• Nem Talált Eredményt

Készítette: Szilágyi Katalin

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Készítette: Szilágyi Katalin "

Copied!
47
0
0

Teljes szövegt

(1)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

(2)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)
(4)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készítette: Szilágyi Katalin

Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN 7. hét

A kincsek átka

Szilágyi Katalin

(6)

Tanulságok eddig

• Mélyebb okok („szoft” tényezők) szerepe fontos lehet a fejlődés megértésében

• Intézmények és történelmi múlt szerepe fontos lehet

• Mérési nehézségek (endogenitás)

kezelése: IV regressziók

(7)

Most: természeti erőforrások szerepe

• Elvileg jó dolog: nagyobb vagyon jó

• Több fogyasztás, kevesebb munka

• Több kormányzati bevétel és szolgáltatás

• Kincsek átka (resource curse / paradox of plenty): az ingyenpénz hosszú távon káros

• Természeti erőforrások kísérőjelenségei:

alacsonyabb növekedés, „rossz” gazdasági szerkezet, járadékvadászat, rossz

intézmények, kevés humántőke

(8)

Menetrend

1. Fogalom, stilizált tények, hipotézisek

• Esettanulmányok, leíró statisztikák 2. Átlagos hatások számszerűsítése

• Keresztmetszeti regressziók 3. Országok közötti heterogenitás

• Keresztmetszeti regressziók feltételes hatásokkal

• Országon belüli hatások

(9)

1.Fogalom, stilizált tények

és hipotézisek

(10)

A kincsek átka

• Új értékes természeti erőforrások fölbukkanása

gyakran visszaveti a gazdasági és a politikai fejlődést.

• Jelenség: kincsek átka (bőség paradoxona)

• Empíria: erőforrásgazdag országokban

• alacsonyabb növekedés

• gyöngébb intézmények

• több társadalmi-politikai konfliktus

• Példák sora: Angola, Nigéria, Szudán, Venezuela, Sierra Leone, Kongó, Kolumbia, Bolívia

• Ellenpéldák:

• történetileg USA, Ausztrália, skandináv országok

• közelmúltban: Botswana, Norvégia (Chile, Indonézia, Thaiföld?)

(11)

Növekedés és erőforrások

(12)

Növekedés és erőforrások

(13)

Nigéria

Nigéria (1970)

• GDP per cap (PPP): $1113

• Poverty rate: 36%

• Number of poor: 19m

• Top 2% have same bottom income as: 17%

• Oil revenues since <$2bn 1965 (1995 prices)

• Source: IMF WP/03/139

Nigéria (2000)

• GDP per cap: $1084

• Poverty Rate: 70%

• Number of poor: 90m

• Top 2% have same bottom income as: 55%

• Oil revenues since $350bn 1965 (1995 prices)

(14)

Lehetséges magyarázatok

• Holland kór: kincsek reálfelértékelődéshez

(relatív dráguláshoz), hosszú távon világpiaci kiárazódáshoz, „előnytelen” iparági

szerkezethez vezetnek.

• Politikai átok: az ingyen forrás

járadékvadászathoz, rossz intézményekhez vezet.

• Hamis biztonság: permanens jövedelem

(vagyon) bővülése esetén elmaradnak a folyó jövedelmet bővítő beruházások

(15)

Holland kór

• Holland kór: az új természeti erőforrás tartós reálfelértékelődéshez és „versenyképességi problémához” vezet

• A gazdasági szerkezet átrendeződik (tradable → nontradable)

• Átmeneti súrlódások vs. tartós strukturális problémák

• Tartós növekedési hatás, ha a kiszorított feldolgozóipar különleges (erős iparági kapcsolatok, komplementaritások,

növekedési externáliák)

(16)

Iparági átrendeződés

(17)

Holland kór

(18)

Holland kór: példák

• Spanyolország a XVI. században

• Ausztrália: aranyláz

• Norvégia, Hollandia: 70-es évek

• Oroszország, Azerbajdzsán: 90-

es/2000-es évek

(19)

Hollandia

(20)

Kolumbia

(21)

Kolumbia

(22)

Politikai átok, járadékvadászat

• Hatás a politikai szereplőkre:

• Korrupció (erkölcsi kockázat): több ellopható pénz

• Kiválasztódás: vonzóbb a politikai pálya, átlagos képesség csökken

• Követkemény: gyengébb kihívók és nagyobb kísértés a hivatalban lévőknek több

járadékvadászat, rosszabb intézmények

(23)

A termelő és a járadékvadász

tevékenységek egyensúlya

(24)

Az újonnan felfedezett természeti

erőforrások hatása

(25)

Hamis biztonság, elmaradó beruházások

• A természeti kincsek miatt kevesebb a jövőbeli jövedelmek bővítését célzó

beruházás

• Különösen: elmaradnak a humántőke- fejlesztések

• Mögöttes feltevés: a természeti

kincsek kiaknázásához kevesebb

humántőke kell

(26)

Oktatási kiadások és természeti

kincsek

(27)

Iskolázottság és természeti kincsek

(28)

2.Átlagos hatások

(29)

Növekedési hatások

• Sachs–Warner (1995, 2001): The curse of natural resources, NBER WP 5398

• Keresztmetszeti növekedési regressziók (ld. Barro, MRW)

nyersanyagfüggőséggel kiegészítve

• NYAF : nyersanyagexport/GDP (nyersanyag-kitermelés/GDP,

nyersanyagexport/teljes export, egy

főre jutó földterület)

(30)
(31)

Értelmezés

• Nem stukturális viszony, de robusztus empíria

• Sokféle mutató és sokféle specifikáció

• A nyersanyagfüggőség nemcsak proxy

• Közvetett hatások becslése: főleg a

bezárkózáson keresztül

(32)

Áttételes növekedési hatások

• Gylfason (2000): Natural Resources,

Education, and Economic Development CEPR DP 2594

• Keresztmetszeti regressziók:

• Növekedési regresszió erőforrás-

ráutaltsággal (erőforrások közvetlen hatása)

• Oktatás és erőforrások, növekedés és

oktatás (erőforrások közvetett hatása)

(33)

Közvetlen és közvetett hatások

(34)

3.Országok közötti

heterogenitás

(35)

Heterogenitás

• Jó és rossz példák tömkelege:

• Norvégia, Botswana, Chile, Malajzia

• Szudán, Nigéria, Azerbajdzsán, Bolívia

• A természeti erőforrások hatása csak a

mélyebb (intézményi) különbségeket tükrözi

• Az átlagos eredmény csak összetétel-hatás miatt

• A helyes kérdés: adott intézményi környezetben áldás vagy átok?

(36)

Tőkefajták relatív fontosága

(37)
(38)

Demokratikus országok elnöki

rezsimmel

(39)

Demokratikus országok

parlamentáris rezsimmel

(40)
(41)

Intézmények szerinti heterogenitás

• Mehlum – Moene – Torvik (2006): Institutions and the resource curse EJ, 2006/1

• Intézmény nem köztes ok (kincs intézményi minőség gazdasági teljesítmény), hanem feltétel

• Keresztmetszeti regresszió (SW), de:

intézményi minőséggel kiegészítve

• IM: Political Risk Services mutatók átlaga

(42)

Eredmények

(43)

Becsült parciális hatás

• A erőforrás-ráutaltság becsült parciális hatása:

• Értelmezés:

• Van küszöb

• Áldás és átok is lehet

• Lehet torzított?

(44)

Politikai hatások egy országra

• Brollo–Nannicini–Perotti–Tabellini (2010): The Political Resource Curse, CEPR Discussion Paper 7672

• Brazil önkormányzatok (olajjal és nélküle):

melyek az új feltárások hatásai?

• Korrupció nő

• Politikusjelöltek átlagos képzettsége romlik

• Hatalmon lévők újraválasztási esélyei nőnek

(45)

Tanulságok

(46)

Kincsek átka

• Paradox empirikus eredmény, nagy keresztmetszeti szórással

• Heterogenitás szembetűnő

• Sokféle plauzibilis magyarázat

• Holland kór

• Járadékvadászat

• Elmaradó beruházások

(47)

Normatív következmények

• Feltétel nélküli ingyenpénz (különösen a

„rossz” intézményrendszerű

országokban) gyakran átkos lehet

• Lásd még: segélyezés tapasztalatai

• A veszélyek jól tudhatók és kiküszöbölhetők

• Lásd a norvég állami olajalap példáját (hosszú távú megtakarítás és

diverzifikáció, magas humántőke-

beruházással)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Közismert, hogy a homoktalajokon igen elterjedt a szőlők, gyümölcsösök telepítése, és az ezzel együttjáró a mélyebb rétegű, a telepítés

A Ramann-féle barna erdőtalajok kilúgzási szintje, a humuszos A-szint általában 20-30 cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás és szemcsés, kémhatása gyengén savanyú

Az éghajlati erőforrások közül a mezőgazdasági termelés szempontjából döntő szerepe van a napsütéses órák számának és ezen tényező területi alakulásának (1-2.. A

Az ökológiai gazdálkodás – mint a mezőgazdaság csúcstechnológiája – csak abban az esetben lehet eredményes, ha az emberi tudás minden eddigi eredményét

• Kooperáció elve: Három szempontból is értelmezhető: (1) a nemzetközi környezeti együttműködés mint egy sajátos kooperáció; (2) a társadalom tagjainak, szakmai és

Ennek lényege olyan felméréseken alapul, melyeknek célja az, hogy megállapítsák, hány válaszadó lenne hajlandó fizetni és mennyit a környezet megóvásáért, az emberek

Mivel az adott munkahelyen dolgozóknál jobban senki sem ismeri az ott folyó tevékenységeket, ezért az új stratégiára való felkészülés során a dolgozókat

Az energiapolitika céljainak megvalósítását - különösen az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság növelése, valamint a megújuló energiaforrások