Kína társadalmi–gazdasági fejlődése 1988-ban

STATISZTlKAl IRODALMI FIGYE LÓ

alapkutatásokra, 37,4 százalékát alkalmazott kutatásokra, 8,4 százalékát kísérleti fejlesztések- re fordították; a műszaki tudományok körében közelebb állnak a gyakorlathoza témák.

A felsőoktatási intézmények a központi és helyi kormányzattól kutatási célra 1987-ben 154 milliárd jent (a reáltudományok ebből 88 milliárd jent) kaptak, a nem állami hozzá- járulások értéke 37, illetve 34 milliárd jen, ami jelzi, hogy a külső megrendelők és támogatók

—- gazdasági céljaiknak megfelelően — előnyben részesítik 'a konkrét célra irányuló tanszéki ku- tatásokat. Allami támogatásban 1499 felső—

oktatási (ezen belül 589 reáltudományi) kutató- hely részesült, a nem állami hozzájárulás cím- zettje 807 tanszék, illetve ebből 524 reáltudo- mányi kutatóhely.

(Ism.: Nádudvari Zoltán)

*

KíNA TÁRSADALMI—GAZDASÁGI FEILÖDÉSE l988-BAN

(Statistics for 1988 socio-economic development.) — Beijing Review. l989. 10. sz. Melléklet, I—VllI. p.

A kínai Állami Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1988-ban a kínai gazdaság helyzete ja- vult. Előzetes becslések szerint a GNP értéke 1385,3 milliárd jüant ért el, azaz ll,2 százalék- kal növekedett, míg a nemzeti jövedelem értéke 1153,3 milliárd jüan volt, ami ll,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.

Problémát jelentett azonban a túlzott kereslet, a kereslet és a kínálat közötti szakadék, vala- mint a szerkezeti ellentmondások elmélyülése, az áremelkedések üteme, az infláció. Az elmúlt év negyedik negyedévétől kezdve számos gazda- Ságpolitikai intézkedést hoztak a gazdaság ki- igazítása érdekében; ezek kezdeti eredményei már láthatók.

A mezőgazdasági termelés értéke l987—hez vi- szonyitva 3,2 százalékkal növekedett. A fonto—

sabb mezőgazdasági termékek közül csökkent a gabonafélék, a gyapot és az olajos magvak ter- melése. jelentősen nőtt viszont (a megelőző két év csökkenő trendjét megfordítva) a cukorrépa-, a cukornád- és a dohánytermelés. Jelentős ered- ményeket értek el az erdősítés területén. Növe—

kédett a sertések száma, a hús—, a tej-, a tojás- , és a baromfimennyiség. A sertéstenyésztésben zonban bizonyos egyenetlenségeket okozott a ,armányárak növekedése. Az édesvízi és a

* ri halászat egyaránt eredményes évet zárt.

(mezőgazdasági termelés feltételei javultak.

e'zőgazdasági gépek által felhasznált villa—

ergia közel 7, az öntőzéshez és a csa- áúshoz felhasznált energia mintegy 5 szá-

; l nőtt. A kistraktorok száma 13, a mű- felhasználás 7, a fóliafelhasználás 18 szá—

- nőtt. A falusi területek teljes termelési ipari, építőipari. szállítási és kereske- ékenységeket is beleértve) 12,9 száza-

IÉÉkálnőtt; ezen belül 225 százalékkal a nem

733

mezőgazdasági output, amelynek aránya az 1987. évi SO,4-ről 53,5 százalékra emelkedett.

Az ipari termelés értéke 20,7 százalékkal nőtt 1988—ban (a falusi területek ipari tevékenysége nélkül a növekedés l7,7 százalék). Az állami szektor termelési értéke 12,7, a szövetkezetié 28,8, a magánszektoré 46, a külföldi tőkén ala—

puló vállalatoké 97 százalékkal nőtt. A könnyű- ipar termelése 22,6 százalékos, a nehéziparé 18,8 százalékos növekedést mutatott. Az ipari termelés strukturális ellentmondásait tovább sú- lyosbította, hogy a feldolgozóipar lényegesen gyorsabban növekedett, mint az energetikai és alapanyaggyártó ágazatok. Az egy főre számí- tott termelékenység 9,3 számlákkal nőtt. A ter- mékminőség alakulása stabilitást mutatott, és tovább csökkent az energiafelhasználás: az ipari létesítmények mintegy 30 millió tonna energiát takarítottak meg, az energiamegtakarí- tási ráta elérte az 5,6 százalékot. Ujabb eredmé—

nyeket hozott az iparvállalatok reformja: 9024 nagy- és közepes vállalat működött szerződéses rendszerben, és 10 804 volt az ún. horizontális egyesülések száma.

Az állóeszköz-beruházások 18,5 százalékkal növekedtek. Az építés alatti beruházások ská- lája túl széles volt, erőteljesen nőtt a terven ki- vüli beruházások száma. Intézkedéseket hoztak egy sor beruházás törlésére vagy elhalasztására.

Nőtt az energiaipari, csökkent az alapanyag- gyártó, a szállítási és távközlési, a könnyű- és textilipari, a kulturális, oktatási, egészségügyi beruházások aránya. A termelőberuházások aránya nőtt (66,9 százalékra), a nem termelőké csökkent ( 33,l százalékra), bár az irodaépületek és a szállodák építése erőteljesen növekedett.

42,1 milliárd jüant fordítottak 203 kulcsfontos- ságú, állami irányítású beruházásra. (Az új ter- melőkapacitások közül említésre méltó: 9,99 millió kilowatt erőművi többletkapacitás, 30,9 millió tonna kőszén, 15,77 millió tonna nyersolaj, 419 kilométer új vasútvonal.) Az ál- lami vállalatok 95,5 milliárd jüant forditottak berendezéseik korszerűsítésére, 25,8 százalék- kal többet, mint 1987—ben. Az állami építőipar tevékenysége l,7 százalékkal, termelékenysége l,8 százalékkal nőtt, és ezen a területen is ter- jedt a szerződéses rendszer. A geológiai feltá- rások jelentős eredményeket hoztak. Növeked—

tek az aranytartalékok, écjól haladtak a kőolaj—

és földgázfeltárások is. '

A közlekedés és szállítás területén eredmé—

nyes volt a munkálatok fokozása és a tartalé- kok feltárása. A teherszállítás 5,l százalékkal, a személyszállítás 12,l százalékkal nőtt, a haté—

konyság folyamatos javulása mellett. Különö- sen gyorsan fejlődött a konténeres szállítás.

Mindazonáltal a szállítás nem tudta kielégíteni a gazdasági fejlődés szükségleteit, és a vasúti szállítás túlterheltsége mégjó ideig jellemző ma—

rad. A közlekedési balesetek is igen gyakoriak.

Fejlődött a posta és a hírközlés is. A városi telefonok száma 23,5 százalékkal nőtt.

734

A kiskereskedelmi áruforgalom értéke 27,8 számlákkal (reálértékben 79 százalékkal) nőtt 1988—ban. Az élelmiszereknél 28,2, a ruházati cikkeknél 21,4, az egyéb közszükségleti cikkek- nél 3l,3, reálértékben 4,3, 7,7, illetve l3,2 szá- zalékos volt a növekedés. A parasztok eladásai a nem mezőgazdasági népességnek 29,1 száza- lékkal nőttek. A kiskereskedelmi árak jelentős mértékben emelkedtek: átlagosan 18,5 száza—

lékkal (a decemberi áremelkedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva 26,7 százalék volt). A városokban 21,3, vidéken 17,l száza- lék volt az emelkedés. Az élelmiszerárak 23 szá- zalékkal növekedtek: a hús, baromfi és tojás ára 36,8, a zöldségféléké 31,7 százalékkal. A ru- házati cikkek áremelkedése 12,7, a gyógyszere- ké 24,8, a fűtőanyagoké 16,1 százalék volt.

A munkások és alkalmazottak megélhetési—

költség-indexe 20,7 százalékkal nőtt. A terme- lési eszközök iránt túlfűtött kereslet mutatko- zott: 51 százalékos növekedés volt megfigyel- hető 1988-ban (az áremelkedést figyelembe véve ez 24,3 százalék). Az árak e területen is nagy- mértékben emelkedtek. A 15 legfontosabb ter—

melési eszközt tartalmazó árindex 21,5 száza- lékkal nőtt, ezen belül a hengerelt acél ára 21, a rézé 50, az alumíniumé 38,6 százalékkal.

Mindez számos piaci problémát (felvásárlást, hiányt, illegális ügyleteket, önkényes áremelé—

seket stb.) okozott.

A külkereskedelmi forgalom értéke 1987-hez viszonyitva 24,4, az export 20,6, az import 279 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi deficit 3,09 milliárd dollárt tett ki. A nem kereskedelmi jellegű devizabevételek 22 százalékkal nőttek.

Kína 1988-ban 9,84 milliárd dollár értékű kül—

földi tőkét használt fel, 16,4 számlákkal többet, mint az előző évben. Ebből 2,62 milliárd dollárt tett ki a közvetlen külföldi beruházások értéke.

Az idegenforgalom jelentős fejlődést muta—

tott. 1988-ban 168 országból 31,69 millió kül- földi turista látogatott Kínába, 17,8 százalékkal több, mint 1987-ben. Az idegenforgalomból származó bevételek 2,22 milliárd dollárt tettek ki, ami l9,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.

A tudomány és a technika területén gyors volt a fejlődés. Számos állami tudományos—

technológiai programot hajtottak végre, köztük 30 kulcsfontosságú ipari kísérleti és 21 labora- tóriumi projektet. Csúcstechnológiai progra- mok is folyamatban vannak. Az ún. Fáklya- terv célja új és csúcstechnológiai termékek be—

vezetése, a Szikra-terv pedig a falusi gazdaság

fejlesztésében játszik fontos szerepet. Az Állami

Természettudományi Alap 2983 tudományos kutatási tervezetet hagyott jóvá 1988-ban, és 116 millió jüant fordított alap— és alkalmazott kutatásokra. Igen nagy jelentőségű volt az első kínai távközlési műhold sikeres felbocsátása.

1988-ban Kínában 11 500 szabadalmat jegyez- tek be, 68,8 százalékkal többet, mint 1987-ben, 9,6 millió természettudóst és műszaki szakem-

bert alkalmaztak, és 5700 független állami kuta—

tóintézet működött l,l milliós létszámmal.

Ami a kulturális fejlődést illeti, 1988—ban 158 játékfilmet készítettek, 2975 kulturális központ, 2479 nyilvános könyvtár és 893 múzeum műkö- dött. Országos és tartományi újságok 20,64 mil- liárd, képeslapok 2,66 milliárd, könyvek 6,28 milliárd példányban jelentek meg.

Az egészségügyi helyzet javulása 1988-ban folytatódott. 1988 végén Kinában 2,503 millió volt a kórházi ágyak, l,618 millió az orvosok száma. A fertőző betegségek előfordulása 10,8 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyít- va. A falusi területeken azonban még hiányos- ságok voltak az egészségügyi szolgáltatások és a gyógyszerellátás terén.

Ami a lakosság életszínvonalát illeti, a város—

ban lakók egy főre jutó jövedelme 22,2 száza- lékkal nőtt 1988-ban, ami reálértékben l,2 szá—

zalékos növekedést jelent. Nőttek a jövedelem- különbségek. Egy 13 városra kiterjedő repre- zentatív felvétel eredményei szerint a családok 34,9 százalékának csökkent a jövedelme pusz—

tán az áremelkedésekből eredően. A parasztok egy főre jutó jövedelme 17,7 (reálértékben 6,3) százalékkal nőtt.

A lakossági megtakarítások 1986 végén 23,8 százalékkal többet tettek ki, mint 1987- ben. Javult a lakáshelyzet. Az elmúlt évben 190 millió négyzetméternyi lakóterületet épí- tettek a városokban. falun pedig 880 milliót.

Kína népessége 1988 végén 1 096 140 000 főt tett ki, 15 410 OOO-rel többet, mint egy évvel korábban. A születési arányszám 20,78, a ha—

landósági ráta 6,58, a természetes szaporodás l4,2 ezrelék volt. A szülőképes korú nők aránya még növekvő, a családtervezési programok vég—

rehajtása nehézségekbe ütközik, így Kina még mindig a népességrobbanás jelenségével néz szembe.

(Ism.: Szvitecz Zsuzsanna)

PEACOCK, W. G.—HOOVER, G. A,—

KILLIAN, CH. D.:

KÖZELEDÉSI És TÁVOLODÁSI IENDENCIÁK A NEMZETKÖZI FEJLÖDESBEN

(Dívergenee and convergence in international develop- ment: a decomposition analysis of ineguality in the world system.) —- American Sociolagical Review. 1988. 6. sz.

838—852. p.

A hagyományos modernizációs elmélet kon—

vergencia—hipotézise szerint az országok a fej—

lődés során mindinkább hasonlóvá válnak egy- máshoz. Ezen elmélettel szemben álló kritikák ugyanakkor azt bizonyítják, hogy éppen ellen- kezőleg, az országok mindinkább távolodnak egymástól.

A tanulmány új megközelítésből kiindulva kí- ván részt venni a vitában, azt bizonyítja, hogy az országok közötti közeledési és távolodási fo- lyamatok párhuzamosan, egymás mellett létez-