• Nem Talált Eredményt

Az Európai Unió politikai és intézményrendszere A tantárgy címe:

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az Európai Unió politikai és intézményrendszere A tantárgy címe:"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az Európai Unió politikai és intézményrendszere A tantárgy címe: Az Európai Unió politikai és intézményrendszere

Tantárgyfelelős: Dr. Juhász Krisztina adjunktus, PhD

Tantárgy oktatója, oktatói (amennyiben nem azonos a tantárgyfelelőssel):- A tantárgy célja / tantárgyleírás:

A tantárgy célja a polity-policy-politics európai uniós szinten történő megvalósulásának megismertetése a hallgatókkal, ennek kapcsán különösen az Unió intézményei hatáskörének, felépítésének és az intézményrendszerben betöltött szerepének bemutatása, az EU döntéshozatali rendszerének és az európai szintű politikai pártok áttekintése. A tárgy célja, hogy a hallgatók magabiztos ismerteket szerezzenek az Unió politikai rendszerével kapcsolatosan, valamint hogy hozzájáruljon a hallgatók európai identitása kialakulásához és megerősödéséhez.

A tantárgy tematikája/témakörök:

1. Az Európa-fogalom alakváltozásai. Integrációelméletek (olvasólecke és videó lecke) 2. Az Európai Unió politikai rendszere (olvasólecke és videó lecke)

3. Az európai politikai rendszer sajátosságai I.: legitimitásdeficit-legitimációs elméletek, demokráciadeficit (olvasólecke és videó lecke)

4. Az európai politikai rendszer sajátosságai II.: Az integráció új iránya: a differenciált integráció (olvasólecke és videó lecke)

5. A szubszidiaritás és arányosság elve; a nemzeti parlamentek szerepe (csak olvasólecke) 6. Az EU intézményrendszere I.: az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsa (olvasólecke és 2

videó lecke)

7. Az EU intézményrendszere II.: az Európai Parlament, az európai parlamenti választások (olvasólecke és videó lecke)

8. Az EU intézményrendszere III.: az Európai Bizottság, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Külügyi szolgálat (olvasólecke és 2 videó lecke)

9. Az EU intézményrendszere IV.: egyéb intézmények és szervek (Az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, a Számvevőszék, a Régiók Bizottsága, a Gazdasági és Szociális Bizottság, az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos) (olvasólecke és videó lecke)

10. Az EU jog- és döntéshozatali rendszere; a komitológia kérdése (olvasólecke és videó lecke) 11. Az európai szintű politikai pártok és alapítványok. Lobbitevékenység és lobbicsoportok az EU-

ban (olvasólecke és videó lecke)

12. Az Európai Unió költségvetése (csak olvasólecke)

A tantárggyal kialakítandó konkrét tanulási eredmények a)Tudás

- ismeri az európai integrációra vonatkozó fontosabb elméleteket

- ismeri az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Bizottság, Az Európai Unió Tanácsa hatásköreit, felépítését, szerepét az uniós intézményrendszerben

- ismeri az európai szintű pártok működést, jelentőségét - ismeri az uniós pénzügyek és költségvetés főbb jellemzőit b) Képesség

- képes eligazodni az uniós intézményrendszerben

- képes az uniós intézmények tevékenységét az egyes integrációs elméletek prizmáján keresztül értelmezni

- képes az uniós döntéshozatal fontosabb szereplőit és jellegzetességeit átlátni és értelmezni

(2)

c) Attitűd

- érdeklődés az európai integrációval kapcsolatos ismeretek és hírek iránt - az európai integrációval kapcsolatos információk rendszeres követése - az európai identitás erősítése

d) Autonómia/felelősség

- Önálló, objektív és kritikus vélemény kialakításának képessége az európai integrációval, annak intézményeivel kapcsolatban

Kötelező irodalom:

Kende Tamás – Szűcs Tamás – Jeney Petra: Európai közjog és politika Wolters Kluwer Budapest, 2017 Horváth Zoltán Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után HVGORAC Budapest, 2008.

Ajánlott irodalom:

Arató Krisztina – Koller Boglárka (szerk.): Az Európai Unió politikai rendszere Dialóg Campus Budapest, 2019.

Ágh Attila, Kaiser Tamás, Koller Boglárka (Szerk.): Többemeletes vagy többsebességes? A differenciált integráció változatos formái az EU-ban. Blue Ribbon Research Centre, Zsigmond Király Főiskola, Budapest 2013.

Bóka Éva: Az európai integráció. Elméletek történelmi perspektívában Corvina Kiadó 2008.

Bóka János – Gombos Katalin – Szegedi László: Az európai Unió intézményrendszere Dialóg Campus Budapest, 2019.

Gombos Katalin: Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai Wolters Kluwer Budapest, 2017 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról hvgorac Budapest, 2005.

John Lukács: Az Európa-fogalom történelmi változásairól Európai Tükör 2004/3.

Kégler Ádám: Érdekérvényesítés az Európai Unióban Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete Budapest, 2006.

Kengyel Ákos: Az Európai Unió költségvetésének jövője a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret tükrében Közgazdasági Szemle, LXVI. évf., 2019. május 521–550. o.

Koller Boglárka: A sokarcú földrész. Az Európa-fogalom földrajzi és történelmi alakváltozásai. Európai Utas 11. évfolyam 1. szám

Koller Boglárka: Klubtagságok az EU-ban. A differenciált integráció gyakorlati és elméleti vonatkozásai Politikatudományi Szemle XXI/1.

Konrád Márta-Vándor János: Az Európai Unió politikai rendszere, politikai folyamatai és politikái Európai Műhelytanulmányok 2006. 110. szám

Körösényi András: Demokráciadeficit, föderalizmus, szuverenitás. Az Európai Unió politikaelméleti perspektívából Politikatudományi Szemle 2004/3.

Navracsics Tibor: Európai belpolitika Korona Kiadó Budapest, 1998.

Simon Zoltán (szerk.): Döntéshozatal és jogalkotás az európai unióban. Elmélet és gyakorlat L’Harmattan Kiadó, 2013

Szemlár Tamás: Az Európai Unió költségvetése és közös politikák: fejlődés és jövőkép Európai Tükör 2019/1. 7-21.o.

Varju Márton: Bevezetés az Európai Unió közpolitikai rendszerébe Debreceni Egyetemi Kiadó 2010 A számonkérés és értékelés módja:

Írásbeli vizsga (kollokvium)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A kilencvenes évek elején merült fel az Európai Közösség részéről az az igény, hogy le kell írni a tagállamok sportjának felépítését, működését, a kormányzati

Az Európai Unió Régiók Bizottsága „Sport, fogyatékosság, szabadidő” című dokumentumában (2013) politikai ajánlásként fogalmazta meg a sportlétesítmények fizikai

Uniós szinten három szervnek van különböző jellegű jogalkotási hatásköre (Európai Parlament, Európai Bizottság és a Tanács), míg valóságos

Az Elnökök Értekezlete feladata - többek között-, hogy határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotás tervezésével kapcsolatos kérdésekről; elkészíti a

iránti eljárás Az Európai Bírósághoz keresetet lehet benyújtani, hogy megvizsgálja az uniós intézmények és szervek által elfogadott jogi aktusok

• A 60-as évektől Nagy-Britannia az EFTA által be nem váltott reményei miatt.. közeledett az EGK-hoz – illetve más EFTA- tagok is látták a

▫A (közlekedés és az ipari termelés) üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az

olimpiai bizottságai, továbbá sportegyesületek, sportklubok velünk szoros kapcsolatban alakították ki jelenlegi fejlett sportéletüket. A magyar sport, bátran állítható,