OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia
2011. június
2
1. hét
Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek I.
Emberitőke-elmélet
Varga Júlia
Előzmények
„Az állótőke részének kell tekinteni a társadalom valamennyi tagjának minden gazdaságilag hasznos tudását és képességét. Az ilyen tudás és készség megszerzése tényleges kiadásokat jelent, mivel megszerzőjét neveltetése, tanulmányai vagy tanonckodása idején is el kell tartani: alapjában véve úgy kell felfogni őket, mint az illető személyen rögzült és megtestesült tőkét.”
Adam Smith, A nemzetek gazdagsága
„Teljesen egyértelmű a válasz arra a gyakran vitatott kérdésre, vajon a nem materiális emberi javak (szolgáltatások) a nemzetgazdaság részei, vagy sem. Mivel az
iskolázottabb nemzetek ugyanolyan anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint az iskolázatlanabb népek, és mivel a magasabb iskolázottság csak a több anyagi jószág elfogyasztásával járó oktatási folyamaton keresztül biztosítható, az iskolázottabb népek nagyobb tőkét birtokolnak, amelynek hozadéka a munka termelékenységében fejeződik ki.”
Von Thünen 1875
3
Az emberitőke-elmélet formális kidolgozása
• Theodor W. Shultz : The Economic Value of Education, 1963.
• Gary S. Becker: Human Capital, 1964.
• Jacob Mincer: Schooling, Experience, and Earnings, 1962.
A tudás mint tőke
• A magasabb termelékenység forrása az iskolában és gyakorlatban szerzett tudás.
• A tudás felhalmozása jelenlegi haszonról (más befektetési lehetőségekről) való lemondás útján történik.
• A ráfordítás és a hozam időben elválik.
4
Életkereseti görbék
Magyarország, 1989, vállalati szféra Forrás: ÁFSZ Bértarifa felvétel adatai alapján
100000200000300000400000500000600000
Ft
20 30 40 50 60
kor
Általános iskola Szakiskola
Érettségi Diploma
Magyarország, 2009, Vállalati szféra
Forrás: ÁFSZ Bértarifa felvétel adatai alapján
5
Életkereseti görbék jellemzői
1. A magasabb végzettségűek életkereseti görbéje magasabban helyezkedik el.
0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2
15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 é le tkor (év)
log kereset
általános is kola s zakmunkásképz ő
érettségi f els őf ok
0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2
15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 életkor (év)
log kereset
általános iskola szakmunkásképző
érettségi f elsőf ok
1989 2002
Referenciakategória 16 éves, csak általános iskolát végzettek
Forrás: Kézdi Gábor számításai az OMK Bértarifa felvételének adatai alapján. In:
Munkaerő-piaci Tükör 2004
kor
alt szm
kf ff
15 25 35 45 55
5000 10000 15000 20000 25000
5000 10000 15000 20000 25000
6 2. A kereseti görbék az életkorral együtt csökkenő ütemben emelkednek, az életpálya végén megáll a keresetek növekedése, vagy csökkenés figyelhető meg.
3. A magasabb végzettségűek kereseti görbéje később indul, később éri el a csúcspontját, mint az alacsonyabb végzettségűeké.
kor
alt szm
kf ff
15 25 35 45 55
5000 10000 15000 20000 25000
5000 10000 15000 20000 25000
kor
alt szm
kf ff
15 25 35 45 55
5000 10000 15000 20000 25000
5000 10000 15000 20000 25000
7 4. Az iskolai végzettség szerinti kereseti különbségek felfelé haladva nőnek (bármely életkorban annál nagyobbak az iskolázottsághoz kapcsolható kereseti előnyök, minél magasabb iskolázottságról van szó).
Az emberitőke-elmélet feltételezései
kor
alt szm
kf ff
15 25 35 45 55
5000 10000 15000 20000 25000
5000 10000 15000 20000 25000
8
Emberitőke-elmélet ─ alapmodell
• MP=W
• Az egyén haszonmaximáló.
• Teljes (aktív) élettartamát veszi figyelembe.
• Jól informált (az összes változó értékét ismeri).
• Ő fizeti a képzés költségeit.
A beruházási döntés – alapmodell
Haszon = életkereseti többlet
9
A beruházási döntés – alapmodell Költségek
1. Közvetlen költség: oktatással kapcsolatos kiadások (tandíj, tankönyv stb.) C1 2. Közvetett költség: elmulasztott kereset C2 = Ws–1
A beruházási döntés – alapmodell
Haszon és költségek
10
A haszon jelenértéke
Költségek jelenértéke
Oktatási beruházási döntés
t t s s n
t
i
W W
) 1 (
)
(
11
+
−
−=
∑
• A hozam különböző időpontokban jelentkezik.
• A jelenlegi bevétel többet ér, mint a jövőbeli.
• Pl. befektethető és jövedelmet hozhat.
t t s
n
t
i
C W
) 1 (
)
(
1 11
+
−
+
=
∑
t t s
n
t n
t
t t s s
i C W
i W NCV W
Max
) 1 (
) (
) 1 (
) . (
1 1 1
1
1
+
− + +
= −
−=
=
−
∑
∑
11
Diszkontráta kiválasztása
Piaci kamatláb vagy szubjektív időpreferencia-ráta?
Szubjektív időpreferencia-ráta: az egyén milyen arányban hajlandó jelenlegi fogyasztását jövőbelire elcserélni?
Diszkontráta kiválasztása, ha nem lehet oktatási célra hitelt felvenni
1. Időpreferencia ráta < piaci kamatláb
Az egyén a fogyasztás elhalasztását kisebb áldozatnak értékeli, mint a piac.
i = piaci kamatláb (ez a valódi haszon-lehetőség költség) 2. Időpreferencia ráta > piaci kamatláb
Az egyén a fogyasztás elhalasztását nagyobb áldozatnak értékeli, mint a piac.
i = szubjektív időpreferencia-ráta
Belső megtérülési ráta = r
t t s
n
t n
t
t t s s
r C W
r W W
) 1 (
) (
) 1 (
)
(
1 11 1
1
+
= + +
−
−=
=
−
∑
∑
12
Egyéni döntés, ha nincs hitel
13
14
Miért tanulnak eltérő ideig az emberek?
1. Különbözik a haszon.
2. Különböznek a költségek (elmulasztott keresetek, közvetlen költségek, a haszon várható begyűjtési időszaka).
3. Különböznek az időpreferencia-ráták diszkontráták.
Különbözik a haszon
Különböznek a képességek.
15
Különböznek az időpreferencia ráták
Különböznek a költségek – az elmulasztott
keresetek
16
Különböznek a költségek – a közvetlen
költségek
17
Különböznek a költségek – a haszon várható begyűjtésének időszaka
Az emberi tőke sajátosságai
Nem választható el tulajdonosától (illikvid).
• Nem adható, ajándékozható el.
• Élettartama tulajdonosa (aktív) élettartamától függ.
• Megszerzéséhez tulajdonosának idejét is be kell fektetnie.
Nagy a kockázat és bizonytalanság, nehezebb hitelhez jutni.
18
Kockázat és bizonytalanság
Emberi tőke – egyéni haszon
Beruházási haszon 1. Pénzbeli haszon
• kereseti többlet
• egyéb pénzbeli haszon
2. Járulékos haszon (pl. szabadság hossza stb., munkafeltételek) 3. Fogyasztói tőke (nem piaci termelékenység is nő)
• fogyasztói viselkedésre,
• egészségre,
• háztartásvezetésre.
Folyó fogyasztás
t t k s
s
k n k
t n
t
t t j s s m
j j
u i
C W
P u
i W W P
) ' 1
(
] ) (
[ )
1 (
] ) (
[
11 1
1 1
1 1
+ +
+ + =
+
−
−=
=
=
−
=