Lukin, L. I. – Osztroumov, V. Sz.: A statisztika szervezete a külföldi országokban

(1)

A STATISZTI KA ÁLTALÁNOS

LUKIN, L. !. -— OSZTROUMOV, V. sz.:

A STATISZTIKA SZERVEZETE A KÚLFÖLDI ORSZÁGOKBAN

(Organizacija sztatisztiki v zambezsnüh sztra—

nah.) Goszsztatizdat, Moszkva, 1961. 246 p.

Lukin és Oszt'roumov új könyve öt or- szág —- az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kanada és India

—— statisztikai adatgyűjtők adatfeldolgozó

és adatközlő apparátusának a szervezetét mutatja be. A bevezető fejezetben a pol- gári statisztika jellemzésével foglalkoznak a szerzők, majd országonként — a fenti sorrendben —— ismertetik és elemzik a sta—

tisztikai munka felépítését, sajátosságait

és problémáit.

Az első fejezetben amely az Egyesült

Államokkal foglalkozik, Lukin és Osztro—

umov számos érdekes tényt és adatot kö—

zölnek a decentralizált amerikai statiszti—

kai rendszer egyes szerveire vonatkozóan.

Az Összeírások Hivatala (Bureau of Cen—

sus), amelynek 1958—ban 1814 főből állt az

apparátusa, felelős a népszámlálások, la—

kásösszeírások, ipari, mezőgazdasági, ke-

reskedelmi, közlekedési és egyéb összeírá—

sok megszervezéséért és lebonyolításáért.

Emellett az Összeírások Hivatala, amely

1902 óta létezik, egyre inkább foglalkozik eredeti feladatköre —— az összeírások mellett folyamatos gazdaságstatisztikai adatgyűjtésekkel is.

A Munkaügyi Statisztikai Hivatal (Bu—

reau of Labor statistics), amely 1884 óta létezik a Munkaügyi Minisztérium kereté—

ben, a folyamatos munkaügyi, ár— és épí—

tési statisztikáért felelős. A mintegy 1000 főt foglalkoztató hivatal főbb részlegei a

következők: munkaerő— és foglalkoztatott—

sági osztály; ár— és életszínvonal osztály;

bér— és munkaviszony osztály; építési statisztikai osztály; stb.

A folyamatos mezőgazdasági statisztiká-

val az Egyesült Államok Mezőgazdasági

Minisztériumának statisztikai részlege foglalkozik.

ELMÉLETE És MÓDSZERTANA

A folyamatos népmozgalmi statisztikai

adatok begyűjtésével, feldolgozásával és közzétételével az Egyesült Államokban az

egészségügyi, kulturális és szociális ügyek

minisztériumának országos statisztikai igazgatósága foglalkozik.

Fontos gazdaságstatisztikai mutatók fel—

dolgozásával foglalkozik többek között az

Egyesült Államokban a Kereskedelmi Mi—

nisztérium és a Szövetségi Tartalékügyi Hivatal is.

A decentralizált amerikai statisztikai rendszer munkájának a koordinálására 1933-ban létrehozott szervezet jelenleg az

elnök alá rendelt Költségvetési Hivatal

(Bureau of the Budget) egyik szerveként, mint a Statisztikai Szabványok Hivatala (Office of statistical Standards) működik.

Lukin és Osztroumov könyvükben is—

mertetik az Egyesült Államok egyes nép—

gazdasági ágaiban működő állami és ma—

gánstatisztikai szervek tevékenységét, a begyűjtött, feldolgozott és közzétett adatok körét és a megfelelő kiadványokat.

A második fejezetében Angliával foglal—

kozó könyv a szintén decentralizált jellegű angol statisztikai rendszert ismerteti. Ki—

tér az 1941—ben létrehozott Központi Sta- tisztikai Hivatal koordináló funkcióira, az 1947. évi kereskedelmi statisztikai tör—

vényre, az egyes minisztériumok kereté—- ben működő ágazati statisztikai hivatalok tevékenységére és a különböző angol sta-

tisztikai kiadványok ismertetésére.

Lukin és Osztroumov könyvének harma—

dik fejezete a franciaországi statisztikai rendszert tárgyalja. Ismerteti az 1. N. S.

E. E., a francia Nemzeti Statisztikai és Gazdaságkutató Intézet létrejöttének kö—

rülményeit, kapcsolatait a többi állami szervvel, a francia statisztika egyes ága—

zatait.

Hasonló felépítésű a könyv negyedik, Kanadáról és ötödik, Indiáról szóló feje—

zete is. Utóbbi igen érdekes információ—*

kat tartalmaz a felszabadulás utáni indiai statisztikai rendszer kiépítéséről, a köz—

(2)

932

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

ponti statisztikai szervezet koordinációs te—

vékenységéről, az egyes államok statiszti-

kai munkájáról, a reprezentatív megfigye- lések rendszeréről és az Indiai Statisztikai

Intézetről.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy

Lukin és Osztroumov könyve a szocialista

országok statisztikusai számára hézagpótló

összefoglaló kézikönyvet képez. A tárgyalt

öt ország esetében a statisztikai rendszer

jelenlegi helyzete igen jól áttekinthetően, részletesen és szakszerűen kerül szerzők

által bemutatásra. Igen jó lenne, ha a szer—

zők egy újabb műben további tőkés orszá—

gok, mindenekelőtt Japán, a Német Szö—

vetségi Köztársaság és esetleg egy-két ki-

sebb európai tőkés ország (például Nor—

végia) statisztikai rendszerének az ismer- tetését és elemzését is elvégeznek.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

.

GOSSMANN, JENS:

A NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN FOLYÓ STATISZTlKAI MUNKA A MÁSODIK

VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE UTÁN (Die Statistlk in den lnternatlonalen Organi- sationen seit dem Ende des zweiten Weltkrie—

ges.) —- Statistische Hefte. 1960. 1—2. sz. 104—

163. p.

A második világháború óta a nemzet- közi statisztika fejlődése —-—- sokkal in- kább, mint a Népszövetség idejében — a nemzetközi szervezetekben végzett statisztikai munkák messzemenő koordiná—

lásával jellemezhető. Ez a koordinálás

az Egyesült Nemzetek Szervezete meg—

alakulásával nemcsak arra szorítkozott, hogy a fontos nemzetközi szervezeteket magába tömörítse, hanem konvenciói, szerződései és szervezeti intézkedései ál—

tal vezető pozíciót biztosított magának azoknál a szervezeteknél is, amelyek ke—

vésbé szorosan kapcsolódnak az ENSZ—

hez.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetében Végzett statisztikai munka szervei a Gaz- dasági és Szociális Tanácson belül a Sta- tisztikai Bizottság, az ENSZ Statisztikai Hivatala, négy regionális (európai, la-

tin—amerikai, ázsiai és távol—keleti, afrikai)

gazdasági bizottság és tizenkét külön szervezet. (Ezek közül a legismertebbek:

a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

(ILO), az Élelmezési és Mezőgazdasági

Szervezet (FAO), az ENSZ Oktatási, Tu—

dományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Egészségüeyi Világszerve—

zet (WHO), a Nemzetközi Valutaalap

(IMF), a Nemzetközi Újjáépítési és Fej-

lesztési Bank (IBRD), a Polgári Légiköz—

lekedés Nemzetközi Szervezete (ICAO),

a Világ Postaunió (UP).

A Statisztikai Bizottság legfontosabb feladatai: az ENSZ általános politikájá- nak a statisztika területén való érvényesít!

tése, a nemzetközileg érvényes statiszti—

kai irányvonalak (,,standard"—ek) kidol—

gozása, a statisztika és a statisztikai módszerek általános javítása, a nemzeti

statisztikák fejlesztése, ajánlások az Egye-—

sült Nemzetekben, a külön szervezetekben és más nemzetközi szervezetekben

folyó statisztikai munkák koordinálására, a statisztikát érintő általános kérdések—

ben tanácsadás az ENSZ szervei részére.

A Statisztikai Bizottság feladatait külön——

böző publikációk kiadásával, statisztikai konferenciák és szemináriumok rendezé—

sével, szakértők küldésével, az elmara—

dott országok statisztikusai részére ösz- töndíjak nyújtásával stb. látja el.

Mivel a Statisztikai Bizottság tanács-

adó testület, amely csak időközönként ülésezik, szükség volt egy állandó szerv

felállítására, amely támogatja a Bizott—

ság munkáját, kidolgozza és publikálja

a jelentéseket, s valamennyi szóbajövő fórummal napról napra történő együtt—

működése révén az ajánlásoknak hatha- tósan érvényt "szerez. E folyamatos mun- kákat az ENSZ Statisztikai Hivatala

végzi. Az említetteken túlmenően, mint

minden statisztikai hivatalnak, az ENSZ

Statisztikai Hivatalának is egyik fő fel-n adata a statisztikai adatok gyűjtése és—

közzététele. Az ENSZ Statisztikai Hiva—

tala által kiadott publikációk közül kii—

lönösen fontosak a statisztikai évköny—

vek: Statistical Yearbook, Demographic Yearbook, Yearbook of International Trade Statistics, Yearbook of National Accounts statistics, a folyóiratok közül pedig a Monthly Bulletin of Statistics. Az adatok gyűjtése általában a nemzeti statisztikai

hivataloknak küldött kérdőívek útján

történik. , _

Az ENSZ Statisztikai Hivatala folya- matosan koordinália az ENSZ-en és az említett külön ENSZ-szevezeteken- belül

folyó statisztikai munkákat. Feladata a

statisztikák és azok nemzetközi össze- hasonlitásának fejlesztése és megjaví—

tása.

Az ENSZ regionális gazdasági bizott—

ságainak megalakításakor az volt a fő-

szempont, hogy egyazon terület államai—

nál hasonló gazdasági nroblémák merül—

nek fel, s ezek megoldása elő—mozdítható

regionális akciók által. A szerző mind

a négy regionális bizottság munkájával és kiadványaival foglalkozik. ezen belül

bővebben kitér az Európai Gazdasági Bi- zottságnál folyó statisztikai tevékenység—

re. Az EGB statisztikai munkája az