A környezetvédelmi kutatások és politika statisztikájával foglalkozó munkacsoport ülése

SZEMLE

A KÖRNYEZETVÉDELMI KUTATÁSOK ÉS POLITIKA STATISZTIKÁIÁVAL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT ÚLÉSÉ'

BARTA BARNABÁS -— DR. VUKOVICH GYÖRGY

Az Európai Statisztikusok Értekezletének környezetvédelmi statisztikával foglalkozó első teljes körű munkacsoportülésére, amelyre va- lamennyi EGB—tagország statisztikai hivatalát meghívták, 1973. március 19 és 23 között került sor. Az ülésen 16 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada képviselői. va—

lamint a WHO. az UNESCO és az OECD megbízottai vettek részt. Az ülés elnökévé B. C. Brownt, az Egyesült Királyság képvise- lőjét, alelnökévé T. Brzozót, Lengyelország képviselőjét választották. Az ENSZ Titkársá- gát A. Aidenoff (ENSZ Statisztikai Hivatala, New York). M. A. Iansen és Drechsler László (EGB Statisztikai Főosztály), A. S. Bishop. M.

A. Pichler-Staínern és R. D. Munro (EGB Kör- nyezeti és Lakás Főosztály) képviselték.

Az ülés napirendjén az alábbi pontok szerepeltek:

több

-—a környezetvédelmi kutatások és politika* sta- tisztikája terén folytatott nemzetközi munka célja,

-— a környezet fogalma,

-— a gyűjtendő statisztikai adatok jellege, fajtái.

—-a környezeti statisztika rendszerének kapcsola- ta egyéb statisztikai rendszerekkel.

—— munkaprogram—tervezet.

A Titkárság három dokumentumot készí- tett. Ezek közül az első. amely a kérdés sta- tisztikai vonatkozásával átfogó módon foglal- kozott, szolgált a vita alapjául. A másik két dokumentum kiegészítő jellegű volt és rész—

ben egyes fontos, kiemelt tárgykörök statisz- tikai megfigyelésével, részben pedig a kör—

nyezeti adatoknak a népgazdasági mérleg- rendszerben való kezelésére vonatkozó elmé- leti kérdésekkel foglalkozott. A titkársági do- kumentumokon kívül munkaokmányként ki- osztották a magyar Központi Statisztikai Hi—

vatal beszámolóját a környezeti statisztika kialakításával kapcsolatos tervekről, valamint a finn Statisztikai Hivatal környezeti statisz—

tikai évkönyvét és a környezeti statisztika rendszerével foglalkozó elméleti tanulmányát.

* Az ülésen a magyar Központi Statisztikai Hivatal részéről e beszámoló szerzői vettek részt.

A magyar anyagot az ülés számos résztve- vője elismeréssel fogadta, elsősorban a vizs- gálrandó témakörök kiválasztása miatt, va- lamint azért is, mert a kialakítandó statiszti- kai rendszer mind alapjában és céljaiban, mind pedig a kialakítás üteme tekintetében sok szempontból közel áll a kidolgozásra ke- rülő nemzetközi ajánlásokhoz, illetőleg figye- lembe veszi a nemzetközi együttműködés és standardizálás szempontjait is.

Az ülést M. !ansen nyitotta meg és emlé- keztetett arra, hogy a környezeti statisztika mutatóinak egységesítésével, illetve nemzet- közi össze'hasonlíthatóságával kapcsolatos munkálatok megkezdését részben a stockhol—

mi ENSZ Környezetvédelmi Konferencia aján—

lásai, részben pedig az EGB-tagországok környezetvédelmi munkálatai tették szüksé—

gessé. Hangsúlyozta, hogy a munka előre- láthatólag hosszabb ideig tart majd, mert a környezeti statisztika rendszerének kialakítá—

sa és egységes statisztikai rendszerbe va- ló integrálása a legtöbb országban el sem kezdődött, vagy csak a kezdeti, főleg az el—

méleti előkészítés stádiumában van.

A környezetvédelemmel kapcsolatos nem—

zetközi együttműködés jelenleg az EGB négy legfontosabb tevékenységi területének egyike. amelyen belül —— az Európai Statisz—

tikusok Értekezletének határozata alap- ján — jelentős helyet foglal el a környezeti statisztika összehasonlító rendszerének kidol- gozása.

Az ENSZ Statisztikai Hivatalának képvise- lője, A. Aidenoff a Hivatalnak a környezet—

védelmi statisztikával kapcsol-atos tevékenysé- gét ismertette. E tevékenység az 1972-es stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Konferen—

cia végrehajtási tervezetén alapszik, 1973- ban a munkaprogramot dolgozzák ki, 1974 elejére pedig szakértői csoport összehívását tervezik.

Az egyes országok képviselőinek beszámo- lói alapján az a vélemény alakult ki, hogy mivel a környezetvédelmi statisztika kialaki-

534 _SZEMLE

tása (: legtöbb országban csak most kezdő- dött meg, a fejlődésnek e korai szakaszában kialakuló nemzetközi kooperáció rendkívül fontos, nemcsak azért, mert segítheti az egyes országokat környezetvédelmi statisztikájuk kialakításában. hanem azért is, mert a nem- zetközi összehasonlíthatóság ebben a sza- kaszban még sokkal könnyebben biztosítható, mint akkor, amikor az egyes országok már kialakították saját rendszereiket, Ami a nem- zetközi összehasonlíthatósóg kérdését illeti, egyelőre azokat az adatokat volna célszerű stondardizálni, amelyek a nemzetközi szem- pontból is legnagyobb problémát okozó je- lenségekre vonatkoznak. A környezeti statisz- tika nemzetközi rendszerének kialakítása a fentiek alapján két fázisban látszana cél—

szerűnek: rövid és hosszú távú feladatok ki- jelölésével. Az első lépésben, tehát rövid távon, a statisztikai adatok gyűjtését a meg- figyelés szempontjából legfontosabb területe- ken kell megkezdeni, felhasználva a már most rendelkezésre álló információkat. Már ebben az első szakaszban is ki kell alakítani a ké- sőbbiek folyamán létrehozandó környezeti statisztikai rendszer elméleti alapjait, és meg kell szervezni a későbbi, nagyobb szabású adatgyűjtések alapjait. Ami a hosszú távú célokat illeti. a végső cél kétségtelenül olyan egységes környezeti statisztikai rendszer aján- lásainak kialakitása, amely a már meglevő, illetőleg kialakítás alatt álló statisztikai rend- szerhez. így a gazdaságstatisztikai rendszer- hez (nemzeti mérlegek) és a demográfiai—

társodalmi statisztikai rendszerhez kapcsolha—

tó. A környezeti statisztikai rendszer mindkét említett rendszerből számos elemet vesz át, és arra kell törekedni, hogy az átfedések lehe- tőleg kismértékűek legyenek, illetőleg a két említett rendszer egyes megfelelő elemei is bevonhatók legyenek a környezeti informá—

ciók közé. A kialakítandó rendszerre vonat- kozó nemzetközi ajánlások tartalmazni fog—

ják a megfigyelendő adatok jellegét. a fo- galmakat és meghatározásokat, az osztályo—

zásokat és táblaterveket. valamint az elem- zési módszerekre vonatkozó javaslatokat. Az adatforrások, adatgyűjtési módszerek, mérési módszerek általában országonként különböz- nek, így ezekre vonatkozóan nemzetközi aján- lásokat csak kivételes esetekben lesz célsze—

rű kidolgozni.

Ami a rövid távú munkát, tehát a nemz (ti és nemzetközi szempontból legfontosabb kör- nyezeti elemekre vonatkozó adatgyűjtemé- nyek összeállítását illeti, a munkacsoport — az ENSZ Környezetvédelmi Konferencia aján- lásait is figyelembe véve —— úgy vélte, hogy a levegő-, a viz— és a talajgazdálkodással és -szennyeződéssel kapcsolatos országos és összehasonlító nemzetközi adatok kidolgozá- sa a legfontosabb. Az itt nyert tapasztalatok.

kikísérletezett elemzési módszerek, a kölcsö-

nös összefüggések feltárása segítségül szol—

gál majd az új rendszer koncepciójának ki—

dolgozásához.

A környezet egyes elemeire vonatkozó sta- tisztikai adatokat az alábbi főbb témacsopor- tok köré lenne célszerű csoportosítani:

a) a környezet állapotának (minőségének) és vól- tozásainak megfigyelése:

b) a különböző környezetalakitó tevékenységek ha- tása (: környezet állapotára;

c) a környezeti változások hatása az emberre és a társadalomra:

d) a megelőző és (: kárelhárító kapcsolatos költségek és eredmények.

tevékenységgel

Az ily módon csoportosított adatrendsze—rek tartalma természetesen változik aszerint. hogy mely környezeti tényezőről van szó. Megkülön- böztetett figyelmet kell szentelni azokra a ha- tásokra. amelyeket a környezet állapotválto- zásai az emberre, a népességre gyakorolnak, és az e hatásokkal kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés és elemzési módszerek kialakí- tása a környezeti statisztika egyik legfonto- sabb feladatát kell képezze.

Nagy vitát váltott ki az összesítő indexek, mutatók felhasználhatóságának kérdése. Bi- zonyos környezeti elemeknek (például a víz- nek vagy a levegőnek) állapotát egy muta- tószámmal kifejezni meglehetősen nehéz, és sok esetben félrevezető is lehet. A homogén környezeti tényezőkre vonatkozó összesített indexek kidolgozásának módjai nincsenek kel- lőképpen tisztázva, és nehézségeket okoz a területi súlyozás kérdése is. A súlyok egy—egy vizsgált tényező esetében különbözők lehet- nek attól függően, hogy mi az elemzés célja.

(Súlyként szerepelhet például az ártalomnak kitett népesség vagy annak valamely csoport- ja, bizonyos fizikai tényező, pénzbeli érték.) A területi részletezésnek a környezeti sta- tisztikában fokozott jelentősége van és sok esetben eltér majd a statisztika hagyományos ogainál alkalmazott területi csoportositástól.

Ancsoportokat természetesen a megfigyelen—

do jelenségnek megfelelően kell kialakítani.

A környezeti statisztika és a nemzeti szám—

lák. mérlegek kapcsolatával az ülés csak ál- talánosságban foglalkozott, megemlítve, hogy az SNA és az MP5 legutóbbi revízióját 1968- ban végezték el, amikor a környezeti—statisz—

tika iránti igény még meglehetősen korláto- zott volt. Mindamellett több esetben e sta—

tisztikai rendszereket környezeti elemzésekhez is fel lehet majd használni, elsősorban a már meglevő csoportosítások továbbfejlesztésével, illetőleg új csoportosítások alkalmazásával.

Felmerült új input-output táblák készítésének a lehetősége is, amelyeknek segitségével a potenciális szennyezők útja követhető lenne a termelés, a feldolgozás és a felhasználás folyamatában. A legtöbb hozzászóló úgy vél- te, hogy a nemzeti mérlegek rendszerében a jövőben jobban figyelembe kell venni a

SZEMLE 535

környezetvédelemmel kapcsolatos információ- kat is.

Az ülés résztvevői úgy vélték, hogy a kör- nyezettel kapcsolatos információs rendszernek a statisztikai rendszer csak egy része lesz, de olyan fontos része, amely a kölcsönhatások feltárását végzi, és országos szinten rendsze—

rezi a rendelkezésre álló adatokat. A statisz- tikusok együtt fognak dolgozni a környezet egyes elemeinek részletesebb ismeretével rendelkező más — elsősorban műszaki —— szak- emberekkel. Együttműködésük már az adat—

gyűjtési, mérési szakaszban megkezdődik, elsősorban abból a célból, hogy a fogalmak egységes értelmezését és a mérési eredmé- nyeknek statisztikai felhasználhatóságát biz- tosítsák. Ezért is célszerű, ha a környezeti statisztika átfogó szervezését az egyes orszá- gok állami statisztikai hivatalai végzik.

A vita alapján az ülés javasolta, hogy az Európai Statisztikusok Értekezletének mun- kaprogramja tartalmazza a három fő környe- zeti tényezőre (levegő, viz, talaj, beleértve a táj megőrzését is) vonatkozó részletes ada- tok körének meghatározását és összefüggé—

seik kidolgozását. Ugyanakkor meg kell kez—

deni (: környezeti statisztika átfogó rendszeré—

nek a kidolgozását is, elsősorban a kölcsön- hatások felderítésével, a fogalmak és definí- ciók egységesítésével. Úgyszintén már most célszerű megkezdeni a környezeti statisztikai rendszer és a többi statisztikai rendszer — a nemzeti számlák és mérlegek, valamint a de- mográfiai és társadalmi statisztikai rendszer

—— kapcsolatának kidolgozását is.

Az EGB környezeti statisztikai szeminári- um, amelyre 1973 októberében Varsóban ke—

rül sor. az ülésen elhangzottak alapján a kö—

vetkezők szerint folytatja munkáját:

1. A környezeti statisztika általános kérdései, 1.1 Célok, tartalom stb.

1.2 A nemzeti mérlegek és számlák azon téte- leinek meghatározása. amelyek a környezeti statisz- tika szempontjából is fontosak lehetnek.

2; A környezeti jelenségek tanulmányozásához szükséges statisztikai adatok (okok, hatások, költség és eredmény stb.)

2.1 Víz 2.2 Levegő

2.3 Talaj (a táj egységének megőrzése is).

3. A környezeti elemzések céljaira a vállalatok- tól, üzemektői gyűjthető adatok.

4. A városi agglomerációkban tapasztalható kör- nyezeti szennyeződésből és egyéb környezeti hatások—

ból eredő problémák elemzéséhez szükséges statisz- tikai adatok.

A munkacsoport elhatározta, hogy e kér- déseket, valamint a varsói szeminárium ta- pasztalatait következő ülésein megvitatja, és folytatja az ajánlások kidolgozását.

Az ülés — véleményünk szerint — rendkí—

vül hasznos volt, és sok olyan tapasztalatot szereztünk, amelyeket a hazai környezeti sta—

tisztikai rendszer kialakítása során felhasz—

nálhatunk. Gondolunk itt elsősorban a három legfontosabb környezeti tényező vizsgálatá- hoz szükséges adatok jellegére, a naturális és pénzbeli (értékbeli) mutatók közötti kap- csolatokra, a nemzeti mérlegrendszerekkel való kapcsolat néhány elméleti vonatkozásá- ra. Eredményes volt és hasznos szemponto- kat adott emellett a területi csoportosítás és az összesítő indexek, mutatók kérdésében folytatott vita. Az ülésen bebizonyosodott, hogy a környezeti statisztika a legtöbb, sőt talán valamennyi EGB—tagországban nem ju- tott még túl a viszonylag elszigetelt informá—

ciók gyűjtésén vagy az adatgyűjtés szervezé- sén. Kétségtelen azonban azis, hogy már több országban megkezdődött a rendszeralakitó el- méleti munka is, és az ezzel kapcsolatos to- vábbi tapasztalatok saját munkánk szem—

pontjából is fontosak lesznek. A magyar de- legáció hozzájárulása az ülés munkájához részben a beterjesztett írásbeli anyag, rész- ben az ülés folyamán történt felszólalások formájában többek között a nemzeti és a nemzetközi munka egyes fázisainak kidolgo- zása, a prioritások meghatározása, az em- beri tényező fontosságának, a környezeti ele- mek állapotának az emberre és a társada—

lomra való hatása hangsúlyozásának, az indexek és a területi elemzés kérdéseinek te—

rén volt jelentősebb mértékű.

REPREZENTATlV ADATFELVETELEK

A SZOVJETUNlÓ KÖZPONT! STATlSZTlKAl HIVATALÁBAN*

!. VENECKU

Jelenleg, amikor a hiteles, tudományosan megalapozott statisztikai információk iránti igény és az információs áradat egyre növek- szik, nő az információ megszerzésére és fel- dolgozására fordított idő, munka és eszkö—

zök mennyisége is. Ezzel kapcsolatban foko- zódik az olyan statisztikai módszerek alkal- mazásának szükségessége, amelyek segítsé-

' Vesztnik Sztalisztiki. 1973. évi 1. sz. 68—69. old.

gével viszonylag kis munka— és eszközráfordí—

tással gyorsan elvégezhető a szükséges sta- tisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása.

Ide tartozik a reprezentatív adatfelvétel is.

Annak tanulmányozása céljából, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának különböző szervezeti egységei milyen mérték—

ben alkalmazták a reprezentatív módszert vizsgálataikban 1969—1972—ben, a Hivatal Tu—

dományos Kutató lntézetének Reprezentatív