Az Európai Statisztikusok Értekezletének XXIII. rendes ülése

SZEMLE

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETÉNEK XXlll. RENDES ULÉSE

DR. HORVÁTH GYULA

Az EGB Európai Statisztikusok Értekezleté- nek XXllI. ülése Genfben 1975. június 23—án Claus Masemak, az Egyesült Királyság Köz- ponti Statisztikai Hivatala igazgatójának, az Európai Statisztikusok Értekezlete elnökének megnyitó szavaival kezdte meg tanácskozá—

sát. Ezt követően 5 napon keresztül 28 tag—

ország küldöttei, az Egyesült Nemzetek Szer- vezete 4 szakosított szervének és további 5 kormányközi nemzetközi szervezetnek (: képvi- selői vitatták meg a napirend sorrendjében a régió statisztikai problémáit.

A vitára bocsátott témák száma 49 volt.

amelyet 13 önálló napirendi pont foglalt össze.

A gazdag napirendből következően a vita- vezető elnök hatékony irányítása és (: dele- gátusok többségének odaadó közreműködése folytán az Értekezlet eredményes munkát végzett. A napirendre tűzött kérdéseket a résztvevők a statisztika érdekeit szem előtt tartóan vizsgálták, és az egyes pontokkal kapcsolatos határozatok. ajánlások minden bizonnyal elősegítik a statisztika fejlesztését.

Mielőtt rátérnénk az ülés részletesebb is—

mertetésére, fontosnak látszik megemlíteni, hogy a tanácskozás légköre. túlmenően az e helyen máskor is jellemző kollegiális korrekt- ségen, különösen oldott volt. A jelentősebb országok képviselői és az ENSZ reprezentán- sai több ízben utaltak az Európai Biztonsági Értekezlet várható sikeres befejezésére. Ez az Európai Gazdasági [Bizottság kötelékébetar- tozó országokat alapvetően érintő politikai fejlemény meglehetősen befolyásolta a to- nácskozás általános szellemét. A felszólalá—

sok hangneme és az adott témákhoz kapcso- lódó szakmai javaslatok. a megjegyzések ál- talánosan tükrözték, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek alapvető különbözősé- ge ellenére -— a tőkés országokban végbeme—

nő súlyos gazdasági válságból adódó rend—

kívüli feladatok mellett — azok a feladatok kapnak prioritást, amelyek segítik a statisz- tika egységesítését, a piacgazdálkodást foly—

tató országok statisztikai rendszerének és a szocialista statisztika alapelveinek közelíté-

sét. Felmerült annak lehetősége is, hogy a Biztonsági Értekezlet határozatai közvetlen feladatokat hárítanak a statisztikára, és hogy esetleg egy külön értekezletet kellene szen- telni az új helyzet és az ebből a statisztiká- ban adódó következmények mérlegelésére.

Jóllehet e kérdésben nem hoztak egyértelmű döntést, de már a probléma felmerülése is jelezte, hogy az értekezlet szellemére milyen mély benyomást gyakorolt a Biztonsági Érte- kezlet jelen szakaszának várhatóan közeli eredményes lezárása.

A napirendre tűzött témák kapcsán -— az EGB—ben folyó statisztikai tevékenység jelle- géből adódóan — többnyire a már korábban megkezdett módszertani vagy elemzési felada- tok jelenlegi állásáról szóló beszámolókat és azoknak az 1976-1980-ig terjedő időszakban történő továbbvitelét vitatták meg.

A tárgyalási program összeállítása rend—

szerszemléletben történt. Ezt tükrözte, hogy a gazdaságstatisztika köréből. a nemzeti számlák és mérlegek, valamint az ehhez kap- csolódó alrendszerek, másrészről a társada- lomstatisztikával és demográfiával kapcso- latban a társadalmi és demográfiai rendszer (SSDS) tartalmi kérdéseivel kapcsolatos ál—

láspontok és feladatok megvitatása —— mint fontos összefoglaló témáké — kiemelt hang- súllyal folyt.

A jövedelemelosztás, a fogyasztás és fel—

halmozás statisztikai rendszerei, az ár- és volumenstatisztika stb. mint a gazdaságsta—

tisztika integrált problémái illeszkedtek a ki- alakult vitarendhez.

Az említett témákban folyó munkák jelen—

leg— különböző készültségi fokon állnak. és bár kisebb késések is előfordultak. az előre- haladás kielégítőnek tekinthető.

Magyarország két vonatkozásban közvet- lenül is érintett volt, egyrészt mint a jövede- lemelosztási—fogyasztási statisztika körében folyó, a népességen belüli relatív jövedelem- különbségek nemzetközi összehasonlítása vé- gett még 1968—ban kezdeményezésünkre elin- dult munka felelőse, másrészt mint az Egye- sült Nemzetek keretében 15 ország közremű—

ime

ködésével kibontakozó termelés- és vásárló—

erő-összehasonlítási program résztvevője.

A népességen belüli relatív jövedelemkü—

lönbségek nemzetközi összehasonlításának,

mint ismeretes, a főbb céljai:

rétegek és csoportok egy ház-

— a társadalmi

tartásra jutó jövedelmének.

--0 különböző foglalkozási csoportokba tartozók keresetének,

-— az elsődleges és újraelosztás utáni jövedelem—

eloszla'sok jellegzetességeinek. valamint az újrael—

osztási folyamat fázisainak,

— a különböző népességcsoportok források szerinti struktúrájában mutatkozó jövedelmi különbségeknek.

—-a jövedelmi különbségek előidézésében szere- pet játszó tényezők hatásainak

vizsgálata.

Az összehasonlitásban Magyarországon ki- vül jelenleg részt vesz még Csehszlovákia.

Finnország, Franciaország, Kanada, Lengyel—

ország. Spanyolország és Svédország.

Az 1970 és 1972-ben tartott szakértői ér- tekezleteken a delegációk megegyezésre ju—

tottak a vizsgálat célját. a módszertant és a munkaprogram részleteit illetően. A magyar fél elkészítette a közös feldolgozási progra—

mot, és kidolgozta a táblák tervezését.

Jelenleg e táblák kitöltése van folyamat- ban és a részt vevő országok többsége már rendelkezésünkre bocsátotta adatait. Várha- tóan az év végéig a még hiányzó adatok is rendelkezésünkre állnak, és ezek birtokában megkezdődhet az adatok feldolgozása és vé—

gül a kapott eredmények értékelése is. A magyar küldöttség vezetője, Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke beszámolójában a munka jelenlegi állásáról és lényegében az előzetes terveknek megfelelő előrehaladásáról adhatott számot az értekezletnek.

,,Napirendre tűzték és elfogadták az Euró- pai Gazdasági Bizottság Titkárságának jelen—

tését a nemzetközi termelés— és vásárlóerő- összehasonlítási program (ICP)1 első szoko—

szónak befejezéséről és a második szakasz beindulásáról, amelyben a korábbi 10 ország- gal szemben a résztvevők köre 15-re bővült.

A munkaanyag a harmadik szakasz előké- szitéséről is beszámolt. Ebben a szakaszban már mintegy 35—40 ország adatai alapján történik majd az eredmények feldolgozása és közreadása.

Ismét csak a gazdaságstatisztika körébe tartozóan az ülés számba vette az előrehala—

dás ütemét az egységes osztályozások kidol—

gozásának területén is. Ennek során áttekin—

tették az Áruk és Szolgáltatások Nemzetközi Osztályozása (ICGS). az Egységes Nemzetközi Kereskedelmi Osztályozás (SITC) átdolgozá- sával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ezen rendszerek összehangolását szolgáló cél- kitűzések teljesítését. Mérlegelték a SlTC és a

(1 Lásd: Nemzetközi összehasonlítás az ENSZ kere—

tében. Statisztikai Szemle. 1974. évi 5. sz. 438—447. old.

KGST külkereskedelmi osztályozásának együt—

tes használatát biztosító átszámítási táblázat és kulcsok elkészítésére vonatkozó korábbi határozatok teljesítését. Az átszámítási kulcs elkészült, és jelenleg néhány országban a gyakorlatban történő ellenőrzése folyik.

Az ülés napirendjén a gazdaságstatisztika ágazati jellegű problémái is helyet kaptak.

lgy megtárgyalták a mezőgazdasági. az ener- gia-, o vegyianyag—, az idegenforgalmi stb.

statisztika kérdéseit. Ezenkivül foglalkoztak a tudományos és műszaki statisztika, a közületi, a vállalati statisztika stb. problémáival is.

A társadalomstatisztika és demográfia kö—

rében napirendre tűzött kérdések úgyszintén széles kört öleltek fel. Legnagyobb hangsúlyt a társadalmi és demográfiai rendszer (SSDS).

a kapcsolódó alrendszerek és a jelzőszámok (indikátorok) problémái kapták. Abban a te- kintetben általános volt az egyetértés, hogy kiemelt jelentőségű feladatként kell foglal- kozni a rendszer fejlesztésével. de erősen megoszlottak a vélemények arról, hogy mi- lyen irányba is folyjék a munka. A további teendők kapcsán lényegében három állás—

pont kristályosodott ki. Egyesek szerint a kö- zeljövő erőfeszítéseit elsősorban a rendszer felépítésére, az elvi és gyakorlati problémák megoldására kell összpontosítani. és csak az- után célszerű a társadalmi jelzőszámok kér- dését napirendre tűzni. Más nézetek szerint mindenekelőtt tisztázandó a rendszer haszno—

síthatósága esetleg néhány konkrét feladat megoldása kapcsán. A harmadik csoportba tartozó megjegyzések a rendszer jelenleg is—

mert változatára utalva arra ösztönözték.

hogy bizonyos csökkentéseket kellene (a komplexitással szemben tett engedmények árán is) végrehajtani. és ezáltal megkönnyí- teni a gyakorlatban történő bevezetést.

Mindezekből a megjegyzésekből és más további felszólalásokból adódóan az ülés szükségszerűen arra a következtetésre jutott, hogy számos év szükséges még ahhoz, hogy a rendszer teljes szerkezete kialakuljon, és ezzel párhuzamosan tisztázódjanak a társa—

dalmi jelzőszámokkal kapcsolatos követelmé—

nyek. Ennek megfelelően további feladatokat irányoztak elő 1975/76—ra és az 1980—ig ter- jedő időszakra. A társadalomstatísztika, a né- pesedésstatisztika és a demográfia körébe tartozó témák szinte kizárólagosan mint a rendszer (SSDS) alrendszerei kerültek napi- rendre. lly módon foglalkoztak a munkaerő-, az egészségügyi. az oktatási és a kulturális statisztikával. a népesedési és demográfiai kérdésekkel. a vándorlási statisztikával stb.

Külön említést érdemel a Nemzetközi Statisz- tikai lntézet (lSl) igazgatója. P. ]. Bierve által elmondott beszámoló a termékenységvizs- gálati világprogram (WFS) végrehajtásának jelenlegi állásáról és az adódó feladatokról.

SZEMLE

"* 1 039

Az előadó beszámolt arról, hogy mint első—

sorban alacsony termékenységű régióból, né- hány európai ország vállalkozott az erre a célra tervezett kérdőívek kitöltésére, illetőleg ennek érdekében. ha szükséges. összeírás végrehajtására. Az így szerzett tapasztalato- kat hasznosítva vennék fontolóra a kérdő- ivekben végrehajtandó esetleges változtatá- sokat, javításokat. Kidolgoznák a számítógé- pes összesítési és elemző programokat, és véglegesítenék az eredmények publikálásának formáját és módját.

O'nálló pontként foglalkozott az ülés a kör- nyezetvédelem statisztikai problémáival. Az ülés határozatban fejezte ki sajnálkozását afölött. hogy az Európai Gazdasági Bizottság által kiemelt jelentőségűnek nyilvánított prog- ram megvalósítása késedelmet szenved. és egyetértett abban, hogy összpontosított erő- feszítéseket kell tenni a környezet állapotá—

nak megismerését elősegítő tanulmány prog- ram szerinti megjelentetésére.

Az előbbiekben ismertetett, szorosabb ér—

telemben statisztikainak minősülő program—

pontok mellett további ún. szervezeti és mű- ködési. a statisztikai tevékenység koordiná—

ciójával. valamint az 1975/76. év. illetőleg az 1976-tól 1980-ig terjedő időszak munkafelada- taival foglalkozó beszámolók is napirendre kerültek. Ezek keretében elsősorban az elekt- ronikus adatfeldolgozás általánossá váló al- kalmazásával összefüggő kérdések. az e té—

ren folyó tudományos kutatások, az oktatás fejlesztésével foglalkozó beszámolók és ja—

vaslatok megbeszélése voltak a legfontosab- bak. Ezenkívül tudomásul vették az Elektro—

nikus Adatfeldolgozási Munkacsoport, a po- zsonyi Számitástechnikai Kutató Központ és a budapesti Nemzetközi Számitástechnikai Oktató Központ eredményeiről szóló beszá- molókat is. (Az utóbbit Bálint József. a ma- gyar küldöttség vezetője, a Központi Statisz- tikai Hívatal elnöke ismertette.)

Az ülés jelentősnek minősítette az elért előrehaladást a statisztikai adatbázisok (lSlS) elméleti rendszerének kiépítésében. Bejelen—

tettük, hogy Magyarország vállalkozik arra.

hogy az ipari adatbázis-rendszer gyakorlati hasznosításával kapcsolatos tapasztalatairól beszámolót készít. A felszólalók értékesnek minősítették a pozsonyi Számítóstechnikai Kutató Központ tanulmányát. amely megkí—

sérelte felvázolni a számítógépek statisztikai alkalmazásának 1980 után várható fejlemé- nyeit. Mindamellett a dolgozat kapcsán szá- mos fenntartás is elhangzott arra hivatkozva.

hogy az anyag túl! későn érkezett. és nem volt elegendő idő részletesebb tanulmányo—

zására. de olyan vélemények is voltak. hogy a szerzők túlléptek a tanulmány szorosan vett célkitűzésein, és inkább a statisztika rendsze- rének megszervezésével. átalakításával fog—

Iolkoztak. Mint vitaanyagot azonban egyön-

tetűen alkalmasnak találták arra, hogy az ez év őszén újból sorra kerülő számítástechnikai szemináriumon külön is megvitassák.

Az ülés határozatilag fejezte ki elismerését az Elektronikus Adatfeldolgozási Munkacso—

portnak a közelmúltban végzett eredményes munkásságáért és különösképpen azért, hogy ezen a rendkívül dinamikusan fejlődő terüle- ten megteremtette és folyamatosan fenntar- totta a gondolatok és tapasztalatok nemzet- közi cseréjének gyümölcsöző rendszerét, és ezáltal jelentős mértékben hozzájárult az egyes országok statisztikai szervei növekvő feladatainak korszerű megoldásához.

Az Európában tevékenykedő ENSZ és más kormányközi szervezetek beszámolókat nyúj- tottak be, és ezekben, illetőleg az ülésen kép- viselőik által elmondott kiegészítő előadá- sokban átfogó képet adtak arról a tisztelet- re méltó elméleti és gyakorlati munkáról, amely e szervezetekben a statisztika terén fo- lyik. Az ülés résztvevőinek ezek sorában al—

kalma volt megismerni a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága irányításával az elmúlt év folyamán e szervezeten belül elért előrehala—

dást és a következő évek fontosabb célkitűzé—

seit is.

Az Európai Statisztikusok Értekezletének előző. XXll. ülésén két tudományos előadás témájában állapodtak meg. Ennek alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok, továbbá a Német Szövetségi Köztársaság. Lengyelor- 5169 és az Egyesült Királyság tanulmányt ké- szítettek a területi statisztikáról, illetőleg Ka- nada és Svédország adatlapot dolgoztak ki a statisztikai adatok pontossága ellenőrzésé- nek az egyes országokban kialakitott rend- szere megismerése érdekében. A feltett kér- désekre válaszolva számos ország készített és küldött a Titkárságnak beszámolót. A beér—

kezett anyagok mindkét tárgyra vonatko—

zóan — az elhangzott minősítés szerint - hozzájárulást jelentenek a statisztikai mód- szerek általánosabb megismeréséhez és egy—

séges értelmezéséhez. Az ülés amellett, hogy elismerését fejezte ki minden közreműködő—

nek a végzett munkáért, előirányozta, hogy a következő ülésig kerüljön sor az anyagok kö- rének további kiegészítésére és esetleges ösz- szefoglaló általánosítására, továbbá megbízta a Titkárságot a munka további sorsát illető javaslat kidolgozásával.

Az ülés egyik záró akkordjaként megtörtént a tisztségviselők újraválasztása is. Ennek eredményeként a következő két évben az el—

nöki tisztséget D. Cservanev (Belorusszia) lát- ja el. Helyettesként L. Bosse (Ausztria). !.

Latific (Jugoszlávia) és T. P. Línehan (lrország) kerültek megválasztásra.

Az ülés amellett, hogy széleskörűen és be—

hatóan foglalkozott a statisztika feladataival, határozatait kivétel nélkül teljes egyetértés- ben, demokratikus légkörben hozta meg. A