereslet eltolódásához - a képzési idő hossza miatt Q Q
W W
P0
P1
D1
D2
D1
D2
Q0 Q1 Q1 Q0
P0
P1 Hosszú távú kínálat
Hosszú távú kínálat
1. Típusú emberi tőke
Q Q
W W
P0
P1
D1
D2
D1
D2
Q0 Q1 Q1 Q0
P0
P1 Hosszú távú kínálat
Hosszú távú kínálat
1. Típusú emberi tőke
Q
W W
P0
P1
D1
D2
D1
D2
Q0 Q1 Q1 Q0
P0
P1 Hosszú távú kínálat
Hosszú távú kínálat
1. Típusú emberi tőke
Q D1
Q
W W
P0
P1
D1
D2
D2
Q0 Q1 Q1 Q0
P0
P1 Hosszú távú kínálat
Hosszú távú kínálat
1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke
P2
P2
Rövid távon az ár (bér alkalmazkodik)
- P2Q D1
Q
W W
P0
P1
D1
D2
D2
Q0 Q1 Q1 Q0
P0
P1 Hosszú távú kínálat
Hosszú távú kínálat
1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke
P2
P2
Rövid távon az ár (bér alkalmazkodik)
- P2 QW W
P0
P1
D1
D2
D2
Q0 Q1 Q1 Q0
P0
P1 Hosszú távú kínálat
Hosszú távú kínálat
1. Típusú emberi tőke 2. Típusú emberi tőke
P2
P2
Rövid távon az ár (bér alkalmazkodik)
- P2D
1D
2S
w
Q D
A
B C
E D
1D
2S
w
Q D
A
B C
E
4-5 éves képzési idejű végzettség esetén
A–B: hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem B–C: 4-5 év múlva hirtelen kínálatnövekedés
C–D: hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására
D–E: visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
10
A pókhálóciklus kialakulásának feltételei
• Adott végzettséggel rendelkezők csak meghatározott részmunkaerő-piacon helyezkednek el.
• A képzési idő hosszú.
• Helyettesítési lehetőség nincs/vagy korlátozott.
• Nincs racionális várakozás.
A pókhálóciklus hatásának enyhítése
• A várható munkaerő-piaci helyzet előrejelzése
• A képzés általánosabbá tétele
• A képzési idő lerövidítése
• Felvételi keretszámok (? kínálati monopólium)