Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának statisztikai tevékenysége

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

AZ ENSZ EURÓPAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉG?e

DR. ÁRVAY JÁNOS

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, amelynek alapokmányát 1945. június 26—án 50 állam írta alá. kezdettől fogva hat fő szerve van: l. Közgyűlés, ll. Bizton- sági Tanács, III. Gazdasági és Szociális Tanács. IV. Gyámsági Tanács. V. Nemzet—

közi Biróság és VI. Titkárság. Ezek közül a Gazdasági és Szociális Tanács két szem- pontból is kitüntetett figyelmet érdemel. Egyrészt. mert öt regionális bizottság — köztük az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) — közreműködésével valósítja meg általános céljait. másrészt pedig célkitűzéseinek elérésére egy másik dimenzióban hat funkcionális bizottság —— köztük a Statisztikai Bizottság — segítségével törek—

szik. Az EGB az Európa területén elhelyezkedő országokon kívül az Észak-Amerika területén levő Egyesült Államokat és Kanadát is képviseli, minthogy ezek az orszá- gok gazdasági fejlettségük szinvonala. továbbá termelési, kereskedelmi és kulturá- lis kapcsolataik intenzitása szempontjából közelebb állnak az európai országok- hoz, mint az amerikai kontinens más országaihoz. (A Latin—Amerikai és az Afrikai Gazdasági Bizottság mellett két bizottság működik Ázsia térségében: a Nyugat- Ázsiai Gazdasági Bizottság és az Ázsiai és Távol-Keleti Gazdasági Bizottság.) Ami a funkcionális bizottságokat (Népesedési, Statisztikai, Szociális. Fejlesztési, Emberi Jogok. Nők Helyzete és Kábítószer Bizottság) illeti, nemcsak a Statisztikai Bizott- ság. hanem a többi is érdeklődésre tarthat számot a statisztikusok körében.

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsán belül működnek olyan sajátos fel—

adatokkal felruházott szervezetek, amelyek nagyobb önállósággal rendelkeznek.

mint a regionális vagy a funkcionális bizottságok. Működésüket gyakran közvetle—

nül a Közgyűlés irányitja. Ezek közül az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konfe—

renciája (UNCTAD), az ENSZ Környezeti Programja (UNEP). az ENSZ Iparfejlesz—

tési Szervezete (UNIDO). az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), az ENSZ Népe- sedési Alapja (UNFPA) a legismertebbek a statisztikusok körében. (A nemzetközi szervezetek angol nyelvű megnevezését lásd a Függelékben.) '

' A tanulmány a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának Nemzetközi Statisztikai Szakcsoportjóban 1987. március 3—án tartott előadás alapján készült. Az előadáson túlnyomó részben statisztikusok vettek részt, akik közül sokan közvetlen kapcsolatban álltak vagy állnak az ENSZ—családba tar- tozó egyik vagy másik nemzetközi szervezettel. Egyesek rövidebb—hosszabb ideig ilyen szervezetek alkalma- zásában voltak, mások adatokat szolgáltattak részükre. többen gyakran részt vettek munkacsoportjaik ülé- sein. s csaknem mindenki rendszeresen felhasználja az e szervek által publikált statisztikai adatokat, elem- zéseket. Az előadást megelőzően általános volt az a vélemény. amit az előadást követő eszmecsere alátá- masztott, hogy bár az ENSZ szervezeteiben és az Európai Gazdasági Bizottságban végzett statisztikai munka'ról részleteiben sokan rendelkeznek ismeretekkel. átfogó áttekintése viszonylag keveseknek van. Ezt az utóbbi igényt kívánta az előadás és kívánja ez a tanulmány kielégíteni. Ezért a mondanivaló főleg arra irányul. hogy ismertesse az itt végzett statisztikai munka jellegét, az ENSZ-családon belül kialakult munka- megosztást. az országok hivatalos statisztikai szerveinek a kapcsolatát a nemzetközi.szervezetekkel. s leg- inkább arra. hogy mi jellemzi az Európai Gazdasági Bizottság statisztikai tevékenységét.

(2)

DR. ARVAV: AZ EGB STATISZTIKA! TEVÉKENYSÉGE 561

Az ENSZ mellett 15 olyan nemzetközi szakosított intézmény létezik, amelyekbe az államok külön-külön kérik a felvételüket, és külön is fizetik a szervezet fenn- tartását fedező tagdíjakat. Közülük egyeseknek a mérete és költségvetése meg- közelíti vagy meg is haladja az ENSZ—ét. Néhány szervezet korábban jött létre, mint az ENSZ, sőt vannak olyanok, amelyek a Népszövetség megalakulása előtt jöttek létre. lgy például az egyik legnagyobb szakositott intézmény, a Nemzetközi Mun—

kaügyi Szervezet (ILO) 1919-ben, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) pedig az 1865-ben alakult Nemzetközi Távírá Unió és a Nemzetközi Szikratávíró Unió egye- süléséből jött létre 1932-ben. Statisztikai tevékenységének jelentősége miatt ki kell még emelni az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), amely 1948-ban alakult.

az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetét (FAO), amely 1945—ben alakult, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO), amely 1945—ben alakult, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (Világbank, lBRD) és a Nemzetközi Valuta Alapot (IMF). Ez utóbbi kettőnek az alapítását 1944-ben Bretton Woodsban határozták el, s működésüket 1946—ban, illetve 1947—ben kezd—

ték meg.

Az ENSZ-et és a szakosított intézményeket együtt ENSZ-családnak nevezik.

s köztük szoros együttműködés és koordináció tapasztalható számos területen.

ideértve a statisztikát is.

Az ENSZ-családon belül az Európai Gazdasági Bizottság viszonylag kis szer—

vezet; a titkárságon dolgozók létszáma alig haladja meg a 200 főt. Működése so- rán viszont állandó kapcsolatban áll az ENSZ központi (New York—i székhelyű) szerveivel, valamint a világ különböző fővárosaiban székelő szakosított intézmé—

nyekkel.

Az Európai Gazdasági Bizottság tevékenységét különösen nagy erővel befolyá—

solja három nagy, erős politikai és gazdasági tömörülés, minthogy az őket alkotó országok többsége az európai kontinensen helyezkedik el, s központjuk is itt van.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST, angolul: CMEA), a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) és az Európai Gazdasági Közös- ség (Közös Piac, EEC) e három kiemelt jelentőségű szervezet. Az ENSZ-nek a ve—

lük folytatott együttműködését a statisztika területén meghatározza az a körülmény, hogy e szervezeteknek — bár politikájuk lényegesen különböző —— céljai számos te- rületen azonosak vagy hasonlók, mint az ENSZ—é, de azokat határozottabban, gyorsabban és legtöbbször eredményesebben képviselik.

A STATISZTlKAl TEVÉKENYSÉG HELYE AZ ENSZ-CSALÁDBAN

Az ENSZ-családon belül a statisztikai rendszer erősen decentralizált, azaz minden szakosított intézmény és szervezet kialakította és folyamatosan fejleszti a saját alaptevékenységének ellátásához szükséges statisztikai tevékenységet. Túl- zás nélkül állítható, hogy valamennyi nemzetközi szervezetben az alapokmánya szerinti fő feladat mellett, annak gyakorlása érdekében, a második legfontosabb funkciót az adott szakterületre vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása és szét- osztása foglalja el. Szinte minden nemzetközi szervezet nagy hangsúlyt helyez a statisztikai tevékenység alábbi négy válfajának színvonalas művelésére:

a) az alapfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen adatok gyűjtése, hogy ezeknek isme- retében szervezhessék meg akcióprogramjukat, gondoskodjanak az emberi és pénzügyi for- rásoknak a különböző programok közötti felosztásáról;

b) a tagországok kormányszerveinek tájékoztatása rendszeres és időszakos statisztikai kiadványok és elemzések keretében egy-egy adott témakörben az ott tapasztalható hely- zetről, az elért fejlődésről és a meglevő különbségekről. (A legtöbb nemzetközi intézmény-

5 Statisztikai Szemle

(3)

562 DR. ÁRVAY JÁNOS

nek az ilyen kiadványai, például az ENSZ vagy a szakosított intézmények statisztikai év- könyvei, az EGB évenkénti helyzetelemzése, a Világbank Atlasz rendkívül értékes forrás—

munkák a tudományos kutatók és az egyes országok gazdaságpolitikusai számára.);

c) a statisztikai adatok nemzetközi összehasonlithatóságának fokozása érdekében szinte minden szakosított intézmény és szervezet ajánlásokat dolgoz ki az országok számára a statisztikai osztályozások és nómenklatúrák, a fogalmak és módszerek egységesítése ér—

dekében. Az ágazati, foglalkozási, betegségi, külkereskedelmi nómenklatúráknak, a nép- számlálások programjának, a nemzeti számlák és mérlegek rendszerének nemzetközi szab—

ványai nélkül ma aligha képzelhető el nemzeti vagy nemzetközi adatgyűjtés és publikálás.

hogy csak a legfontosabbakat említsük;

d) végül mind az ENSZ, mind a szakosított intézmények hathatósan előmozdítják — főleg a fejlődő országokban — a nemzeti statisztikai szervezetek fejlesztését, kádereik ok—

tatását, új statisztikai ágak bevezetését, az összeállított adatok megbizhatóságának fokozá- sát.

E sokoldalú fukciók között természetesen sok összefüggés van, a szakosított

intézmények munkájában pedig bizonyos párhuzamosság elkerülhetetlen. Mégis

határozott arculatú szakosodás figyelhető meg a különböző intézmények statisztikai tevékenységében. mely az alapvető feladatokhoz szükséges információk struk- túrájához igazodik. Egyértelműen látható az is, hogy az ENSZ-családon belül az ENSZ Titkárságának határozott primátusa van a statisztika területén, amit a Titkár-

ságon belül működő Statisztikai Hivatal (UNSO) útján gyakorol. Ezt az elsőséget

nemcsak a kiadott nemzetközi statisztikai ajánlások száma, a gyűjtött és publikált adatok tömege bizonyítja. hanem az ENSZ Statisztikai Hivatalának az a, funkciója is, hogy évente megszervezi az ENSZ-családba tartozó intézmények fő statisztiku- sainak koordinációs értekezletét, amelynek az a rendeltetése. hogy összehangolja az intézmények statisztikai programjait, s tájékoztatást adjon a jelentős új statisz—

tikai akciókról, módszertani fejlesztésekről. (A koordinációs értekezletet a jövőben

— takarékossági okok miatt — ritkábban fogják összehívni.)

A statisztikai munka világméretű megszervezésében kiemelkedő szerepet ját- szik az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának Statisztikai Bizottsága. A Bizott—

ságnak 24 tagja van, tagjai 4 évenkénti tagság után rotációval cserélődnek. Két- évenként tartja üléseit. A 24 tagországon kivül megfigyelői minőségben az ENSZ—

családba tartozó szervezetek főstatisztikusai és az ENSZ regionális szerveinek sta—

tisztikai igazgatói is részt vesznek az üléseken. A Statisztikai Bizottság szakmai irányító és véleményező funkciót lát el. Ennek megfelelően állást foglal a felmerülő elvi—módszertani kérdésekben, jóváhagyja a világszintű nemzetközi módszertani ajánlásokat, a nemzetközi osztályozási rendszereket, a népszámlálások és más világcenzusok programját, előmozdítja a kevésbé fejlett országok statisztikai szol- gálatának fejlesztését és javaslatokat dolgoz ki más, hasonlóan nagy horderejű statisztikai ügyekben. A Statisztikai Bizottság tevékenységéhez a titkársági feladato-

kat az ENSZ Statisztikai Hivatala (UNSO) látja el.

%!

Áttérve a statisztikának az Európai Gazdasági Bizottságban betöltött szere—

pére, célszerű előbb röviden áttekinteni e szervezet felépítését. Az EGB az Európá- ban és az Észak—Amerikában elhelyezkedő 35 ország kormányának a gazdasági együttműködés és fejlesztés kérdéseivel foglalkozó tanácskozó testülete, amely

évente egyszer (általában áprilisban) tartja rendes ülését. Az EGB alatt 15 ta-

nácsadó bizottság működik, amelyekben a témának megfelelő kormányszervek, azaz minisztériumok és főhatóságok képviselik az országokat, például Szénbizott- ság, Mezőgazdasági problémákkal foglalkozó Bizottság. Gazdasági Főtanács- adók Értekezlete. Ebbe a szintbe tartozik az Európai Statisztikusok Értekezlete

(4)

AZ EGB STATlSZTlKAl TEVÉKENYSÉGE 563

(CES), amely az 1953. évi alapitó okmány szerint a régió országaiban működő köz- ponti statisztikai hivatalok elnökeinek a tanácskozó testülete.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete is évente egyszer tartja rendes ülését.

Az Értekezlet kettős irányítás alatt áll: egyfelől az ENSZ Európai Gazdasági Bizott-

ság mint regionális szerv, másfelől az ENSZ Statisztikai Bizottsága mint funkcio—

nális szerv szabja meg és ellenőrzi munkásságát.

Az EGB és a kormányszintű tanácsadó bizottságok munkáját egy viszonylag

kis létszámú titkárság segíti elő. E titkárság 9 főosztályból (Division) áll. ezek kö—

zül az egyik a Statisztikai főosztály. A többi főosztálynak vagy ágazati profilja (Ipari. Mezőgazda—sági, Szállítási stb. főosztály), vagy általános funkciója van (gaz—

dasági elemzésekkel, illetve tervezéssel és előrejelzéssel foglalkozó főosztály).

Az EGB statisztikai tevékenységének túlnyomó részét értelemszerűen a Statisz—

tikai főosztály végzí, és csaknem kizárólagos a hatásköre a statisztikai módszer-

tanfejlesztésében. Mégis elég fontos statisztikai munkák vannak az ágazati fő—

osztályok hatáskörében, elsősorban olyan témakörökben, ahol a speciális szak-

ismereteknek különösen fontos szerepük van. lgy például a szállítás, a gépipari termelés és automatizálás. a vízhasználat és vízminőség terén olyan sajátos mérési kérdések merülnek fel. amelyeket általában csak az adott területen járatos szak—

statisztikusok tudnak megfelelően megoldani. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a statisztikai módszertanra és a speciális jellegű adatok gyűjtésére és elem- zésére. Ezzel szemben a rutinszerű és rendszeresen ismétlődő adatgyűjtések és publikációk a Statisztikai főosztály feladatkörébe tartoznak.

Külön kérdésként merül fel a munkamegosztás az EGB és a világszintű szer—

vezetek között. A nagyméretű és az egész világra kiterjedő statisztikai akciók. mint például a tízévenkénti népszámlálások, ipari vagy mezőgazdasági cenzusok prog—

ramja-, az ágazati osztályozás felülvizsgálata nyilvánvalóan az ENSZ Titkárságán.

illetve az ENSZ Statisztikai Bizottságában kerül elöször felszínre, s itt is fogalma—

zódnak meg az első javaslatok. Ezt követően azonban ezek a világprogramok el- jutnak a regionális bizottságokhoz, így az EGB—hez is. azon belül az Európai Sta-

tisztikusok Értekezletéhez, hogy ezeket a programokat az adott régió lehetőségei

és igényei tükrében módosítsák vagy kiegészítsék.

Lényegében ugyanez vonatkozik az adatgyűjtésekre és a publikációkra. A leg—

fontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekről. mint például a népesség, a fog- lalkoztatottság, a nemzeti termelés, a külkereskedelem. világszinten gyűjtik és publikálják az adatokat, kihagyva a regionális szerveket. Tehát e téren sem szer- vezési. sem adatellenőrzési funkciót az EGB vagy más regionális szervezet nem végez. Saját céljaira az EGB is a központi szervek által publikált adatokat hasz- nálja. Legfeljebb az a tény, hogy a ..családon belül" marad, lehetővé teszi a köz- ponti adatbázisokból való közvetlen lekérdezést, s így hamarabb jut hozzá a ré—

gióba tartozó országok adataihoz.

AZ EGB STATISZTlKAl TEVÉKENYSÉGE TÉMAKURUK SZERlNT

Az EGB-ben kifejtett statisztikai tevékenység öt fontos témakörbe rendszerez—

hető. Ezek:

1. adatgyűjtés és publikálás, 2. módszertani munka.

3. kelet-nyugati összehasonlítások.

4. világprogramok regionális végrehajtása.

5. a statisztikai szervezet fejlesztése.

53

(5)

Adatgyűjtés és publikálás

Az EGB évente ló—féle statisztikai kiadványt publikál rendszeresen bulletin.

évkönyv vagy adatgyűjtemény formájában. Ezek közül a legfontosabbnak a rövid távú gazdasági változók statisztikai mutatóiról havonta kiadott jelentést tekinthet-—

jük. minthogy ez valamennyi EGB—tagországra vonatkozóan, viszonylag röviddel

a tárgyhónap után, közel száz mutatószámot közöl a termelés, a foglalkoztatás, az árak, a bérek. a bel- és a külkereskedelem témaköreiről. Évente hat statisztikai kiadvány foglalkozik az EGB-régió energiahelyzetével, három pedig az acélter—

meléssel. A többi kiadvány egy—egy ágazatra vonatkozik. (E kiadványok mindegyike megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában.)

A könnyebb tájékozódás érdekében a kiadványok nevét itt és a kelet—nyugati összehasonlitással foglalkozó részben csak magyar nyelven adjuk meg:

Rövid távú gazdasági változások mutatói az EGB-régióban — havonta és éVente:

Általános energiastatisztikai éves jelentés;

Éves szénstatisztikai jelentés;

Negyedéves szénstatisztikai jelentés:

Éves villamosenergia-statisztikai jelentés;

l'féléves villamosenergia-statisztikai jelentés;

Eves gózstatisztikai jelentés;

Éves acélstatisztikai jelentés;

Negyedéves acélstatisztikai jelentés:

Éves tájékoztató a vegyipari-ól;

Éves jelentés a vegyipari termékek külkereskedelméről;

. Az acél világkereskedelmének statisztikája:

. Éves statisztikai jelentés a gépipari termékek világkereskedelméről;

. Éves statisztikai jelentés az európai lakáshelyzetről és lakásépitésről;

. Éves jelentés az európai szállításokról:

. Éves statisztika a közúti közlekedési balesetekről.

_iüüü—l—ü

a m h w w s e p m s p e é w v r

Mint látható. ezek a kiadványok csak néhány kiemelt gazdasági területet ölel—

nek fel. elsősorban olyanokat, amelyekről a világszinten folyó tájékoztatás nem ad kellő ismereteket vagy a tájékoztatás nem eléggé Európa-centrikus vagy nem elég részletes. Az EGB Titkárságának vagy a különböző kormányszintű tanácsadó bizott—

ságoknak a munkájához szükséges demográfiai, foglalkoztatási, nemzetgazdasági makrostatisztikai, ipari és mezőgazdasági. általános külkereskedelmi információ- kat nem saját adatgyűjtéseiből és publikációiból szerzi be az EGB. hanem az ENSZ Statisztikai Hivatalának vagy az egyes szakositott intézményeknek a publikációiból veszi át.

Az EGB a kifejezetten statisztikai adatközléseken kivül számos közgazdasági elemzést. helyzetfeltáró tanulmányt készit. amihez felhasználja a nemzetközi szer- vezetekben és az egyes országokban az adott témához publikált statisztikai ada—

tokat. Kiemelkedik ezek közül az EGB-régió gazdasági helyzetéről évente készített.

az Európai Gazdasági Bizottság évi rendes ülésére beterjesztett terjedelmes és színvonalas elemzés (Economic Survey of Europe).

Módszertani munka

Az Európai Statisztikusok Értekezletében és az általa létrehozott állandó és ad hoc szakértői csoportokban a munka elsődleges célja a statisztikai módszertan fejlesztése és nemzetközi egységesítése. Az EGB keretében végzett ez irányú munka messze túlmutat a regionális határokon. hiszen Európa statisztikusai, az amerikai és kanadai statisztikusokkal együtt nyilvánvalóan a világ élvonalába

(6)

AZ EGB STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉGE

565

tartoznak, s így javaslataik mindig meghatározó szerepet játszanak az ENSZ vagy a szakosított intézmények által kiadott nemzetközi ajánlásokban.

Az EGB statisztikai módszertani munkájában dominól a világméretű rend-

szerek kifejlesztésében és időszakonkénti továbbfejlesztésében való aktív közre- működés. A csak Európára érvényes önálló nemzetközi ajánlások száma viszonylag kevés, bár ilyenek is vannak. mint például az Áruszállitósi Nómenklatúra az Euró-

pai Szállítási Statisztikóban (CSTE). Gyakori viszont az olyan európai hatáskörű

ajánlás. amely egy világprogramhoz kapcsolódó kiegészítést vagy adaptálást jelent, például a népszámlálás vagy a mezőgazdasági általános összeírás európai kiegészítő programja.

A módszertani munka túlnyomó része (: gazdasógstatisztika területén talál- ható, de növekvő jelentőségű a társadalomstatisztika és a környezetstatisztika módszertanának fejlesztésében végzett tevékenység is.

Az EGB keretében végzett módszertani fejlesztési munka ,.aranykorónak" ne—

vezhető az 1964 és 1968 közötti időszak, amikor az Európai Statisztikusok Érte—

kezletének égisze alatt a Nemzeti Számlák és Mérlegek Munkacsoportja felül- vizsgálta az ENSZ által 1952—ben kiadott nemzetközi ajánlást, a Nemzeti Szám—

larendszert (System of National Accounts — SNA). E munka eredményeként az ENSZ 1968—ban kiadta az új SNA—t, az ún. kék könyvet, amely jelenleg is érvény- ben 'van. A világ valamennyi országa számára ajánlott új és jelentősen kibővített rendszer kialakításában az európai statisztikusoknak kiemelkedő, csaknem kizáró—

lag'os volt a szerepe. A kezdeményező javaslatokat az angol R. Stone, a Cam- bridge—i Egyetem professzora mint az ENSZ által felkért konzultáns dolgozta ki.

majd 'a Munkacsoport egymást követő üleseken vitatta meg azokat. míg végül ki—

alakult a jelenlegi ajánlásokat tartalmazó dokumentum. E javaslatok ugyan meg—

tárgyalásra kerültek más régiókban is, és végül az ENSZ Statisztikai Bizottsága hagyta őket jóvá, az Európában tett javaslatok e fórumokon már alig módosultak.

Ebben a munkaszakaszban az összes európai ország nemzeti jövedelemmel fog- lalkozáélenjáró statisztikusa részt vett, ideértve mind a nyugati, mind a keleti országok hivatásos statisztikusait. Alkotó légkör, aktív közreműködés és kölcsönös érdeklődés jellemezte az értekezleteket. A viták olyan ismereteket és tapasztala—

tokat nyújtottak, amilyeneket semmilyen vaskos tankönyv vagy nemzetközi ajánlás nem pótolhat. A résztvevők nemcsak azt ismerték meg egy—egy probléma megtár- gyalása során, hogy mi a többségi állásfoglalás a végső ajánlás tekintetében, hanem a többi lehetséges alternatíva mellett és az elfogadott ajánlás ellen szóló érveket is. E tanulmány szerzőjének módjában volt ezeknek a megbeszéléseknek a többségén részt venni. s éppen egy olyan periódusban, amikor az új gazdaság- irányítósi mechanizmus előkészítése itthon is alkotó, pezsgő viták és új megoldá- sok számára biztosított termékeny talajt.

Az ENSZ Nemzeti Számlarendszerének 1968—ban elfogadott verziója ma újból felülvizsgálat alatt áll. Ez a felülvizsgálati szakasz formálisan 1975—ben kezdődött egy Caracasban (Venezuelában) tartott nemzetközi szemináriumon, ahol azt vizs- gálták meg. milyen problémák és fogyatékosságok vannak a rendszerben és mi akadályozza szélesebb körű alkalmazását. A már 12 éve folyó és még további 3 évre tervezett felülvizsgálat rendkívül hosszúra nyúló periódusa is jelzi. hogy a mas- tan'i munkából hiányzik az a céltudatos, koncentrált és összefogó erő, amely a hat—

vanas években végzett korszerűsítést jellemezte. A most folyó felülvizsgálatban je-

lentős részt kért és vállalt az OECD és a Közös Piac Statisztikai Hivatala, de be—

kapcsolódott a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap is. viszont az előző szakasz—

hoz viszonyítva mérséklődött az ENSZ s ezen belül az EGB szerepe.

(7)

566 DR. ÁRVAV JÁNOS

A decentralizáltan folyó munkák koordinálására a Statisztikai Bizottság lét-

rehozta a Nemzeti Számlák Titkárságközi Munkacsoportját, amely az ENSZ Sta—

tisztikai Hivatalának és a többi nemzetközi, illetve kormányközi intézménynek a képviselőiből áll. Világosan látható azonban. hogy a fejlesztési munkában a súly- pont áttevődött az ENSZ—ből az OECD-re és a Közös Piacra, hiszen ezek a szervezetek tömöritik a legfejlettebb tőkés országokat. E két szervezet kialakította a maga szakértői munkacsoportjait a Nemzeti Számlarendszer fejlesztésére.-'s ezekben ott találhatók ezen országok legképzettebb statisztikusai. A viszonylagslassú

előrehaladásnak egyik oka az. hogy sok a párhuzamosság a- különbö'ző-tórumok

között, és nagyon elaprózott ütemben folyik a problémák megtárgyalása.gAszGB a mostani szakaszba—n részben, koordinálási és összegezési feladatokatlát'el az egyes szervezetek által felvetett javaslatok megvitatása során. részben pedig teret biztosít a keleti és a nyugati (KGST, és ENSZ) elszámolási rendszerek képviselői

közötti párbeszédre. _ . ,

Egy másik nagy és kiemelkedően fontos területe a statisztikai együttműködés—

nek és a nemzetközi összehasonlitásoknak a gazdasági osztályozások. Az ágazati osztályozás (ISIC), a külkereskedelmi forgalom osztályozása (SlTC) és a termékek, illetve szolgáltatások osztályozása kétségkívül világméretű összehangolást igényel.

hogy a legfontosabb gazdasági folyamatokat akár a nemzeti, akár a nemzetközi statisztikai szervezetek érdemlegesen össze tudják hasonlitani. Jelenleg van folyamatban az ágazati és a külkereskedelmi osztályozás harmadik felülvizsgálata. s

itt is az a cél. hogy a Nemzeti Számlarendszer új változatával egyidejűleg (1990—

ben) ezek a módositott osztályozások is életbe lépjenek. A jelenlegi szakaszban a gazdasági fejlődésből fakadó ..természetes" változtatási szükségleteken túlmenő—

en két további motívum inspirálta az ENSZ Statisztikai Bizottságát a felülvizsgá-

latra: egyfelől célul tűzte az ágazati termelés és a külkereskedelmi statisztika kö—

zötti kapcsolatok megteremtéséhhogy a kétféle statisztikában gyűjtött adatok egybevethetők legyenek, másfelől az ENSZ—KGST—Közös Piac azonos osztályozá—

sa—i közötti összehasonlithatóság megkönnyítését. A felülvizsgálat irányítója formá- lisan az ENSZ StatisztikaivHivatala, érdemben azonban a munkát a Közös Piac Statisztikai Hivatala tartotta kézben az általa rendszeresen összehívott szakértőkön keresztül. E munkában az EGB szerepe viszonylag szerény. jóllehet ritkább időkö- zönként megszervezi a régió összes országainak hivatalos szakértői értekezletét.

és az itt kialakult állásfoglalásokkal hozzájárul a Statisztikai Bizottság által ho—

zandó határozatok megalapozásához.

A társadalomstatisztika terén azAEGB—ben végzett módszertani munka a Társa—

dalmi és Demográfiai Statisztikai Keretrendszer (FSDS) kifejlesztésében, ésa már létező alrendszerek (oktatási. egészségügyi stb. statisztikák) továbbfejlesztésében ölt testet. Valójában a társadalomstatisztika bizonyos mértékig kivül esikaz ENSZ és különösen az EGB profilján. minthogy az ide tartozó kérdésekkel az erre szako- sodott intézmények (UNESCO. WHO, ILO) foglalkoznak. Ezek az intézmények mégis nagy hangsúlyt helyeznek az EGB által szervezett módszertani munkára. és

előszeretettel támogatják a közösen megrendezett szakértői értekezleteket, mert

ily módon biztosítani tudják az európai hivatalos statisztikai szervek közreműkö- dését a módszertani munkábanés az adatszolgáltatásban.

A környezeti statisztika valójában elég fiatal ága a statisztikai rendszernek.

Ez a terület a nemzeti határokon túllépő környezeti hatások miatt különösen jól illeszkedik az EGB hatáskörébe. Európa a környezetstatisztika kifejlesztésébenna—

gyon kezdeményező és konstruktív. Az EGB irányitó szerepet játszik angNSZ. a KGST, az OECD és, a Közös Piac statisztikai szerveiben folyó munkák koordinálá—

(8)

AZ EGB STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉGE 567

sában és összehangolásában. Az EGB égisze alatt viszonylag rövid idő alatt ké—

szültek el a vízhasználat és vízminőség, a környezeti légszennyeződés, a növény—

és állatvilág és környezetük, a szilárd hulladékanyagok és a földhasználati szab- vány nemzetközi osztályozásának tervezetei. Ezek egyelőre csak Európára érvényes ajánlásokként kerültek megvitatásra és kezdeti alkalmazásra, nagyon valószínű azonban, hogy később világszintű osztályozásokká lépnek elő, vagy legalábbis

azokra döntően rányomják bélyegüket. _

Nem kevésbé fontos azonban a környezetstatisztika fogalmainak és módszer- tani kérdéseinek kidolgozása terén végzett munka, ami szervesen kiegészíti az

EGB-nek az osztályozások fejlesztésében eddig elért eredményeit.

A kelet—nyugati összehasonlítások

A mai Európában, ahol a Közös Piacnak valamennyi, a KGST-nek és az OECD—nek pedig a legtöbb tagállama az EGB-nek is tagja, nem található az EGB- nél alkalmasabb szervezet. amely a szocialista és a tőkés államok közötti.gazda- sági kapcsolatok előmozdítását és a statisztikai adatok összehasonlíthatóságát ennyire elsőrendű feladatának tekintse. Két fontos területet kell kiemelni; mind- kettőnek a jelentősége messze túlmutat a statisztikai együttműködésen. Gazdasági és politikai motívumok is közrejátszanak abban. hogy mindkét oldal országai nagy érdeklődést tanúsítanak e kérdések iránt. Az egyik terület a nemzetgazdasági el—

számolások nemzetközi rendszereinek, a másik pedig a gazdasági osztályozások- nak az összehasonlitása az ENSZ és a KGST között.

' Az ENSZ Nemzeti Számlarendszerének (SNA) és a KGST Népgazdasági Mér—

legrendszerének (MPS) összehasonlítására az EGB Titkársága az 1970-es évek elején részletes koncepcionális elemzést dolgozott ki. amely 1977—ben mint ENSZ dokumentum jelent meg. Ez a dokumentum rögzítette a két rendszer elméleti alap—

jaiból eredő alapvető különbségeket, továbbá azokat a kisebb jelentőségű techni—

kai eltéréseket, amelyek kizárólag abból erednek, hogy a két nemzetközi rendszer egymástól függetlenül alakult ki. Bemutat három átvezető táblát, amelyeknek se—

gítségével a szocialista országokban definiált ..nemzeti jövedelemből" el lehet jutni az ENSZ-ajánlásokban definiált .,bruttó hazai termékhez" és viszont. A hó—

rom átvezető tábla a levezetést a termelés. a felhasználás és az elsődleges jöve- delemelosztás kategóriáiból kiindulva mutatja be.

Ez a munka kizárólagosan európai és EGB indíttatású volt. hiszen akkor csak ebben a régióban és itt is nagyon szűk körben volt meg az egyidejű áttekintés mindkét rendszer felett. Minthogy ebben az időszakban az új. kibővített magyar mérlegrendszer már kialakult. és ebben több évre rendelkezésre álltak mind az MPS, mind az SNA fogalmai szerinti konkrét hazai tényszámok, Magyarország hat- hatós segítséget nyújtott az EGB Titkárságának a két rendszer összehasonlitásá- val foglalkozó munkájához—.

Külön említést érdemel a magyar Központi Statisztikai Hivatal és a; Francia

Statisztikai és Gazdaságkutató Intézet (INSEE) együttműködése az ENSZ és a KGST

nemzetközi ajánlásainak összehasonlítása, a különbségek értelmezése és az EGB ajánlásainak gyakorlati alkalmazása terén. Ez a munka az Európai Statisztikusok Értekezletének felkérésére és teljes elismerése mellett folyt. Néhány új aspektus kikísérletezése céljából az együttműködés még folytatódik. Ez a kétoldalú kutató- munka mind a módszertani kérdések, mind a számszerű összehasonlításokkonkrét problémáinak szembesítésével nagyban hozzájárult az SNA és az MPS közötti kap—

csolatok elméleti és gyakorlati összehasonlításának tisztázásához.

(9)

Az ENSZ Statisztikai Hivatala a kezdetben 10 ország, később közel 20 ország adatainak felhasználásával a gyakorlatban is bemutatta az egyik rendszerből a másik rendszerbe való átmenet módját. Az első kísérleti számítás eredményeit.

amelyek tiz országra, köztük Magyarországra is kiterjedtek. az ENSZ Statisztikai

Hivatala 1984—ben publikálta. A 20 országot felölelő későbbi összehasonlítás mun—

kái még folyamatban vannak.

A kelet—nyugati összehasonlítások másik fő területe a gazdasági osztályozá—

sok, nevezetesen a külkereskedelmi osztályozások és az ágazati osztályozások kö- zötti különbségek felderítése és ún. fordító kulcsok (conversion keys) kidolgozása volt. amely szintén az EGB keretében folyt. Legnagyobb érdeklődés kísérte a kül—

kereskedelmi osztályozások két rendszere (a SITC és az SFTC) közötti összehason—

lítást. Először az a forgatókönyv készült el. amely a KGST—osztályozás nómenkla—

túra—elemeinek az ENSZ-osztályozásban található csoportokba való átrendezését

teszi lehetővé. Ezt az EGB 1983-ban hivatalos dokumentumként publikálta. A kiad—

vány bemutatja, hogy a körülbelül tízezer elemből álló KGST-csoportokat hogyan kell átrendezni és összevonni. hogy azokból a SITC 1932 elemből álló csoportjai előállíthatók legyenek.

Felmerült az az igény is, hogy az átrendezés fordított irányban is végrehajt- ható legyen, azaz annak kidolgozása. hogy a SlTC szűkebb nómenklatúrája ho—

gyon rendelhető hozzá a KGST által alkalmazott nagyon részletes elemi vagy agg- regáltabb csoportokhoz. Ez a munka egyelőre függőben van.

Ugyancsak elkészült. és az EGB publikálta is az ENSZ és KGST által ajánlott ágazati osztályozás közötti különbségeket és az átmenethez szükséges átrende—

zéseket bemutató kiadványt. Minthogy mindkét rendszerben csak mintegy kétszáz—

szakágazat képezi a legmélyebb csoportosítási szintet, a két osztályozás közötti átmenet kevés számú tétel átcsoportosításával viszonylag könnyebben végrehajt-

ható.

Az Európai Statisztikusok Értekezletének (ESÉ) égisze alatt számos olyan össze- hasonlításra is sor került. amelyben egy nyugati és egy keleti ország nemcsak a koncepcionális és módszertani különbségeket tárta fel. hanem számszerűen is bemutatta azokat. Még ennél is fontosabbak talán a termelési, termelékenységi és fogyasztási színvonaluk nemzetközi összehasonlitására irányuló munkák. Ezek sorát az ipari termelékenység két- és többoldalú összehasonlítása indította meg, 5 Magyarország ezekben is nagyon aktív szerepet játszott. Ezenkívül Anglia, Ausztria.

Bulgária, Finnország, Franciaország és Jugoszlávia vett részt ilyen munkákban. A Kelet—Nyugat közötti együttműködésnek az ESE keretében ösztönzött és mindkét oldalról nagyon pozitívan értékelt témáit és formáit jól érzékeltetik az alább fel—

sorolt dokumentumok, amelyek mindegyikét megvitatta az Európai Statisztikusok

Értekezlete:

Az ESÉ égisze alatt végrehajtott számszerű összehasonlítások dokumentumai

1. Kétoldalú tanulmány a munkatermelékenység összehasonlításáról a csehszlovák és a francia iparban. (CES/WG. 21/7. 1968.)

2. ipari termelési és termelékenységi összehasonlítás Ausztria és Magyarország között (CES/WG. 21/8. 1969.)

3. A munkatermelékenység tényezőinek összehasonlító vizsgálata a csehszlovák és a francia iparban. (CES/WG. 21/17. 1971.)

4. ipari munkatermelékenységi szint kétoldalú összehasonlításával kapcsolatos kísérleti számítások módszertani tapasztalatainak ismertetése. (A magyar Központi Statisztikai Hiva- tal és a csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatal közös kiadványa. 1986.)

5. Ipari munkatermelékenységi szint összehasonlítása Ausztria, Csehszlovákia, Francia—

ország és Magyarország között. Statisticol Standards and Studies. (ST/CES/ZA. 1972.)

(10)

AZ EGB STATISZTIKAl TEVÉKENYSÉGE 569

6. A jugoszláv és a magyar ipar összehasonlítása. (CES/AC, 21/19. 1974.)

7. Ausztria és Magyarország ipari termelési és termelékenységi szinvonalának össze- hasonlítása. (A két ország statisztikai hivatalainak közös kiadványa. 1977.)

8. A termelékenységi szint összehasonlítása Ausztria és Magyarország élelmiszeripará—

ban, kohászatábon és gépiparában. (A két ország statisztikai hivatalainak közös kiadványa.

1980.)

9. Beszámoló a jugoszláv és magyar ipar műszaki színvonalának összehasonlitásáról.

(CES/MO. 1980.)

10. Fogyasztói ár- és volumen-összehasonlítás Franciaország és Lengyelország között.

(A két ország statisztikai hivatalainak közös kiadványa. 1975.)

11. 1977—es fogyasztói ár— és volumen-összehasonlítás Franciaország és Lengyelország között. (A két ország statisztikai hivatalainak közös kiadványa. 1980.)

12. Az árak és a GDP összehasonlitása Lengyelország és Ausztria között, 1975 és 1978.

(A két ország statisztikai hivatalainak közös kiadványa. 1982.)

13. A GDP nemzetközi összehasonlitása Európában — 1980. Az European Comparison Programme (ECP) eredményei. (CES. Statistical Standards and Studies. No. 34. 1984.)

14. Fogyasztói kiadás statisztikája a különböző népgazdasági elszámolású rendsze—

rekben. (CES. Statistical Standards and Studies. No. 1.) A dokumentumot Mód Aladárné (Magyarország) és R. E. Bea/es (Egyesült Királyság) közösen dolgozták ki (1963)

15. Franciaország és Magyarország népgazdasági elszámolásainak összehasonlítása.

(A két ország statisztikai hivatalainak közös tanulmánya. (CES/451. 1981.)

16. Az ENSZ és a KGST ágazati osztályozásainak összehasonlítása Bulgária és Finn- ország között a népszámlálási adatok felhasználásával. (A két ország statisztikai hivatalai—

nak közös munkája. Folyamatban. 1984.)

A világprogramok regionális végrehajtása

Már többször szó volt előzőleg arról, hogy az EGB és az ENSZ más regionális bizottságai nagyon fontos szerepet töltenek be nemcsak a statisztikai világ- programak kialakításában, hanem azoknak az adott régió adottságaihoz, igényei- hez és lehetőségeihez igazodó adaptálásában is. Minthogy Európa és Észak-Ame- rika országai a gazdasági fejlettség és a statisztikai munka szinvonala tekinteté- ben lényegesen magasabb szinten állnak, mint a világ nagy többségét alkotó fej- lődő országok, nyilvánvaló, hogy a népszámlálás, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, vagy más nagy összeírások során érdemlegesen gazdagabb és bővebb programokat alkaimazzanak, mint a többi régióban. Az EGB, miközben méltányol- ja a világméretű összehasonlithatóság követelményeit, arra is törekszik, hogy az Európában aktuális problémák európai értelmezésben kerüljenek be ezekbe a prog- ramokba.

Új és rendkívül fontos funkcióval bővült az EGB statisztikai tevékenysége 1980—

tól kezdve, amikor közvetlenül bekapcsolódott az ENSZ által világszinten szervezett Nemzetközi Összehasonlítói Programba (lCP). Ez a program a bruttó hazai terméket a felhasználás részletes elemeinek közös valutára való átárazása útján hasonlítja össze, s így méri az országok gazdasági fejlettségét. Az ICP 1967—

ben indult és az első szakaszban (amely az 1967. tárgyévre vonatkozott) 10, a második szakaszban (1970) 16 és a harmadik szakaszban (1975) 34 ország vett (részt. Ezt az első három fordulót az ENSZ és a Pennsylvániai Egyetem közösen [szervezte és központi úton hajtotta végre. Az 1980. tárgyévre vonatkozó újabb

összehasonlitásban (IV. fázis) már 60 ország vett részt. Ugyanakkor az erre szánt pénzügyi alapok kimerültek. Mindkét tényező amellett szólt, hogy ezt a munkát decentralizálni —— ENSZ—terminológia szerint regionalizálni —— kell. A regionalizá- lásnak elsősorban azt kellett volna biztosítania, hogy az ENSZ öt regionális gaz—

dasági bizottsága végezze el a hozzá tartozó kontinensekből részt vevő országok összehasonlitását. Valójában azonban csak az EGB és az Afrikai Gazda—sági Bizott—

ság vállalt ilyen szerepet. A többi régióban a gazdasági bizottságok nem voltak

(11)

570 DR. ARYAY JÁNOS

és ma sincsenek felkészülve ilyen típusú munka szervezésére. Ám még Európában is csak kiegészítő funkciók hárultak az EGB—re, amennyiben a Közös Piac teljes

mértékben magára vállalta-12 tagországának az összehasonlítását. így az EGB-ré

maradt a programban részt vevő 3 szocialista ország (Magyarországf Lengyel—

ország és Jugoszlávia), továbbá Ausztria és Finnország összehasonlításának a megszervezése. Ezenkivül az EGB kapcsolta össze a két európai csoportnak az eredményeit, és publikálta a 17 európai országra vonatkozó adatokat'és az azokí

ról készitett elemzést. (Lásd az előző pontban a 13. sorszám alatt szereplő kiad-

ványt.) Lényegében hasonló feladatokat lát el az EGB a most folyamatban. levő ötödik összehasonlítási szakaszban is. amely 1985—re vonatkozik, és amelyben há:

rom új résztvevővel (Norvégia, Svédország és Törökország) összesen 20 európai or—

szág vesz részt. (Az OECD n keresztül 1980- ban és 1985—ben az EGB- tagországok

közé tartozó Egyesült Államok és Kanada is részt vett. illetve részt vesz az össze—

hasonlitasban )

A statisztikai szervezet fejlesztése

Az Európai Statisztikusok Értekezlete talán az egyedüli kormányszintű tanács-

adó testülete az EGB—nek, amely fennállásának negyedik évtizedében 'is,magas

színvonalú eszmecserét, gyümölcsöző együttműködést. a kelet—nyugati kapcsola—

tok fejlesztését és tartalmas munkaprogramot mutat fel mindegyik ülésen. Ez a

magyarázata annak. hogy ezeken a konferenciákon még most is minden elnök

fontosnak tartja személyes részvételét. skcsak nagyon indokolt akadályoztatás ese—

tén marad távol. Természetesen a vezető statisztikusok jelenléte eleve garancia arra, hogy az ülések színvonalasak legyenek, de ehhez hozzátartozik az'é'sszerű és célratörő munkastílus is. Ennek lényege az, hogy az ESE viszonylag'rövid időt fordít a formális. de hivatalból elvégzendő feladatokra. így elsősorban azegy-egy év alatt elvégzett munka jóváhagyására és a következő évi program kialakitására.

Ugyanakkor minden ülésre kitűznek két-két témát, amelyek közvetlenül a statiszti—

kai hivatalok vezetőinek hatáskörébe tartoznak. a jelenlegi és a jövőbeni statiszti—

kai munka kardinális kérdéseiről szólnak, és többé-kevésbé minden hivatalos statisztikai intézményben aktuálisak.

Ennek illusztrálására álljon itt az 1985-re és az azt követő 3—4 évre előirány—

zott vitatémák listája:

—— az adatok interpretálásának és publikálásának, terjesztésének problémái:

-— a nyilvántartások és egyéb adatforrások, valamint az ezeken alapuló statisztikai adatok minősége közötti összefüggés;

—— többcélú statisztikai adatgyűjtések szervezése;

—- a statisztika felhasználása kormányzati célokra; '

—- az elektronikus adatfeldolgozás fejlődésének hatása a statisztikai módszertanra és az adatgyűjtési módszerekre;

— centralizált és decentralizált statisztikai szolgálatok;

— éves és többéves statisztikai programok: beszámoló a munka során szerzett tapasz—

talatokról;

-— hogyan lehet felmérni a jövő statisztikai igényeit:

—- egyes kiemelt statisztikai programok (például fogyasztói árak, külkereskedelem) költ- ségeinek összehasonlítása;

— kisterületi adatok.

Ezekre a vitákra az egyik ország elvállalja egy alapdolgozatnak az elkészíté—

sét, 3—4 ország pedig egy—egy kiegészitő dolgozattal járul hozzá a téma.—kidolgo—

zásához. Ezeket az anyagokat jóval az ülés előtt elküldik az elnököknek. A konfe—

renciákon szinte minden hivatali elnök kifejti a _maga véleményét a felvetett kér—

(12)

AZ EGB STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉGE 571

désekben. s ezekből nagyon tanulságos. jövőbe mutató következtetések vonhatók le. Ezek a viták joggal szerepelnek a ,.Statisztikoi hivatalok szervezete és működé-

se" cimmel jelölt munkaprogramban. _

Lényegében szintén a statisztikai hivatalok vezetőinek irányítási és szervezési munkáját segítik elő az l977-től 4-5 évenként megrendezett magas szintű. a sta—

tisztikai hivatalok vezetői részére meghirdetett szemináriumok. Az eddig megtartott három szeminárium fő témái önmagukért beszélnek:

A statisztika tíz év múlva (1977. Washington)

, ) A statisztikai adatgyűjtési és feldolgozási rendszer az új feltételek között (1981. Moszk- va

A statisztikai szolgálat funkciói a különböző nemzeti információ- rendszereken belül (1986. Párizs)

E szemináriumokon az adott témaköröket a statisztika elméletének és gyakor- latának legújabb eredményei alapján tekintik át. s az itt kialakult álláspontok va- lóban hosszú távra irányt szabnak a statisztika fejlődésének.

FUGGELÉK

A tanulmányban említett nemzetközi szervezetek és statisztikai rendszerek angol megnevezései UN — United Nations (Egyesült Nemzetek)

UNO -— United Nations Organization (Egyesült Nemzetek Szervezete)

UNCTAD — UN Conference on Trade and Development (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) UNlDO —— UN Organization tor industrial Development (ENSZ Iparfejlesztési Szervezete)

UNEP — UN Environment Programme (ENSZ Környezeti Programja) UNDP —- UN Development Programme (ENSZ Fejlesztési Programja) UNFPA —— UN Fund for Popuiation Activities (ENSZ Népesedési Alapja)

UNESCO — UN Educational Scientific and Cultural Organization (ENSZ Nevelésügyi. Tudományos és Kulturális Szervezete)

UNSO — United Nations Statistical Office (ENSZ Statisztikai Hivatala) ILO — International Labour Office (Nemzetközi Munkaügyi Hivatal)

lTU —- lnternational Telecommunication Union (Nemzetközi Távközlési Unió) WHO -— World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet)

FAO —- Food and Agriculture Organization of the United Nations (ENSZ Élelmezésügyi és Mező- gazdasági Szervezete)

lBRD -— international Bank for Reconstruction and Development (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesz- tési Bank — Világbank)

lMF —— International Monetary Fund (Nemzetközi Valuta Alap)

ECE —- Economic Commission (or Europe (Európai Gazdasági Bizottság)

CES —— Conference of European Statisticians (Európai Statisztikusok Értekezlete — ESÉ)

OECD — Organization for Economic Co—operation and Development (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete)

EEC -— European Economic Community (Európai Gazdasági Közösség — Közös Piac)

CMEA — Council of Mutual Economic Assistance (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — KGST) lSlC —— international Standard Industrial Classificotion ot All Economic Activites (Gazdasági Tevé-

kenységek Nemzetközi Szabványos Ágazati Osztályozása (ENSZ)

SlTC — Standard International Trade Clossification (Szabványos Nemzetközi Külkereskedelmi Osz- tályozás) (ENSZ)

SFTC — Standard Foreign Trade Classification (Szabványos Külkereskedelmi Osztályozás) (KGST) CSTE -— Commodity Classification for Transport Statistics in Europe (Áruszállitási Nómenklatúra az

Európai Szállítási Statisztikában: a rövidítés a francia nyelvű megnevezest tükrözi)

FSDS — Framework for lntegration of Social and Demographic Statistics (Az Integrált Társadalmi és Demográfiai Statisztika Keretrendszere)

ICP — international Comparisan Project (Nemzetközi Összehasonlítási Program) (ENSZ)

TÁRGVSZÓ : Nemzetközi szervezet.

PE3lOME

AlTOp onucsmaer "resume opraub: OOH, ::x pasnuunbw peruouanbnsle H :pyuxum- ouanbnbm KOMHCCHH, :: Taxme axonnume :: cucremy OOH cneuuanuaupaaaunbm aremcraa, HTOöbl TaKHM oőpaaoM nouaaarb mecro :: comm EsponeiiCKoii 3KOHOMuuecnoü Komuccuu

(13)

572 DR. ÁRVAY: AZ EGB STATISZTIKAI TEVÉKENYSEGE

: OCTaanhiMH MemAyHepaAHbmu apranuaauunmu. Cneuuanuauposaunue ao MHorux Han—

panneumix opraHnaaunn HepnAy co CBOHMH mannumn cpynxuunmn n :! nnrepecax nx ocy- u.i.ecranenun ynenmor ocoóoe BHHMaHne cöopy, oöpaöome, pacnpocrpauenmo u memgy—

Hapopmoü yHntpuxauuu crarucrmecuux nemem.

Cramcmuecuoü nearenhuocruo Eaponeücxoii 3xaH0Muuecxoü Komuccnu : npeoőna—

p.aiontei uacm ynpaanne'r Kompepenuua Eaponeűcmx Crarucmxoa : Kauecrae coaema—

rensuoro opraHa Ha npaanrenscneuuam ypoaHe, novopaa neücrayer nog nsoüHuM py- KOBOACTBOM. Eé nporpammy onpeAemie'r u, cooraercaeuuo, xonrponnpyer, c anno—1 cro—

ponu, aucmaa peruouanbuan nomnccna (EBK) n Cfamcmuecnan Komaccmr OOH, c gpy—

roi. B paMKax E3K mom-ia paanuuan mm, rnaauux BHAOS cramcmuecxoü neurenhnocm 1. Cóop n nyőnunauun gannbrx; 2. Conepmencrnosauue Mervonoruu; 3. Conocvaaneaue menny BOCTOKOM " 3anaAoM; 4. Yuacmea waoeux nporpaMMax; 5. Pasa—mue cramcm—

uecnoü oprauusaunu. Aarop anpame xapan'repusyer rnaaume uepm Kamnoi'i us amx ge'—

arensuocveü.

SUMMARY

The author enumerates the important UN bodies, the various regional and functional committees as well as the specialized organizations of the UN, in order to point out. the place of the Economic Commission for Europe and its connections with other international organizations. The organizations specialized in various fields, besides their main func- tions and with the aim to fulfil! them. give high priority to the collection. processing, disse—

mination and international hormonization of statistical information.

The bulk of the statistical activity at the Economic Commission for Europe is can—

trolled by the Conference of European Statisticians. a governmental advisory body, work- ing unde-r dual direction. l-ts programme is determined and its activity is supervised by the regional top—alevell committee (ECE) on the one hand and by the UN Stotistical Committee, on the other. The statistical aCtivities of ECE can be divided into five categories: 1. Coliec—

tion and dissemination of data, 2. Methodo—logicail development, 3. East—West compar—

isons. 4. Participation in world programmes and 5. Development of statistical organization.

The article reviews the main characteristics of all these activities.