ll...lllIl.lII.'I-llllllll"I-I'll-llll'.'lIIICIII-CIII..-I'll..lllIl...IllIll-Illllill-IIICIIIIDV ___—M_—
.
e IRODALMI SZEMLE e
'Ill.'_l...III-lll'll-D'l'llúidlútllllllIll-IllI.l.III.—II....IOUIIIICIIIIlllIll-llllilllllülilllllll
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Móricz Miklós dr.: Budapest társadalomrajza.
Dr Nicolas illóricz: Tableau social de Budapest.
Statisztikai Közlemények (szerkeszti Illyefalm' I. Lajos dr.) 64 kötet 2. sz, Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publicatímts Slatístiguzs (rédigées par lc Dr L. [.
Illy efa lizi), 646 volume, numero 2. Publiées par le Bureau de Síatístígue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1934. 72 1. — pages.
Móricz Miklós dr. eredeti, értékes tanulmánya a statisztikai és szociográfiai kutatómunka határ—
mesgyéjéről való.
Szerző az egyes fejezetekben mindenekelőtt a jellegzetesebb t'őadalokkal foglalkozik; ahol azonban jónak látja, mélyrehatoló részletvizsgála- tokat is megkísérel, s ezen a módon egyes ritkáb—
ban figyelemreméltatott jelenségekre is felhívja a figyelmet. A mű címéhez híven egy—két kivételtől eltekintve a közigazgatási Budapest viszonyainak feltárására törekszik; a főváros és a környék né- hasonlóságára, egybe—
tartozóságára való tekintettel talán nem volna cél- talan más alkalommal Nagy-Budapest társadalom- rajzát is elkészíteni, annál inkább, mert a fővá—
pének gazdaságtársadalmi
ros és a vidék szembeállítása csak akkor lehet egé—
szen helyes, ha a Budapestkőrnyéket nem a ví—
dék—hez, hanem az országos központhoz számítjuk hozzá. Ettől függetlenül igen helyesen járt el a szerző akkor, amikor tisztára csak szöveges fejte- getéseket tartalmazó műve tőbb helyén a közigaz- gatási Budapest társadalmi mérőszámaival párhu- zamosan a vidékét is idézte s a legtöbb fejezetben (pl. Vidékiek Budapesten, Budapest mérlege mun—
kanapokban stb.) az ország e két tagjának kölcsö- nös egymásrautaltságát is jellemezte.
A mű újszerűségéhez híven a fejezetbeosztás is csupán részben ragaszkodik a statisztikai gya' korláthoz. Az első főfejezet ,,Földünk, népünk"
címen a terület, népesség, életkor, nemek, családi
állapot adatait vizsgálgatja. A ,,l'logy élünk?" e.
második fejezet a ház, lakás, albérlet, ágybérlet,
nem lakásokban
lakók viszonyairól ad képet; ,,Vidé'kiek Budapes-
ten" e. alatt a fővárosba gravitáló ideiglenes és vég- leges jellegű idegen- s vz'mdort'orgalmak minden faj-ával ismerkedünk meg. Majd az 1920. évi foglal- ,a rendkívüli háztartások és a
kozási, a kultúr— és részben a gazdasági statisztika társadalomrajzi vonatkozású főbb eredményei so- rakoznak fel 11 ,,Mik vagyunk?" és a ,,Dolgozók és keresetük" e. tanulságos fejezetekben, mi,;, a legutolsó főfejezet a nemzedékek rendjéről szól.
A nem statisztikus olvasó a könyvből sok becses adatról, értékes megfigvelésről szerezhet tudomást
s jó képet alkothat mind a fővárostakók életviszo- nyairól, mind Budapest népességének társadalmi
szerkezetéről; de a hivatásos statisztikus számára is hasznos lehet a mű áttanulmányozása; az ada—
tok szociográfiai szempontokból való vizsgálata ugyanis statisztikai adatgyüjtéseink számos ——
igaz, hogy jórészben tudott s csak pénzügyi nehéz- ségek miatt el nem oszlatható —— hiányosságára figyelmezteti) hogy csak egy példát idézzünk, az önállók életkörülményeinek megbeszélése során is. Végeredményben ugyan a mű anyaga sem sta-
tisztikai, tekintetekbcn nem
teljesen kimerítő s némely megállapításáríd okkal—
móddal lehetne talán Vitatkozni; kétségtelen azon- ban, hogy tartalmas gondolatokban nagyon gaz- dag, valóban figyelmet érdemlő és ami a legfon- tosabb, új irányokban haladó tanulmány, tehát statisztikai és szociográfiai irodalmunk határozott
nyeresége. Th. L. dr.
sem társadalomrajzi
Neuber Ede dr.: A debreceni I. oszt. elemi iskolás tanulók átvizsgálása egészségügyi szem- pontból az 1931/32. tanévben.
I)?" Eduard Neuber : L'emamen, au point de vue samtaire, des éléves (le premiere des e'coles primaires ÉL Debrecen dans liar/még scolaire 1931—32.
Kiadja a M. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és az Országos Természettudományi Tanács. Buda—
pest, 1983. LXlel-Ull 1, Megjelent magyar, német, francia és olasz szöveggel.
Publíé par le Mínístére des Cultes el de l'Instructíon Publigue et le Conseil Général de Sciences Natural—
les. _— Texle en hongroís, allammal, frangaís et italien. —— Budapest, 1933. LXIX—l—l74 pages.
Neuber Ede egyetemi ny. r. tanár és munka—
társai, debreceni egyetemi tanársegédek, valamint vitéz Solth (Schubert) Károly statisztikus és szé- kesfővárosi tisztiorvos eddig összesen már több mint ötezer (pontosan 5.321) mindkét nembeli debreceni l. oszt. elemi iskolai tanuló orvosi vizs- gállatával és e vizsgálatok statisztikájával foglal- koztak. Még mindig messze elmarad ez a szám statisztikákban szereplő tanulók számától, hiszen csak Freuden- a megfelelő külföldi iskolaorvosi
berg maga 250000 gyermekre támaszkodó adato- kat ad, (ie Prinzillg, Ludwig, Martin, (ioehlert, Gaspar és mások is közölnek sokkal nagyobb- 1) A 9. lapon pl. szerző arról ír, hogy érdekes lenne megállapítani, mely vidékek látják el első- sorban leánycselédekket a főváros lakosságát. Er-
ről van valamelyes hivatalos statisztikai adatunk,
bár egyelőre csupán 1920. évi. V. ő.: Mozolovszlcy Sándor dr.: Néhány adat házicseléd—etink társadalom- rajzához. Társadalomtudomány. VI. évf., 1926, 175. és 176. l.
3. szám,
számú iskolaorvosi vizsgálatokat. Azonban a deb—
receni iskolaorvosi vizsgálatok még így is bizo- nyítják a magyar kultúra
magyar nép egészségének intézkedéseket. A debreceni szolgáló iskolaorvosi
helyes törekvéseit, a védelmére tett alapos statisztikák alapjául vizsgálatok célja az idült lefolyást mutató t'ertözőhetegségek felkutatása, az ily tanulók környezetének is meggyógyít-ása, va- lamint a (tanulók egyéb egészségügyi adatainak megállapítása s az ily vizsgálatok gyümölcsöző voltának kimutatása. A most megjelent kötet az 1931/32. tanévben átvizsgált 1.612 debreceni I.
oszt. elemi iskolai tanuló említett különböző or- vosi vizsgálatainak eredményeit közli úgy egyen- kint való felsorolásban, mint statisztikai össze- foglalásokban. Ez a kötet méltó folytatása annak az alapos munkának, amelyet szerzők az 1930/31.
évben átvizsgált közel kétezer (pontosan 1.909) tanulóról több mint két évvel ezelőtt adtak ki és amelyet Szemlénk 1931. évi II. kötete 1.118 5. k.
lapján már ismertettünk.
Az új jelentésből kitűnik, hogy az 1930/31, tanévben Debrecenben végzett elemi iskolai egész—
ségügyi vizsgáltatok, amelyeket általános egész—
ségügyi szempontok vezetttek, de amelyek már ak- kor különös tekintettel voltak a fertőzőbetegsé- gekre (vérbaj, gümőkór, kankó. traohoma, bél- férgek, riih, egyéb bőr-paraziták stb.), továbbá a köztakaró és belsőszervek egyéb kóros elváltozá- saira, fogak állapotára, anthropometriai 'mére—
tekre, Röntgen—lelelre, lakásviszonyokra s a beteg tanulók hozzz'itartozóinak egészségi állapotára, az 1931/32. tanévben még más további vizsgálatokkal is kiegészültek. Nevezetesen az 1931/32. tanévben a tanulók átvizsgálása szemészeti, nőgyógyászati és vérresoportameghatározásokkal is bővült ós rész- letesebbek lettek az antropomelriai vizsgálatok is, de —— sajnos —a még mindig nem ölelik fel tel- jesen a jelen folyóiratunk emlitett helyén már két éve szükségesnek mondott vizsgálatok egészét.
Örömmel olvassuk azonban, hogy a budapesti Köz- egészségtani intézettől igen széles alapra helyezkedő antropomwetri'ai felvételi mintalapot szereztek be.
Igen helyes fejlődésre vall az a körülmény, hogy az 1930/31. évi debreceni gyermekvizsgálatok üdvös és tanulságos példája nyomán (az ország—
ban több helyen folynak hasonló vizsgálatok, amelyek közül a hódmezővz'ist'n'helyi (Czakó Lajos, Szentkirályi Zsigmond, Ormos Pál és főorvos társaik), a (lereeskeí (Aszaló János), a gyulai já—
rás (Follman Jánost és a pécsi (Huzella Lajos)
vizsgálatok különösebb figyelmet.
Újabban Darányi Gyula, a budapesti egyetemen a közegészségtan ny. r. tanára is végzett széles ala—
pon gyermekvizsgálato'kat. Az igen érdekes és becses debreceni orvostatisztikai felvételek felvételi és fel—
dolgoztási módszere is javult.
érdemelnek
—220—-— 19351—
A felvételek legnagyobb része most már va—
lamennyi tanulóra kiterjedt s így az arányszámok jórészének súlyában sincs különbség. Kár mégis,.
hogy ezeknek az arányszámoknak nagy része most is csak megoszlás s nem gyakoriság, A szövegössze—
l'iasonlíttásokat csak a megelőző tatnévi debreceni ada- tokkal végez. Az ismertetett könyv 69 —i— 174 : 243 lap terjedelme mellett azonban legalább rövi- den az ilynemű össztehasuonlitásokra is ki lehetett volna térni. Ennek elmulasztása téves jóslásokra vezet, pl. a szifiliszben szenvedőkre vonatkozólag.
Az l931/32. e'vi debreceni vizsgálatokról szóló jelen kötel statisztikája továbbá még annyiban belye'sbedett az HBO/31, évihez képest, hogy im—
már nem mulasztotta el a felvételnél szereplő ta—
nulók nem szerint való megoszlását számszerűen,
pontosan is kiszámítani s az egyes jelenségek nem szerint részletezett gyakoriságát helyesen ehhez, a vizsgálatba vont fiúk, illetve leányok összes szá- mához viszonyítva állapítani meg. Az új kötet pl.
helyesen állapítja meg a gümőkóros stig'mák gya- koriságát az összes fiúk, illetőleg leányok számára vonatkoztatva, vagy pl. a Röntgen—vizsgálatok gya—
koriságát, de éppen a két év előtt hibáz—latott tet—r vesséei százalékot nem korrigálja.
Feleslegesnek, s a megvizsgált tanulókra nézve sértőnek is tartjuk azt, hogy a debreceni Vizsgá—
latok egyénenkint közzétett igen diszkrét adato—
kat is. Ha az egyes leányok nevének kezdőbetűje, születési ideje, szülők foglalkozása s az iskola és osztály közölve van, úgy ezen adatokból a ese—
kély vidéki iskoláknál utóbb
denkor meg lehet állapítani, hogy melyik tanuló- ról van szó. Az a 174 nyomtatott oldal, amely a—
lélekszámú is min-
kiadvz'n'tyban az egyénenkint való felsorolást tar—
talmazza, ezentúl bízvást elmaradhal s az ilymó- don felszabaduló erők a szövegnek az elmondot—
tak értelmében fordíthatók.
való kiegészítésére és javítására Sz. T. dr.
Sarkadi Kesztvüs Lajos dr,: Tiszántúli kis- és kísközépgazdaságok jövedelmezőségi és va- gyoni viszonyai az 1931—1933-lg terjedő években, valamint az északi dombosvidéki kisgazdaságok
1933. évi üzemi eredményei.
Dr Louis Sarkadi Kesztyüs : Le rendement et la situation matérielle, en 1931 — 1933, des petite? emploita— * tions agricoles au delá de la Tisza, y compris les moyermes exploitations ne (lépassartt pas ]00 arpmts c., et les résultats, pour 1933, des petiies exploita- tions agrieoles de la région de collt'nes du Nord de la Hongrie.
A debreceni m. kir. gazdasági akadémiai számtarta'si központ ll kiadványa.
Publication 110 II du Centre de complabíliíé de ltAmdé—
mia royale d'agriculíure de Debrecen.
Debrecen 1934. 68 l. — p.
A gazdamt'iveltség terjedésével hazánkban is egyre több alkalom nyílik arra, hogy a kisebb
