• Nem Talált Eredményt

Kereskedelmi mérlegünk 1922-ben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kereskedelmi mérlegünk 1922-ben"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

l—2. szaru. _ 34

fogva is ma sokkal inkább érdekünk, mint a világháború előtt, minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével s elsősorban meg—

felelő vámpolitikáwal előmozdítani azt, hogy

E napokban ismertette dr. Szabóky Alajos, a m. kir. központi statisztikai hivatal igaz—

gatója, a Közgazdasági Társaságban tartott előadásának keretében külföldi árúcserénk 1922. évi értékadatait. Az értékadatok kiv számítása ez alkalommal az értékmegállapító—

bizottság tagjainak előzetes javaslatai alapján történt.

Az 1922. évben behozott árúk értéke 166 milliárd koronát, a kivitt árúk értéke 91 milliárd koronát tett, ugyhogy külkereske—

delmi mérlegiink 75 milliárd koronával volt , passziv Behozatali többletünk tehát joval

— nagyobb volt mint a megelőző évben. Az

— 1921. évi 207 milliárd koronát tevő be—

hozatali többletnek 75 milliárd koronára valo emelkedése elsösorban pénzünk értékének a nemzetközi pénzpiacon valo csökkenésének

tulajdonítható, masodsorban annak, hogy az

1922. év első felében jelentkező javulást, mely a behozatal csökkenésében és a kivitel emelkedésében nyilvánult, az év második felében behozatalunk emelkedése és kivi-

telünk hanyatlása váltotta fel, végül annak,

hogy a ]egfovtosabb áruknál az átlagos ár-

emelkedés a behozatalban az 1913. évi érté—

kek 476—szorosát, a kivitelben pedig );esal 304-szeresét tette. Az 1921. és 192- . évi eredmények összehasonlíthatása céljából az _ értékadatok végösszegei aranykoronára is át- számíttattak. Ez átszámítás alapján arany—

koronában a passzívum 1921-ben 306 millio,

1922—ben 214 millió volt, a (passzívum esők- kenése tehát 92 millió aranykorona. Külföldi árúeserénknek javulása az 1922. első félévi fokozott exportnak tulajdonítható, a passzi- vumnak egyötöde esik ugyanis az első fél- évre, négyötöde pedig az év utolsó hat ho—

napjára.

Behozatalunkban emelkedett a nyers anya—

gok és félgyártmányok aránya, míg az ipari gyártmányok részesedési hányada az előző év 6840/0461 57'30/0—ra hanyatlott. A kivitel—

ben a nyersanyagoknál csekély az eltolódás, az ipari gyártmányoknál és félgyártmányok—

nál jelentkező emelkedést pedig kiegyenliti

1) Az 1922. évi forgalmunk részletes ismertetését

" a folyóirat következő) számában fogjuk közzétenni.

a termelés szempontjából az ország területért megfelelő talajjal biro iparcikkekben való szükségletünket a belföldi termelésből fedez—

hessük. Tor-may Béla.

Kereskedelmi mérlegünk 1922—ben!)

a mezőgazdasági késztermékek kivitelének csökkenése.

A behozott kész ipari termékek 95 milliárd korona értéket képviseltek. Legnagyobb ösz-

Külkereskedelmi forgalmunknak 1922. évi érték—

adatai a termelési ágak szerint csoportosítva a következők:

Données des valeurs (ln (fommerce erte/"ien?" de la Hongrie m192'! groupe'es suit'ant les branches de/

production :

Behozatal )) Imporluíion )

)

)))érték mil- Kivitel

Termelési ág Iixporiatíon

) )

Brand/e d )érték mil—)

, G/ ) líő K—ban ) lióK— ban ,_

productwn valeur en ) § fmlf'm'm) E ; , millions ) § ; )millions) § ; )) dc Cat-M'. ) ?. )t'z'c cour. )) 'o- ?.

) : )

); ! ii)-_) h "

l. A mező- és erdő- ,) ) m )

gazdaság és hala- )_ * )

szat termeket. ) * i )

)) , )

) )

)

)

: ], Prorluíís (i'écono-

mm rurraríe, (Ir,- sylvie eullm'r' et de pén/m.

a), nversanvagok, ._ V , % v_)' 9.), ,3 ._ f)._ _i):) ) .x): , a) Uld/ZWI'PS ])TCHH/'7',) "J il ; 10) 'O'bmh

/// gyúrt/11314; 'n]; , . / - ,-

b) pwd. [dörrenés .) ' (H)) "'6'61/ 40

): 37);me :) 334799 _- l3'7í14,5377.) :? 7

A bányászat és ) ;

kohaszatteimekei ) ) §

J, Pruduits(l'-áinrlustiu ) ' _ minémle ei metalluw; ) ) )

a) nyersanyagok f)) g § _ ,.—

a) mafiöres premiivr).) I:).l—LO'l 9'1) 1.400'8 1'9 b) gyártmányok . ))í) _ , _- (i) . ) _ b) 150704, fitbrirjue's )i) 90879) 445) 4219 0'9 2. Összesen .) ,, ).,7_) ),,4

) _____ _

?. Total líi'á 2.142'6

3 Aziparterme'kei. )) ))

3. Prorlm'ts d'indust;ze. )

a) félgyáitmányok ( f

a) prud. mtfalni/17168 81373 89

b) gyártmányok .

b)produtt fabrmues) "(§-26075) 579346-449'6) '- .3. Összesen

?. ' 'otal

)121. 1990)72 29 54.586'9 59-9

Összes árúforgalom. ) )

Commerce exte'rieur)'166.222 9) 100 091.117'4JOO'O

m total . .)) _ )) )

(2)

1923 1—2. szám.

szeggel, 54 milliárd koronával szerepelnek a

textilipar termékei, ebből 36 milliárd a pamut-

ipar, 14'7 milliárd a gyapjúipar gyártmá- nyaira esik. Azután következik a papirosipar

62, a gép- és elektrotechnikai ipar 5'8 mil-

liárd koronával. Hárommilliárdnál nagyobb összeget fizettünk még a vegyészeti, vasipari és bőripari termékekért. Az ipari termékek—

ben importunk nagyobb emelkedést mutat a papirosban és a gyapjúszövetekben, míg a többi fontosabb csoport az előző évi szinvo- nalon maradt s jelentősebb visszaesést főleg a vasipar termékeiben látunk.

Az ipari félgya'irtmányok közül 7'2 mil—

liárddal a faipari félgyártmán *ok, ? milliárd- dal a kikészített "bérlők és 58 milliárddal a

fonalak emelkednek ki.

A bányászat termékeihez tartozó nyers- anyagok közül 11'7 milliárd a szénfélékre esik, ami szénimportunk nagyarányú emel—

kedésének tulajdonítható. Ugyancsak emel- kedett a kohászat körébe tartozó gyártmányok behozatala is. Nyersvasbol és óeskavasből importunk 2'inilliárdot, nem nemes fémekből

közel 5 milliárdot tett.

A mező és erdőgazdaság nyersanyagai közül a fának int a legnagyobb szerep 65 milliárd koronával s a behozott mennyiség jóval meghaladta az előző évit.

A kivitelne'l az ipari gyártmányok része- sedési aránya 510/0, de ebben a malomipar termékei és más mezőgazdasági késztermékek is bennfoglaltatnak.

A 464 milliárdnyi kivitelből 208 milliárd az élelmezési. 109 milliárd a gép- és elektro- technikai, 2'8 a vas- és ugyancsak 28 a textiliparra jutott. Az élelmezési cikkeknél egjelentősebb tétel a liszt, 18 milliárd ko- ronával. Lisztkivitelünk Láz előző évhez képest szépen emelkedett. Jelentékeny növekedést mutat gépiparunk exportja, mely különösen a mezőgazdasági gépekben mutatott az előző évhez képest ugrásszerű emelkedést.

Az ipari félgyártmányok közül 18 milliárd koronával szerepeltek a selyemfonalak és l' 7 milliárddal a kikészített bőrök.

A mezőgazdasági termékek körében 307

milliárddal a nyersanyagok dominálmak. Ebből az összegből 102 milliárd korona a vágó—

állatokra, 17 milliárd a tojásra, 2 milliárd a húsra esett. Gyapjúkivitelíink 2'5 milliárdot tett, 1 milliárdnál nagyobb összeget kaptunk még lovakért, tollért és nyers dohányért.

Végül a mezőgazdaság körébe tartozó termé- kek közé tartozó bornak kivitele is emelke-

dett s az 1922. év folyamán a külföldön ér—

tékesített borért 36 milliárd koronát kaptunk.

Külkereskedelmi forgalmunk 1932—ben leg- jelentősebb volt Ausztriával és Cseh—Szlovákiá—

val. Kiviteli többletünk csak Jugoszláviával szemben mutatkozott s 53 milliárd koronát tett.

A behozatalban l92l-hez képest csökkent Ausztria és Cseh- Szlovákia, emelkedett Romá—

nia Jugoszlávia, Németország Lengyelország és az Északamerikai Egyesiilt--Államok része—

sedése.

A kivitelben erősen visszaesett Ausztria részesedési hányada, míg Cseh-Szlovákia és Németország részesedése alig változott. Külö- nösen megélénkült kivitelünk Románia és Jugoszlávia felé. Gazdasági életünk jövő fej—

lődése szempontjából különösen ki kell emel—

nünk, hogy a kivitel részesedése az elszakított területekkel lebonyolított árúeserénknél az előző évi 17 30/0- ről 22 őo/o-ra emelkedett.

Külforgalmunk és külkereskedelmi mérlegünk azokkal az államokkal, melyekkel élénkebb árú- cserét folytattunk, a következőképen alakult:

Le mouvement et le bilan du commerce emíérieur de la Hongrie avec les paus avec lesgztels l'échange de marchandises émit plus mf se eonstitua comme suite :

a , - Tai : ——'

Államok Ég ígéri—§ ÉJÉÉÉ

es aes —.— : a::

x:,*' :41:*;m ,"'w.*

millió kóionÉbíB ,

"_ en millions com'onueÉ

$$$; _ _ ;47.971-334.666-9§313.304-4 — (%ÉÉÉÉSZZLÉÉÉZ ; ; 39.586'713892'5i253942 —

$$$-e _ ; 11.926'9 10.432-3? 1494'6 —- ÉEÉSSZZÉÉ ; 3.704-3 9.010-0, — 5.305—7

Éggfggzgég ' ;527.643'7 8.340'2 19.303-5 —

Egg; ; 2.525-7 2.440—3 85'4 —

?;ggímmg :; 4.6209 3.891—8' 7291 —

gwíjof'szfl'g: _ :; 4.264'1 1.027'8 3.2363 —

Nagy-Britannia . . _ . .

??"??ng ; 5.1697 1.6303 3.5394 ——

' me 3. O

3.826'4 667'3 3.159-1 —

Pays-Bús .

§§?$gorsfaf ; 7.2829 2.272-7 amo-2 — ffífáPÉÉYdÉSd; 35551" 216'0 3.339-4 — gimi; 223533]; ; 4.144-9 2.829'3 1.315'6 —

Összesen —— Total . ;166-222'9 9l.ll7'4 75.105'5 ——

gilt

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A termelőszövetkezeti építkezések értéke a vizsgált időszakban évenként átlagosan több mint 2 milliárd forint volt és az összes beruházáshoz viszonyí—.. tott

hogy a kereső és termelő tevékenységre forditott évi átlagos idejük mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké —- a háztartások gépesítésében és a

Az üzembe helyezett beruházások értéke öt év alatt mintegy 300 milliárd forint volt. Az állóeszközök bruttó értéke — az üzembe helyezések és a

téke 450 milliárd forint volt, 7 százalékkal több az előző évinél.. A behozatal értéke 5 százalékkal nőtt, és 463 milliárd forintot

szes kiadása (ECU-ról nyugatnémet márkára átszámítva) gyorsan nőtt : 1984-ben 61,6 milliárd márka; 1985-ben 62,6 milliárd márka; 1987- ben 78,1 milliárd márka; 1988—.. ban

Előzetes becslések szerint a GNP értéke 1385,3 milliárd jüant ért el, azaz ll,2 százalék- kal növekedett, míg a nemzeti jövedelem értéke 1153,3 milliárd jüan volt, ami

lingre nőtt (1985—ben 29,5 milliárd schilling), az előző évről átvitt nyereség stabilizálódott (2,3 milliárd schilling), az átvitt veszteség viszont 6,8 milliárd schillingre

dasági kritérium, vagyis az, hogy a kül- kereskedelmi forgalomba csak kereske- delmi alapon kivitt és behozott áruk tar- toznak. A nem kereskedelmi jellegű áru-- szállítás nem