10766 smmmmmv mmmmmo
segitségével amieghatározhatjuk a' tervezett társadalmi össztermék előállításához szük-—
séges _munkaerő értékét.
mra): Vi
Az átlagos munkabérjövedelemmel tör—
ténő osztás segitségével meghatározható a szükseges munkaerő mennyisége tet—
szék szerinti részletezésben Itt teremt—
hető meg a szükséglet és a rendelkezésre álló munkáslétszám közötti egyensúly, ami a teljes foglalkoztatottság alapja.
Ennél még egy tényezőre, a népesség fog- lalkoztatottsági arányszámára van szük- ség:
?t
(L:—
L
Ennek a tényezőnek a foglalkoztatott- sági mérlegben való figyelembevételével biztosítható a népgazdasági terv demog—
ráfiai egyensúlya.
"
GL, : 2 ai'Lj) "47 an*1'L.;nr1
521
A fenti egyenlet azokat az alapvető demográfiai adatokat tartalmazza, ame- lyeknek egyrészt a társadalmi össztermék másrészt pedig az új érték a függvényét képezi.
A tanulmányban szereplő levezetések kijelölik a demográfia alapvető feladatait a szocialista népgazdaságban..
(Ism.: Hajpál Gyula)
Schimmler, K.:
A nemzetgazdasági mérleg jelenlegi állapota az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban és a rövid időre szóló
előreszámítás lehetősége
(über den gegenwártlgen stand der volks—
wirtschaftlichen Gesamtrechnung in den Mit- gliederstaaten der EWG und die Möglichkelten einer kurzfristigen Fortrecnnung.) — Viertel- jahresschrlft zur Wirtschaftsforschung, Berlin, Deutsches Institut für ertschattsforschung.
1960. 5. sz. 45—60. 1).
A szerző tanulmányában javaslatot tesz az Európai Gazdasági Közösség tag—
államai egységes népgazdasági mérleg—
rendszerének kidolgozására.
Az új rendszer kidolgozásánál a jelen—
leg már fennálló rendszereket figyelembe kell venni. Az ilyen számítások elvégzé—
séhez szükséges nagytömegű adatanyagot elsősorban a már rendszeresen elkészi- tett nemzetközi kimutatásokból kell me—
ríteni. Nemzeti forrásokat csak akkor szabad felhasználni, ha nemzetközi anyag nem áll rendelkezésre.
felhasználásának célja határazza- nem
ezt követi majd a mérlegeknek,
, e: feladatok terjedelmétaz eredmé k
első teladat az éves mérlegek elkészitése, ,;
éves időszakokra való lebontása;
Szerző olyan zárt számlarendszert ajánl amely öt mérlegszámlát foglal magában
A népgazdaság termelési mérlege.
A magánházta'rtások mérlege. V Égiközületek és a szociális biztosítás mér—
_ el. ,_
(A8kívülálló világ mérlege.
'A Vagyonváltozások mérlege.
Ez a számlarendszer a társadalmi össz—
termék termelésének és felhasználásának a világ többi részével: fennálló, kamas—
latoknak és a vagyonváltozásoknakolyan zárt rendszerét tartalmazza, amely mimi— * az ellenőrzés, mind pedig az egyeztetés"
szempontjainak messzemenően megfelel. — f A számlarendszernek az ENSZ által
mhate—-..,...
hasZnált rendszerrel való egyeztetésére is — megvan a lehetőség. Szerző Franciaország példáján mutatja be, hogy e két rend- szer különböző adatai közőtt milyen ősz- szefüggések vannak. Ilyen egyeztetés után az ENSZ kimutatások adatai jól felhasz- ,, nálhatók a tervezett egységes mérleg—end—
szer kidolgozásánál.
A negyedéves időszakokban történő mérlegkészítésre való áttérés az egyes országok szakértőinek széleskörű ' bevo—
nását teszi szükségessé. Ekkor válik majd lehetővé a rövid időre szóló előreszámí- tások rendszeres végzése. Ilyen próbálko- zásokat tett a Német Gazdaságkutató In—
tézet, melynek tapasztalatai ennél a mun-—
kanál jól felhasználhatók.
A jelenleg rendelkezésre álló források a negyedéves időszakonként történő szá—- mítások esetén gyakran becslések igény—
bevételét is szükségessé teszik. A becslé- sek jelentősége azonban az egész számla—
rendszerben nem túl nagy, és a kapott eredmények nagyságrendi ellenőrzésére a zárt mérlegrendszer lehetőséget bizto—
sit.
A folyamatos előreszámítás lehetőségei a jelenlegi körülmények között csak kor- látozottnak mondhatók. Ezért meg kell vizsgálni egy független negyedéves szám- larendszer kidolgozásának lehetőségét is.
A negyedéves mérlegkészítés számára a már eddig is végzett különböző, de'— ha—
sonló munkák révén a szakemberek sok tapasztalattal rendelkeznek. Azok a rövid időszakonként elkészített konjunktúra—
jelentések, amelyeket számos kapitalista állam kutató intézetei rendszeresen kl- bocsátanak, a gazdasági előreszámítás számos alapvető problémájának tisztá—
zását tették már eddig is lehetővé.
(Ism.: Hajpál Gyula)