Az Európai Statisztikusok Értekezlete Népszámlálási Munkacsoportjának negyedik ülésszaka

SZIEMLE

313

is szükségesek, melyek röviden a követ- kezőkben foglalhatók össze:

1. a legnagyobb takarékosságot kell életbeléptetni a közvetlen költségek (üzemanyag, fenntartási anyag, fenntar- tási bér stb.) tekintetében;

2. olyan prémiumfeltételeket kell al—

kalmazni, amelyek különösen a közvet- len (változó) költségek csökkentésére ösz—

tönzik a dolgozókat;

3. a műszaki szakszolgálat helyes meg- szervezésével, a fenntartási részleg minő- ségi munkájával növelni kell az üzem—

képes autóbuszok részarányát;

4. a forgalmi utazószemélyzet vezény- lését úgy kell szabályozni,. hogy a ledol- gozott órákon belül a lehető legkevesebb legyen az olyan óra, mely mögött nincs teljesítmény (kiszolgálási normák javí—

tása).

!

Megemlítjük, hogy a közelmúltban valamennyi népgazdasági ág, így a köz—

lekedés területén is új termelői árak lép—

tek életbe. Tanulmányunk szempontjá—

ból mind a három szállítási fajtánál meg- változott a forgalmi adó kulcs, a szerző- déses járatoknál megszűnt az állandó—vál- tozó díjtételes bevételi tarifa, és helyette egységes, típusokra külön-külön megál- lapított kilometrikus tarifa lépett életbe.

A megváltozott helyzet az elemzés is—

mertetett módszereit azonban nem be—

folyásolja, sőt az elemzés szükségességét még inkább fokozza, minthogy 1959-ben és a további években mind nagyobb gon- dot kell fordítani a közlekedés területén is az önköltség csökkentésére, illetve a jövedelmezőség növelésére.

Csentes Lajos Fábián Lajos

Az Európai Statisztikusok Értekezlete Népszámlálási Munkacsoportiának negyedik ülésszaka

Az Európai Statisztikusok Értekezlete Népszámlálási és Lakásszámlálási Munka—

csoportja negyedik ülésszakát múlt év november 13 és 21 között tartotta Genf—

ben. Az ülésszak munkájában 18 euró—

pai ország statisztikai hivatalának, vala- mint három nemzetközi szervezetnek (a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak, az Egészségügyi Világszervezetnek és a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek) kép- viselői vettek részt.

A Munkacsoport negyedik ülésszaká—

nak fő feladata az európai népszám- lálási program végleges kialakítása volt, amelyre vonatkozóan az előző három ülésszakon már a legtöbb függő kérdést megtárgyalták, azonban néhány probléma megoldása még erre az ülés- szakra maradt.

A tárgyalások alapjául az ENSZ Sta—

tisztikai Bizottsága által 1958 áprilisá- ban jóváhagyott általános népszámlálási irányelvek (világnépszámlálási program) szolgáltak. A közvetlen tárgyalási anyag az irányelvekből készített és a Titkárság által kidolgozott európai nép— és lakás—

számlálási munkaprogram volt. A meg- beszélések során e munkaprogramot a Munkacsoport átalakította, és egy ki-

vételével valamennyi kérdésben véglege—

sen meghatározta az európai népszámlá—

lási programot.

A Titkárság előzetes javaslata az alábbi kérdések megvitatását tűzte ki az ülésszak elé:

A családi és a háztartás fogalma.

Az eltartottsági statisztika.

A feldolgozási program.

A gazdasági tevékenység jellege szerinti osz- tálryozás.

A foglalkozási viszony szerinti osztályozás.

6. A társadalmi-gazdasági csoportosítás őssze—

függése a foglalkozási alapcsopm'tokkai.

7. A lakásszámlálás kérdései.

. e s — v e v . —

A megbeszélések során, bár a meg- vitatásra kitűzött kérdések voltak a fi- gyelem előterében, mégis, tekintettel arra, hogy az ülésszak célja az európai népszamlálási program véglegesítése volt, végeredményben valamennyi kérdés rö—

vid megvitatására sor került.

Az ülésszak munkája plenáris üléseken folyt, és három kérdéssel (család, háztar- tás és eltartottsági statisztika; a nép—

számlálás feldolgozási programja; a la—

kásszámlálás feldolgozási programja) egy- egy alcsoport foglalkozott. Az értekezlet

elnökévé, mint az előző ülésszakon, ismét

[314

Milos Macurát, Jugoszlávia képviselőjét, alelnökévé pedig Anton Melit, Svájc képviselőjét választották.

A Munkacsoport negyedik ülésszaká—

nak főbb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze.

Az összeirandó adatok körének meghatározása

A népszámlálás, illetve a lakás- számlálás által felölelendő ismérvek kö—

rét már a korábbi ülésszakok is meg- határozták. A jelen ülésszak az eddigi tervezetek, a világnépszámlálási program és az elhangzott hozzászólások alapján az összeírandó ismérvektől két listát ál—

lapított meg, egy alap— és egy kiegészítő

listát. V

Ennek alapján az európai népszámlá—

lási program javasolja, hogy az alábbi alapismérvekre minden ország népszám—

lálása terjedjen ki (azzal, hogy néhány ezek közül más forrásokból is megálla—

pítható):

A) Ismérvek, amelyeket közvetlenül a kérdőíven tudakolnak

Területi ismérvek

L- Az összeírás helye, hely vagy mindkettő.

Háztartási és családi kérdések

2. A háztartás fejéhez való viszony.

3. A csal-ádfőhöz való viszony,

illetve az állandó lakó—

zemélui kérdések . Nem.

. Kor.

. Családi állapot.

. Születési hely.

. Állampolgárság, Gazdasági kérdések

9. Aktivitás tipusa 10. Foglalkozás.

ll. Foglalkozási ág.

12. Foglalkozási viszony.

Kulturális kérdések 13. Nyelv.

114. Etnikai vagy nemzetiségi ismérvek. ! Oktatási kérdések

15. Iskolai végzettség.

16. Iskolába járás.

Termékenységi adan'

17. Összes élveszüleielt gyermek.

Obama—5

B) lsmérvek, amelyeket nem közvetlenül .a kérdőíveken tudakolnak

18. Összes népesség.

19. Népességszám a település nagysága 20. Város-falu szerinti csoportosítás.

21. Társadalmi-gazdasági csoportok.

22. Háztartási és családi összetétel.

23. Eltartortsági kapcsola-t.

szerint.

'A kiegészítő népszámlálási kérdések a

következők: A

Előző állandó lakóhely.

Mezőgazdasági és nem hely.

mezőgazdasági lakó—

av ": —

3. A mezőgazdasági birtoklás jellege.

4. A házasságkötés módja.

5. Jövedelem.

6. Mellékíoclelkozás.

7. I.edolgmtt munkaidő.

8. Az alkalmazás vagy a munkanélküliség tar- lama.

9. A háztartással) kapcsolatos gazdasági tevé—

kenység.

10. Szakképzettség.

ll. Összes született gyermek.

12. Összes élő gyomruk.

18. Házasságkötések száma.

14. Teljes házasságtartam.

15. Hézasságkötési kor.

16. A jelenlegi vagy utolsó házastárs születési

éve (korm). —

1—7. Vallás.

18. Szellemi vagy testi fogyatkozás.

18. lmi-olvasni tudás.

2). Munka-hely.

%. A vállalat nagysága, 22. Meneküli-e.

A népszámlálás során összeírandó is—

mérveket lényegében már az előző ülés- szakokon kidolgozták, s most csak kisebb módosítások történtek, ezzel szemben a lakásszámlálás programja megnyugtató módon csupán a negyedik ülésszakon alakult ki. A végleges európai lakás—

számlálási program szintén külön sorolja fel az összeirandó alapismérveket és kü- lön a kiegészítő ismérveket.

A végleges európai lakásszámlálási program a lakáshelyzetre vonatkozóan az alábbi kérdések számbavételét java- solja:

Alapismérvek I. Általános ismérvek

i. Az összeírás helye (cim).

II- A lakás ismér'vei

2. Az épület tipusa. amelyben a lakás van.

3. A lakás típusa.

4. A szobák száma.

lll. Felszereltség

lvóvizellálottság.

Ámyékszék.

Fürdőszobával való ellátottság.

Villany;

05.495"

lakás lakottságdra vonatkozó adatok A

9. Lakott vagy üresen álló lakás.

0. A lakásban lakás jogcíme.

V. A lakókra vonaikozo adatok ll. A lakók száma.

12. A háztwrtúsok száma és típusa.

13. A háztartás fejének társadalmi-gazdasági csoportja.

SZEMLl-Z

315

Kiegészítő ismérvek

!. A lakás vagy az épület ismérvei 1. Az építés éve.

2. a) A falazat anyaga.

b) A tetőzet anyaga.

c) A padozat anyaga.

3. A lakás nagysága.

4. Hányadik emeleten van a lakás.

II. Az épület vagy a lakás ielsxrellsőge ' Konyha.

Gáizzal való ellátottság.

Fűtés.

Garázs tartozik-e a lakáshoz.

Felvonó.

p e e a e

iii. A háztartás felszereltsége li). llűtőszekrény.

ll. Telefon.

12. Rádióvevőkészüléki 13. Televíziós készülék.

1.4. Mosógép.

15. Porszívógép.

iv. A bérletre vonatkozó adat inti. Bérösszeg.

V. A tulajdonosra vonalkozó adat

17. A lakás, illetve az épület tulajdonosa,

A Munkacsoport az összeírandó ismér—

vek meghatározása után külön-külön foglalkozott az egyes ismérvek fogalmi kérdéseivel. Ezek legtöbbje már az előző megbeszélések során megvitatásra ke—

rült, és velük kapcsolatban egységes álláspont alakult ki. Egyes kérdések azonban részletesen tárgyalásra kerültek, és ezekkel kapcsolatban újabb álláspon—

tokat fogadtak el.

A'település fogalma, város és falu szerinti csoportosítás

Mind a világnépszámlálási program, mind pedig a most elfogadott európai népszámlálási program javasolja, hogy a népszámlálások állapítsák meg a népes- ség számát a települések nagysága, il—

letve a városok és a falvak szerinti cso- portosításban. A megbeszélések során azonban kitűnt, hogy nem áll rendelke- zésre megfelelő, nemzetközi összehason—

lításra alkalmas fogalom a településre, illetve a városok és a falvak közötti el- határolásra vonatkozóan. Az egyes or—

szágok különbözőképpen értelmezik a települések fogalmát, és nem egységes a város és a falu elhatárolása sem. Van—

nak országok, amelyekben a város létét a közigazgatási hovatartozás, másutt a lakosság száma és ismét más helyen a városiasodás foka vagy a gazdasági élet jellege dönti el.

Ezt a két kérdést a viszonylag hosszú vita során sem sikerült megnyugtató mó- don rendezni. Ezért a Munkacsoport úgy határozott, hogy szakértői csoport létre—

hozását javasolja, amely az Európai Sta—

tisztikusok Értekezletének nyári ülés—

szaka előtt még összeül, és javaslatot dol- goz ki e kérdések megoldására. A szak—

értő csoport munkájában hét európai or—

szág képviselői vesznek majd részt.

Egébként ez a kérdéscsoport volt az egyetlen, amelyre vonatkozóan végleges határozat nem született, illetve amellyel kapcsolatban a döntést későbbi időpontra halasztották.

A család és a háztartás fogalma Az ülésszak legbehatóbban a család és a háztartás fogalmi és csoportosítási kér—

déseivel foglalkozott. Erre annál is in- kább szükség volt, mert ennek az igen fontos kérdésnek eldöntését a korábbi ülésszakok elhalasztották, és emiatt nem állt rendelkezésre megfelelő, nemzetközi összehasonlitásra alkalmas javaslat sem.

Ugyanakkor a népszámlálásoknak ez az a területe, amely még az egyes országok gyakorlatában sem kristályosodott ki teljesen, és itt van a legnagyobb különb—

ség az egyes országok által alkalmazott fogalmak és csoportosítások között.

Az ülésszak állást foglalt a család és a háztartás fogalmi és csoportosítási kér- dései tekintetében, és bár az így kiala—

kult irányelvek sem teljesen egyértel—

műek, mégis megfelelő alapot és lehető—

séget nyújtanak bizonyos nemzetközi összehasonlításokra, amelyekre eddig egyetlen népszámlálásnál sem volt mód.

Meg kell említeni, hogy a korábbi ülésszakok még a család fogalma tekin- tetében sem foglaltak egyértelműen ál—

lást. Sőt az ülésszakot előkészítő titkár—

sági javaslatok sem voltak e tekintetben megnyugtatok. Megjegyzendő, hogy a

háztartási és a családstatisztikára vonat—

kozó csehszlovák, német szövetségi köz- társasági és holland javaslat megfelelőbb tárgyalási alapot nyújtott.

A család fogalma tekintetében eddig három alternatív javaslat állt fenn:

1. Az egyik vélemény szerint a csalá—

dot általános értelemben kell tekinteni, vagyis a család fogalmán a szülők (vagy egyik szülő) és nem házas gyermekeik együttélését kell érteni.

316 ( szam

Az európai népszámlálások feldolgozási programja

Tábla

1 2 3. 4- 5 a 7, s 9 10 1112-1231112 ;:

Területi Ismérv

É'DAAAAAAAAAAAAA

§E

NÉPMS'

§ 111112214315117

Alapismérvek

1 — Nem ... x X 3 L L L LL 3" x X x

_2— Kor ... _ X X _!L X x x x __ "_

3 Családi állapot ... ___ __ __ __ _iL i ___ ___ __ _x 4 Születési hely ... . ... __ __ X K L m __

5 Állampolgárság ...

___ % " __ ___ ___ í !

6 Aktivitás típusa ... __ __ __ __ __ __ __

7 Foglalkozás ...

__ __ __ __ __ __ _. _...

8 Foglalkozási ág ... . __ w _" __ __ % ___l

9 Foglalkozási viszony ... , ... ___ __ _N_ __ __ ___. __ __ _ ___ __.

10 Nyelv ...A ... __ —______A_____w___y____.—_.___.._.—

11 Etnikai ismérvek ...' ...

__ __ __ __ __ __ __ __ __ _, __ .—

1—2_ Irni-olvasni tudás ... __ ___ _ __ ___ __ __ _ .." _ __;

§ Iskolai végzettség ... __ _— — m —_ _ __ __ __ __

14 Iskolába járás ... _ __ ___ __ W * __ __

15 Összes élveszületetb gyermek ... . . . . _— __ A, __ —— __ __ __ % __ __ ___

16 Házasságtartam ... _ — *— __ __ *

§ Családfőhöz való viszony ... .. — __ _ __ __X_ __

181 Háztartásfőhöz való viszony ...

i : _" __ * ___ ___, __ : __§_ ___.

Közvetett ismérvek

19 Város-falu szerinti Csoportosítás . . . ... x X __ *— __ __ __,___ _.

20 Település nagysága ... . . . _ _ — —x_ _ — _— __ ___ __ __ _ ___ __

31— Háztartás típusa ... —————-——————v:———_ií 22 Háztartás nagysága ... . __ _ __" — _ — % _ __ _ __ ___ §. _ 23 Háztartás fejének kom ... _ _ _— — : — ___ _ __ __ ___ __ __

24 Háztartás fejének neme ...

__ _ * — .— _ __ _ _— _ __ _ _ __

25 Család nagysága ... — __ __ ___—— _— __ — _: _ __ _ _x__

26 Család típusa ... * _ —. _— _ _— — — __ : x

27 Családfő neme ... __ ——_———_—_:______

28 családfő kora ... "_———————_____

__

29 Család gyermekeinek száma ... M __ __ _ : — : : : : __ __ : __ __

30 Társadalmi-gazdasági csoport ... . ...

__ _ __ __ _ __ m __ —__ .... __ __ __ ___.

31 Háztaxrtásfő foglalkozási ága ... * * __ __ __ __ __ ___ _ 32 Háztartásiő társadalmi-gazdaságicsoportja . . — — " — — _ — m __ __ __ __ _

§ Háztartás eltartottainak száma. ... — — a * _ _ — _ '— ____ _ _ _ __

34 Háztarbás keresőknek száma . . , ... _ _ — m — __ — _— : __ __ __ __ __

35 Háztartás keresőinek típusa ... _ * _— ___—_

* Másodlagos táblázatok.

Területi csoportosítás: A — Teljes ország és nagyobb területi egységek.

B —— Közepes területi egységek.

(7 — Legkisebb adminisztratív egységek.

.D —— Főváros és főbb települések.

SZEMLE

részére javasolt ta'biaiervek áttekintése

317

száma

14 17 17

b_ 14c 14d 15 16' 17— 17a b_ c_

tív

25 26 27 28 29. 30 30

ai

csoportosítás

AAAAAAA_AAAAA kategória.

Sorszám

...A g.. y... 0 11 12 18 13

* x x x * Liliíi____ Lil * x __ 1

x f.. x_x—íí_í_w____yí_x_íx3_xxx_.2

x __ _— X _;________——___————_*—__3_

__ _______________ __ __ ___—__ 5

x _É. x ___—___— ___—______ ___—._.___—__—_É_

_xm irl W_ _—_ w___ ;

___—__ x_g ___—___ ___—___— __ — 8

x __ x __ x __ __ ___—___— 9

_ü_'_f"" "_ _"L"ü_ w

—_*_—___im__7____ u

_ H—_"* ___—"_:x _:í

_ _x_ x _" : ___—___ x ___ 13

__ __ __ ___—__ ___—__ ___—í" x __ 14

_ mw__— _ __W— ___— __ __ x x 15

_— — "___ mm— ___—___ __ ______ x _13_

" ___W_———m__fa—_"_— "u

"* **" Z_w—ZÚ;HZ_É_ZNÉ Z w

__ __ __ 19

_——":—Z—;w_:—"——_—ím:—_í——mí 7*___É "——__—É*:L?L— —_—:—:É

————— ——m——_—;——íxx?_—__ : §

Tw——————___—— * l":—*" _— _m

7"—— _—__— —"*11" —Mi:——M—í __*——"___————:___""— __"——§

"77———M—_"::""";_ZM—:—_—*—13

*"TM—Z—ím— _—M____*———__í_ul

Hm?—"__ ** " ___ _Z—W_—_— §

—77_i "mí1"——:—í_—MM_"__ Ila ____A:7: u—— " í_—_"_ _:_—a

f——m— ***—'*'" —— ————x'— ———————————- ___—___31

M—— — MMMM—w" """xT_ " ;__3

—_ "__:ímíÚ—u —:M:—í—í M__3

——_ * —_— "— — x? __ _ 3

— _ % __" —— —?——" M'wí

Népességkategáría: 1. Össznépeeség.

2. Házasságkötési kor alatti népesség.

3. Benszülöű népesség.

4. Külföldön szüleaettek.

5. Külföldi állampolgárok.

6. Magánháztartások népessége.

7. Családok népessége.

8. Gazdaságilag aktívak.

9. Gazdaságilag inaszvak.

10. 15 éves és idősebb népesség.

11. 5 éves és idősebb népesség.

12. Iskolába járók.

13. Házas nők.

14. Háztartásiők.

318

2. Az ezzel ellentétes vélemény szerint a családot tág értelemben kell venni, amikor is a család az összes együttélő rokonokból áll.

3. Végül a család biológiai értelmezése a család fogalma alá vonta a családból leszármazott összes személyeket, függet- lenül attól, hogy azok együtt élnek—e.

A Munkacsoport megbeszélései — és elsősorban az ezzel a kérdéssel foglalkozó alcsoport munkája nyomán -— kialakult az az álláspont, amely szerint a népszám- lálásoknál a szűk értelemben vett csalá—

dot helyesebb elsődleges statisztikai egy- ségnek tekinteni. A családnak ez az ér—

telmezése azonos az 1. pontban megha—

tározottal, és így az európai népszámlá—

lási program család—fogalma azonos az ún. ,,családmaggal" (family nuclei). En- nek alapján a családnak három alap—

típusa különböztethető meg:

a) házaspár gyermek nélkül,

b) házaspár nem házas gyermekkel, c) egy szülő nem házas gyermekkel.

A család fenti értelmezése alapján a személyek családi állás szerinti csoporto- sításánál csak három csoport különböz- tethető meg: (1) családfő, (II) házastárs (vagy feleség) és (III) nem házas gyer—

mek. Mindenki más, aki nem él ilyen családi kapcsolatban, családon kívüli személynek tekintendő.

A háztartások osztályozása terén sem volt megfelelően kialakult álláspont. Ez részben a családok fogalmi kérdésének tisztázatlanságából ered, részben pedig magának a háztartási vizsgálatnak célja tekintetében fennálló bizonytalanság kö- vetkezménye. A csoportosítás alapjául az eddigi javaslatok a háztartásban levő családok generációs fokozatait tették.

Ennek megvalósítása igen sokrétű és bonyolult összefüggések keresésére veze—

tett volna, és valószínűleg nem lett

volna alkalmas megfelelő nemzetközi összehasonlításra.

Az újonnan kidolgozott csoportosítás igen egyszerű, s ennek alapján megfelelő nemzetközi összehasonlítás lehetséges.

Ugyanakkor elvégezhető a részletesebb tagolás is. A Munkacsoport az egyes or—

szágoknak a magánháztartások alábbi kategorizálását javasolja:

1. Nem családi háztartás a) egyszemélyes háztartás.

b) több személyes háztartás, ba) csak rokonokból álla

bb) rokonokból és nem rokonokből áll.

2. Egycsaládos háztartás

a) házaspár gyermek nélkül. . b) házaspár nem házas gyermekkel, c) egy szü-lő nem házas gyermekkel.

(Mind-en kategória tovább bontható aszerint, hogy a háztartásban vannak-e rokonok vagy ide-

gen szemelyek.)

3. Több családos háztartás

(Csoportosítható aszerint. hogy külön—külön milyen kategóriába tartoznak az elsődleges és másodlagos család-ok. milyen ezeknek az egymáshoz való generációs kapcsolata. és hogy élnek-e a ház—

tartáson belül egyéb rokonok vagy idegen szemé—

lyek.) ,

A társadalmi—gazdasági esoporlosítázsra vonatkozó összehasonlító táblázat A Munkacsoport előző —— harmadik ——

ülésszaka a társadalmi—gazdasági cso- portosítás kérdésével foglalkozó szakértői csoport1 javaslata alapján elfogadta a nemzetközileg alkalmazandó társadalmi—

gazdasági csoportosítást, amely mint alapismérv ennek alapján bekerült a végleges európai népszámlálási prog—

ramba.

E csoportosítás használatának elősegí—

tésére a szakértői csoport, az Európai Statisztikusok Értekezletének Titkársága és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kö- zösen kidolgozott egy táblázatot, amely szemlélteti az összefüggéseket a társa—

dalmi—gazdasági csoportosítás és az alap—

foglalkozási csoportosítások között.

Az eredeti terv szerint az összefüggés szemléltetésénél az egyéni foglalkozás—

ból, a foglalkozási égből és a foglalkozási viszonyból kellett volna kiindulni, a gya—

korlati munka során azonban bebizonyo- sodott, hogy a foglalkozási ág igénybevé—

tele kiküszöbölhető, és csupán az egyéni foglalkozás és a foglalkozási viszony kombinációjában kell a kérdést megvizs—

gálni.

Az elkészített táblázat, amelyet a Munkacsoport elfogadott, fejrovatában tartalmazza a négy alapvető foglalkozási viszonyt (munkaadó, saját számlára dol—

gozó önálló, alkalmazottak, termelő—

szövetkezeti tagok), oldalrovatában pedig a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal által

1 A szakértői csoport tagjai Franciaország. Olasz- ország. Jugoszlávia és Magyarország képviselői vol—

tak. Lásd Slafz's:(ikai Szemle. 1968. évi 1—2. sz.

ne. old.

SZEMLE

319

kidolgozott egységes foglalkozási jegyzék (lSCO) főcsoportjait, illetve csoportjait.

A táblázat pedig a megfelelő társadalmi- gazdasági csoportot jelző tételszámokat tartalmazza. Az esetek többségében egy helyen csak egy szám szerepel, néhány esetben azonban két szám is. Ez annyit jelent, hogy itt vagylagosan, két társa- dalmi—gazdasági csoport szerepel; egyes ilyen esetekben a tábla még azt is jelöli, hogy melyik társadalmi—gazdasági cso- portba való tartozás a valószínűbb.

A népszámlálás feldolgozási programja Fontos kérdésnek tartotta a Munka—

csoport negyedik ülésszaka a népszámlá- lás feldolgozási programjának meghatá—

rozását. Erre vonatkozóan eddig is vol—

tak javaslatok, az ülésszakon elfogadottak azonban átgondoltabbak és pontosabban körvonalazottak mint a korábbiak. A javaslatok alapjául a világnépszámlálás feldolgozási programja szolgált, a nem- zetközi javaslattal szemben azonban több vonatkozásban kiegészítéseket tartalmaz

A javasolt feldolgozási táblákat két csoportba osztották. Az első csoportba az ún. "elsődleges", a másodikba pedig az ún. ,,másodlagos" táblák tartoznak. A Munkacsoport mindkettőt javasolja az egyes országok részére azzal a meg- jegyzéssel, hogy a nemzetközi össze- hasonlitáshoz szükséges alapadatokat az elsődleges táblák tartalmazzák.

A javaslatban a népességre vonatko—

zóan 42 tábla szerepel, ezek közül 24 elsődleges, 18 másodlagos. Az egyes táb—

lák tartalom szerinti megoszlása, a ben—

nük levő ismérvek tagolása szerint a következő:

Az A

elsőd— másod-

Megnevozés leges logos

táblák száma

Földrajzi elhelyezkedés ...

Személyi ismérvek ...

Háztartási és családi ismérvek Gazdasági ismérvek ...

Kulturális ismérvek ...

Oktatási ismérvek ...

Termékenység ...

LOWNJNJ

HNKVMNGN )..f;—

Ff—

Összesen 2 18 Az egyes táblák tartalmát a 316—317 oldalon közölt kimutatás szemlélteti,

amely táblázatonként mutatja be -— a tábla számának feltüntetésével —— az ab- ban feldolgozandó ismérveket, az ott sze- replő népességkategóriát és a feldolgo- zandó területi egységeket.

A lakásszámlálás összeirási egységeinek meghatározása és az ezzel kapcsolatban

használt csoportosítások

A Munkacsoport ülése az összeírandó lakásegységek meghatározásával foglal- kozva revizió alá vette az eddig használt csoportosításokat. Európai használatra az ún. ,,lakásegységek"—re vonatkozóan az alábbi alcsoportosítást javasolta:

100 Lakás céljára szolgáló lakásegységek, 110 Magánlakás egységek.

lillll Tulajdonképpeni (állandó) lakások.

lll'l Falusi (félig áll-andó) lakásegységek 113 Mozgó lakásegységek.

120 Kollektív laka'segységek.

121 Szállodák stb.

122 Intézetek.

123 Táborok

208 Nem lakás céljára szolgáló, de jelenleg la- kott lakásegysége—k.

A lakásszámlálás feldolgozási programja A Munkacsoport meghatározta a lakás—

számlálás során alkalmazandó táblák kör rét és tartalmát is. Ezeket a népszámlá- lási táblákhoz hasonlóan szintén két cso-

portba sorolta. .

A javaslat szerint összesen 13 tábla szerepel az európai népszámlálási prog—

ramban, ebből 8 az elsődleges és 5 a másodlagos táblák között.

*

A Népszámlálási és Lakásszámlálási Munkacsoport az ülésszak lezárásakor megállapította, hogy működését az 1960.

év körüli európai népszámlálások elő—

készítése terén befejezte. A különböző országok küldötteinek egybehangzó véle- ménye szerint a Munkacsoport eddigi ténykedése rendkivül sikeresnek tekint—

hető, s a most kialakult európai nép—

számlálási program valóban alkalmas arra, hogy az európai országok népszám—

lálásaikat a lehetőség szerint egységes programmal és azonos fogalmi meghatá- rozásokkal hajtsák végre. Bár az európai országok nagy része általában már több mint egy évszázada tart rendszeresen népszámlálásokat, a jelenlegi népszám- lálási periódus az első abban a tekintet- ben, hogy az európai országok már előre biztosították népszámlálásaik adatainak

összehasonlíthatóságát. ,

Dr. Klinger And/rás