2—3. szam '
Olgcksfall i arbete, 1939. 58 ]. Riksförsákrings—
anstalten. Stockholm. 1942. (Sveriges officiella sta—
lístik.)
Postuerket, 194d. 207 ]. Kungl. generalpost- styrelse. Stockholm. 1942. (Sveriges ofl'ieiella sta—
tistik.)
Riksgűldskontoret. Ársbok, 1941/2. 108 l. Riks- güldskontorets rükenskapsbyrá. Stockholm. 1942.
—-—133-—— 1943
Slcattetazeringarna, 1941. 11. rész. 6 ]. Statis—
tiska centralbyrá. Stockholm. 1942. (Sweriges offi- ciella statistik.)
Statens vatteniallsverlc, 1944. 55 ]. Kung]. vat- tcnfallsstyrelse. Stockholm. 1942. (Sveriges offi—
ciella statistik.)
Vente des boissons alcnoligues, etc. 1941. 37*-i—
12 ]. Administration de contrőle. Stockholm. 1942.
(Slatistigue officielle de la Suede.)
Folyóiratszemle. — Les remes.
Deutsche Volkswírt, Der (Il. évi.
16. sz., Berlin 1943, ném.). —— Oesch A, H..- Tőke—
hemházfis az orosz gazdasági térben. —- (19. sz.).
—- Happert W.: Standard-költségszámítás. —— (20.
sz.). —— Oesch A. H.: Bérpolitika Németországban.
—- (21. sz.). — Kliringrendszer és árpolitika. ——
Huppert W.: A standard—költség-számltás alkalma- zásának lehetőségei. —— (22. sz.). —— Just A. W.:
Eredeti mezőgazdasági termésbeswlgáltatási mód—
szer Magyarországon. —— (24. sz.). —— Kereseti kii—
lönbségek a városban és a vidéken.
Donaueurxopa (8. évf. 1. sz., Budapest 1943, ném.). — Thalheim K. C.: Az új Európa gazdasági erőtényezői. —— Bornemisza F.: A Duna mint európai víziút. —— Lampl H.: Öntözőgazdálko- dás Magyarországon. — Maléter J.: A Közép- európai Gazdasági Bizottság Magyarországi Cso- portjának közlekedési terve. — (2. sz.). —— Guotli- faluy Dorner Z.: A magyar iparpolitika jelenlegi kérdései. —— Kemilef/ A.: A bulgár ipar fejlődése.
——- Dunckel K.: A magyar vas-, érc- és gépipar és az európai gazdasági közösség. —— Rohan K. A.:
A mezőgazdaság fejlesztése. —— (3. sz.). — Nahmer N.: A pénz a háborúban. ——- Ronneberger F.: Gon—
dolatok a népcsoportkérdéshez. —- Kliuényi L.:
A magyar háborús gazdasági jog alapelvei.
llitel (8, évf. 1. sz., Kolozsvár 1943, m.). — Venczel J.: Tallózás az erdélyi földreform román irodalmában. — (2. sz.). — Bárdossy L..- Két világ között. —— Zathureczky Gy.: Erdélyi szászok és magyarok. — Palotás Z.: A geopolitika mint állam- tudomány. —— Heszke B.: A Renner—terv. —— Gesz- telyi Nagy Z,.- A magyar népesedés kérdései. ——
1. Tóth Zoltán: Román vonatkozású magyar törté- neti irodalom. — (3. sz.). —— Deér J.: Állam és nemzetiség a régi Magyarországon. — Oberding
!. Gy.: A bánsági telepítések rövid története. — Veégh S.: Nemzetiségi középiskoláink.
K á rp á t m e (1 e n c e (ő.—mértfwamszw Budapest Ill/tgb m.). —— Kászonyi F.: A magyarság aztúj kor— , eszmék tükrében. —— Ruisz R..- Szaporodásunk és a
háború. — Keuiczky L.: Az, ' '
rak a svgjeinárpoliükas W %
"BTEMX'Wíüagyar földbirtokpolitika legnehezebb kér—
dése. — Lengva'rí Gy.: Irányított erdő- és fagazdál—
kodás. —— ifj. Faith J.: A német agrárpolitika. ——
A háborús konzervipar. — Az európai cukoripar. -—
(3. sz.). -——— Haller—A.: A*kereske'dfelem időszerű kér—
dései. -— Szabó M.: Magyarország mezőgazdaságá- nak kiépítése a jövő európai munkaközösségben. — Dánfy M.: A nyersanyagkérdés a világháborúban.
——- Ruisz R.; u ' v. — Juhász K.: Orosz- ország mezőgazdasági termelési rendszere. —— Az idegenforgalom szervezete Németországban.
Kisebbségi Körlevél (7. évf. 1. sz., Budapest 1943, m.). —— Gáldi L.: Lupu elmélete a románok eredetéről. — Zsolt Zs.: A magyarság fajfenntartó harca, különös tekintettel a magyar- országi magyar szórványságra. —— (2. sz.). ——
an. —— Némethy
Temesy Gy.: A Temesköz elnevezéséről. — Kemény
()..- Bartha Miklós politikai beszédei és szellemi hagyatéka.
Közgazdasági Szemle (67. évi. 1—2.
sz., Budapest 1943,m.). —— Heller A.: A mezőgazda- sági munkáskérdés ismeretlen tényezői. —— Raab A. A.: Váltóárfolyam vagy vásárlóerő? — Kislégi Nagy D.: A gazdaságpolitika ludományelméleli helyzete.
Mezőgazdasági Közlöny (16. évf.1.
sz., Budapest 1943, m.). —-—- Hariss Z.: A mezőgaz—
dasági kamarák működésének agrárpolitikai jelen- tősége. —— Az európai árpatermelés helyzete. — (2. sz.). -— Farkas Á.: Földbirtokeloszlás és talaj—
erőfenntartás. — Franciaország növényi olajterme- lésének helyzete. —— (3. sz.). _. A német mező—
gazdaság avdósságterhe.
Nation und Staat (16. évf. 4—5. sz.
Wien 1943, ném.). —— Klein R.: A boszniai német—
ség áttelepítése. —— Hasselblatt W.: A Kelet népei.
—- Bruck P.: Európa népei és a Birodalom. ——
Weingűrtner A..- A német népcsoportok újjászerve—
zése. (Ill.)
Na'tizínrio Demogra/ico (15. évf. i.
sz., Roma 1942, al.). —— Olaszország népessége a fasiszta korszak első húsz évében. — A kanadai népszámlálás eredményei.
Statistilc der Karpathenlánder (3. évi. 3. sz., Budapest 1943, ném.). —— Budapest székesfőváros idegenforgalmánaxk alakulása 1927—
1941. —— (9. sz.). —— A magyarországi cigánykérdés- sel kapcsolatos néhány statisztikai adat. —— (10.
sz.). —— A magyar gyáripar fejlődése a két világ- háború közötti időszakban és a második világ- háború folyamán. —— (19. sz.). —— A cukorterme's a Kárpátok övezetében, — (20. sz). —— Az olaj- növénytermelés fokozása Délkeleteurópában, ."
(24. sz. ). —— A délkeleteurópai gyapot—kultúra.
Statistische Rundschau — Statis—
tz'cky' ()bzor (23. év)/. 3. sz., Prag 1942, ném.—
cseh). —— Behrens Fr.: Laspeyre és Paasohe index—
t'ormnláinak jelentése és különbsége. — Egermayer F.: A minőség ellenőrzése statisztikai úton.
Városi Szemle (28. évi. 5. sz., Budapest 1942, m.). ——-— Prűckler A.: A m. kir. belügyminisz- ternek gyámügyekben követett gyakorlata az 1941.
évben. (H.). —— Győrkös E.: Budapest élelmiszer- ellátása földrajzi megvilágításban. (II.). — Bagothay S.: A fővárosi iskolánkíviili népművelés társadalom- politikai jelentősége. (I.) —— Népek és fajok befo- lyása a nagyobb városok fejlődésére és lakás- viszonyaira. — (6. sz. ). — Bagothay S.: A fővárosi iskolánkívüli népművelés társadalompolitikai jelen- tősége. (H.). —— Heltai l.: A svájci országos
könvvtár. WW "*** " )
'; terteljahrshefte zur Statistík
des Deutschen Reichs (51. évf. 1. sz., Ber- lín 1942, ném.). — Idegenforgalom a Német Biro—
dalomban. f— Az áralakulás az 1941. évben. ——
(2. sz.). —— A javító nevelés az 1940. számítási év-
%
2—3. szám
—- 134 -— 1943
ben. —- (3. sz. ). —- A lakássziikséglet kiderítése. ——
A német részvénytársaságok az 19411. évben. —- (4. sz.). —— A paraszttelepités az 1941. évben. ——
A munkaügyi biróságok tevékenysége az l941.
évben.
Weltwírtschaftliches Archiv (57.
köt. 1. sz., Jena 1943, ném.). —— Möller H.: A regio- nális árdiifferenciáló—dás formái. -—— Ricci U.: A pénz- haszon görbéjének néhány vitás kérdése. — Scho- rer E.: A háború utáni külkereskedelem elméleté- nek kísérlete. — Graaff A.: A délamerikai kül- kereskedelem struktúrája és fejlődése a háború kezdete óta. (I.) ——- (2. sz.). —— Papi G. U.: A gaz-
dasági terv fogalma és lényege. —— Dehen P.:
A nemzeti jövedelem mint teljesítményjövedelem.
—— Veit O.: Pénzfölösleg és gazdasági irányítás. ——
Gtaaff A.: A délamerikai külkereskedelem struktú- rája és fejlődése a háború kezdete óta. (II.)
Wirtschaft and Statistik (23. évf.
1. sz., Berlin 1943, ném.). — A születések alaku—
lása tíz év alatt. — Francia—Marokkó gazdasági struktúrája, —— A németországi árak a nemzeti- szocialista gazdasági vezetés tíz éve alatt. —— Az áralakulás az 1942. évben. — A felsőfokú iskolák az 1940. iskolai évben. -— (2. sz.). —— A német munkapolitika az utóbbi tíz évben.
! KÚLÖNFÉLE
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Kitüntetés. -— Distinctíon honorifígue. ——
Magyarország Főméltóságú Kormányzója Buda- pesten folyó évi január hó 7. napján kelt legfel- sőbb elhatározásával a magyar királyi miniszter- elnök előterjesztésére vitéz Mike Gyula dr. minisz- teri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott mi- niszteri osztálytanácsosnak és Szöllősy Zoltán dr.
miniszteri osztálytanácsosnak eredményes és buzgó működésük elismeréseül a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét adományozta.
Elnevezés. —— Nominations. A M. Kir Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnöke a M. Kir. Köz—
ponti Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában
Sárvári Ilona, Kilián Erzsébet, Gombkötő Teréz,
Torda imre, Kazinczy József, Zsolnay Zoltán ke- zelési gyakornokokat irodasegédtiszte'kké, Klügl Józsa, Klarner Szabina, Keczlcés Jenő, Soós László, Jámbor Mihály kezelőket kezelési gyakornokokká, özv. Lantos Gyuláné, Hegyaljai László, Kovács József, Szabó Imre, Tóbiás Románné, Serfőző Lajosné díjnokokat kezelőklgé kinevezte.
Országos Statisztikai Tanács.
Conseil Général Hongroís de Statistigue.
Az Országos Statisztikai Tanács intézőbizott- sága február .hó 8-án tartott ülést Balás Károly egyet. ny. r. tanár, az Országos Statisztikai Tanács elnökének elnöklete alatt.
Az ülésen az iparügyi miniszter által végre-
hajtani szándékozott és a hadiüzemek, valamint az
előkészületi intézkedésre kötelezett üzemek mun—
kásainak munkabérviszonyait tudakoló adatgyüjtés tervezete tárgyaltatott. Az adatgyűjtés módszerét és
végrehajtásának módját Szalay Zoltán miniszter—i
" titkár, előadó ismertette, majd utána Imre József miniszteri osztálytanácsos, az iparügyi miniszter képviselője tájékoztatta kimerítő részletességgel a Tanácsot az adatgyűjtés céljáról és az eredmények felhasználási lehetőségéről. Dobrovíts Sándor mi- niszteri osztályfőnöknek, a Központi Statisztikai
Hivatal elnökének hozzászólása után az Intéző- bizottság a tervezetet a hozzászólás figyelembevéte- lével egyhangúlag elfogadta.
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statistz'gue.
Résumé. Dans la séance d'études tenue le 16 mars 1943, sous Ia pre'sidence de M. Alexandre de Dobrovíls, vice—président de la Société, M. Antoine Steif, non—membre, a fait une con—
férence pattant pour titre La psychologie et la statistigae.
Puis, le présidenl de la séance, M. Alexandre de Dobrovits, a exposé ses remargues.
*
A Magyar Statisztikai Társaság március 16-án Dobrovits Sándor alelnök elnöklésével lefolyt elő-
adóülésen Steif Antal vendég tartott előadást ,,Lé- lektan és statisztika" cimen. Az előadást folyóira- tunk közölni fogja.
Dubrovits Sándor elnök az előadáshoz meg- jegyezte, hogy ebben a témakörben a Társaság további előadóülést szándékozik rendezni s akkor a felvetett érdekes kérdésekről vita indulhat. Hang- súlyozta, hogy éppen a lélektani kutatás az a te—
rület, ahol —— komplex jelenségekről lévén szó ——
a megfigyelendő tömeget jól kell megválasztani és nagyra kell méretezni, hogy a statisztikai törvény- szerűségeket megállapíthassuk.
