Az Európai Statisztikusok Értekezlete XI. plenáris ülése

SZEM LE

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETE xu. PLENÁFHS ULÉSE

on. KENESSEY ZOLTÁN

Az Európai Statisztikusok Értekezlete ez évi —- sorrendben a tizenegyedik

— plenáris ülésére június 17 és 21 kö- zött került sor Genfben. Az ülés meg—

nyitásakor Vladimir Velebít, az Euró—

pai Gazdasági Bizottság titkára a kon—

ferenciához intézett üdvözlő beszédében annak a véleményének adott kifejezést, hagy az Európai Statisztikusok Értekez—

lete fennállásának első évtizede alatt e szerv alapitóinak reményei a vártnál messzebbmenően váltak valóra. Vele- bit főtitkár értékelése szerint ,,...az Értekezlet munkája az Európai Gazda- sági Bizottság keretében folyó egyik leg- sikeresebb tevékenység", amelyet az Európai Gazdasági Bizottság igen nagyra

értékel. ,

A konferencia résztvevőinek —-— 28

európai ország, az Egyesült Államok és

Japán statisztikai hivatala vezetőinek (általában elnökeinek), valamint a je—

lenlevő 12 nemzetközi szervezet (köztük a KGST) képviselőinek — a rendelke—

zésre álló viszonylag rövid idő alatt bö- séges napirendet kellett megtárgyalniok.

Összesen 31 pont szerepelt a napirenden s ha ezek nem is voltak valamennyien ' egyforma súlyúak, a feldolgozandó anyag

így is jelentős volumenű volt.

Elsősorban is megtárgyalásra került az ülésen négy munkacsoport jelentése. Az elektronikus adatfeldolgozással foglal—

kozó, a kelet—nyugati nemzetgazdasági mérlegrendszerek összehasonlítását vég- ző, a pénzügyi statisztikára specializált és a lakásügyi és építési statisztikai kér—

déseket feldolgozó munkacsoportok je—

lentéseinek egyes pontjai körül érdemi véleménycsere alakult ki.

Az elektronikus adatfeldolgozással fog—

lalkozó jelentés kapcsán érdekes vita

volt az automatikus ellenőrzési és kor- rigálási problémák kutatásával kapcsola—

tos munka nemzetközi megosztása vonat- kozásában. A vita nyomán Svédország vállalta az iparstatisztika, Olaszország

a népszámlálások, a Német, Szövetségi Köztársaság pedig a külkereskedelmi statisztika vonatkozó kérdéseinek a ku—

tatását. Az elképzelések szerint a fenti országok által kidolgozott megoldások a későbbiekben a többi európai országnak is rendelkezésére fognak állni.

A szocialista és a nyugati országokban használatos nemzetgazdasági mérleg—

rendszerek összehasonlitásával foglalkozó szakértői csoport jelentése fölötti vitában is több fontos megállapodás, jött létre.

Igy a részt _vevő országok megállapod—

tak a szakértők által kidolgozott összeha—

sonlítást elősegítő táblázatok kitöltésé—

ben, Magyarország és Franciaország pe- dig egymással közreműködve ugyanazo—

kat szektorok szerinti bontásban is el fogják készíteni. Lengyelország és OlaSZe ország között megállapodás történt arra, hogy közösen összehasonlítják a két or- szág lakosságának fogyasztási színvona—

lát a nemzetgazdasági mérlegrendszerek keretében.

A pénzügyi mérlegek fölötti vitában kifejezésre ejutott annak szükségessége, hogy az ENSZ jelenlegi nemzetgazdasági mérlegrendszere revízióra szorul. A re—

vízió szükségességét sokféle gyakorlati okból sürgetik azok az országok is, ame- lyek e rendszert használják. Másfelől in—

dokoltnak tartják ezt a szocialista orszá—

gok, mivel a jelenlegi rendszer a szo- cialista országok sajátosságaival és defi—

nícióival nem számol.

A magyar részről e tárgyban előter—

jesztett javaslat szerint — amelyet élénk vita után a résztvevők többsége és az ENSZ Statisztikai Hivatalának az igaz—

gatója is elvben elfogadott —— az ENSZ nemzetgazdasági mérlegrendszerében bi—

zonyos közös keretben két egyenrangú rendszernek kellene helyet kapnia, tehát a' jelenleg használatos és megfelelően re- videált ENSZ rendszer mellett a szo'—

cialista országok részére alkalmas rend—

szernek is. A közös keretben mindkét

1122

rendszer olyan felépítése kívánatos, hogy az abban közzétett adatok — részletes- ségük és megfelelő szerkezeti felépítésük folytán —— a másik rendszerre átszámít—

hatók legyenek. Az ENSZ kétváltozós nemzetgazdasági mérlegrendszerének ke- retében bármelyik változat szerint köz—

zétett adatokat a másik variánst alkal- mazó országok különösebb nehézség nél—

kül a saját rendszerükre átszámíthatják.

Fentieken kívül még

témakörben is (lakásépítési statisztikán közületek statisztikája,

ipari termelési indexek stb.) beható vita folyt. Úgyszintén megvitatta az ülés je—

len sorok szerzőjének a tanulmányát, az ágazati kapcsolatok mérlege tárgyában,1 amelyet az Európai Statisztikusok Érte—

kezlete titkárságának felkérésére mint konzultáns terjesztett elő.

Az ágazati kapcsolatok mérlege nem—

zetközi'leg összehasonlíthatóvá tételének kérdései az ülésen igen élénk érdeklő—

dést keltettek és a konferencia határoza- to't hozott arra, hogy 1964-ben összehívja az input—output szakértők munkacsoport—

ját a vitaindító dolgozatban javasolt témák feldolgozására

A továbbiakban az ülésen tájékoztatás hangzott el az ENSZ statisztikai segély programjának szervezetéről és meneté- ről, a közgazdasági előrebecslésekkel fosz- lalkozó kutatóegységek megalakulásáról, az ENSZ külkereskedelmi statisztikai nomenklatúrája és a szovjet nomenkla- túra közti ,,kulcs" kidolgozásáról, a hiva—

talos statisztikai publikációk rendszeré—

ről és technikájáról stb.

A titkárság beszámolt az ülésen arról, hogy sikerült megfelelő anyagi fedezetet

számos egyéb — népszámlálások.

SZEMLE

biztosítani a konferencia által feldolgo- zott legfontosabb módszertani anyagok külön sorozatban való közléséhez. A ,,Statisztikai Szabványok és Tanulmá—

nyok"a c. sorozat első száma —- mely időközben megjelent ——- Mód Aladámé és R. E. Beales magyar-angol közös nem—

zeti jövedelem tanulmányát tartal- mani—1.3

Az 1963—64. évi program keretében a konferencia a következő munkacsoport- üléseket határozta el:

' LilKözületek statisztikájának munkacso- por a..

" 2.'Nepszámlálási és lakásösszeírási munka- csoport.

3. Ipari termelési indexek és kapuoiódú árl- indexek munkacsoportja.

4 Ágazati kapcsolatok mérlege munkacso—

portja.

5 Munkatermelékenységi adatok (kliens munkacsoport ülés az ILO-val).

6—7. Mezőgazdasági statisztika és mezőgaz- dasági szektormérlegek (közös munkacsoport- ülések a FAO-val és az EGB mezőgazdasági osztályával).

B. Szeminárium a mintavételi eljárás gaz- daságstatisztikai alkalmazása tárgyában!

Végül megemlítendő, hogy az értekez—

leten a ' kétévenként esedékes tisztikar—

újítás is sorrakerült. A konferencia le—

lépő elnökét —— Benedetto Barber! uro- f'esszort, akinek a résztvevők legmele- gebb köszönetüket nyilvánították mun—

káfiáért *— az 1963—4965. éVekben Ingvur Ohlsson, a svéd statisztikai hivatal igaz—

gatója váltotta fel az elnöki székben. A konferencia egyhangúan újjáválasztotta alelnökéül Péter Györgyöt, a magyar

Központi Statisztikai Hivatal elnökét. Új alelnökök lettek M. D. McCarthy (Ir—- ország) és s. Sztanev (Bulgária).

A KÖZPONTI STATlSZTIKAI HIVATAL

IPARI És ÉPíTÖIPARI METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK OLÉSE

Az Ipari és Építőipari Metodikai Bi—

zottság az 1963. július 3—i ülésén megvi—

tatta a Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Beruházási Főosztályának az iparban megfigyelt műszaki—gazdasági mutatók rendszerének továbbfejlesztésére vonat- kozó irányelveit*

Az elhangzott vita alapján megállapit- h'ató, hog a jelenlevők a műszaki—gazda-

1 Input—output Statistics, Discussion paper presented by Dr. Zoltán Kenessey 01 Hun—

gary. (Consultant to the Secretariat.) Geneva, May 1963.

* Statistical Standards and Studies.

'3 statistics of Consumers' Expenditure in different systems of National Accaunts fand Balances. Conference of European Statistioi—

ans. Statistical Standards and Studies, No. "1.

United Nations. Geneva 1963. 95 old.

sági mutatószám—rendszer felülvizsgálatá- nak, továbbfejlesztőeének irányelveivel általánosság—ban egyetértettek.

Az ülés egyik központi témája az irány-—

elvekben tárgyalt legfontosabb és egyben legproblematikusabb kérdés: az ipari ter- mékek minőségének, korszerűségének sta—

tisztikai mérése volt. Többen hangnályoz—

ták e probléma mielőbbi megadásának

' A szemináriumra —— mint ismeretes —— Bu—

dapesten 1963 szeptember 16—27 között került

sor.

'5 Lásd ezzel kapcsolatban Péterffy Tibor

,,A műszaki—gazdasági mutatók rendszerének továbbfejlesztése az iparban" 0 cikkét a sw-

tisetikai szemle ugyanezen számában nm—

nn. old.).