HS
kus célokra még alkalmasabbá váljék. Az ngenletrendszer legkevésbé pontos ele—
mei a foglalkoztatottság—ot, az árakat és bé- reket meghatározó összefüggések. A fog- lalkoztatottság egyenleteiben a munkater—
melékenység változásai nem jutnak eléggé kifejeződésre, holott a termelés emelkedé—
se a prognosztikus időszakban éppen a ter-—
melékenység megnövekedésével járt együtt.
Ez különben a reálértékben és pénzben kifejezett változók kapcsolata szempontjá—
ból is fontos mozzanat.
Egyes tényezők figyelmen kívül ha- gyása miatt olyan modell, amelyben a készletek, valamint az üzleti anticipációk nagyobb szerepet játszanak, jobban hasz—
nálható prognózisok szerkesztésére. Vé—
gül a kivitel előreszámítása javítható azáltal, hogy a kiviteli cikkek hazai és külföldi keresletét meghatározó ténye—
zök is figyelembe vétetnének az egyenlet—
rendszerben.
(Ism.: Theiss Ede)
Klapkowski, B.:
Marx újratermelési sémái sakktáblaszerű rendszerben
(Marksowi schematy reprodukcji W ukladzie szachownicowym.) —-— Ekonomista, 1961. 3. sz.
663—678. p.
Az input—output táblázatokkal kapcso—
latban a szocialista irodalomban gyakran olvashatunk olyan megállapításokat, hogy azok nem minden szempontból felelnek meg a marxista—leninista elmélet köve—- telményeinek. A tanulmány azt bizo—
nyítja, hogy a marxizmus újratermelési elmélete és annak sémái sakktáblaszerű formában is elképzelhetők és így lehetővé teszik mindazon matematikai előnyök fel—
használását, amelyeket ez a módszer biz—
tosít.
A Tőke II. kötetében az egyszerű újra—
termelés szerkezetének bemutatására fel—
hozott példa a következő formában is fel—
írható:
( 1 2 3
.1 4000 c—]— 1000 04—1000 m : 6000 c 2 1000 el— 250 v—l— 250 m : 1500 v 3 1000 C_i— 250 v—l— 250 m : 1500 M
BOOOC-l—ISOOV—l— 1500 M : 9000
'Hasonló alakban írhatók fel külön-kü—
lön az I. és a II. szektorok (az 1, illetve a 2X3 sorok) adatai is, ami a népgazda—
ság egyes részei belső forgalmának el—
különített tanulmányozását teszi lehetővé.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGWLÖ
A bővített újratermelés körülményei között ugyanez a példa —— Omán ?- alapján — a következő formában mutat—- kezik
I. 4400 c-i-uoo 04—500 544500 m : : 6000
II. 1600 M— 800 v—l—509 5—1—291 %; :
: 3200, amikor az
'"n'í —— a többlettermék fogyasztásra
szánt része,
"ví." -— a többletterme'k akkumuláeiéra
szánt része.
A költség-eredmérw táblázatok ábrázo- lási módja szerint felírva az alábbi elren- dezést kapjuk
; u !;
4400 c—l—llOO 0—1—500 Fri-l- 600
: 6600 c __
1045 c—!— 522,5 v—tsszs 73—91900 771 :
:2090 V __
555 c-l— _2_77,5 04—1765 7714— 101 ';n— : : 1110 M
600 c—l— 190 v—Hm % 6600 c : 2090 1) 4— 1110 m
A bővített újratermelés körülményei között az akkumuláció a sorokban mint az új érték fölös része mutatkozik, a ro- vatokban pedig mint a termelési és a fo- gyasztási eszközök szaporulata jelent—
kezik.
A fenti példákban figyelembe vett el- méleti szempontok további szigorú szem előtt tartásával lehetőség van arra, hogy ezt a módszert a sokszektoros gazdaság folyamatainak tanulmányozására használ—
juk fel. A tábla—rendszer mindig két részből fog állani, mivel külön vizsgáljuk a termelési eszközök és külön a fogyasz- tási javak termelése és fogyasztása során lezajlott folyamatokat. Az értékelésnél mindig csak a munkát vesszük figye- lembe, mint az érték egyetlen meghatáro—
zóját. Szem előtt tartjuk azt is, hogy az újratermelési folyamat keretében nem csupán a társadalmi össztermék, hanem a munkaerő és a termelési feltételek újra—
termelésére is sor kerül.
A tanulmány részletesen kifejti a pél—
dát a matrix—elmélet szigorú módszertani követelményének megfelelően, a sokszek—
to'ros népgazdaság körülményei között. A rendszer természetéből következik, hogy
Giga]; VizV]; MízM]
mível:
%
Ci : 2 Cij * cm
.7'81
ssmamzrmm IRODAIM EGYET—Ö
119
r !:
Gizzcüt Z "üt
tal _ 6,le
%
t 2 End—770]
iská—l
és ugyanez áll a V] és az M] értékekre is
0
A rendszerben a ál tényező a C ter—
]
BU
mék (termelési eszközök), a 17 tényező a V termék, vagyis a termelési Jszférában
c .
dolgozók fogyasztási eszközeinek, a E" té-
._ ]
nyező pedig az M termék, vagyis a nem termelő szférában dolgozók fogyasztási eszközeinek költségtényezője.
A rendszer keretében külön mérleg ké—
szül a munkaerő-felhasználásról, amely alapján megállapítható a
o
bUThü
Hi
tényező, amely azt mutatja, hogy az i ága- zat termékében mennyi élő munka van a
;; ágazat termékeiben szereplő élő mun- kából.
Hasonló elvek szerint elkészíthető az átvitt értékek termelésének és felhaszná- lásának táblázata, valamint a munka—
mennyiségben kifejezett költségek táblá—
zata is.
Fentiek szerint lehetőség van arra, hogy a marxi közgazdaságtan elméleti alapelveinek szigorú szem előtt tartásá—
Val alkalmazzuk a költség-eredmény (input-output) táblázatok által nyújtott matematikai lehetőségeket a gazdasági elemzésben. Ez a rendszer a gyakorlati gazdaságpolitika, pontosabban a tervezés és a beszámolás követelményeihez alkal- mazva, kétségkívül nagy segítséget nyújt- hat a szocialista népgazdaság irányításá—
ban.
(Ism.: Hajpál Gyula) Watanabe, Tsunehiko:
Az input-output koefficiensek országok közötti állandóságának
vizsgálata
(A test of the constancy of input—output coef- ficients among countries.) -— International (Economic Review, Sept. 1961. 340350. 1).
Watanabe dolgozata bevezetőjében utal arra, hogy az 1950-es években közzétett ágazati kapcsolati mérlegek alapján Chenery és Watanabe Japán, az Egyesült
Államok, Olaszország és Norvégia közötti szerkezeti összehasonlításokat, Cao—Pianu—
Olaszország és Spanyolország, Balboa Ar—
gentína és Peru közötti összehasonlító vizsgálatokat végzett. Mindezek a tanul—
mányok arra engednek következtetni, hogy a termelés ágazatközi szerkezete — a termelés különböző tényezőinek felhasz—
nálási arányaiban, a jövedelem színvona—
lában stb. fennálló kétségtelen különbsé- gek ellenére —- a különböző országok kö—
zött meglehetősen nagyfokú egyezőségét mutat.
—Watanabe új dolgozatában arra törek—
szik, hogy az ilyen irányban korábban végzett munkát egy lépéssel tovább Vigye, feltételezve, hogy országonként egymás—
hoz meglehetősen közelálló koefficiensek kimutatása fejlesztési programok és ter- vek készítéséhez hasznos segítséget adhat.
Számításaihoz 15 ország ágazati kapcso—
lati mérlegeit használta fel. Ezek közül közlése szerint öt országban —— India, Peru, Spanyolország, Jugoszlávia, Japán
—- az egy lakosra számított nemzeti jöve- delem évi 200 dollár alatt van, másik öt országban —— Kolumbia, Olaszország, Ar—
gentína, Porto Rico, Hollandia —— 200 és 600 dollár között és a fennmaradó öt or- szágban — Norvégia, Anglia, Kanada,
Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok
——- 600 dollár fölött van.
A számításokhoz felhasznált ágazati kapcsolati mérlegek három vonatkozás- ban —- a termelés értékelése, az import kezelése és a termelés körének értelme—
zése tekintetében —-— lényeges eltéréseket tartalmaztak, amelyeknek kiküszöbölésére a szerzőnek általában nem volt lehető- sége. Az egyes input—output táblákat azonban szerző egységesen 18 szektorra tagolva átdolgozta. Az általa alkalmazott ágazati osztályozás a következő: 1. mező—
gazdaság, erdészet, halászat, 2. bányászat, 3. élelmiszeripar, 4. ruházati ipar, 5. tex- tilipar, 6. faipar, 7. papír— és nyomdaipar, 8. bőripar, 9. gumiipar, 10_ vegyipar, 11.
kőolaj- és szénfeldolgozás, 12. nemfémes ásványok feldolgozása, 13. fémfeldolgozás, 14. gépek és közlekedési eszközök gyár—
tása, 15. építőipar, 16. Villamosenergia—, gáz- és vízszolgáltatás, 17. tertiár ágaza- tok, 18. egyéb. Szerző közli ezen szekto- rokra vonatkozóan, hogy az ENSZ részle—
tes ágazati besorolásának (International Standard Industrial Classification of the Economic Activities), mely tételei tartoz—
Eak az egyes, általa kialakított ágazatok—
oz.
Watanabe a kérdés elméleti vonatkozá:
sait érintve kifejti, hogy az ágazati kap- csolati mérlegek koefficiensének az állan—
