SZEM LE
AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETÉNEK xvn. PLENÁRIS 'ULÉSE
Az ENSZ Európai Statisztikusok Értekez- lete (Conference of European Statistioians), mely gyakorlatilag az európai országok sta- tisztikai hivatalai vezetőinek testülete, 1969.
június 23—27 között tartotta Genfben XVII.
plenáris ülését. Az ülésen a résztvevő 28 országon kívül számos nemzetközi szer- vezet (OECD, KGST, Európai Gazdasági Kö- zösség stb.) is képviseltette magát.
Miként az összes korábbi ülésnek, a jelen értekezletnek is fő napirendi pontjai az elmúlt év munkájának áttekintése, valamint a követ- kező évi munkaprogram megvitatása voltak.
A testület keretén belül ugyanis — mint isme—
retes — a tulajdonképpeni munka az ún. mun- kaesoportokban folyik. Egy—egy évben kb.
8——10 munkacsoport tart ülést a statisztika legkülönbözőbb témáiról. Általánosságban e munkacsoportokban dolgozzák ki a statisztika továbbfejlesztését szolgáló módszertani aján—
lásokat s azokat az intézkedéseket, amelyek- kel a statisztikai adatok nemzetközi összeha- sonlithatóságát kivánják fokozni. A plenáris ülés jóváhagyja —— esetleg módosítja vagy éppenséggel elveti — ezeket a munkacsoportok- ban kidolgozott anyagokat, 3 meghatározza
azokat a témákat, amelyeket a munkacso-
portok napirendjére kívánnak tűzni.
Hosszabb távlatokban vizsgálva az Európai Statisztikusok Értekezletének munkáját, az utóbbi években határozott eltolódás érezhető az olyan témák irányába, amelyek nemcsak egyszerűen a módszerek továbbfejlesztését és
nemzetközi koordinálását célozzák, hanem ugyanakkor a statisztika különböző területei- nek az integrálódását is szolgálják.
Történetileg vizsgálva a statisztika fejlődé- sét, gyakorlatilag minden országban először az ágazati statisztikák kialakulása figyelhető meg.
A demográfia, az iparstatisztika, a mezőgazda- sági statisztika stb. bizonyos mértékig egy- mástól függetlenül fejlődtek ki, s teremtették meg fogalmaikat és módszereiket. Egy későbbi szakaszban megjelennek az olyan témák, mint a népgazdasági mérlegek -— a nemzetgazdasági elszámolási rendszerek, input-output táblák — , amelyek bizonyos koordinációt biztosítanak a
különböző ágazati statisztikák között; ez azon- ban még nem jelenti astatisztika valóságos in—
tegráoióját. Rendszerint arról van szó,hogya népgazdasági mérlegek, input—output táblák számára az ágazati statisztikák (ágazati sta- tisztikai főosztályok) külön adatokat is készí- tenek, ettől eltekintve azonban az ágazati statisztikák továbbra is a maguk többé kevésbé független életét élik. Ennek hátrányai a sta- tisztika iránti igények fokozódásával egyre inkább érezhetővé válnak. Más-más mutató—
számokat használnak a különböző ágazatok- ban, nincs koordinálva a terminológia, ugyan—
az az elnevezés más-más fogalmat takar, vagy ugyanarra a fogalomra más-más elnevezést használnak különböző ágazati statisztikák- ban stb.
Igazi integrációs törekvésekről csupán a legutóbbi évek óta lehet beszélni. Egyre inkább uralkodóvá válik az a felismerés, hogy a sta- tisztikának központi vázra van szüksége, amely egységes keretet teremt valamennyi statisztika
számára; azonos fogalmak, definíciók, csopor-
tosítások alkossák a statisztikai rendszer bá- zisát, s ez lehetőséget teremt, hogy a külön- böző ágazati statisztikák zökkenőmentesen kapcsolódhassanak egymáshoz. Természetesen továbbra is lesznek az egyes statisztikáknak
speciális területei, sajátos mutatószámai, cso-
portosításai; ezek azonban mint a központi rendszer elágazásai jelennek meg s szervesen kapcsolódnak a központi rendszerhez.
Természetesen más a statisztika integráló- dása iránti igény felismerése és más ennek a megvalósítása. Egyelőre egyetlen ország sem mondhatja magáról, hogy ezt az integrációt már meg is teremtette.
A XVII. plenáris ülésnek két olyan központi
témája volt, amelyek ezeknek az integrációs törekvéseknek a megvalósítását szolgálják.
Az egyik a népgazdasági mérleg —— nemzetgaz- dasági elszámolások rendszerének a továbbfej- lesztése,l a másik a társadalmi és népesedési
1 A témáról bővebben lásd: dr. M64 Aladárm' ,,A mér—
legrendszer aktualis kérdései az ENSZ Statisztikai Bl- zottságának ülésén" (Statisztikai Szemle. 1968. évi 7. az.
683—699. old.).
SZEMIE
1149
statisztika integrált rendszerének (Integrated system of social and demographic statistics) a megteremtése.
Anépgazdasági mérleg —— nemzetgazdasági elszámolások témakörben a XVII. plenáris ülés fontos szakasz lezárását jelzi. Az elmúlt év végén jelent meg az ENSZ új, átdolgozott nem- zetgazdasági elszámolási rendszere,? a közhasz- nálatú rövidítést alkalmazva az új SNA, s szinte egyidőben jelent meg a szocialista orszá—
gok népgazdasági mérlegrendszerének új, to- vábbfejlesztett változata, a nemzetközi szer- vezetekben elterjedt rövidítéssel élve, az új MPS.3
Mindkét rendszer, amellett, hogy jelentős továbbfejlesztését jelenti az ország gazdaságát jellemző összefoglaló mutatószámok (mint pél- dául a nemzeti jövedelem stb.) módszertaná- nak, fontos lépés a statisztikai rendszer integ- rálódásának a folyamatában is. Ez utóbbi szempontból különösen az SNA érdemel fi—
gyelmet. Az SNA keretrendszere, az ún. kon- cepcionális matrixa gyakorlatilag az egész gaz- daságstatisztika integrálódását jelenti. Amel—
lett, hogy pontosan illeszkedő helyet biztosít az ipar-, a mezőgazdasági, a kereskedelmi stb.
statisztika legfontosabb fogalmainak, körül- határolt szerves kapcsolatba hozza a termelés és fogyasztás statisztikáját a jövedelmek sta- tisztikájával, a korábban eléggé független éle- tet élő pénzügyi statisztikával, input-output táblákkal stb.4
Az új SNA és MPS megjelenése —— bár na- gyon fontos mérföldköve a népgazdasági mér- legek -— nemzetgazdasági elszámolási rendsze- rek témakörében folyó munkának — egyálta—
lán nem jelenti azt, hogy ezen a területen a munka lezárult. Egyrészt mindkét rendszerben
vannak bizonyos ,,fehér foltok", olyan terü-
letek, amelyeknek egyelőre csak a körvonalait dolgozták ki, amelyeket idővel meg kell tölteni
részletesen kifejtett, konkrét tartalommal.
Ilyen terület például a nemzeti vagyon sta—
tisztikája. Másrészt vannak a központi rend-
szernek leágazó részei, ún. kiegészitő rend- szerei, amelyek még nincsenek kellően kidol- gozva. Ilyen téma a jövedelemelosztás statisz- tikája, mely olyan terület, ahol a gazdaság- statisztika és a társadalomstatisztika érintke- zik egymással. Tisztázni kell továbbá. a két rendszer, az SNA és az MPS egymáshoz való kapcsolatát, milyen különbségek vannak leg-
2 A System of National Accounts. United Nations.
New York. 1968.
3 A ,,Material Product System" kezdőbetűi.
4 A témával kapcsolatban bővebben lásd: dr. Drechaler László ,,Az ENSZ nemzetgazdasági számlarendszere"
(Budapest. 1968. A Marx Károly Közgazdaságtudományl Egyetem Statisztikai Tanszéke által kiadott jegyzet), tovabba Árvay Júm ,,A népgazdasági mérlegek keret- rendszere (Statisztikai Szemle. 1966. évi 8—9. sz. 856—
875. old.) és ,,A népgazdasági mérlegrendszer legfonto- sabb kategóriáinak köre és megnevezése" (Statisztikai Szemle. 1968. évi 11. sz. 1089— 1114. old.).
fontosabb fogalmaik között, hogyan lehet legegyszerűan megteremteni azokat a hida—
kat, amelyekkel az egyik rendszer mutató-
számaitól el lehet jutni a másik rendszer meg—
felelő mutatószámához stb. Végül koordinálni kell a két rendszer terminológiáját is. Mind- ezekben a témákban az Európai Statisztikusok Értekezletének a keretén belül a következő évben lesznek munkacsoportülések.
A másik központi témánál, a társadalmi és népesedési statisztika integrált rendszerének a megteremtésében tulajdonképpen csak a kez- deti lépések történtek meg. A plenáris ülés megvitatta C, A. Mosernak, az Egyesült Ki- rályság Statisztikai Hivatala elnökének erre a célra készített, egy ilyen integrált rendszer- nek a körvonalairól és legfontosabb általános kérdéseiről szóló anyagát. Ez a rendszer egysé- ges keretet biztosítana a különböző társadalmi statisztikáknak, mint az oktatási, az egészség- ügyi, a népmozgalmi, a munkaerő- stb. sta- tisztikának, s megteremtené ezek szerves kap- csolatát a gazdaságstatisztikai integrált rend-
szerekkel. talános egyetértés volt, ami ennek
a témának a fontosságát és aktualitását illeti, a részletek azonban csak a következő években sorra kerülő különböző munkacsoportüléseken kerülnek megvitatásra és kidolgozásra.
A plenáris ülés programján egy sor más téma is szerepelt. Ezek közül csak azokat ragadom ki, amelyeknek a magyar statisztikával vala- milyen kapcsolatuk van.
Nemzetközi összehasonlítások. Az utolsó 4 — 5 évben kerültek határozottan előtérbe az Euró- pai Statisztikusok Értekezletének keretén be- lül is. A plenáris ülés áttekintést adott azokról az országok közötti színvonal-összehasonlitá—
sokról, amelyek a közelmúltban fejeződtek be, vagy folyamatban vannak.
Összehasonlltott mutatószám Részt vevő
országok Ausztria— Lengyelország Ausztria—Magyarország
A lakosság fogyasztása Az ipari termelés és terme-
lékenység Csehszlovákia — Francia-
ország Az ipari termelékenység
Csehszlovákia—Magyaror-
szág Az ipari termelékenység
Hollandia— Egyesült
Királyság A termelékenység
A fentieken kívül 8 ország vesz részt a relatív jövedelemkülönbségek összehasonlításában, amelynek megszervezését és kidolgozását Ma—
gyarország vállalta magára.5
Végül — bár ez nem szorosan vett európai téma —- említést kell tenni arról a nemzetközi
5 A témafelvetést lásd: dr. Mód Aladárné ,,A mérleg- rendszer aktuális kérdései az ENSZ Statisztikai Bizott- ságának ülésén" (Statisztikai Szemle. 1968. évi 7. sz.
696. old.). Időközben Magyarország javaslatot készített az Európai Statisztikusok Értekezlete számára, és ennek eredményeként vette kezdetét az említett nemzetközi összehasonlítás.
1150
szamösszehasonlítási programról, amelyet az ENSZ Statisttíkaí Hivatala és a philadelphiai Penn—
sylvania egyetem közösen szervez I. B. Kraví's professzor vezetésével. Az össmhssonlításra választott mutatószám a nemzeti összteljeéit—
mény anyagmentes értéke (a. bruttó hazai ter- mék) s annak felhasmálásí kategóriái (fo- gyasztás, felhalmozás stb. ). Ebben a munká- ban 9 európai ország (6 ország az Európai Gaz- dasági Közösség tagjai közül, az Egyesült Ki- rályság, Lengyelország és Magyarország) mel—
lett az Egyesült Államok, Japán, India, Kenya,
Kolumbia s valószínűleg még néhány további ország vesz részt. (Részletesebben lásd: dr. Mód
ássam ;,Népgazdasági értékmútstiik nem
működ mzehasonlitása az ENSZ kötetében".
Statisztikai Szemle. 1969. évi 8—9. sz. 911 —- 913. old.)
Termelékewaégi statisztika. 1970 elején lesz a. termelékenységi statisztikai munkacsoport következő ülése, amely részben a'. termelékeny- ség nemzetközi össz'ebasonlitásárak mödam tani kérdéseit fogja tanulmányömí', részben pedig a termelékenységet befolyásoló tén37626k elemzési módszereivel fog foglalkóm Bá atöb—
ln témára a vita alapját képező anyagot a m gyar Központi Statisztikai Hivatal dolgom ki.
Dr. D. L
