Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága fennállásának 20. évfordulója

(1)

SZEMLE

AZ ENSZ EURÓPAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA FENNÁLLÁSÁNAK 20. ÉVFORDULÓJA

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása után rövidesen felmerült az az igény, hogy a gazdasági együttműkö—

dés világméretű megszervezésén belül megteremtsék a regionális kapcsolatok

fejlesztésének alapjait is. így került sor

1947. március 28—án az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága felállítására. (Az

EGB—vel egyidejűleg alakult meg az Ázsiai és Távol—Keleti Gazdasági Bizott—

ság, egy évvel később a Latin—Amerikai Gazdasági Bizottság, majd 1958—ban az

Afrikai Gazdasági Bizottság.) Az Európai Gazdasági Bizottság az egyetlen egész

Európára illetékes gazdaságpolitikai és információs szervezet, mely magában fog- lalja mind a szocialista, mind a tőkés—

országokat. Magyarország a 995 (X) szá—

mú ENSZ határozattal 1956—ban nyert ENSZ tagság alapján vált az Európai Gazdasági Bizottság teljes jogú tagjává.

Az EGB különleges helyzeténél fogva olyan szemszögből foglalkozhat az európai

országokat közösen érintő alapvető gazda—

sági problémákkal. amely sem az egyes

országok, sem azok szubregionális cso—

partjai részére nem lehetséges. Olyan ta—

nulmányokat, adatgyűjtéseket végezhet,

melyekre az egyes országok egyedül nem képesek, gazdasági döntéseik meghozá- sához viszont szükségesek. Az EGB mint az egész Európára kiterjedő szervezet ugyanakkor nemzetkozi fórumot is biz- tosít az európai gazdasági helyzet, il—

letve az egyes országok gazdasági hely—

zetéről kialakított nézetek megvita—

tásához. Számos eredményt ért el

az EGB az elmúlt 20 év során, többek kö—

zött az európai országok — ezen belül a Kelet—Nyugat — közötti kereskedelem

fejlesztése, az egyes országok tudományos és műszaki együttműködésének elősegí-

tése, nemzeti szabványok, jogszabá—

lyok európai szintű összehangolása. a fej—

lődő országok részére történő segélynyúj-

tás terén.

Az Európai Gazdasági Bizottság kereté—

ben számos szakbizottság (szén, villamos

energia, gáz, ipari és alapanyag, fa, acél,

lakás, belső szállítási, mezőgazdasági, ke—

reskedelemfejlesztési, munkaerő) műkö—

dik.

Az Európai Gazdasági Bizottság tevé- kenységében jelentős szerepet játszik a

statisztikai munka és már működés-ének

legelső éveitől kezdve jelentek meg sta—

tisztikai publikációi. Csaknem minden

szakbizottságnak volt már a korai évek—

ben is statisztikai munkacsoportja. A sta—

tisztikai munka koordinálása és az egyes országok statisztikái nemzetközi összeha-

sonlithatóságának megteremtése érdeké—

ben került sor az európai statisztikusok

regionális üléseinek összehívására 1949—

ben, 1951—ben és 1953—ban az ENSZ Gaz-

dasági és Szociális Tanácsának kezdemé—

nyezésére. Az 1953. évi ülésen a részt—

vevők szükségesnek tartották, hogy a jö—

vőben szervezettebb keretek között foly-

tassák munkájukat és megalakították az Európai Statisztikusok Értekezletet. Az Értekezlet tagjai a nemzeti statisztikai

hivatalok vezetői vagy hasonló rangú

személyiségek lettek. Az EGB Titkársá—

gán belül az Európai Statisztikusok Érte—

kezletének munkáját 1966 végéig az EGB

Kutatási és Tervezési Főosztálya kereté-

ben működő Statisztikai Osztály támo—

gatta. 1967. január l-én, amint eztaSta—

tisztikai Szemle 1967. évi 5. száma már

hírül adta, az Európai Gazdasági Bizott—

ság Titkárságán belül, kibővült feladat- körrel önálló Statisztikai Főosztály alakult. Igazgatójává Barrie N. Daviest nevezték ki, aki korábban az említett Sta—

tisztikai Osztály vezetője volt.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete

1953 óta évente rendszeresen ülésezik. A testület vezető szerve, az Európai Statisz—

tikusok Értekezletének elnökségét magá—

ban foglaló Bureau szintén évente vitatja

meg az Értekezlet munkaprogramját. (A

(2)

1024

^{SZBHILB *} ^;

Bureau legutóbbi ülését 1967. április 8——

10 között Budapesten tartotta, melyen Sz. Sztanev, a bolgár Központi Statisz—

tikai Hivatal elnöke, az Európai Statisz-

tikusok Értekezletének elnöke, valamint

P. Couvelis, a görög Központi Statisztikai Hivatal elnöke és Péter György, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal elnöke, az Euró- pai Statisztikusok Értekezletének alelnö—

kei, továbbá E. N. Davies, az EGB Statisz—

tikai Főosztályának igazgatója vettek részt.)

Az Európai Statisztikusok Értekezleté-

nek tevékenysége, amelyet részben mun- kacsoportok vagy szakértői csoportok

összehívása, részben rapportőrök útján, vagy más módon (például szemináriumok rendezése, memorandumok, illetve mun—

kaanyagok összeállítása, bizonyos kérdé—

soknak a plenáris üléseken való megvi- tatása stb.) old meg, négy nagy csoportba

osztható. Ezek az alábbiak: 1. Alapvető

statisztikák (például népszámlálás, lakás—

ö-sszeírás, mezőgazdasági összeírások, alapvető iparstatisztikák, a oenzusok kö-

zötti koordináció). 2. Folyamatos statisz—

tikák (ide tartoznak többek között a rö—

vid lejáratú gazdasági változások mutatói, folyamatos mezőgazdasági statisztika, a mezőgazdasági és az ipari termelés in- dexe, folyamatos kereskedelem—, lakás— és építőipari statisztika, háztartási költség- vetési vizsgálatok, élelmiszer—fogyasztási vizsgálatok, gazdasági idősorok szezonális

kiigazítása, munkaerő—statisztika minta—

vétel útján). 3. Nemzetgazdasági számlák

és rokon jellegű statisztikák (például a fo—

gyasztói kiadások statisztikája, a bruttó

állótőke—képződés, a fogyasztás, a kész- letek és a folyamatban levő beruházások statisztikája, az Európában használatos

különböző nemzetgazdasági számlarend- szerek összehasonlítása, pénzügyi számlák

és mérlegek, input—output tanulmányok, a tevékenységek és áruk osztályozása). 4.

Egyéb témák (többek között a statisztikai

egység fogalma a gazdaságstatisztikában, a munka termelékenységének mérése, a felsőfokú oktatás és a diplomás szakem—

berek alkalmazása, a statisztika céljaira történő elektronikus adatfeldolgozás, a hivatalos statisztikai szolgálatban állók továbbképzése és szakoktatása, a központi

statisztikai hivatalok szervezeti felépítése,

a hivatalos statisztikai kiadványok publi—

kálásának rendszerei és gyakorlata), A

felsorolt sokrétű tevékenységből különö—

sen kiemelkednek azok a munkák. ame—

lyek az Európai Statisztikusok Értekezlee té'n belül a szocialista és a tőkésországok nemzetgazdasági mérleg—, illetve számla—

rends-zerei összehasonlithatóvá tétele ér—

dekében folynak, továbbá az 1970. évi népszámlálások és lakásösszeirások előké—

szítésével, valamint az 1963. évi alapvető

lparstatisztikai programmal kapcsolatosan

végzett tevékenység. Fejlődés mutatkozik az EGB Titkársága és a KGST Titkár—

sága, illetve az EGB Statisztikai Főosz- tálya és a KGST Titkársága Statisztikai Osztálya közötti együttnnűzködés terén.

Aprilis folyamán emlékeztek meg a szervezet genfi székhelyén és a tagállam mokban az ENSZ Európai Gazdasági Bi—

zottsága fennállásának 20. évforduló—

járól. Az EGB jubileumi közgyűlésén

dr. Zala Júlia, a KSH csoportfőnöke, mint a magyar kormányküldöttség

tagja részt vett az európai gazda—

sági helyzet megvitatásában. Az évfor—

duló alkalmából dr. Vladimir Velebit, az

F.GB főtitkára a magyar sajtó részére

adott nyilatkozatában elismeréssel szólt

Magyarország képviselőinek az Európai

Gazdasági Bizottságban végzett munkájá-

ról és többek között kiemelte Péter Györgynek, a Központi Statisztikai Hiva-

tal elnökének az Európai Statisztikusok Értekezlete alelnökeként kifejtett sikeres munkáját.

K. T—né

DR. DRECHSLER LÁSZLÓ DOKTOR! ÉRTEKEZÉSÉNEK VITÁJA

DR. KÖSZEGI LÁSZLÓNÉ

A Magyar Tudományos Akadémia Tár—

sadalom— és Történebemtudományi osztá—

lyának bíráló bizottsága előtt dr. Oszt—

rovszki Györgynek, az MTA levelező tagjának elnökletével 1966. december

14—én tartották dr. Drechsler László ,,Ér—

tékbeni mutatószámok nemzetközi össze—

hasonlításának módszertana" című dok-

tori értekezésének vitáját. A Bíráló Bi—

zottság tagjai: dr. Káplár József kandidá-

tus, dr. Kenessey Zoltán kandidátus (a

Bizottság titkára), dr. Kiss Albert kandi- dátus, dr. Kozma Ferenc kandidátus, dr.

Román Zoltán kandidátus és dr. Vajda

Imre, a közgazdaságtudományok doktora voltak. Az értekezés opponensei: dr. Bog-

nár József, az MTA levelező tagja, dr.

Ács Magda kandidátus és dr. Kornai

János, a közgazdaságtudományok doktora

voltak.