OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia
2011. június
2
6. hét
Oktatás és gazdasági növekedés
Varga Júlia
1 főre jutó GDP 1500–2003
0100002000030000USD 1990 ppp
1500 1600 1700 1800 1900 2000
Ev
Nyugat-Európa Ausztrália, Új Zéland, Kanada, USA Kelet-Európa Volt Szovjetunió
Latin-Amerik a Észak-Ázsia
Nyugat-Ázsia Afrik a
Forrás:OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics
http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1 _1_1_1,00&&en-USS_01DBC.html
1 főre jutó GDP 1870–2003
0100002000030000
1990 dollar ppp
1870 1900 1930 1960 1990 2003
Ev
Ausztria Franciaország
Egyesült Királyság Egyesült Államok Magyarország
Forrás:OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics
http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_
1_1,00&&en-USS_01DBC.html
Az 1 főre jutó GDP növekedési üteme (éves átlagok %)
1500–1820 1820–1900 1900–2000
OECD 1,2 2,0
Nem OECD
országok 0,4 0,6
Világ 0,04 0,8 1,9
Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics
http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_800726 5_1_1_1_1,00&&en-USS_01DBC.html
4
Mit mérünk?
Aggregáltjövedelem-növekedés (pl. 1 főre jutó GDP)
Az oktatás szerepe
1. Aggregált termelési függvényeken alapuló mérés 2. Új növekedési elméletek
Aggregált termelési függvény
Solow-modell
Y= f (A, L, K) Y – aggregált jövedelem
A – föld L – munka K – tőke
t – technikai fejlődés
Cobb–Douglas-függvény
α+β+γ=1 Yt=eφtAtαLtβKtγ
K K L
L A
A Y
Y ∆
∆ +
∆ + +
∆ =
γ β
α
φ
A növekedés a különböző inputok növekedésének összeadódó hatásából
A maradék problémája
Output növekedési
üteme Technikai
változás
Munka növekedése (munkaóra)
Föld „érték”- növekedése
Tőke növekedése
K K L
L A
A Y
Y ∆
∆ +
∆ + +
∆ =
γ β
α φ
Output növekedési
üteme Technikai
változás
Munka növekedése (munkaóra)
Föld „érték”- növekedése
Tőke növekedése
K K L
L A
A Y
Y ∆
∆ +
∆ + +
∆ =
γ β
α
φ
6 Műszaki fejlődés (Solow)
A munka összetételének és minőségének változása (Denison, Schultz)
Miért segítheti elő az iskolázottság a növekedést?
• Fizikai tőke kiegészítője (Griliches, 1969; Psachropoulos, 1973; Layard, 1975).
• Gyorsabb az alkalmazkodás a változó igényekhez (Psacharopoulos, 1984).
• Lassabban használódik el, mint a fizikai tőke (Miller, 1967).
• Az iskolázás a fogyasztás alternatívája (olyan erőforrásokat csoportosítanak át a termelésbe, amelyeket elfogyasztottak volna (Miller, 1967).
• Az oktatás növeli a munka termelékenységét (Mankiw, Romer, Weil 1992).
• Növeli a gazdaság innovációs kapacitását, az új ismeretek, új technológiák
elősegítik a növekedést (endogén növekedési elméletek (Lucas, 1988; Romer, 1990; Aghion–Howitt,1998)
• Javítja a (máshol kifejlesztett) új technológiák alkalmazásának képességét (Nelson–Phelbs 1966; Benhabib–Spiegel 2005).
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Schultz vizsgálata (1961)
• „Képzettségállomány” növekedése ∆SE
A munkaerő-állomány átlagos befejezett iskolai éveinek száma szorozva egy iskolaév „értékével” = az iskolázás költségeivel (az elmulasztott keresetekkel együtt).
• ∆LI* a munkajövedelemnek az a növekedése, amelyet akkor várhatott volna egy személy, ha nem változnak a keresetek.
• Az iskolázottság növekedéséből adódó jövedelemnövekedés
VE=∆SE r (r = az oktatás átlagos megtérülési rátája).
• Oktatás hozzájárulása a növekedéshez:
VE/∆LI*
8
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez – Denison vizsgálata
(1962, 1964, 1967, 1974, 1979, 1984, 1985)
Y=AKα(LE)1-α E – az iskolázottság átlagos szintje.
Denison vizsgálata
1. Súlyozó változó (wc) adott végzettségű relatív kereseti pozíciója a bázisvégzettséghez (w8) 2. Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása Pc
3. Kiinduló index: férfiakra- nőkre, minden évre
4. Korrekció a munkanélküliséggel, az iskolázási napok számával és részvételi arányokkal
5. Együttes index kiszámolása férfiakra és nőkre (súlyozás keresetekkel)
6. Az együttes, standardizált indexek felhasználásával a munka input változásának kiszámítása 7. Az oktatás gazdasági
növekedéshez való hozzájárulását a munka input iskolázottság
változása miatt bekövetkezett hányadát megszorozza a nemzeti jövedelem bérekre fordított
hányadával
∑
= 9
0 c
P c
w c
Az oktatás nemzeti jövedelem való hozzájárulása az Egyesült Államokban
Legmagasabb iskolai végzettség
Súly we
A foglalkoztatottak százalékos megoszlása
1976 márciusában Pe
Kiinduló indexek we∗Pe
Férfiak Nők Férfiak Nők
Nincs 87 0,32 0,26 0.278 0.226
1–4 osztály 93 1,65 0,72 1.535 0.670
5–7 osztály 97 4,65 2,75 4.511 2.638
8 osztály 100 6,36 4,92 6.360 4.920
Középfok 1–3 oztály
111 15,68 15,97 17.405 17.727
Középfok 4 osztály
122 38,80 49,88 17.336 60.854
Felsőfok 1–3 év
142 15,69 16,28 22.280 23.443
Felsőfok 4 év 184 10,00 6,42 18.400 11.813
Felsőfok 5 vagy több év
207 6,85 2,80 14.180 5.796
Összesen – 100 100 132.315 128.087
Időszak 1929–
48
1948–73 1973–82
A nemzeti jövedelem teljes növekedési üteme
2,44 3,58 1,26
A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága
0,48 0,52 0,62
A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya %
19,70 14,00 49,20
1 foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme
1,33 2,45 – 0,26
A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága
0,48 0,52 0,62
A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya %
36,1 21,2 ..
Forrás: Denison 1985
10
• Keresztmetszeti adatok
• Korrekció: kor, nem, munkaidő, iskolázottság
• Kereseti különbségek mérik a termelékenységkülönbségeket
• Csak az oktatás mennyiségét méri (minőség konstans az időben)
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez %
Mérési problémák
Kereseti különbségek használata
Denison (súly), Schultz (megtérülési ráta)
• keresztmetszeti adatok problémája
Ország Az oktatás hozzájárulása
a gazdasági növekedéshez
Kanada 25,0
Egyesült Államok 15,0
Belgium 14,0
Dánia 4,0
Franciaország 6,0
Németország 2,0
Olaszország 7,0
Görögország 3,0
Izrael 4,7
Hollandia 5,0
Norvégia 7,0
Egyesült Királyság 12,0
Japán 3,3
Malajzia 14,7a
Fülöp-szigetek 10,5
Dél-Korea 15,9a
Forrás: Psacharopoulos, 1984
aSchultz módszere
aDenison módszere
• képesség miatti torzítás
• határterméknek megfelelő bér Cobb–Douglas típusú függvény
egységnyi helyettesítési rugalmasság) ok-okozati kapcsolat iránya
a hosszú-távú növekedési ütem exogén a modellekben
Az iskolázott munka mint termelési tényező CES függvény (Mankiw,Romer,Weil 1992)
β α β
α − −
= t t ( t t ) 1
t K H A L
Y
Output
Tőke
Emberitőke- állomány
Technológia Munka
Az output rugalmassága a tőkeinputra
Az output rugalmassága az emberitőke-inputra
α+β<1 konstans helyettesítési rugalmasság
β α β
α − −
= t t ( t t ) 1
t K H A L
Y
Output
Tőke
Emberitőke- állomány
Technológia Munka
Az output rugalmassága a tőkeinputra
Az output rugalmassága az emberitőke-inputra
α+β<1 konstans helyettesítési rugalmasság
12
Endogén növekedési elméletek
• A Solow-modellben a hosszú távú növekedés forrása exogén.
• Az endogén növekedési modellek a technológiai változás ütemének meghatározóit modellezik, amit a Solow-modell adottságnak tekint.
• A fenntartható gazdasági fejlődés endogén módon magyarázható az emberitőke- akkumulációval.
• A nagyobb növekedési ütem az iskolázásra fordított több idővel és a hatékonyabb oktatási rendszerekkel magyarázható.
Endogén növekedési elméletek (Lucas, 1990)
γ β
β t t t a t t
t AK u h L h
Y 1 ,
)
( −
=
technológia
tőke
a munkára fordított idő
a reprezentatív egyén emberitőke-szintje munka
átlagos emberi
tőke
γ β
β t t t a t t
t AK u h L h
Y 1 ,
)
( −
=
technológia
tőke
a munkára fordított idő
a reprezentatív egyén emberitőke-szintje munka
átlagos emberi
tőke
Az iskolázottság mérése
Az iskolázottság szintje, az átlagos befejezett iskolázási évek száma (endogén növekedési elmélet), vagy az iskolázottság változása (neoklasszikus modellek) fontosabb-e?
Mennyiség mérése
• Írástudási arány – (Romer)
• Részvételi arányok (Barro 1991, Mankiw, Romer, Weil)
• Átlagos befejezett iskolázási évek száma (Barro–Lee, 1993, 2001) Minőség mérése: mennyit tanultak a tanulók/hallgatók az iskolában?
• Standardizált teszteredmények a nemzetközi teszteken (Hanushek-Kimko, 2001) (Wössman, 2003)
γ β
β
t a t
t t t
t AK u h L h
Y 1 ,
)
( −
=
a munkára fordított idő
– a gazdaság egyforma,
„reprezentatív”
egyénekből áll – idejüket munka és emberi tőke felhalmozás között osztják meg
γ β
β
t a t
t t t
t AK u h L h
Y 1 ,
)
( −
=
a munkára fordított idő
– a gazdaság egyforma,
„reprezentatív”
egyénekből áll – idejüket munka és emberi tőke felhalmozás között osztják meg
14
Az iskolázás mennyisége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme
Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960–2000
Magyarázó változók:
átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP
kiindulószintje 1960
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme
Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos
növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói
teszteredmények
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos
növekedési üteme (%) 1960–2000
Magyarázó változók:
átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiinduló szintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói
teszteredmények
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
