Statisztikai áttekintés az európai országok 1960 körüli lakáshelyzetéről

326

STATISZTIKAI IRODAL'MI HGYELÖ

DEMOGRÁFlA—KULTÚRSTATISZTI KA

STATISZTIKAI ÁTTEKlNTÉS AZ EURÓPAI ORSZÁG-OK 1960 KÖRUL! LAKÁSHELYZETÉRÖL

(A statistical survey of the housing situation in European countries around 1960.) New York.

1965. United Nations. 75 p.

Az Európai Gazdasági Bizottság La—

kásügyi, Építési és Tervezési Albizott- sága 1963. június 24—i ülésszakán fel—

kérte a Titkárságot, hogy készítsen a

legutóbbi nép— és lakásszámlálási ada—

tokon alapuló statisztikai áttekintést az

európai országok 1960 körüli lakáshely-

zetéről.

A szóban forgó áttekintés Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlová—

kia, Dánia, a Német Demokratikus Köz-

társaság, Finnország. Franciaország, Gö—

rögország, Magyarország, lrország, Olasz—

ország, Hollandia, _,Norvégia, Lengyel-

ország, Portugália, Spanyolország, Svéd—

ország, Svájc, az Egyesült Királyság, a

Német Szövetségi Köztársaság és Jugo—

szlávia lakáshelyzetéről tartalmaz sta—

tisztikai adatokat. Romániára és Török—

országra vonatkozóan csak népességi ada—

tokat tartalmaz a kiadvány, mert ezek—

ben az országokban nem tartottak lakás- összeírást az utóbbi években. Hasonló

a helyzet a Szovjetuniónál is, de itt

néhány, a Titkárság által végzett becs—

lés az 1960. év végi lakáshelyzetre is vonatkozik. Összehasonlítás kedvéért fel—

vették az Egyesült Államok lakáshely—

zetére vonatkozó adatokat is.

A legtöbb ország elfogadta az 1960

körül tartott nép- és lakásszámlálásánál az Európai Statisztikusok Értekezlete ál—

tal készített (1959 júliusában kiadott) Európai Programok alaptételeit; így a közölt adatok lényegükben összehason—

líthatók. A nemzetközileg elfogadott fo—

galmaktól, meghatározásoktól, felosztá—

soktól és tárgyköröktől való eltérést a

kiadvány II. sz. függeléke magyarázza

meg. Ezekre nagy figyelmet kell fordí—

tani, hogy a feltüntetett adatok értel-

mezése helyes legyen.

A kiadvány kilenc táblázatból, tizen-

négy ábrából és két függelékből áll. Hét táblázat a legutóbbi nép— és lakásszámlá—

lásból nyert adatokat tartalmaz, éspedig:

népesség és háztartások; a lakásállo-

mány összetétele (hagyományos és me—

zőgazdasági lakások, egy vagy több csa—

ládos házakban, nem lakóépületekben);

a. lakásállomány kora: helyzete bérleti vonatkozásban: megoszlása nagyság sze—

rint; laksűrűség; felszereltség. -— míg a

többi az 1950 és 1960 körüli összeírás

népességi és lakásadatait veti egybe. A

táblázatokat a lakáshelyzet főbb jellem—

zőit feltüntető ábrák és térkép követip Két további térkép az 1961—1963 közötti , lakásépítési arányszámokat mutatja be és feltünteti a lakáshelyzet javítása ér—

dekében tett erőfeszítéseket. Az I. függe—

lék az áttekintésben használt, az Európai Statisztikusok Értekezlete által készített

országos lakás— és népszámlálási progra—

moknál alkalmazott alapmeghatározáso—

kat tartalmazza, A forrásokat, az össze- írások időpontját és az egyes tábláza—

tokra vonatkozó megjegyzéseket (orszá-—

gonkénti sorrendben) a II. függelék fog—

lalja magában.

(Ism.: Szemes Vidor)

*

CALOT, G. —— FEBVAY, M.:

A DIFFERENCIÁLIS MORTALITÁS A TÁRSADALMI KÖRNYEZET SZERINT. Az 1955—1969. IDÖSZAKBAN FRANCIAORSZÁGBAN

VÉGZETT KISÉRLET Mónszenéneg BEMUTATÁSA

(La mortalité différentielle sulvant le milieu social. Présentation d'une méthode expérimentée en France sur la période 1955-—

1960.) —— Etudes et Conjoncture. 1965. 11. sz.

75—107. p.

A tanulmány elöljáróban kitér az ilyen

adatok megismerésének jelentőségére. Vé—

leménye szerint a különböző társadalmi rétegekhez tartozó népesség halálozási arányszámaiban tapasztalható eltérésekre vonatkozó információk nem csupán szo—

ciológiai szempontból tarthatnak számot az érdeklődésre, hanem az orvos-egész—

ségügyi szolgálat is hasznukat veheti a

mortalitás elleni küzdelemben. A népes—

ség jövőbeni alakulásának előrejelzésében is jó szolgálatokat tehetnek. Alapul szol—

gálhatnak a halálozási arányszám csök—

kenésének becsléséhez: ugyanis a kedvez—

ményezett társadalmi csoportokban meg—

figyelt halálozási arányszám ismerete elő—- segíti a jövőben várható csökkenése mér-

tékének kivetítését. figyelemmel az orvos—

tudomány fejlődésére.

Ennek a közérdekű jellegnek ellenére kevés adat ismeretes a differenciális mor—

talitásról, mert megállapitása sok nehéz—

séggel jár. A tanulmány bevezetője eze—

ket a nehézségeket ismerteti_ a továb—

biakban pedig néev részben tárgyalja a felvetett és vizsgált kérdéseket.

Az első rész leíria és összehasonlítja

az Egyesült Államokban alkalmazott mód-

szert a Franciaországban mali—igan. évek—

re vonatkozó megfigyelésben kipróbált módszerrel.