• Nem Talált Eredményt

Az emberi tőke és az oktatás szerepe az Európai Unióban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az emberi tőke és az oktatás szerepe az Európai Unióban"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az emberi tőke és az oktatás szerepe az Európai Unióban

Tandi Laura Doktorandusz hallgató

Szegedi Tudományegyetem

Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola

„Generációk diskurzusa” (Szeged 2013. 05. 24.)

(2)

Szerkezet

• Bevezetés

• Szakirodalmi áttekintés

• Hipotézisek

• Módszertan

• Következtetések

• Irodalom

(3)

Bevezetés

• Globalizáció

• Verseny

• Gazdasági folyamatok megértése

• Emberi tőke

• Tudás

• Oktatás

(4)

Szakirodalmi áttekintés I.

Adam Smith – 1959

klasszikus közgazdaságtan alapjai

human capital

“személyben rögzült és megtestesült tőke”

von Thünen – 1800-as évek első fele emberitőke-elmélet gazdaságtani alapjai iskolázottság és tőke közötti kapcsolat

Keynes – 1936

animal spirit = ösztön a mérlegelés felett

(5)

Szakirodalmi áttekintés II.

Robbins – 1935

„a közgazdaságtan az a tudomány, amely az emberek viselkedését mint célok és különféleképp felhasználható szűkös eszközök közötti viszonylatokat kutatja.”

Solow – 1957

új növekedési modell – technikai haladás – része a humán tőke

Schultz – 1971

Human Capital Theory

szakképzettség és tudás = tőke

(6)

Szakirodalmi áttekintés III.

Schumacher – 1973

emberi szabadság – közgazdaságtan nem

hasonlatos a fizikához

minőségek

Rosenberg – 1976

elméleti stratégiák felől a fogyasztói viselkedések kutatása felé Ha a közgazdaságtan nem tudomány, akkor mi? (1994)

(7)

Hipotézisek

• Emberi tőke – gazdasági fejlődés tőke és munka csak részben magyarázzák

• Oktatás szerepe

nyugati társadalmak – emberi tőke jelentősebben nőtt az általános értelemben vett tőkénél – magasabb gazdasági fejlettség

• Európai Unió – tudásmenedzsment centrum-periféria problémája

(8)

Módszertan

Leíró céltípus – emberitőke-elmélet kialakulása és gazdasági hatásai

Nomotetikus – a terület általános megértésére törekszik

Kvalitatív jelleg – szöveges, elméleti alapok felhasználása a hipotézisek megfogalmazására

Deduktív módszer – elméleti következtetés- ből konkrét megfigyelésekkel való későbbi tesztelés

(9)

Következtetések

• Az emberi tőke - gazdasági fejlődés - tőke és munka szerepe nem kizárólagos - emberi tudás

felértékelődik

Európai Unió – ember meghatározó erőforrás - kompetenciáik folyamatos fejlesztése egyénileg versenyképes szervezet is

versenyképes alkalmazkodás, proaktivitás

• Az oktatás = emberi tőkébe való beruházás

oktatáspolitika kulcskérdés

(minőségi) oktatás szükségessége - bonyolult modern életmód - egyre magasabb képzettség szükségessége

(10)

Nyitott kérdések

• Tudás fontossága

• Tudás mérhetősége

• Tudás megjelenése a közgazdasági elméletekben

(11)

Köszönöm a figyelmet!

E-mail: laura.tandi@inbox.com

Jelen előadást „Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával című, TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 azonosítószámú projekt támogatja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

(12)

Irodalom

Baráth, T. (2006): A versenyképesség dimenziói.

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kozoktatas _versenykepesseg-11_versenykepesseg_dimenzioi letöltve: 2013. január 12.

Bittner, P. (2002): Karriertervezés és személyzetfejlesztés = tudásmenedzsment. CEO magazin. 2002/6. szám.

Cohn, E., Geske, T. (1990): Economics of Education. Pergamon Press. Oxford, NY.

Kengyel, Á. (2013): Az oktatás hozzájárulása a fenntartható növekedéshez a harmadik ipari forradalom korszakában. Közgazdasági Szemle. 2013/1. szám

Marosán, Gy. (2011): A gazdasági döntés evolúciós elméletének néhány kérdése. Köz-Gazdaság. 2011/1. szám.

Pelle, A. (2013). Az oktatási rendszer mint a versenyképesség javításának egyik fő pillére. Szabad Egyetem.

http://www.youtube.com/watch?v=jLu1A_Vp6t8 http://www.youtube.com/watch?v=SStQz6G3nNU letöltve: 2013.

március 15.

Rapkin, D. P., Avery, W. P. (szerk.) (1995): National Competitiveness in a Global Economy. Lynne Rienner.

London.

Robbins, L. (1935): An Essay on the Nature and Significance of Economic Science. Maxwell. London.

Rosenberg, A. (1976): Microeconomic Laws: A Philosophical Analysis. University of Pittsburgh Press, Pittsburgh, PA.

Rosenberg, A. (1994): If economics isn’t science, what is it? The Philosophy of Economics: an Anthology.

Cambridge University Press. New York, NY.

Schultz, T. W. (1971): Investment in Human Capital: The Role of Education and of Research. Free Press. New York.

Schumacher, E. F. (1973): Small is Beautiful. A Study of Economics as if People Mattered. Blond & Briggs.

London.

Smith, A. (1959): A nemzetek gazdagsága. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Solow, R. M. (1957): Technical Change and the Aggregate Production Function. The Rewiev of Economics and Statistics. 1957/3. szám

Sveiby, K. E. (2001): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK–KERSZÖV Kiadó. Budapest.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ebből a szempontból fontos különbséget tenni a differenciált integráció és a többsebességes Európa között: míg az előbbi értelmezhető a klubelmélet keretein

1 A munkát a MTA Bolyai János kutatási ösztöndíja („Az izraeli innovációs ökoszisztéma – Tapasztalatok Magyarország számára”).. kutatói humánerőforrás tükrében

azt igyekszik megállapítani, hogy valamely változó t időszaki értékére más változó vagy változók korábbi értékei milyen mértékben hat- nak (1)M. Az osztott

12 Például az üzemanyag-értékesítésből befolyó áfa nagysága attól függ, hogy az üzemanyagot személy- vagy tehergépkocsikba töltik-e (a közvetlenül a

Az 1997. évi adatok szerint Oroszország és az Egyesült Államok részesedése 7,3, il- letve 7 százalékot tett ki a finn összes exportban. E két ország szerepe meghatározó,

Érdemes azonban a nyilvánvaló összefüggést is megfogalmazni: a terü- letegységre jutó nettó hozzáadott érték (és üzemi bruttó jövedelem) alapján messze élen járnak a

A termelésifüggvény-módszeren alapuló, hosszabb távú szimulációk szerint az EU 15, illetve az EU 25 potenciális növekedési üteme is folyamatosan csökkenni fog (Carone et.

Evekkel ezelőtt még hittem abban, hogy a versformák egyenes vonalú fejlődése áthág- hatatlan szabály, ma már tudni vélem, hogy mindez, ami a lírában végbemegy - akár- csak