ENSZ szakértői csoport alakítása

810

zentatív felvételt tervezünk. Megállapítjuk a felső- és középfokú képzettséggel rendelkező szakemberek számát a népgazdaságban (kí- emelve a nőket), a szakemberek számának megoszlását a felsőfokú tanintézetekben nyert képesítésük, népgazdasági ágak és nemzetisé- gek szerint. Ezenkívül adatokat kapunk még az iparvállalatok, az építőipari szervezetek és a népgazdaság többi ágazatában foglalkoztatott vezető beosztású dolgozók és szakemberek kép—

zettségi színvonaláról.

A terv előirányozza az általános iskola nap- pali tagozatát végzett munkába lépő, valamint továbbtanuló fiúk és lányok számbavételét.

1970-ben számba vesszük a népgazdaságban foglalkoztatott adminisztratív—irányító sze- mélyzet számát.

A gazdasági szervezetek és vállalatok tevé—

kenységének közgazdasági értékelésében fon- tos helyet foglalnak el a pénzügyi statisztika mutatói.

Az 1970. évi munkaterv előirányozza a gaz- dasági ösztönzés alapjaiból történt ráfordítá- sok egyszeri számbavételét. Ez lehetővé teszi, hogy részletesen jellemezzük az anyagi ösztön- zés alapjainak kíalakitását és felhasználását, a vállalat munkaeredményeitől való függésü- ket, a bérezésnek a termelés gazdasági muta- tóival való kapcsolatát, a gazdasági ösztönzés alapjainak felhasználását rendeltetési célok szerint.

Az egyes iparágazatok rentabilitási szín—

vonalában mutatkozó különbségek kimutatá- sa, a kevéssé és az igen jövedelmező vállatok- nak egy és ugyanazon iparágon belüli megálla- pítása céljából a terv reprezentativ megfigye- lést irányoz elő.

A népességi statisztika vonatkozásában a munkaterv gazdag programot tartalmaz. Az 1970. évi népszámlálás anyaga alapján sok—

oldalúan tanulmányozni fogjuk a lakosság számában,:r összetételében és elhelyezkedésé-

ben bekövetkezett változásokat. A népszámláe lási adatok lehetővé teszik, hogy tanulmányoz- zuk például a lakosság foglalkozás szerinti halandóságát, a házasságokat és a válásokat a házasságot kötök és az elválók nemzetisége szerint stb.

A kultúratatz'sztika területén a munkaterv

szintén új kérdések tanulmányozását irányoz- za elő. Feldolgozzuk a pedagógiai tudományos intézmények éves beszámolóinak adatait, meg—

állapítjuk az iskolák és a tanulók megoszlását tanítási nyelv szerint, és egyéb munkákat is

végzünk. _

Ami a népgazdaság fejlődésének szintetikus mutatóit illeti, a terv előirányozza a társadalmi termék termelési, elosztási és felhalmozási mér—

legének összeállítását a Szovjetunióra és a szövetségi köztársaságokra vonatkozóan, a népgazdaság pénzügyi mérlegének kiszámítá- sát, melyben tükröződik a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem elosztása és újraelosz- tása stb. Folytatjuk az ágazati kapcsolatok mér- legének továbbfejlesztésére irányuló munkát.

A munkaterv előirányozza a lakosság élet- szinvonalának tanulmányozásához szükséges adatok feldolgozását: a lakosság pénzj övedelmeí és kiadásai mérlegének összeállítását, a mun- kások és alkalmazottak reálbérének, a lakos- ság reáljövedelmeinek kiszámítását, az alap- vető élelmiszerek fogyasztásának megállapitá- sát stb.

A folyamatos és éves állami statisztikai be- számolójelentések, az egyszeri felvételek és összeírások statisztikai mutatóinak az 1970.

évi statisztikai munkatervben lefektetett rend- szere lehetőséget ad arra, hogy alaposan ele—

mezzük a népgazdaság különböző ágaiban végbemenő folyamatokat. A számbavételi és beszámolási rendszer továbbfejlesztése lehe- tővé teszi az elemzésre kerülő problémák és kérdések körének kiszélesítését, komplex ta- nulmányozásukat.

ENSZ SZAKÉRTÖI CSOPORT ALAKlTÁSA

A lakosság jövedelmi helyzetének vizsgálata világszerte mindinkább előtérbe kerül. Ez in—

dokolja, hogy az ENSZ európai, ázsiai és afrikai regionális statisztikai szervezetei, valamint Statisztikai Hivatala keretében hosszabb idő óta folyamatban van a lakosság jövedelmi, fo—

gyasztási és vagyoni helyzetének vizsgálatára alkalmas összefüggő rendszer kialakítása. E rendszernek megfelelően illeszkednie kell a

mérlegrendszerekhez, méghozzá mind a szo-

cialista országokban alkalmazott népgazdasági mérlegrendszerhez (MPS), mind pedig a többi országban használatos nemzeti számlarendszer- hez (SNA).

Az átfogó lakossági jövedelmi statisztikai rendszer célja elsősorban az, hogy útmutatást

adjon az egyes országoknak ilyen statisztika

kiépítéséhez, a későbbiekben pedig, ha a kiala- kított rendszer már alkalmazásra került, an-

nak legösszefoglalóbb része egységes nemzet- közi adatszolgáltatás céljára is alkalmas le—

gyen. Tekintettel a téma rendkívüli sokoldalú-

ságára és összetettségére, a statisztikai rend—

szer mint egész, többnyire csak perspektivikus célt szolgál, amely célt az egyes országok szük- ségleteiknek és lehetőségeiknek megfelelően fokozatosan kőzelíthetnek meg.

Az ENSZ Statisztikai Hivatala a közel- múltban szakértői csoportot hozott létre, melynek feladata, hogy figyelembe véve a na—

gyobbrészt Európában, emellett Ázsiában és Afrikában végzett munkát, hozzájáruljon a

SZEMLE

811

szóban forgó összefüggő rendszer mielőbbi ki- alakításához.

A csoport tagjai az ENSZ Statisztikai Hiva- talának felkérése alapján: (Edward Budd (Egyesült Államok), Kjeld Bjerke (Dánia), R. Beales (Anglia), Mód Aladárné (Magyaror- szág), M. Munkherjee (India), Tsutomu, Noda (Japán), J. A. Sourrom'lle (Argentína), A. Va—

nolz' (Franciaország).

A szakértői csoport ez év március 23 és 28 között Genfben tartotta első tanácskozását,

melyen az értekezlet elnökévé Mód Aladárnét választották meg.

A kialakítandó rendszer —— a tervek szerint

— az ENSZ Statisztikai Bizottsága ez évi őszi ülésének állásfoglalása után még egyszer a

regionális szervek elé kerül, s csak az ezekben

végzett újabb munka, valamint a szakértői csoport másodszori tárgyalása után a Statisz- tikai Bizottság következő, azaz 1972. évi ülé—

sére készül el végleges ajánlás formájában.

Dr. JVI. A.-né

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. KÓRÓDI JÓZSEF:

VÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI TÉRKÉPÉN

Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1970. 84 old.

A ,,Változások Magyarország gazdasági térképén" című munka értékes alkotás azon művek sorában, amelyek hazánk felszabadu- lásának 25. évfordulója alkalmából, az ezernyi történés számbavételének szándékával íród- tak.

Kóródi József —— könyvének ajánló szövege szerint —- a felszabadulás óta végbement alapvető társadalmi és gazdasági változások, a termelőerők fejlődése tükrében mutatja be, hogy az elmúlt negyedszázadban miként ala- kult át az ország gazdasági térképe, s hogy az országnak nincs olyan része —— városa, köz—

sége —, ahol érzékelhetően nem tapasztal- hatjuk az átalakulást, a változást.

A könyv bevezető fejezete nagyon tömör -—

és nagyon ügyes —— összefoglalás a felszabadu—

lást megelőző évszázadról, amely kialakította azt a Magyarországot, amelyet —— amelynek romjait! — örököltük, s amelyen elkezdődhe—

tett az újjáépítés, később pedig a szocialista Magyarország felépítése. Találó megállapítá- sok és gondosan megválogatott adatok szem- léltetik a kialakult területi aránytalanságokat, az ipari termelés elmaradottságát (1938-ban az egy főre jutó ipari termelés értéke 26 dollár

volt, Németországban 132), a feudális marad-

ványokkal terhes mezőgazdaság nehéz helyze- tét.

A bevezetőt követő, nyolc fejezetben képet kapunk a 25 év gazdasági változásairól. E nyolc fejezet lényegében az ország egész fejlődését áttekinti, témánként, illetve ágaza—

tonként (s a tárgyalás során szövegben vagy táblában megyei egységekről is kapunk tá- jékoztatást), végül pedig a kötetet lezáró

fejezetben az Alföld, Észak-Magyarország, a

Dunántúl és a főváros fejlődését vázolja elénk a szerző.

,,A területfejlesztés alapvető irányai Ma-

gyarországon" című fejezetet a ,,Változások

7 Statisztikai Szemle

Magyarország iparföldrajzi térképén" alcím—

mel látta el a szerző, ezzel is mintegy jelezve, hogy a területfejlesztés alapvető eszköze ebben a 25 évben az iparosítás volt. A fő eredményt így exponálja a szerző: ,,A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az ipar fejlődött. 1950 és 1968 között az állóeszköz—állomány közel négy—

szeresére, a foglalkoztatottak száma két- szeresére, a termelési érték volumene ötszörösé- re nőtt. Az ipar gyors növekedése lényegesen átalakította a társadalmi termelés szerkezetét,

a foglalkoztatottság struktúráját, és döntő hatással volt az egyes országrészek és vidékek arculatának az átalakítására is." (12. old.) Az ipar fejlesztése a korábban kialakult (és a háborús rombolások ellenére mégiscsak újjá—

épült) bázisokon ment végbe, és ez elsősorban Budapest iparának jelentőségét növelte meg.

(Budapest ipara 1948-ban közel 250 000 főt, 1969—ben több mint 700 000 főt foglalkozta- tott.) Emellett lényeges eredményekkel kezdő- dött meg a vidék iparosítása: a relatív fejlődés éppen az iparban legszegényebb Bács—Kiskun, Pest, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatmár me—

gyében volt a leggyorsabb.

A fejezet bőségesen foglalkozik a vezető iparágakban elért területi fejlesztés eredménye- ivel is.

,,A mezőgazdaság területi struktúrájának

átalakulása" című fejezet a parasztság nagy álmának, a földreform megvalósulásának ismer- tetésével kezdődik. A földreformnak önálló irodalma is van, jelentőségét azonban innen is érzékelhetjük: a földreform egyrészt gyökeres szakítás amúlttal, másrészt a szocialista mező- gazdaság kialakulása lehetőségének a hordo- zója.

A szerző a mezőgazdaság fejlődésének fő vo—

násairól eléggé részletesen beszámol, bemutatja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, az új mezőgazdasági termelőerők kialakulásának nagyszerű eredményeit. A rendelkezésre álló terjedelmet nagyon ökonomikusan használja

ki, s így az olvasó nemcsak a termelési viszo—

nyok változásáról, hanem még a művelési ágak változásáról, a szőlő— és gyümölcsös—