Az Európai Statisztikusok Értekezletének rövid időközi mutatókkal foglalkozó munkacsoport-ülése

SZEMLE

481

A rádióelőfízetők száma 1000 főben

Összes Ebből

Év rádió-

előfizetök Budapesten vidéken

338 134 204

585 249 336

1255 420 835

l 4 1 4 45 1 963

15 6 7 49 1 10 7 6

1949—ben a posta a Szovjetunióban jól bevált és olcsó vezetékes rádiót nálunk is bevezette. Jelenleg kb. 400 helységben több mint 500 vezetékes rádió-góc műkö- dik, és az összes rádióelőfizetők számából közel negyed millió a vezetékes rádiót

hallgatja.

A műsorszóró rádióadók üzemeltetése mellett a posta feladata a nemzetközi rádiótávíró—forgalom lebonyolítása _is.

Jelenleg 15 viszonylatban 10 rádióadónk 76 KW teljesítménnyel bonyolítja le a

nemzetközi rádiótávíró forgalmat.

*

A posta fejlődésének ütemét az 1956. évi ellenforradalmi események —— a többi

népgazdasági ághoz hasonlóan — erősen

hátráltatták. A postának mintegy 20 mil- lió forint kára keletkezett. Az épületek- ben mintegy 5,5, a hálózatban 4,5, az üze—

mi berendezésekben mintegy 3 millió fo- rint, a vezetékes rádióhálózatban pedig közel 200000 forint kár keletkezett. A posta járműparkját 1,8 millió forint kár érte.

*

Az elmondottak alapján megállapíthat- Juk, hogy a Magyar Posta a felszabadu- lás óta sokat fejlődött, forgalma megnö- vekedett, de szolgáltatásainak minősége

a követelményeket még nem minden

téren elégíti ki. A posta különböző szer-'

vezési intézkedésekkel, belső tartalékok

feltárásával mind ez ideig többé—kevésbé biztosította a forgalom zavartalan lebo—

nyolítását. A távközlési hálózat korsze—

rűtlensége, a távbeszélő központok kapa-

citáshiánya azonban a legutóbbi évek je- lentős eredményei mellett is egyre ége- tőbben veti fel a posta teljes korszerűsí—

tésének kérdését.

M óder György

Az Európai Statisztikusok Értekezletének

rövid időközi mutatókkal foglalkozó munkacsoport— —ülése

Az Európai Statisztikusok Értekezlete

1958. március 10. és 15. között Genfben munkacsoport—ülést tartott. Ezen az ülé- sen Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Hollandia, Jugo—

szlávia, Luxemburg, Magyarország, a Né-

met Szövetségi Köztársaság, Norvégia,

Olaszország, Spanyolország, Svájc, a Szov—

jetunió és az Egyesült Államok képvise- lői vettek részt; ezenkivül képviseltette magát a Nemzetközi Statisztikai Intézet is. A munkacsoport a gazdasági változá- SOk rövid időközönkénti mutatóinak prob—

lémájával foglalkozott. Az Európai Sta—

tisztikusok Értekezlete ezt a témát 1955

szeptemberében tartott teljes ülésén vette fel programjába. A munkát annak idején egy szűkkörű szakértői csoport indította el, aminek eredményeképpen 1956 má-

jusában tartották az első munkacsoport—

ülést, amely kijelölte a szóbanforgó célra alkalmas mutatók körét, majd foglalko- zott e mutatók egy bizonyos csoportjával

' éves-,

(a folyó és várható tőkekiadások—abe—

i'uházások és az ezekkel kapcsolatos ren—

delések statisztikájával), valamint a sta—

tisztikai adatok jelzett célra való foko—

zott-rfelhasználhatósága érdekében a sta-

tisztikai adatgyűjtés meggyorsításával.

A most megtartott második munkacso—

port—ülés az Európai Statisztikusok Érte—

kezletének 1957 júniusában tartott teljes ülésén hozott határozat alapján az egész kérdéskomplexumból egy meghatározott kör: a lakosság fogyasztásának statiszti—

kai adataival foglalkozott.

A munkacsoport előljáróban elhatá—

rozta, hogy a szóbanforgó téma kapcsán

ez alkalommal nem kíván foglalkozni az

vagy hosszabb időközi adatokkal,

illetve csak annyiban, amennyiben ez a

rövid időközi mutatók kérdésével közvet- lenül kapcsolatos, továbbá a folyóáras kiadások értékeléséhez szükséges árin—

dexekkel, és végül a fogyasztók fogyasz—

tási szándékainak kutatásával. Leszögezte

482

_ azt is, hogy a rövid időközi mutatók rend—

szerét lehetőleg össze kell egyeztetni az ugyanilyen, de hosszabb időközre vonat—

kozó adatok rendszerével és megállapí—

totta, hogy e célra jó alapot képez a nem-

zeti jövedelemszámítás rendszere. (Köze- lebbről az európai országok egy sora által elfogadott rendszerről volt szó, amely az anyagi javak és szolgáltatások kezelése tekintetében lényegesen eltér a mi gya—

korlatunktól, magának az anyagi javak—

nak a számbavételi rendszere tekinteté- te'ben viszont fő vonásaiban közel áll a mienkhez.) Amunkacsoportülés ezek után

leszögezte, hogy a személyes fogyasztási

kiadások rövid időközönkénti figyelem-

mel kísérése elsősorban abból a célból szükséges, hogy a) a fogyasztás színvona—

lának, e színvonal változásának és ha lehet, várható alakulásának, rövid idő- közönkénti nyomonkövetése váljék lehe- tővé, b) hogy a háztartások gazdasági

helyzetében bekövetkezett változásokat és a fogyasztás szerkezetét lehessen vizs- gálni és c) egyes 'speciális kérdések tanul- mányozása céljából, mint például a fo—

gyasztás szerkezetének szezonális válto—

zása, piackutatás stb. A fenti főbb célok

, megvalósitása értelemszerűen más—más

összeállítású adatokat kíván; egyesekhez elég a rendszeres, állandó, illetve a Vi-

szonylag gyorsan változó, változásokra

érzékeny kiadások globális alakulásának

ismerete, míg másokhoz a fogyasztás rész- letesebb "megfigyelése szükséges, ezért

a különböző célok kielégítéséhez szüksé—

ges különböző igényekre tekintettel kell lenni, A munkacsoport—ülés ezután tizen—

két tételben (élelmiszer, ital, dohányáru, ruházati és egyéb személyes használati

cikkek, lakbér—vízdíj, fűtés-világítás, bú-

tor-lakberendezés—háztartási cikkek, ház-

tartási kiadások, egészségügyi kiadások,

közlekedés, szórakozás—üdülés és egyéb szolgáltatások) rögzítette a lakosság fo—

gyasztásának csoportosítását, majd a le—

hetőséghez képest egyeztette az e csopor—

tokhoz sorolandó tételeket és Végül érté—

kelte a számításbajövő statisztikai forrá—

.sokat.

A munkacsoport mindennek alapján ajánlást készített, mely amellett, hogy ál- talában javítani, szélesíteni tanácsolja az

egyes országokban folyó fenti területre

vonatkozó statisztikai munkát, javasolja, hogy:

a lakosság fogyasztásának rövid idő—

közi figyelemmel kísérése az egyes orszá-

gokban lehetőleg egységesen

, 1. a fent felsorolt tizenkét csoport sze-

rint összefoglalva történjék,

2. lehetőleg az össznépesse'g egész fo—

gyasztása is legyen folyamatosan kimu-

tatva. ' _

3. ahol ez nem lehetséges, ott legalább ' kisebb körre, a fogyasztás főbb csoport—

jaira vonatkozóan összefoglalva történjék folyamatos, adatszolgáltatás [a) élelmii szer—ital, dohányzás, b) ruházat és egyéb.

személyes használati cikk, c) bútor—lak- berendezés és háztartási cikkek és d) közlekedési eszközök],

4. a fogyasztási kiadások rendszeressé—

gének, jellegének megfelelően is történ—

jék folyamatos adatszolgáltatás [a) nem tartós, b) tartós fogyasztási javak, c) a

két csoport között átmenetet képező ja- —

vak, mint például ruházat, d) szolgálta—

tások].

' a

A munkacsoport ülése hasznosnak mondható úgy a módszerek egyeztetésé—

vel, mint egymás viszonyainak kölcsönös

megismerésével kapcsolatban. így pél—

dául bizonyos mértékig újszerű volt szá—

munkra, hogy azokban az országokban is, amelyekben a kereskedelem teljesen

magánkézben van, a lakosság fogyasztá- sára vonatkozólag a mienkétől eltérő

módszerek segítségével bár, de viszony—

lag széles alapokon nyugvó statisztikai

adatok állnak rendelkezésre, és fordítva, csodálkozást, majd a részletek megisme—

rése után bizonyos uelismerést aratott a nálunk (és hozzánk hasonlóan a többi szo—

cialista országban) folyó háztartásstatisz—

tikai munka kiterjedtsége, szervezettsé—

gének célszerűsége.

Hasznos volt az ülés azért is, mert ini—

ciativát adott adatszolgáltatásunk kiszé—

lesítésére, gazdagítására. így például ná- lunk is hasznos lenne, ha a kereskedel- mi-, piaci, valamint egyéb forgalmi ada—

tok és a háztartásstatisztika kellő fel- használásával az eddiginél kiterjedtebb lakosságfogyasztási adatokat közölnénk,

amire eddig nem került. sor, noha ki-

sebb—nagyobb erőfeszítés árán ennek fel— J *

tételei megteremthetők. Alig szorul bizo—"

nyitásra, hogy e kérdésnek az ismerete

nagyon fontos nálunk is, temészetesen

SZEMLE

nem a gazdaság várható fejlődésének előre jelzése céljából, hanem azért, mert

a lakosság életkörülményeinek változását kellően nyomonkövetve nagyobb lehető—

ség nyílik a szükségletek jobb kielégítése - érdekében teendő intézkedések időbeli meghozatalára, esetleges hiányok pótlá—

sára, s végül azért, hogy a soronkövet- kező időszakok tervezéséhez a valóságos

fejlődés lehető alapos ismerete nyújtson minél biztosabb alapot.

Az eddigi munka a közösen elvégzendő ieladatok nagy részét megoldotta. A mun—

483

kacsoport a fenti ajánlásokon kívül a közérdeklődésre tekintettel a háztartás- statisztikával kapcsolatos kérdések napi-

rendre tűzését, valamint néhány korábban kitűzött, eddig végre nem hajtott feladat feletti döntést javasolt. Arról, hogy mind—

ebből mi valósuljon meg, s általában

folyjék—e a gazdasági változások rövid, időközi mutatóival kapcsolatban további

közös munka, az Európai Statisztikusok

Értekezletének legközelebbi plenáris

ülése van hivatva dönteni.

M. A—né

Az életszínvonal mutatóinak rendszere

és kiszámítási módszere Romániában*

A tanulmány bevezető részében az élet—

színvonal mérésének általános kérdéseivel

foglalkozik. Ezzel kapcsolatban helytelen-

nek, tudományosan nem eléggé megala- pozottnak minősíti az olyan kisérleteket, amelyek egyetlen szintetikus mutatóba

összesűrítve kívánják az életszínvonalat

befolyásoló valamennyi tényező hatását kifejezni. Az ilyen mutató sohasem lehet teljes, s kiszámítása olyan sok feltételezé—

sen alapulna, hogy az már a legtisztább i'ormalizmussal lenne határos. Az életszin—

vonal méréséhez mutatószám-rendszerre van szükség. Ezzel a mutatószám-rend—

szerrel kapcsolatbana következő általá— **

nos alapelveket kell lerögzíteni.

1. A .mutatószám—rendszernek csak olyan lényeges és szintetikus mutatókat kell tartalmaznia, amelyeknek összefüg-

gései a lehető legteljesebben jellemzik az

életszínvonalat.

2. A mutatószám—rendszernek ki kell elégítenie azt a követelményt, hogy kö- vetni lehessen vele az életszínvonal ala—

kulását 1938—tól napjainkig.

3. A mutatók rendszerét és módszerét

úgy kell kialakítani, hogy módot adjon

nemzetközi összehasonlításokra is.

AZ ÉLETSZINVONAL JELLEMZÉSÉNEK MUTATÓSZÁM—RENDSZERE

A tanulmány az életszínvonal mérésére

szolgáló mutatószámokat két csoportra

* A román Központi Statisztikai igazgatóság által készitett tanulmány, megjelent a Revista de Slatislica 1957. évi Ill—. számában. Rövidített ism—er-

tetés. -

bontja: közvetlen és közvetett (kisegítő) mutatószámokra. Az előbbiek közvetlenül jellemzik az életszínvonal alakulását, az utóbbiak olyan társadalmi—gazdasági je- lenségeket jellemeznek, amelyek közvetve

határozzák meg vagy tükrözik az életszín—

vonalat.

Közvetlen mutatószámok

. Reálhér.

A népesség reáljövedelme.

A népesség fogyaszlásas (beleértve a viszonyokat is), ,

. A. népesség társadalmi-kulturális kiadásait

wm—

lakás—

.s

Közvetett mutatószámok Nemzeti jövedelem.

Fogyasztási alap.

Csecsemőhulandóság.

Morbi'iilz'is.

Természetes szaporodás.

??É'ÚN?

A reálbéríndex mutatószámai a munká—

sok és alkalmazottak életszínvonalának jellemzésére szolgálnak. Az összes mun—

kások és alkalmazottak reálbérének vizsgálata mellett külön vizsgálják:

a) az összes munkások.

b) az ipari munkások.

c) a mezőgazdasági munkások (állami szektor), d) a mérnökök és technikusok,

e) a tisztviselők.

f) a kisegítő személyzet (őrök. portások, tűzoltók).

g)]? bukaresti és fontosabb ipari központok muen- ásai,

h) a kis, közepes és magas csoportok

fizetésű munkás—

reálbérének alakulását. A viszonyítási

alap a legtöbb összehasonlításnál az_ 1938.

és az 1955. év. Tervbe vették továbbá egy

olyan módszer kidolgozását, amely lehe—