Grotius, Fritz: Az 1963. évi ipari cenzus az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban

104

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

IPARSTATISZTIKA ——-— BERUHÁZÁSI STATISZTIKA

GROTIUS, FRITZ:

AZ 1963. ÉVI IPARI CENZUS Az EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG

TAGÁLLAMAIBAN

(Der Welt-Industriezensus 1963 in den Mit- guedstaaten der EWG.) — Allgemeines Sta- tlsttsches Archiv. 1963. 2. sz. 134—146. p.

Az egész világra érvényes 1963. évi ipari

cenzushoz kapcsolódva az Európai Gazda—

sági Közösség tagállamai elhatározták,

hogy e cenzus keretében részletesebb program alapján végeznek statisztikai

összeírást. így módjuk nyílik arra, hogy összehasonlítható alapadatokat nyerjenek

nemcsak a világcenzusban elhatározott

kérdéscsoportokra, hanem ennél szélesebb

körre is. Az EGK országai az összeírást egységesen 1962. évre vonatkozóan vég- zik el.

A cenzus keretében többek között

számba veszik a tagországok a nettó és a bruttó termelési értéket. A bruttó terme—

lési érték elemeinek a következőket tekin—

tik: a' saját termelésű késztermékekből

kiSZállított értéket 4— az értékesített kke—

reskedelmi áruk értékét 4— a bérmunkák,

javítások és egyéb szolgáltatások kiszám—

lázott értékét %— a saját előállítású beru—

házási javak (gépek, berendezések, közle—

kedési eszközök stb.) értékét 4— a befeje—

zetlen' termékek állomány—különbözetét. A nettó termelés értékét pedig úgy definiál—

ják, mint a bruttó termelési érték és a

következő tételek különbségét: felhasznált

nyersanyagok értéke —i— az eladott keres—

kedelmi áruk beszerzési értéke 4— a fel—

használt bérmunkák értéke.

Az EGK országok statisztikájában új

terület lesz a-termelő beruházások szám—

bavétele. E beruházásokat tagolják, új (vásárolt vagy saját előállítású) beruhá- zásokra és használt beruházási javak Vá—

sárolt értékére. Néhány EGK országban a beruházási statisztika már régebbi keletű, más helyeken azonban ez is új megfigye—

lést jelent. *

'Az 1962. évi adatgyűjtés tartalmazza a bruttó bérek és jövedelmek értékét válla—

latokra és ezen belül területi egységekre is. A béreket a jövedelmek szempontjából

"veszik számba, ez tehát azt jelenti, hogy meghatározzák a szociális juttatások és a bérekhez tartozó egyéb költségek érté—

két is. ' '

Több ország számára új adatfelvételt jelent a tüzelőanyag. energia és egyéb

fontosabb anyagok felhasználásának

számbavétele is. Ez az adatgyűjtés a főbb

anyagfajtálk felhasználási struktúrájának:

elemzését teszi lehetővé.

Az 1963. évi cenzus egyik legjelentősebb- problémája a számbavételi egység kér—

dése. A 'számbavételi egység ugyanis az iparstatisztikában lehet jogi, területig funkcionális (tevékenységi) egység, (ez azt.

jelenti, hogy egy területi egységen belül;

több tevékenység szerint csoportosítha—

tunk) és végül a munkahelyek alapján

összeállított tevékenységi egység. A szám-—

bavételi egység meghatározásánál az elmé—

leti meggondolások mellett igen sok gya—

korlati nehézséggel is számolni kellett,,

többek között a könyvvitel, a vállalati mérlegek elkészítésének módja bizonyos

* mértékig meghatározza a vállalaton be—

lüli csoportosítások lehetőségét. Ezért az.

Európai Gazdasági Közösség országaiúgy határoztak, hogy a bányászatban és a fel—

dolgozó iparban a számbavételi egység a' vállalat és ezen belül a területi, egység lesz; az építőiparban csak a Vállalat,;

és végül az energia és vízszolgáltató

iparban a vállalat és a tevékenységi (funkcionális) egység. Ez a rendszer módot ad arra, hogy nemcsak iparágak, hanem

területek szerint is csoportosítani lehessen a cenzus útján nyert, adatokat. Az iparági csoportosítás tekintetében kedvezőbb lennek

a (tevékenységi egység; a cenzus európai

programja, a genfi javaslat is ezt aján—

lotta. A gyakorlati nehézségek azonban- nem teszik lehetővé, hogy az iparban ezt a számbavételi egységet tekintsék elsődle—

gesnek.

Az adatfelvétel módszerére vonatkozóan—

két lehetőség van: a szokásos éves sta- tisztikai beszámolójelentés keretében be—

szerezni az adatokat; vagy külön adatfel—

vétel útján az összeállított kérdéscsopor—

tok alapján összeállítani a cenzus-

programját. Az EGK országai közül Fran—

ciaország a külön egyszeri teljeskörű adat——

felvétel mellett döntött. Olaszországban

19614 októberére vonatkozóan készítettek

részletes adatfelvételt a rendelkezésre!

álló munkahelyekről, a többi adatokat pedig a szokásos éves statisztikai beszá—

molójelentések alapián adják meg. A Né—

met Szövetségí Köztársaságban, Belgium—

ban1 Hollandiában és Luxemburgban

eléggé részletes az évenkénti iparstatiszti—

kai beszámolójelentés, ezeket csak néhány kérdéscsoporttal kell kiegészíteni.

Mindazoknál az országoknál, amelyek—

nél külön adatfelvételre került sor, minő

bedig azoknál. amelyek az éves statiszti—

kát egészítették ki, felmerült az a prob—m

STATI_SZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

105—

léma, hogy minden ipari termelőegy—

ségre, tehát ezen belül a legkisebbekre is kiterjedjen-e ez a számbavétel. A kis ter—

melőegységek szempontjából egyszerűsí- tett programot lehet végrehajtani, ehhez

reprezentatív adatfelvétel is "elegendő.

Végül problémát jelent a feldolgozás és a publikáció kérdése is. A feldolgozás

nál az Európai Gazdasági Közösség or- szágai saját iparági rendszerük alapján dolgoznak; az iparágankénti csoportosí—

tásokat részben vállalatok, részben terü—

leti egységek adataiból állítják össze.

(Ism.: Nyitrai Ferencné)

SREIN, ZDENEK ———TLUSTY, ZDENEK:

A TERMELÓERÓK HATÉKONYSÁGÁNAK FEJLÖDÉSI TENDENCIÁI

A CSEHSZLOVÁK IPARBAN AZ 1950—1960. ÉVEKBEN

(Vyvojové tendence ucinnosti vyrobnich si]

v ceskoslovenském prumyslu v letech 1950—- 1960.) —- Politická Ekonomte. 1963. 3. SZ. 185—

200. p.

A tanulmány az ipari állóalapok szer- kezetében beállott változásokat a népgaz—

dasági hatékonyság szempontjából elemzi és a csehszlovák iparban az 1950—1960.

évek között ilyen szempontból végbement fejlődést mutatja be, Fontosabb megálla-

pításai a következők.

A vizsgált időszakban az ipari termelés

rohamos növekedése, végrehajtott nagy beruházások következtében alapvetően megváltozott a csehszlovák ipar struktú—

rája. A termelési struktúra átalakulásával egyidejűleg az állóalapok hatékonyságá—

ban is alapvető változások következtek be.

Az állóalapok hatékonyságának növekedése, (Index: 1950. év : 100)

Iparág 1955 1960

Egész ipar ... 121,5 143,7 ElektrOmos- és hóenergia- ' 4 '

termelés ... 170,2 179,1

Ércbán _vászat, vegyipar,

építőanyagipar ... 105,8 120,7 Gépipar ... 167,9 2322 Fogyasztási iparok ... 123,2 156,2 Élelmiszeripar ... ] 20,6 1 40,3

Az adatok az állóalapok hatékonyságá-

nak nagymértékű növekedését mutatják.

A hatékonyság növekedésének mértéke

ágazatonként jelentős eltérést mutat:

egyes ágazatokban (például a gépiparban) kétszerese az ipar átlagának, másutt (pél—

dául a kohászatban, a villamosenergia—

iparban) viszont lényegesen az átlagos szint alatt van.

A struktúraváltozásokkal egyidejűleg az;

állóalapok hatékonysága is jelentősen megváltozott.

*Ha az ipar összes állóalapjainak. 1960.

évi hatékonyságát IDO—nak vesszük, akkor"

az egyes iparágakban az alábbi eltérések.

állapíthatók meg.

Az átlagosnál magasabb hatékonyság:

Százalék.

ruházati ipar fafeldolgozó

gépipar ...

bőr- és cipőipar élelmiszeripar . ., . .

Az átlagosnál alacsonyabb hatékonyság:

Százalék

villamosenergia—ipar . 23

tüzelőanyagipar ... 47

cellulóz- és papíripar . 58

építőanyaglpar ... . 63 kohászat ... 65

Az új létesítmények hatékonyságát vizs-—

gálva a szerzők megállapítják, hogy a gya—r rapodást jelentő állóalapok hatékonysága

lassabban fejlődött, mint az összes álló-

alapok hatékonysága (számos ágazatbam

az állóalapok növekedésére számított ha—

tékonyság az utóbbi évben csökkent).

Ugyanakkor lassúbbodó tendenciát mutat;

az összes állóalapok hatékonyságának nö—

vekedése is (az 1950—1955. közötti idő—

szakban 21,7; 1960—ban 1955—höz ViSZO—' nyitva pedig 18,8 százalékos volt a növe-

kedés). * -

A vizsgált időszakban évente 3—4 szá—-

zalékkal emelkedett a munka technikai felszereltsége (az egy munkásra jutó álló—-

eszközök értéke). A növekedés üteme a _na—

gyobb állóeszközigényű nehézipari ágaza—

tokban —' a gépipar kivételével ——- lénye——

gesen gyorsabb volt, mint az iparban átla-x 'gosan.

A [munka technikai felszereltségének és a munka termetékenységének átlagos nöúekedése a csehszlovák iparban

1950-—

1960

1950- 1955

1955—

1960

1958 —-

Megnevezés 1960

Amunka technikai fel.

szereltségének átlagos 35 3v6 35 498

* növekedése (%) ...

A munka termelékenysé— ";

gének átlagos növeke- 7,4' 7,8 8,0 7,6—' dése (%) ... ' ...

A munka technikai fel-

%zereltségének tigövelíg- ési üteme, a mm - '

kenységnövekedési üte- 49 47 50 63 méhen (%) ...