Európai regionális népesedésstatisztikai szeminárium Ankarában

1 270 SZEMLE

b) az évkönyvekben, adattárakban, a városi és községi törzskönyvekben kerül sor a he;

lyi tanácsok igényeinek kielégítésére szolgáló településenkénti adatok szélesebb körű is—

mertetésére.

5. §.

(1) A gazdasági folyamatok vizsgálata a szocialista szektor tevékenységének elemzé- sére teried kí. Ahol az állami statisztikai adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának rend- szere módot nyújt a szocialista szektoron belül a tanácsok felügyelete alá tartozó vátlolatok tevékenységének vizsgálatára, ott a tanácsi szektor adatai is közlésre kerülnek.

(2) A KSH területi szerveinek kiadványaiban az adatok általában —- a vizsgált témától függően -— a következő csoportosításban szerepelnek:

a) az ágazati csoportositásnál: a KSH és az Országos Tervhivatal által elfogadott, 1971.

január 1-től érvényben levő egységes ágazati rend szerint.

b) A szektorok szerinti csoportositásnál:

Minisztériumi vállalatok, gazdaságok, intézmények Tanácsi szektor

Állami szektor összesen Szövetkezeti szektor

Szocialista szektor összesen Magánszektor

MINDÖSSZESEN

c) A területi csoportosításnál:

Megye (főváros) Megyei város Város

.lórós Község

ó. §.

(1) Az információ szolgáltatáshoz felhasználható adatok körét a mindenkori állami sta- tisztikai adatgyűjtésben, illetve a KSH területi szerveinek saját adatgyűjtéseiben szereplő adatok képezik. Ennek megfelelően az adatok meghatározott köre vonatkozik a közigazga—

tási egységre (a megyére, a városra, a községre), az ott települt vállalatok (telepek), in- tézmények tevékenységére, a többi adat ún. székhely szerinti adat a megyei székhelyű vál—

lalatok, szövetkezetek, intézmények adatai.

(2) A teljes körű statisztikai adatfelvételek adatai területi szinten az (1) pontnak meg- felelő körben minden esetben, a reprezentatív adatlelvételek eredményei csak korlátozottan, a KSH mindenkori állásfoglalásától függően használhatók fel.

Ill.

ZARÓRENDELKEZÉS 7. §.

Ez az utasítás kihírdetése napján lép hatályba,

Huszár István sk.

elnök

EURÓPAI REGIONÁLIS NEPESEDÉSSTATISZTIKAI SZEMINÁRIUM ANKARÁBAN

Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a tö— korában, A szeminárium munkáját két társ—

rök kormany védnöksége alatt (az ENSZ Eu— igazgató — Barrie N, Davies, az ENSZ Eu- rópaí Társadalmi Fejlesztési Programja ke- rópaí Gazdasági Bizottsága Statisztikai fő—

retében) az Európai Statisztikusok Értekez- osztályának igazgatója és clr.ZekíAvralioglu, letének munkaprogramja részeként 1971. ok- a Török Állami Statisztikai Intézet elnöke tóber 11 és 19 között népesedésstatisztikai -— készítette elő és irányította. A szemináriu—

szemináríum megrendezésére került sor An- mon 23 ország (Belgium. Bulgária, Ciprust

SZEM LE 1271

Csehszlovákia, Dánia, Egyesült Királyság.

Finnország, Franciaország, Görögország.

Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország. Ma- gyarország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc.

Svédország, a Szovjetunió, Törökország, vala- mint az Egyesült Államok és Kanada) ösz—

szesen 42 delegátusa vett részt. Képvisel- tette magát az ENSZ Európai Gazdasági Bi- zattságának Statisztikai főosztálya. Gazda- sági főosztálya. az ENSZ Genfi Irodája Szo- ciális Ugyek főosztálya, az Egészségügyi Vl—

lágszervezet és több más nemzetközi szerve- zet. A szeminárium iránti érdeklődést mu- tatja. hogy több statisztikai hivatal vezetője - ]. Kazimour, a Csehszlovák Szövetségi Sta—

tisztikai Hivatal, ]. Antos, a Cseh Statiszti- kai Hivatal. W. Kawalec, a lengyel Statisz- tikai Főhivatal elnöke és D. Balevszki, a Bolgár Tájékoztatási és Hírközlési Minisz- térium Központi Statisztikai Hivatalának ve- zetője -- is jelen volt. Magyarországról a szeminárium munkájában dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese (mint a Titkárság kon—

zultánsa), dr. Klinger András, a KSH fő- osztályvezetője és dr. Míltenyi Károly, a KSH osztályvezetője vett részt.

A szemináriumon, amelynek célja a né—

pességi és társadalmi statisztika integrált rendszere demográfiai alrendszerének kö—

rével. a szükséges adatok gyűjtésével vagy becslési módszereivel és az alrendszer kia—

lakításával kapcsolatos kérdések nemzetközi megtárgyalása volt,! hét előadást vitattak meg:

Jean Thompson (Egyesült Királyság): A társa- dalmi és a népességstatisztika integrált rendsze—

rének demográtiai alrendszere;

ENSZ Statisztikai Hivatala: A népszámlálások kö—

zötti népesedési adatok forrásai az EGB tagorszá—

goiban:

L. Herberger (Német Szövetségi Köztársaság): Né—

pességnyilvántartósak. népességi adatbankok, mik- rocenzusok és hasonló vizsgálatok;

Dr. Szabody Egan: Az anyakönyvek és egyéb ad—

minisztrativ adatok felhasználása a népesséa szá—

mának továbbvezetésére a népszámlálások közötti időszakokban :

]. C. van den Brekel (Hollandia): A külső ván- dorlási statisztika adatforrósai és az adatgyűjtés és becslés módszerei o Hollandiában alkalmazott rendszer alapján;

Avhon Mut/u (Törökország):

pességstatisztika Törökországban;

Dr. Wincenty Kawalec (Lenavelarszánl: Néoesséa- előreszámitás a lengyelországi tapasztalatok alapján.

Az előadásokon kívül megvitatásra került az EGB Statisztikai Osztálya által az Európai

A periodikus né.

fA népességi és társadalmi statisztika integrált rendszerével legutóbb az ENSZ Statisztikai Bizott- sága és Európai Gazdasági Bizottsága, valamint az Európai Statisztikusok Értekezlete keretében 1971.

május 10—14-ig munkacsoportülés foglalkozott, Az integrált rendszer első alrendszere a demográfia.

(: további alrendszerek: a tanulási tevékenység és oktatási szolgáltatások. a gazdaságilag aktív és inaktív népesséa. a kőzegészséaügyi és orvosi szol—

gáltatások. a közrend és közbiztonság, a szabad—

idő, a lakásépítés és lakásviszonyok, a jövedelem- eloszlás. a társadalmi mobilitás.

Statisztikusok Értekezlete 19. plenáris ülé- sének beszámolója alapján készített feljegy- zés a teljes körü népszámlálások szükséges- ségéről. figyelembe véve a népességnyilván- tartások elterjedését. Ezenkívül a Csehszlo- vák Szövetségi Statisztikai Hivatal is beter- jesztett egy anyagot a népszámlálások és la—

kásösszeirások adatainak a társadalmi—gaz—

dasági fejlődés tervezésében és irányitásá- ban való felhasználása Csehszlovákiai ta- pasztalatairól.

Az elhangzott előadások és az azokat kö—

vető vita alapján a szeminárium résztvevői megállapították, hogy a társadalmi és a né- pességi statisztika integrált rendszere nagy segítséget ad a társadalmi és gazdasági köl- csönös összefüggések elemzéséhez. A de- mográfiai alrendszer ezeken az összefüggé—

seken belül alapvető jelentőségű. Tekintet- tel arr-a, hogy a demográfiai alrendszerben - következésképpen a többi alrendszerben is —- a mérés alapegysége az egyén, a csa- ládstatisztikának a demográfiai alrendszer részét kell képeznie, de néhány vonatkozás- ban -— főleg bizonyos gazdasági alrendsze—

rekkel kapcsolatban -— a háztartás is fontos egysége lehet a mérésnek. Hangsúlyozták a demográfiai és társadalmi adatok kohorsz- elemzésének fontosságát. és javasolták a ko- horsz—elemzések kiterjesztését a társadalmi jelenségekre is, az oktatási, a munkaerő és az egészségügyi alrendszerek vonatkozá-

sában.

A szeminárium résztvevői nagy figyelmet fordítottak a vándorlási statisztikára (bele- értve a belső és a külsö vándorlást), mivel ez körét, tartalmát és a definiciókat tekintve nem egységes az EGB tagországaiban. Ja- vasolták, hogy az Európai Statisztikusok Ér- tekezlete a külső vándorláson kivül a belső vándorlás definicióira és odatgyűjtésére vo- natkozó munkát is vegye fel munkaprogram—

jába. Mivel az integrált rendszer Célia. hogy az egyén egész életfolyamotában bekövet- kezett eseményeket bemutassa. a szeminá- rium résztvevői az egyén egész életét végig—

kísérő ..élettáblák" bevezetését látták célsze- rűnek. Az ..élettáblák" alapián történő ele'm—

zések nemcsak a demográfiai alrendszerben alkalmazhatók. hanem a rendszerbe bevo- nandó társadalomstatisztikák területeire is kiterjeszthetők. Ezáltal bemutatható az eavén eav—ik orszáaból a másikba való vándorlása (és visszavándorlásal. ábrázolható. hogy az eavén élettartama milven országok között és

milyen arányban oszlott meg.

A népszámlálások közötti időszakokban végzett népességszám—becslésekkel kapcso—

latban a szeminárium résztvevői egyetértet- tek abban, hogy a jelenleg használatos kü- lönböző fogalmak (,,de jure" és "lakónépes- ség") helyett egységes népességfogalom használata lenne célszerű. Erre legalkalma—

.l 27?

sabbnak a ,,lakónépesség" fogalmát tartot- ták, az egységes nemzetközi szabvány kidol- gozása azonban az egyes országok jogsza- bályaiban mutatkozó eltérések miatt további megfontolásokat igényel.

A szeminárium részletesen foglalkozott a népességnyilvántartások kérdésével, és a felmerült problémák sokrétűségemiatt java- solta, hogy az Európai Statisztikusok Érte- kezlete a különböző típusú népességnyilván- tartásoknak a demográfiai alrendszer részére való alkalmazása lehetőségeinek tanulmá—

nyozására a közeljövőben külön munkaülést hívjon össze.

A szeminárium résztvevői általánosságban elismerték annak fontosságát, hogy az egyes országok a népességnyilvántartás mellett mikrocenzusokat és más reprezentativ felvé- teleket hajtsanak végre. E felvétele-kre egy- részt'a demográfiai alrendszer részére igé- nyelt adatok biztosítása érdekében van szük—

ség, másrészt e felvételek adatai ellenőriz- hetik a népességnyilvántartások adatainak pontosságát is. Mindezek mellett a felvételek rugalmasabbak is, mint a regiszter, és a té—

mák szélesebb körét ölelik fel. A mikrocen—

SZEMIJE,

zusok és a reprezentatív felvételek tehát nél- külözhetetlenek (: népszámlálások * közötti időszakokban.

A népszámlálások fontosságát illetően—a résztvevők arra a véleményre jutottak. hogy, a népességnyilvántartások és a mikrocen- zusok fejlődése eli-enére a népszámláiásak- nak továbbra is jelentős szerepük van a né- pességstatisztikában. Felmerült azonban an-r nok szükségessége, hogy több orszá ban felül kellene vizsgálni a népszámiág'

— 10 éves időszakoknái rövidebb -- perió- dicitósát, körét és tartalmát a statisztikai in—

formációk más forrásait figyelembe véve.

A népesedésstatisztikai szeminárium aján- lásai a belső vándorlás mérésének szabvá- nyositásával, a népességnyilvántartások al- kalmazásával, a népesség fogalmának, a

népszámlálások közötti népességtováb'bveze- tés gyakoriságának és csoportositásának egy—

ségesitésével foglalkoztak és javasolták. hogy az Európai Statisztikusok Értekezlete e kér- déseket vegye fel munkaprogramjába, továb—

bá nagy figyelmet szenteltek a beiső és a külső vándorlások statisztikai módszertani kérdéseinek.

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. SZEKER GYULA:

KEMIZÁLÁS A NEPGAZDASÁGBAN Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1971. 265 old.

Atermészetes nyersanyagok (például a szálas anyagok, szinesfémek, fa. bőr) nagy része ma már csak csökkenő mértékben elé—

gíti ki a szükségletet, ezért a különböző ha—

gyományos anyagok pótlására egyre inkább szintetikus szerkezeti anyagokat (műanyago—

kat, vegyi szálakat) használnak fel. Emiatt a vegyi termékekkel, a vegyiparral szembeni i—

gény —— és így a vegyi termékek felhaszná- lása is — évről évre növekszik. Az igények nö- vekedésének hatására a hazai vegyipar kü—

lönösen az utóbbi tíz évben rohamosan fej—

lődött. A termelés gyors ütemű növekedése következtében az ipari termékek választéka jelentős mértékben bővült. A vegyipari ter- melés növekedésének üteme az ipari terme- lés növekedésének átlagos évi ütemét jóval meghaladta, s a vegyipar iparon belüli a—

ránya nem elhanyagolható mértékben emel—

kedett.

A vegyipar fejlődésében sokféle tendencia érvényesül, s ezek országonként eltérők le- hetnek. A fejlődési tendenciák függnek a vegyipar, illetve az ipar fejlettségi szinvona- lától. a nemzetközi munkamegosztásban vo- ló részvétel mértékétől stb. Közülük néhány azonban több ország vegyiparára is jellemző.

A nemzetközi szinten — de hazai viszonylat—

ban is —— érvényesülő, a vegyipar fejlődését

jelző lényegesebb tendenciák a következők- ben foglalhatók össze:

-— a vegyipari beruházások az összipari beruházá—

,soknál általában nagyobb ütemben növekszenek. en- nek következtében a vegyipari beruházások iparon belüli aránya is emelkedik;

— a növekvő vegyipari beruházások eredményeként a vegyipar fejlődése az egész ipar fejlődési ütemét az országok többségében jávai meghaladta (a vegy- ipar aránya az iparban mind a fejlett és közepesen fejlett tőkés országokban. mind pedig a KGST- orszógokban számottevő mértékben nőtt);

—— a vegyipari termékek struktúrája — egyrészt a szerves és szervetlen vegyi termékek arányának. más—

részt a szerves vegyipari termékeken belül a petrol- kémiai termékek arányának növekedése következtében -— gyorsuló mértékben változik;

—- a vegyipar fejiesztése a kutatási ráfordítás fo-

kozott növelésével jór; ,

— a nemzetközi munkamegosztás szélesedik. gyar- sul a termékek külkereskedeimi forgalma.

A vegyipar tehát fontosságát, dinamikus fejlődését, növekvő arányát tekintve a nép gazdaság kulcsfontosságú ágazatává lett.

Közgazdasági irodalmunk művelői publiká- cióikban a vegyipar fejlődésének és a nép—

gazdasági kemizálásnak összefüggéseivel át- fogó mértékben még nem foglalkoztak. de aligha kerülhetett erre eddig sor, mivel a ke—

mizálás népgazdasági szerepe, a vegyipar fejlesztésének kivánatos mértéke, a főbb vegyipari ágazatok fejlesztési arányai sem voltak teljes mértékben tisztázottak. Dr. Sze— ' kér Gyula nehézipari miniszternek, a műszaki tudományok doktorának nemrégiben megje-

asek