• Nem Talált Eredményt

Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN"

Copied!
18
0
0

Teljes szövegt

(1)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia

2011. június

(2)

2

1. hét

Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek I.

Emberitőke-elmélet

Varga Júlia

Előzmények

„Az állótőke részének kell tekinteni a társadalom valamennyi tagjának minden gazdaságilag hasznos tudását és képességét. Az ilyen tudás és készség megszerzése tényleges kiadásokat jelent, mivel megszerzőjét neveltetése, tanulmányai vagy tanonckodása idején is el kell tartani: alapjában véve úgy kell felfogni őket, mint az illető személyen rögzült és megtestesült tőkét.”

Adam Smith, A nemzetek gazdagsága

„Teljesen egyértelmű a válasz arra a gyakran vitatott kérdésre, vajon a nem materiális emberi javak (szolgáltatások) a nemzetgazdaság részei, vagy sem. Mivel az

iskolázottabb nemzetek ugyanolyan anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint az iskolázatlanabb népek, és mivel a magasabb iskolázottság csak a több anyagi jószág elfogyasztásával járó oktatási folyamaton keresztül biztosítható, az iskolázottabb népek nagyobb tőkét birtokolnak, amelynek hozadéka a munka termelékenységében fejeződik ki.”

Von Thünen 1875

(3)

3

Az emberitőke-elmélet formális kidolgozása

• Theodor W. Shultz : The Economic Value of Education, 1963.

• Gary S. Becker: Human Capital, 1964.

• Jacob Mincer: Schooling, Experience, and Earnings, 1962.

A tudás mint tőke

• A magasabb termelékenység forrása az iskolában és gyakorlatban szerzett tudás.

• A tudás felhalmozása jelenlegi haszonról (más befektetési lehetőségekről) való lemondás útján történik.

• A ráfordítás és a hozam időben elválik.

(4)

4

Életkereseti görbék

Magyarország, 1989, vállalati szféra Forrás: ÁFSZ Bértarifa felvétel adatai alapján

100000200000300000400000500000600000

Ft

20 30 40 50 60

kor

Általános iskola Szakiskola

Érettségi Diploma

Magyarország, 2009, Vállalati szféra

Forrás: ÁFSZ Bértarifa felvétel adatai alapján

(5)

5

Életkereseti görbék jellemzői

1. A magasabb végzettségűek életkereseti görbéje magasabban helyezkedik el.

0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2

15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 é le tkor (év)

log kereset

általános is kola s zakmunkásképz ő

érettségi f els őf ok

0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2

15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 életkor (év)

log kereset

általános iskola szakmunkásképző

érettségi f elsőf ok

1989 2002

Referenciakategória 16 éves, csak általános iskolát végzettek

Forrás: Kézdi Gábor számításai az OMK Bértarifa felvételének adatai alapján. In:

Munkaerő-piaci Tükör 2004

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

5000 10000 15000 20000 25000

(6)

6 2. A kereseti görbék az életkorral együtt csökkenő ütemben emelkednek, az életpálya végén megáll a keresetek növekedése, vagy csökkenés figyelhető meg.

3. A magasabb végzettségűek kereseti görbéje később indul, később éri el a csúcspontját, mint az alacsonyabb végzettségűeké.

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

5000 10000 15000 20000 25000

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

5000 10000 15000 20000 25000

(7)

7 4. Az iskolai végzettség szerinti kereseti különbségek felfelé haladva nőnek (bármely életkorban annál nagyobbak az iskolázottsághoz kapcsolható kereseti előnyök, minél magasabb iskolázottságról van szó).

Az emberitőke-elmélet feltételezései

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

5000 10000 15000 20000 25000

(8)

8

Emberitőke-elmélet ─ alapmodell

• MP=W

• Az egyén haszonmaximáló.

• Teljes (aktív) élettartamát veszi figyelembe.

• Jól informált (az összes változó értékét ismeri).

• Ő fizeti a képzés költségeit.

A beruházási döntés – alapmodell

Haszon = életkereseti többlet

(9)

9

A beruházási döntés – alapmodell Költségek

1. Közvetlen költség: oktatással kapcsolatos kiadások (tandíj, tankönyv stb.) C1 2. Közvetett költség: elmulasztott kereset C2 = Ws–1

A beruházási döntés – alapmodell

Haszon és költségek

(10)

10

A haszon jelenértéke

Költségek jelenértéke

Oktatási beruházási döntés

t t s s n

t

i

W W

) 1 (

)

(

1

1

+

=

• A hozam különböző időpontokban jelentkezik.

• A jelenlegi bevétel többet ér, mint a jövőbeli.

• Pl. befektethető és jövedelmet hozhat.

t t s

n

t

i

C W

) 1 (

)

(

1 1

1

+

+

=

t t s

n

t n

t

t t s s

i C W

i W NCV W

Max

) 1 (

) (

) 1 (

) . (

1 1 1

1

1

+

− + +

= −

=

=

(11)

11

Diszkontráta kiválasztása

Piaci kamatláb vagy szubjektív időpreferencia-ráta?

Szubjektív időpreferencia-ráta: az egyén milyen arányban hajlandó jelenlegi fogyasztását jövőbelire elcserélni?

Diszkontráta kiválasztása, ha nem lehet oktatási célra hitelt felvenni

1. Időpreferencia ráta < piaci kamatláb

Az egyén a fogyasztás elhalasztását kisebb áldozatnak értékeli, mint a piac.

i = piaci kamatláb (ez a valódi haszon-lehetőség költség) 2. Időpreferencia ráta > piaci kamatláb

Az egyén a fogyasztás elhalasztását nagyobb áldozatnak értékeli, mint a piac.

i = szubjektív időpreferencia-ráta

Belső megtérülési ráta = r

t t s

n

t n

t

t t s s

r C W

r W W

) 1 (

) (

) 1 (

)

(

1 1

1 1

1

+

= + +

=

=

(12)

12

Egyéni döntés, ha nincs hitel

(13)

13

(14)

14

Miért tanulnak eltérő ideig az emberek?

1. Különbözik a haszon.

2. Különböznek a költségek (elmulasztott keresetek, közvetlen költségek, a haszon várható begyűjtési időszaka).

3. Különböznek az időpreferencia-ráták diszkontráták.

Különbözik a haszon

Különböznek a képességek.

(15)

15

Különböznek az időpreferencia ráták

Különböznek a költségek – az elmulasztott

keresetek

(16)

16

Különböznek a költségek – a közvetlen

költségek

(17)

17

Különböznek a költségek – a haszon várható begyűjtésének időszaka

Az emberi tőke sajátosságai

Nem választható el tulajdonosától (illikvid).

• Nem adható, ajándékozható el.

• Élettartama tulajdonosa (aktív) élettartamától függ.

• Megszerzéséhez tulajdonosának idejét is be kell fektetnie.

Nagy a kockázat és bizonytalanság, nehezebb hitelhez jutni.

(18)

18

Kockázat és bizonytalanság

Emberi tőke – egyéni haszon

Beruházási haszon 1. Pénzbeli haszon

• kereseti többlet

• egyéb pénzbeli haszon

2. Járulékos haszon (pl. szabadság hossza stb., munkafeltételek) 3. Fogyasztói tőke (nem piaci termelékenység is nő)

• fogyasztói viselkedésre,

• egészségre,

• háztartásvezetésre.

Folyó fogyasztás

t t k s

s

k n k

t n

t

t t j s s m

j j

u i

C W

P u

i W W P

) ' 1

(

] ) (

[ )

1 (

] ) (

[

1

1 1

1 1

1 1

+ +

+ + =

+

=

=

=

=

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• Kérdés: 2003-ra 50%-os béremelés a közszférában, a közszférában dolgozók helyzetének javítására (jó dolgozók megtartására) → hogyan változott a helyzet..

– Német SOEP adatbázis 2005, egyéni tulajdonságok, munkapiaci adatok – Pszichológiai jellemzők: 3 kérdés alapján átlagolt 7 pontos skála:. • Nyíltság (openness:

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

C hile Kore a Egye sü lt Japán Egyesült Ausztrá lia Izrael Kanada Oroszors zá g Új-Zéland Olaszország Portugália Mexikó Lengyelorsz á Hollandia Szlovákia Észtország

Társadalmi megtérülés → mennyire jövedelmező a társadalomnak oktatásra költeni (társadalom ≠ költségvetés).. Pénzügyi megtérülés → mennyire jövedelmező

Hogyan változott az iskolázás hozama a rendszerváltozás után Magyarországon.. OLS

növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért

• Nettó társadalmi hozam 0 (csak az elosztás változik).. Különféle szűrési költségek melletti egyensúlyi állapotok 2. • Nincs szűrés nélküli egyensúly. csoport