STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
AZ IPAR GAZDÁLKODÁSÁNAK FÓBB EREDMÉNYEI, 19761-1978
DEÁKY GYÓRGYNÉ — NÉMETH LÁSZLÓ
A hetvenes évek második felében a korábbi évekhez mérten népgazdaságunk további fejlesztése igen nehéz körülmények között volt megvalósítható. Ez elsősor- ban a külgazdasági körülmények megváltozására vezethető vissza, amellyel időben egybeesett gazdasági életünk extenzív belső erőforrásainak jelentős szűkülése.
Az 1973. évi világpiaci árrobbanás, a nyersolaj és a nyersanyagok órának nagy- arányú emelkedése volt a bevezetője annak a tőkés világban bekövetkezett és tar- tósnak bizonyuló gazdasági stagnálásnak. sőt recessziónak, amely eleinte csak át—
menetinek tűnt. A tőkés világpiacon az olaj- és nyersanyagárak állandó további nö—
vekedése továbbgyűrűző hatást gyakorolt a külkereskedelmi forgalom egészére. és az inflálódás kezdeti jeleit erőteljes infláció váltotta fel. amely elsősorban ugyan a tőkés országokat — azok közül is a gazdasági fejlettség alacsonyabb fokán állókat
— érintette, de hatása az évek során a többi országra is kiterjedt.
Hazánk, nyílt gazdaságú ország lévén. nem kerülhette el a tőkés világgazdaság tartós hanyatlásának következményeit. A változások külkereskedelmi forgalmunkra jelentős hatással voltak. A tőkés importárak emelkedése párosult a külföldi értéke- sítésre szánt áruinkkal szemben támasztott követelmények ugrásszerű növekedésével
mind a szocialista. mind a tőkés piacokon.
Ezzel egyidőben tudomásul kellett venni erőforrásaink szűkös voltát, nevezete- sen a rendelkezésre álló munkaerő további növelésének korlátait, a termelőeszkö—
zök eddig kialakított. tehát adott technológiai színvonalát, (: termelő szférában fel—
használt anyagi javak világpiaci árának emelkedését.
Az áremelkedések átmenetinek ígérkező terheit az állami költségvetés magára vállalta. de az évek múlásával az így kialakított helyzet nem volt tovább tartható. A termelői árak részleges rendezésére 1975-ben, majd ezt követően szélesebb körben 1976-ban és 1978-ban került sor. A megoldás azonban a termelői árak és árará- nyok világpiaci tendenciákhoz közelítő teljes körű rendezése lehet, amely segíti a termelővállalatok gazdasági tisztánlátását, tükrözi a világpiacon elfogadott és gyors
ütemben változó értékviszonyokat.
A vázolt körülmények igen nagy feladatokat rónak a magyar népgazdaságra, és ezen keresztül az iparra, a legnagyobb termelőágazatra. A magyar népgazda- ságban 1978-ban csak úgy. mint a korábbi években a megtermelt társadalmi ter—
mék mintegy fele az iparból származott. A népgazdaság anyagi ágainak termelésé-
hez viszonyítva ez a hányad csaknem eléri az 56 százalékot.Termelői árakon számolva, 1978-ban az iparban létrehozott nettó termelés ér- téke 216 milliárd forint volt, a népgazdaságban megtermelt új értéknek 39.0, az
230 DEÁKY GYÖRGYNE -— NÉMETH LÁSZLÓ
anyagi ágakban megtermelt új értéknek 442 százaléka. Az iparban keletkezett tisz-
ta jövedelem értéke mintegy 142 milliárd forint volt, amely összeg meghaladta az anyagi ágakban és a nem anyagi ágakban létrehozott tiszta jövedelem együttes
összegének felét.Az 1978. évi termelési eredményekhez az ipar közelítően 1,7 millió munkaválla—
lót foglalkoztatott. a népgazdaság szocialista szektorában foglalkoztatott aktív ke-
resőknek 34,5 százalékát, míg az anyagi szférának hasonló mutatószámánál ez az
arány 423 százalék.A népgazdaság állóeszköz-állományában az ipar részesedése 25.6 százalék. a
népgazdaság anyagi ágai rendelkezésére álló állóeszközökben pedig meghaladja
a 40 százalékot. 1978-ban az ipar állóeszközeinek bruttó értéke 635 milliárd forint volt.AZ lPAR ÁGAZATl SZERKEZETÉNEK FÖBB JELLEMZÖl
Mint ismeretes, az ágazati struktúra számottevő változása még a legfejlettebb
iparú országokban is hosszabb időt igényel. Hazánkban az ipar ágazati szerkezeté- nek 10 év alatt bekövetkezett változását az 1. táblában bemutatott adatok jellemez-ték.
1. tábla
Az ipar ágazati szerkezete a bruttó termelés alapján*
(százalék)
1968. [ 1978.
Ágazat ""N", __h "*W'V'Ww—_—
évben
Bányászat . . . 5.4 3.8
Villamosenergia—ipar . . . 2.8 3.4 Kohászat . . . 11,0 l 9.5
Gépipar . . . . . . . . . . . . 24. 8 l 27.5
Építőanyag--ípar . . . 3, 5 l 3.1 Vegyipar . . . 11, 2 ; ló.4
Könnyűipar . . . . . . . . . . . . 18.7 16.4
Egyéb ipar . . . 1.6 1.7
Élelmiszeripar . . . 21,0 j 18,2 Szocialista ipar 100,0 ! 100,0
' Usszehasonlítható árszinten.
Az ipar ágazatainak bruttó termelés alapján számított arányában 10 év alatt jelentős változások történtek Meg kell jegyezni. hogy az ágazati szerkezet változá—
sának kiváltója minden esetben nagy horderejű és az anyagi erőket összpontosító, kormányszintű iparfejlesztési koncepció volt.
Legszembetűnőbb a vegyipar arányának növekedése. A vegyipar termelése az
ipar egyéb ágazatait messze meghaladó módon, dinamikusan fejlődött. A fejlődés
alapjául elsősorban a petrokémiai program teljesítése szolgált, de hozzájárultak egyéb termelési kapacitást növelő nagyberuházások is.A gépipar egészének aránya számotevően növekedett 1968-hoz viszonyítva. A gépipar erőteljes fejlesztésre kijelölt ágazatai közül a híradás— és vákuumtechnikai ipar és a műszeripar igen lendületesen fejlődött, de a gépipar szerkezetére a leg—
nagyobb hatásá a közúti járműprogram megvalósítása volt.
AZ iPAR GAZDÁLKODÁSA 231
A két ipari ágazat komplex jövedelmezőségi mutatója az ötödik ötéves tervidő- szak első három évében az egész ipar hasonló mutatószámát jelentősen meghalad-
ta. Ugyanez elmondható a fajlagos hozam mutatóíról is.
2. tábla
A iövedelmezőségi mutatók alakulása
A száz forint erőforrásra jutó Az egy foglalkoztatottra jutó
tiszta jövedelem tiszta jövedelem
Ágazat (forint) (ezer forint)
1976 1977 ! 1973 1976 ] 1977 [ 1975
Az ipar átlaga . . . 79 78 76 73 79 83
Ezen belül:
Vegyipar . . . . . . . 153 154 146 205 225 237
Gépipar . . . . . . . 96 103 98 78 91 95
Növekvő arányú a villamosenergia-ipar termelési részesedése is, amelynek to-
vábbi növekedését a Paksi Atomerőmű üzembe állítása biztosítja majd.
A többi ipari ágazat, nevezetesen a bányászat, a kohászat, az építőanyag-ipar.
(: könnyűipar, az élelmiszeripar termelési aránya — a termelés terjedelmének jelen- tős növekedése mellett —— kisebb—nagyobb mértékben csökkent.
Az 1978. évi állapotot tükröző ágazati szerkezeti adatok (lásd a 3. táblát) szá- mos hasznos közgazdasági információt tartalmaznak az ipar legfontosabb muta—
tószámairól.
3. tábla
A szocialista ipar ágazati szerkezete, 1978'
Az ágazat részesedése (százalékban) a
fpar'ógmtva'ágam ieiii'á'izs jaiiíáliem iÉLTfiiá'zÉi' 223333?"
. , ., száma
erteke alapjan alapján
Bányászat . . . 4.6 8.0 8,5 6.9
Villamosenergia-ipar 1 . . . 3.8 4.9 15,8 2.2
Kohászat . . . 9.5 7.3 9,4 5.9
Gépipar . . . . . . . . . . 27,3 36,5 18,4 32,1
Ebből:
Gép- és gépi berendezés ipar . . 6,'l 8.8 4.2 7.9
Közlekedési eszköz ipar . . . . 7.8 9.4 5.7 6.5
Villamosgép- és —készülék ipar . . 4.0 4,4 2.3 4.0
Híradás- és vákuumtechnikai ipar . 42 6.1 2.9 6.3
Műszeripar . . . 2.4 4,1 1,5 3.7
Fémtömegcikk—ipar . . . 2.8 3.7 1,8 3,7
Építőanyag-ipar . . . 3.3 4,1 6,3 4.8
Vegyipar . . . 15,5 192 16,3 6.8
Könnyűipar . . . 16,1 133 12,5 25.7
Ebből:
Ruházati ipar. . . 10,2 6.6 7.5 15,9
Egyéb ipar . . . 1.6 2.2 1,1 3.7
Élelmiszeripar . . . 18,3 4.5 11,7 11.9
Szocialista ipar összesen 100,0
100,0 100,0 100,0
" Az 1978. évi árak és szervezet szerint.
232 DEAKY GYURGYNE — NÉMETH LÁSZLÓ
A bruttó termelés és a tiszta jövedelem szerkezetének adatait egymás mellett
vizsgálva a következő megállapításokat tehetjük.
Az iparban keletkezett tiszta jövedelem 36.5 százaléka a gépipar, 19,2 száza—
léka pedig a vegyipar vállalataitól származott 1978-ban. Ezzel egyidejűleg a köny- nyűipar tisztajövedelem-hozama csak 13,3 százalékát teszi ki az ipar egészének, és ennek mintegy fele a ruházati ipar alágazat vállalataitól ered. A létrehozott tiszta jö—
vedelemhez a bányászat —- mint kitermelő ipar - 8 százalékkal. a villamosenergia- ipar pedig 4.9 százalékkal járult hozzá, és a termelői árrendezés hatására először
1978—ban ért el ilyen magas részesedést.
Az élelmiszeripar igen alacsony — 4.5 százalékos — részesedése a tiszta jöve—
delem megtermelésében számos okra vezethető vissza. Ezek közül a legfontosabb az.
hogy az előállított élelmiszerek nagy része hatóságilag előírt — alacsony — árakon
kerül eladásra, nagyrészt ugyancsak szabott — de viszonylag magas — áron felhasz- nált anyagokból. Ennek következtében a termékek jelentős hányadának előállításiköltsége magasabb az értékesítési áraknál.
A termelő állóeszközök makrostruktúrája az ágazatok eszközigényességének
függvénye. Az ipar termelő állóeszközei állományában— a villamosenergia-ipar közel 16.0,
— a vegyipar 16.3.
-— a kohászat 9,4,
—- a bányászat 8.5,
— az építőanyag—ipar 6.3
százalékban részesedett 1978-ban.
ÉRTÉKESlTÉS
Az ipar saját termelésű áruinak értékesitése lényegében a termelési volumen—
hez hasonlóan alakult. és 1977-ben 7.2, 1978-ban pedig 4,7 százalékkal bővült az
előző évihez hasonlítva.Az ipar külkereskedelmi célú átadósai a vártnál mérsékeltebb ütemben nőttek, és ezen belül a nem rubel elszámolású kivitel 1977-ben és 1978-ban közel azonos
maradt.
4. tábla
Az ipari kivitel árbevétele
(millió forint)
1976. l 1977. [ 1978.
Mutatószóm
évben
Rubel viszonylatú kivitel árbevétele. 82178 94999 98 763 Ebből saját termelésű áruk külföldi
értékesítése . . . . . . . . 76 799 90 542 94 990
Nem rubel viszonylatú kivitel árbevé-
tele . . . . . . . . . . . 69472 84652 84552
Ebből saját termelésű áruk külföldi
értékesítése . . . . . . . . 56 339 71 465 70 443
Az iparvállalatok termékkibocsátásának mintegy 30 százaléka —- 1978-ban egyes termékfőcsoportokénak mintegy kétharmada — került exportra a vizsgált időszak
éveiben. (Lásd az 5. táblát.)
AZ lPAR GAZDÁLKODÁSA
A kivitel aránya a termékkíbocsátásban
Az összes kivitel
233
5. tábla
A dollár és egyéb elszámolású kivitel Termékfőcsoport aránya a termékek értékesítésében (százalék)
1976 1977 1978 1976 1977 1978
Ipari termékek összesen . 28,4 31,4 29,1 12,8 14,2 13,0
Ebből:
Vaskohászati termékek . . . 29,7 28.1 21.6 24,6 21,8 17,1
Alumíniumkohószati termékek . . . 43.0 48,9 46,9 24,9 32,5 31,0
Gépek és gépi berendezések . . . 62.8 60.8 50,5 17,1 15,5 12,8
Közlekedési eszközök . . . . . . 57,4 60,7 628 8.6 9,3 . 11.3
Villamosipari gépek és készülékek . 22,9 21,9 20,6 13.4 11.8 11,7 Hiradás- és vákuumtechnikai termé-
kek . . . 48.4 60,ó 59.5 18,6 19,7 17,2
Műszeripari termékek . 59,4 60,8 65,7 112 9,8 12,0
Fémtömegcíkkek . . . . . 22,6 27,8 20,1 11.8 15,4 11,5
Szerves és szervetlen vegyipari ter—
mékek . . . . . . . . . . 52,9 62,2 59,2 39.0 48.13 46.45
Kőolajfeldolgozó ipari termékek . . 6.1 10,6 7.2 5,4 9,8 6.4 Gyógyszeripari termékek . . . 60,6 60,8 60.3 23,1 22,7 23,3 Gumi- és műanyag-feldolgozó ipari
termékek . . . . . . . . . 13.6 14.6 13,0 6,4 7.0 5.8
Fafeldolgozó ipari termékek . . . 13,7 16.5 14,2 8.8 11,3 10,1
Textilipari termékek . . . . . . 22,1 24,7 23,9 11,5 11,8 11,7
Textilruházati ipari termékek . . . 37,4 40.9 428 20,0 222 242
Bőr-, szőrme- és cipőipari termékek 37,3 39,1 362 13,2 15,1 14.5
Húsipari termékek . . . 192 322 28,9 16.6 27,5 25.0
Tartósitóipari termékek . . . 55,7 ó8.i 65,2 25,6 31,7 29,4 Növényolajipari termékek . . . . 27,2
32,3 35,5 23,8
29,4 32,9
A leginkább exportra orientált termékfőcsoportok az 1976—1978. években a kö—
vetkezők voltak:
— az aluminiumkohászati termékek, gépek és gépi berendezések, közlekedési eszközök,
híradás- és vákuumtechnikai ipari termékek.
műszeripari termékek.
! aoaooooaa
szerves és szervet gyógyszerek,
len vegyipari termékek, textilruházati ipari termékek.
szőrmék és cipők.
tartósítóipari termékek.
Az ipari termékek rubel elszámolású külkereskedelmi eladási forgalmának szer-—
kezetét a gépipar fő területei kivitelének magas részesedése jellemzi. Jelentős a gyógyszeripari és a textilipari termékek exportban elfoglalt helye is.
A dollár és egyéb elszámolású kivitel szerkezete lényegesen kiegyenlítettebb és.
számunkra kedvezőtlenebb. mivel ci kivitelre az elsődleges feldolgozást végző ága—
zatok termékeinek magasabb aránya a jellemző. (Lásd a 6. táblát.)
Az elmúlt évek során számos intézkedést adtak ki a gazdaságtalan, a kedvezőt—
len devizakitermelésű termékek exportjának csökkentésére. Figyelembe kell azon-
ban venni, hogy e termékek kivitelének megszüntetése vagy ezek termelésének gaz—daságossá tétele folyamatos, nagy körültekintést igénylő feladat. llyen körülmény például, hogy a szocialista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalom felté-—
234 DEAKY GYURGYNE — NÉMETH LÁSZLÓ
"teleit a hosszú lejáratú államközi szerződésekben rögzített feladatok teljesítése szab—
ja meg.
6. tábia Az ipari termékek főcsoportiainak részesedése az ipari termékek
külkereskedelmi eladási forgalmából
(százalék)
Rubel elszámolások Dilllszg'áálgíyfb
Termékfőcsoport ,,
1976 1977 1978 1976 1977 1976
uléasáiltermékek összesen . . . 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 o :
Vaskohászati termékek . . . . . 22 2.3 19 126 9.7 9.0
Gépek és gépi berendezések. . . 19.5 18,4 169 8.9 7.6 7.1
Közlekedési eszközök. . . . 23.4 21.8 22,3 5.0 4,8 6.1
Híradás- és vákuumtechnikai ter-
mékek . . . . . . . 6,0 7.8 9.1 4.5 4.6 4.6
Műszeripari termékek.. . . . 8,0 8.2 9,1 2.3 1.9 2.5
Szerves és szervetlen vegyipari ter—
mékek . . . 1.9 1.8 1.8 6.5 7.5 8.1
Gyógyszeripari termékek. . . 5.3 5.2 5.3 4.0 3.8 4,1
Textilipari termékek . . . . 4.5 4,7 4.5 ó,0 5.3 5.3
Textilruházati ipari termékek . . 3.0 2.8 3.0 4.1 4.0 4.8
Bőr-, szőrme- és cipőipari termékek 46 4.1 4.0 3.0 * 3.1 3.3
Húsipari termékek. . . 0.7 1.2 1.0 5.6 8,7 8.0
Tartósítóipari termékek . . . 3.7 4.1 4.2 3.9 4,4 4.3
A tőkés piacokon kedvező gozdoságossággal értékesíthető termékek kivitelének 'növelése az egyik legfontosabb feladat. E tekintetben a feldolgozó iparra és azon belül a gépiparra hárul jelentős feladat, mivel az ipari termékek 1978. évi 49 milliár- clos dollár elszámolású importtöbbletéből mintegy 29 milliárd a szerszámok. szerel- vények és fémtömegcikkek, az alkatrészek, (: gépek és szállítóeszközök behozatali
többletéből adódott.
A külkereskedelem gazdaságosságának növelését előirányzó feladat végrehaj—
ttásához a világpiaci árarányokat tükröző értékviszonyok kialakítása. az állami tőmo—
gatások mérséklése. az importadők és egyéb pénzügyi szabályozók ösztönző szere—
pének megerősítése szükséges.
Az ipar saját termelésű áruinak belföldi értékesítése a vizsgált időszak éveiben évenként átlagosan 5 százalékkal nőtt. A növekedéssel együtt járt az értékesítési
irányok kisebb mértékű eltolódása. (Lásd a 7. táblát.)
Belföldi viszonylatban nagyobb mértékben a beruházási célú értékesítés növe- kedett (1976—ban 3.8, 1978—ban 4.7 százalékot tett ki). aránya azonban nem számot-
tevő.
A termelőeszköz-kereskedelem és a készletező vállalatok számára az értékesi—
tés aránya a belföldi értékesítés egészében lényegében változatlan, míg a fogyasz-
tók kielégítését szolgáló értékesítés aránya enyhén, de határozottan csökkent a vizs-
gált években.
Az iparvállalatok egymás közötti forgalmának arányváltozása arra enged kö- vetkeztetni, hogy az íparvállalatoknak történő értékesítés valamivel gyorsabban nő.
mint a belföldi értékesítés egésze. Ez a növekedés feltehetően a hazai termelési együttműködés bővülésének eredménye, bár az iparon belüli készletek növekedését .sem szabad figyelmen kivül hagyni. Az ipar készletnövekedésének értéke 1976-ban
AZ IPAR GAZDÁLKODÁSA
235
13 milliárd forint. 1977—ben 12 milliárd forint volt. 1978—ban pedig elérte a 18 milliárd
forintot.7. tábla
A saját termelésű iparcikkek belföldi értékesítésének megoszlása*
(százalék)
1976. ] 1977. ! 1973.
Értékesítési irány
évben
Belföldi értékesítés . . . . . . . . . . l 100,0 ! 100,0 ' 100,0
Ebből: '
iparvállalatoknak . . . . . . . . . . 36,8 36,9 37,0
egyéb termelőknek . . . 8,1 8.1 8.0
termelőeszköz-kereskedelemnek és készlete-
zőknek . . . 16.5 ( 16.5 16.4
beruházási célra . . . 3.8 4.2 4.7
fogyasztásra . . . . . . . . . . . 31,6 * 30.8 30,7
* Összehasonlítható árszinten.
A készletállomc'my a vizsgált időszak minden évében meghaladja az iparban létrehozott tiszta jövedelem értékét, sőt az ipar nettó termelési értéke is alig valami—
vel több a készletóllománynál. 1976—ban 8 milliárd forinttal.L1977-ben 11 milliárd
forinttal, 1978-ban pedig alig 2.4 milliárd forinttal több a nettó termelés értéke a
készletállománynól.
AZ lPARl TERMELÉS J'OVEDELMEZÖSÉGE
A szocialista ipar bruttó termelési értékének 18—19 százaléka termelői árak alapján számított tiszta jövedelem, amelynek számottevő részét be kell fizetni az ál—
lami költségvetésbe. Az iparban létrehozott tiszta jövedelem nettó (támogatással csökkentett) költségvetési elvonása 1976—ban 719 százalékot, 1977-ben 71,1 száza- lékot. 1978-ban pedig 733 százalékot tett ki. A termelés költségvetési támogatása
1976—ról 1977—re mintegy 6 milliárd forinttal növekedett. míg 1977—ről 1978-ra 2 mil—
liárd forintos csökkenés volt tapasztalható. A vállalati eredmény az 1977. évi szá—
mottevő növekedés után 1978—ban alig változott.
a. tábla Az iparban keletkezett jövede/mek elsődleges elosztása
(termelői áron, milliárd forint)
1976. [ 1977. 1978.
Mutatősza'm
évben
Tiszta jövedelem . . . . . . . 123,6 133.8 141.ó
A termelést érintő költségvetési elvonások és
támogatások egyenlege . . . 56,3 55.4 65,3 Vállalati eredmény . . . 65.0 76.9 76,1
Ebből:
Nyereséget terhelő adók . . . . . . . 32,4 39,7 38.5
Nyereségrészesedés . . . . 3.4 3,8 3.3
Gazdasági tevékenységből származóméttő
jövedelem . . . . . . . . . . . . 292 33.4 34.3
236 DEAKY GYURGYNÉ — NÉMETH LÁSZLÓ!
Az ipar termelő tevékenységét terhelő fő jövedelemelvonási tételek a bér- és, eszközlekö'tési járulékok, a bankköltségek, a termelési adók. továbbá a nyereséget terhelő adók.
A bérjárulékok a bérköltségekkel azonos ütemben, 8.2 százalékkal emelkedtek.
A vizsgált időszak éveiben a bányászat és az élelmiszeripar egyes területei mente—
sültek az illetményadók befizetése alól.
Az eszközlekötési járulék két komponense közül az állóeszköz—lekötési járulék
összege 1977—ben 6 százalékkal, 1978-ban további 5.2 százalékkal emelkedett. Azállóeszköz—lekötési járulék növekedése kisebb mértékű, mint az ipar állóeszköz-ál—
lománya nettó értékének emelkedése. Ez főként azzal függ össze, hogy 1977-ben tovább nőtt a hitelből vásárolt állóeszközök állománya, és az ilyen növekedést nem;
terheli járulékfizetési kötelezettség. A forgóeszköz-lekötési járulék 1977—ben 10 szó-
zalékkal volt magasabb az 1976. évinél, de a készletek további emelkedésének ha- tására 1978-ban ugyancsak 10 százalékkal volt magasabb, mint az 1977. évi, annakellenére. hogy a forgóeszköz-lekötési járulék fizetése alól mentesített készletek ará—
nya igen magas (1978-ban közel 35 százalék) volt.
A vizsgált időszakban a költségvetési elvonások egyik igen jelentős tétele cm termelési adó, amelynek nagysága az iparvállalatok gozdálkodásától függően mó—
closult.
9. tábla
Az ipar termelésiadó-befizetése
(millió forint)
, 1976. l 1977. 1978.
Ágazat
évben
Ipar . . . . . . . 25 403 29 481 34 062
Ebből:
Bányászat . . . . 9 938 6 708 7 053
Villamosenergia-ipar 581 200 2 334
Kohászat . . . 1 274 1 685 2 241
Gépipar . . . 5 925 8 573 9196—
Vegyipar . . . . . 4107 8 671 9 410
Könnyűipar . . . A 2 922 2 983 3148
A nyereségadó összege 38,5 milliárd forint volt 1978-ban, és így nem érte el?
az 1977. év szintjét (a 39.7 milliárd forintot), mivel a vállalati eredmény is csökkent az előző évhez képest (az 1977. évi 769 milliárd forintról 1978-ban 76,1 milliárd fo- rintra). A nyereség csökkenésével párhuzamosan csökkent a nyereségadó befizeté—
sének mértéke a gépipar két alágazatában (gépek és gépi berendezések gyártása, továbbá közlekedési eszközök gyártása), valamint a textiliparban és az élelmiszer-—
ipar alágazataiban.
Az ipar termelő tevékenységéhez költségvetési juttatásokban részesül. A terme-- lést támogató költségvetési juttatások 1976-ban 27.1 milliárd. 1977—ben 33,1 milliárd,
1978—ban 31.i milliárd forint összeget értek el.
Az ipar és ágazatai, továbbá az iparvállalatok eredménymutatói termelő árak alapján készültek, így a tiszta jövedelem mutatószámai is, abból a meggondolásból kiindulva, hogy az iparvállalatok működése körülményeinek megítélésekor a fogyasz—
tói árpolitikával összefüggő forgalmi adók és árkiegészítések figyelembevétele félre- vezető lehet. Ezek ugyanis nem függvényei az iparvállalati munka eredményessé—
gének.
AZ iPAR GAZDÁLKODÁSA
237 Meg kell azonban említeni, hogy a termelési eredmények termelői áron és rea- ]izólósi (értékesítési) óron egyaránt figyelemmel kísérhetők.
10. tábla
Az ipar tiszta jövedelmének elsődleges elosztása termelői és értékesítési árakon
(milliárd forint)
1976. ] 1977. I 1978.
Mutatószám
évben
Tiszta jövedelem l
termelői óron . . . . . . . . . . 123,6 133,8 141,6
értékesítési áron . . . . . . . . . . 1221 127.ó 137,8
Költségvetési elvonások
termelői áron . . . . . . . . . , . 83,4 88,5 96,4
értékesítési óron . . . , A . . . . . 101,7 106,2 114.6
Költségvetési támogatások
termelői óron . . . . . . . . . . . 27,1 33,1 31,1
értékesítési óron . . . . . . . . . . 46.8 56,9 52.8
Az értékesítési áron kifejezett tiszta jövedelem tartalmazza az órbevételbe szó—
mító órkiegészítéseket, a forgalmi adókat és az egyéb értékkülönbözeteket. A felso- rolt összetevők az értékesítés fázisában jelennek meg, így az értékesítési áron kife—
jezett tiszta jövedelem elsődleges elosztásában mind az elvonások. mind a tómoga- tások összege eltér a termelői áron számba vett tiszta jövedelem elsődleges elosz- tósónak hasonló adatától.
PE3l—OME
Mccnenyn 3KOHOMnuecxue pe3ynb1'aru aeHrepcxoi—i npOMbILLmEI-IHOCTH a 1976—1978 roma, aBTOpr YCTaHaBnHBaIOT, um npommumeHHocn, nana npnmepno %% coanannoü Hoaoü ctonmocrn ; Hapopmom xoaníicrae, a Boanukwuü : neni uncrui ,aoxon npeBblCHJ'l nonosuny uncmro p.axona, coaAaHHoro s npOHSBOACTBEHHblx u Henponsaoncrsenublx or-
pacnnx.
B paMKax orpacneaofi CprKTypbl npommumenuocm 3H6HHTeIIbHO Bo3pocna nom; xu—
Mlauecnoü " Mamunoapomenbnoü npomumnennocm. MaMeHel—me anacneaoü crpyxrypm npOMblLLlneHHOCTH nai-mem; pesynsra'rom ocymecrsneuna npaswrenbcmennoú KoHuenunn
pasanmn npOMumnei-mocm.
l'iporpeccuano paaauaaemue anacnu : Tettei-me nepabix 'rpex ne-r V nnmnemero 'nnaHa nana őonee nOJ'IOBHHbI cosAaHHoro a npOMbluJJ'IeHHOCTH Imcroro noona.
Cornacno AGHHHM peanuaauun npombimneuuocrbio Toaapoa coőcrseHHoro npoua- aonc-raa Boapoc B 1977 rogy Ha 7,2% " a 1978 roAy Ha 4,7% no cpaBHeHmo c npenbi- AyumM I'OAOM.
Ha ancnopt noc'rynaer %% npoMblLunel-moü npoAyKuun, a TOM uncne 13% Ha pur-um, rAe pacueni npouaaoAm-cn a gonnapax.
B axcnopTe : sony pyőns xapam'epuoü szerinetm BblCOKan nana MBLUHH u 113ch- nopTHle cpencm. B ancnopre :; sony Aonnapa Aonn Mérannyprnuecxoü npoaynuuu coc—
Taannef 100/0, a non opranmecnnx u HeopraHn—tecuux nguuecxnx nponynroa u, Aanee, Macnux nagenuü npumepHo no Solo.
B couuanucmuecxoi—i npoMumneHHocm 18—190/0 Banoaoü npoAyKunu cocmanaeT ninc-mü onoA, őonee 700/0 Koroporo oőpaayef une-rue őioAmen—ibie oruncnenun.
SUMMARY
lnvestigating the achievements of the Hungarian industry between 1976 and 1978 the authors point out that some 40 per cent of the value added of the national economy came
238 DEAKYNÉ — NÉMETH: AZ lFAR GAZDÁLKODÁSA
from the industry; moreover, the net income originating in industry exceeded the half of the— — net income produced by the material and non-material branches. _
aThe share of chemical and engineering industry increased considerably within the ma- nufacturing industry as a whole. The change of the structural pattern of industry was the
result of an industrial policy accomplished on government level.
The progressively developed branches gave more than 50 per cent of the net income originating in industry during the first three years of the fifth five—year plan period.
The sales ot own-produced commodities of the industry increased by 7.2 and 4.7 per cent in 1977 and 1978. respectiVely. as compared to that of the previous year.
30 per cent of the industrial commodities was exported and within this 13 per cent went:
to markets of the dollar area. _
The high proportion of machines and motor vehicles was characteristic of the exports directed to the rouble area. As far as the exports to the dollar area are concerned. the share of commodities of metallurgy. organic and inorganic chemistry and meat industry amaunted to 10 and 8—8 per cent. respectively.
The net income of the socialist industry amounted to 18—19 per cent of its grass output and more than 70 per cent of it was payed to the budget.
