Az elektronikai ipar helyzete és a gépipari termelés elektronizáltsága

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

AZ ELEKTRONIKAI lPAR

ÉS A GÉPIPARI TERMELÉS ELEKTRONIZÁLTSÁGA

BÁN ERVlNNÉ — DR. DABÓCZI MAGDA

Tekintettel a cikkben tárgyalt téma újszerűségére, bevezetésként röviden ismer- tetjük az elektronikai ipar fogalmát, illetve azt. hogy milyen statisztikai módszerrel határoztuk meg az elektronikai ipart. A magyar gépipar hagyományos szakágazati

tagozódásában a gazdálkodó egységek besorolásához alaptevékenységei'ket veszik alapul. Mivel a hazánkban érvényben levő egységes ágazati osztályozás nem kü-

löníti el az elektronikai ipart, megfelelő módszert kell választani az ide tartozó

tevékenységek egyértelmű meghatározásához.

Az utóbbi években a gépipar csaknem valamennyi szakágazatában megnőtt az elektronikát tartalmazó termékek jelentősége ; számottevő előrehaladást értek el az integrált áramköröket felhasználó gyártmány- és techno—lógzio'fejlesztéssben. A termékek korábbi alapvető rendeltetését megtartva a gépipari konstrukciók (a rendszerelve't követve) mind több funkciót bíznak mikroelektronikai elemekre, valamint a jelfeldolgozás speciális programjaira (a iso-lltware—rel). Ezáltal számos gép—

ipairi termék vállrt egylben elektronikai termékké, amelyek mint gépek, [beren-dezé- sek, villamos készülékek továbbra sem tartoznak ugyan a szorosan vett ,,elektronikai ipar" termékei közé. de versenyképes kialakításukhoz iné'lkülözihetetlenek az elektronikai elemek, egységek, komplett elektronikai végtermékek.

Tágabb értelmezés szerint az elektronikai iparba sorolható valamennyi, elekt- ronikát tartalmazó gépipari terméket előállító, illetve javító technológiai szerelő tevékenység. Más nézetek szerint az elektronikai iparnak tartalmaznia kell vala- men—nyi olyan terméket, amely elek—tronvika'ina'k tekinthető. Ezek a termékcsoportok lehetnek vagy elektronikusak, amelyeknek jellemzője, hogy alapvető rendeltetésü—

ket a felhasznált (aktív és passzív elektronikai elemek—et együttesen tartalmazó) á—ram'körökkel működtetve teljesitik (például telefonközpont), vagy elektronizáltak.

vagyis olyanok. amelyek úgy alkalmazzák az elektronikai egységeket. hogy — az alapvető rendeltetésük változtatása nélkül — egyes funkcióik ellátását a korábbinál magasabb színvonalon oldják meg (például számvezérl—ésű iszerszám'gvépek).

Az elektronikai tipor felépíthető (: termelőtevéikenység alapján meghatározott olyan gyártási ágakból, ahol a gyártási ágaikba tartozó termékekben az elektronika alkalmazása — jelenleg is. illetve a fejlődési irányzatok szerint belátható időn belül — meghatározó jelentőségű.

Az ágazati osztályozás szerint besorolt vállalatok tevékenységéhez hasonló-an az elektronikai ipart alkotó gyártási ágakban ,.profilidegen" tevékenységek is elő- fordulhatnak, például mechanikai műszerek, hagyományos mérlegek. elektro- mechanlkus ügyviteli készülékek gyártása stb.. de a jövőt tekintve az elektronikai

(2)

566 BAN ERVINNE —- DR. DABÓCZI MAGDA

konstrukciók. az elektronikus elven működő készülékek. berendezések gyártásának

túlnyomó jellege mind erőteljesebben érvényesül.

Mindezek figyelembevételével az elektronikai ipart a tevékenység alapján

megállapított gyártási ágakból álilítottulk össze. A tevékenység alapján elkülönült

gyártási ágak adata-inak összeállítását az i-parstatisztika 1970 óta végzi. Ez a oso- pontositás lehetőséget ad a termié'kk'i'bocsátáist befolyásoló tényezők alakulásának vizsgálatára is, mint amilyen a tizikai foglalkoztatottak és az összes foglalkoztatot—

task létszáma. az állóeszközök közül a gépek és berendezések év végi á—lxlományaai—

nak értéke stb. Az elektronikai ipar a következő gyártási ágakat tartalmazza:

ipari híradástechnikai termékek gyártása,

Híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása, Híradástechnikai alkatrészek gyártása,

Elektronikai alkatrészek gyártása, Orvosiműszer-gyártás,

Ugyviteltechnikai gépek és berendezések gyártása.

Mérőműszerek és eszközök gyártása.

lrányítástechnikai termékek és berendezések gyártása, Számitástechnikai gépek és berendezések gyártása.

Az elektronikai ipaar tevékenységeinek túlnyomó részét a hiradiás- és vákuum-

teah—nijkai. valamint a műszeri—parba sorolt Vóilll—GlGYt—Ok és szövetkezetek végzik. de

nem tartalmazza a teljes szakág-azatokat. mivel az éri n—tett sztoikágaz'atakba—n számos olyan termelőtevéikenységet is folytatna—k, amelyek távol C'Ililín'dk az elektronikai ipar fogalmától (például *lá—tszerészeti eszközök, laboratóriumi eszközök stb. gyártása).

s távlatilag sem várható. hogy ezek számottevő elektronikát tartalmazzanak.

AZ ELEKTRONIKAI lPAR FEJLÓDÉSE

A tanulmányban áttekintjük a hazai elektronikai ipar fejlődését az 1980-es években, ezen belül! az elektroneikaiiiberendezés—gyórtó ipar helyzetét, az elektro—

nikaiolkat—rész—gyántás alakulását és az elektronikai termékek exportjának fejlődé- sét.

Az elektronikaiberendezés-gyártó ipar fejlődése a hatodik ötéves tervidőszakban Az elektronikaiberendezés—gyártó ipar term—ékkibocsátás—a 1985—ben 53 milliárd forint volt. s ezzel a gépipar egész—ében 19 százalékkal részesedett. 1980 és 1985 között az elektronikaiberendezés—gyártás lényegesen gyorsabban fejlődött a gép—

iparnál, volumennöv—ekedwése elérte a 47.4 százalékot. mig a gépipar ezen időszak

alatt mindössze 18,1 százalékkal növekedett.

Az elektronikaií'berendezés—gyártás gyártási ágaiba-n némi szenkezetváltozás tör—

tént a nyolcvanas években. Legnagyobb mértékben a számítástechnika—i termékek kibocsátásának aránya növekedett az elektronikaiberendezés—gyórtó ipar összes termiékki—bocsá—tásában. (Lásd az 1. táblát.)

A termekkibocsátás alapján az elektrontkaiberendezés—gyártásban az ipari híradástechnikai termékek gyártásának aránya a legnagyobb. Az 1981 és 1935 között végrehajtott termékszerkezet-korszerűsítés fő célja a mikro—elektronika alka—l- mazása volt. A távközlési berendezések, valamint a hírközlő rendszerek és beren- dezések kutatását, fejlesztését kiemelt állami programok keretében koordinált—ák és támogatták. A gyártási ágban fékezte a termékszerkezet korszerűsítés-ét a vi—

szonylag fejletlen ipari környezet, az alapanyagok. alkatrészek, technológiák importjának kényszere.

(3)

AZ ELEKTRONlKAl iPAR 567

1. tábla

Az elektronikaiberendezés-gyártá ipar szerkezete és fejlődése, 1980—1986

Az1986. Az 1980. ] Az 1985. ] Az 1986.

évi

Azgzaó' 25532: értékesi-

, , . . értékesí- fejlődés ** évi értékesítés szerkezete

Gyartasr ag tés 1930 és volumene az

(millió 198; az '1vgi85' elektronikaiberendezés—gyártó fennt) kozott szózitlékó- Iparon belul (szazalek)

ban

ipari híradástechnikai termé-

kek gyártása . . 20 997 9,8 1oa,3 37,6 35,5 35.6

Híradástechnikai közszűkség—

leti cikkek gyártása . . . 8 930 8.0 1209 12,5 13.9 152

Orvosiműszer—gyártás . . 4 676 —O,8 91,8 9.1 8,5 7.9

Ugyviteltechnikai gépek és

berendezések gyártása. . 375 —18.8 128,3 2,6 0.6 0,6

Mérőműszerek és eszközök

gyártása . . . . . . s 332 8.1 96,3 14,2 14.6 14.1

lrányitástechnikai termékek

és berendezések gyártása . 6 086 9.1 1032 10.3 10,7 "13 Számitástechnikai gépek és

berendezések gyártása . . 9 600 11,5 102,8 13.7 16.2 16.3 Elektronikaíberendezés—

gyártó ipar összesen l 58 996 8.1 105,2 100,0 100,0 100,0

A piaci feltételek kedveztek a híradástechnikai közszükségleti termé-kek terme- lés—e bővítésének. Ez időszakban a gyártást új konstrukciók jellemzik. 1980 és 1985 között meg'háromszorozódott a szines tv-akészülékek kibocsátása. megjelentek a

HiFi—torony berendezések, előtérbe kerültek az igényes többletszolgáltatással ren—

delkező — távszabályozós, energiatakarékos — készülékek. A legtöbb gondot az anyagelnlátás — szines tv-iképcső beszerzése — jelentette.

Az orvosiműszer-gyártás volumene 1985—ben nem érte el az 1980. évi szinvona- lait. A volumenn'övekedés már 1981—ben lefékeződött. alapvetően a fejlődő országok pénzügyi nehézségei következményekéxnt. Az orvosi műszerek kibocsátásának ugyanis több mint 70 százalékát exportálják. elsősorban a fejlődő országokba.

A piaci versenyképesség megtartása érdekében jelentős terméikfejlesztésekre, új elektronikai megoldásokra került sor (: tervidőszakban (mikroprooesszoros vezér—

lésű. nagy felbontású képátviteli rendszer. haematológiai automata stb.).

Az ügyviztel'techznikai gépek és berendezések gyártás—ában a termékek korsze- rűtlensége s igy el—adhatatlansáiga miatt 1980 és 1984 között a termelés az 1980- évianek a negyedére csökkent. A gyártó vállalat felszámolása után a termékek gyárr-

tását átvevő vállalatok lsicencek igénybevételével hozzákezdtek a termékek elektro—

nizáilásána'k megoldásához. s ezzel az értékesítés növeléséhez, ennek alapján 1985—ben 1984-hez képest 63 százalékkal nőtt az értékesítés, amely még igy is csak 296 millió forintot tett ki.

A mérőműszerek és -eszközök gyártási ágban egyre nagyobb mértékű, 1985—

ben 62.8 százalék volt az elektronikus elven működő műszerek aránya 6.8 milliárd forintos nagyságrenddel. ezzel az 1980. évinek kétszeresére bővült. A legnagyobb gondot a technológiai rekonstrukciót célzó beruházások elmaradása okozta. A megtervezett xúj műszerek gyártásához sok esetben csupán hagyományos gyántó- eszközök állnak rendelkezésre, és elmaradott a szerelési, vizsgáló. mérőeszköz hát—

tér is.

(4)

568

2.tábla Aggéplgsítettség'ésatermelékenységalakulása,valamintafoglalkoztatottakszámaazelektroníkaiberendezés—gyártóiparbawn §) Agépek.berendezésekAzf!"(ttttAzösszesfoglalkoztatottakközül (egyfizikaifoglalkoztatottraíjugóegtzrmoeg';gálata"?Azaszellemifoglalkozásúakaránya jutóbruttóértéke[összes!(százalék)az '"foglalkoz- Gyártási691986-ban1985—ben1986-ban1985—ben,tatottak az1985.éviaz1980.éviaz1985.éviaz1980.évilétszáma1986'1985'1980- (fő) százalékábanévben Iparihíradástechnikaitermékekgyártá- sa.............103,4159,9118,1145.5*2477539.730.730,6 Híradástechnikaiközszükségáeticikkek gyártása...........94,4171.6111,6128,4846829.828,529,9 Orvosiműszer-gyártás......100,6122.995,788.5954631,632,425,7 Ugyvíteitechnikaigépekésberendezé-, sekgyártása...177,127,8207,3_96,592040228,722.3 Mérőműszerekéseszközökgyártása.1013130389,7%160,81660336.133,834.5 irónyitástechnikaitermékekésberende— zésekgyártása.....10321252"0.1*183,4694330930931.6 Számítástechnikoigépekésberende- zésekgyártása........;111,0139,5114,3136,0:784141,041,639.9 Elektronikaiberendezés—gyártóipar összesen.....-----102.6139.6107,5159,97509633,132.531.3' Gépipar...........102.0142,6104,1128,548069126.3326,5.24,4

BÁN ERVlNNE -- DR. DABOCZI MAGDA

(5)

AZ ELEKTRONIKA! lPAR 569

Az irányításteahniikai termékek és berendezések 1985. évi kibocsátása megkö- zelítette a 6 milliárd forintot. A hatodik ötéves tervidőszalkban a berendezések új generáoiőit alakították ki mliikroelek'tronxikaii elemekre és részegységekre építve.

mindenekelőtt (: folyamat-automatizáláshoz. valamint a szerszámgép-vezérléshez.

A termelés decentrarlizá—ltságából adódóan jelentős volumenű a nem szakvállala-

toknál folyó termelés. amelynek minősége elmarad a kívánalmaktől. A termékek zöme a berendezésgyártók hátbéripari termékeként jelenik meg. és befolyásolja azok exportképességét. A iolyom—atirányitási terméke-k átlagos elmaradása a fejlett

országok sÉí-m/onaláitól 1985-ben 7-8 év volt.

A számitástechnikai termékek gyártása a kormányprogram alapján számotte—

vően fejilődött. Jelentősen bővült a számítógépek választéka. A termelés növekedé- sében nagy gondot jelentett a megfelelő minőségű anyag és alkatrész beszerzése.

1985-ben az összes anyagfelhaszná—lás 53 százaléka importból származott. A szá-

m'i'tásteohnikazi termékek árbevételének nyereségtantalma 1985—ben 27 százalék volt, messze túlszámyallva a gépipar egészét (11.4 %). A gyártási folyamatok fej—

lesztése, egyszerűsítése az árcsökkentések mellett. is segítette a magasabb nyere- ségszint elérését.

Az elektronikaiberendezés—gyórtó ipar fejlődését befolyásoló erőforrások a ha- todli'k ötéves tervidősziakban nem voltak elegendők ahhoz, hogy a termelésben lé-

nyeges szenkezetváiltozást idézzenek elő. A elektronikaiberendezés-gyártó ipar gép-

és berendezésállománya 1985. december 31-én meghaladta a 11 milliárd forintot.

az 1980. évihez képest 25 százalékkal bővült.

A beruházások visszafogása minden más ágazatnál érzékenyebben érintette az elektronikai ipant, ahol szin-te lehetetlen az új, korszerű termékek előállítása

korszerűtlen berendezés-eken.

A gépesitettség éves átlagos fejlődése a hatodik ötéves ten/időszakban az

elektronikaiberendezés-gyártásban 6.9 százalék volt, a giépipcrban ez alatt az idő-

szaik allatt 7.4 százalékot ént el. (Lásd a 2. táblát.)

Az elektronikaiberendezés-gyórtó ipar fejlődése 1986-ban

Az ele'ktron'i'lkaliberendezés-gyártó iparhoz tant-ozó gyártási ágakban az 1986.

évi kibocsátás 59 milliárd forint volt, amely összehasonlító áron 5.2 százalékkal haladta meg az 1985. évit.

1986-ban tovább növekedett az ipari és a közszükségleti híradástechnikai ter- mékek gyártásának aránya, és az elektronikai—tberendezés-gyóntó iparon belül meg—

haladta az 50 százalékot. A két gyárt—ási ág kibocsátási volumene együttesen 118 százalékkal nőtt 1985-Ahöz képest. Az ide tartozó termékek közül az elektronikát tar—

talmazó híradástechnikai termékek értékesítése az 1985. évit 2.6 százalékkal haladta meg. Az elektronikai híradástechnikai terméke—k kibocsátásának aránya az összes értékesített híradástechnikai terméken belüli valamivel több mint 90 száza—

lék.

Az irányításteohnikai és a számítástechnikai berendezések gyártásának együt—

tes aránya az elektrontikaiberen—dezés-gyártó iparoan belül 1986—ban 26,6 százalék volt. ez lényegében az 1985. évi részesedéssel azonos. A két gyártási ág kibocsá- tási volumene együttesen 2.9 százalékkal növekedett. 1985-ben az összes énté'ke—

sített irálnyítástealtn—ikai, automatikai és szám'ítástecthnikai terméknek 73.5 száza—

léka tartal—mazott elektronikát, míg 1986-ban már 79,0 százaléka. Ezen belül az

irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó berendezéseinél az összes ki- bocsátásból az elektronikai termékek aránya az 1985. évi 939 százalékról 1986—

(6)

570 BÁN ERVINNÉ _ DR. DABOCZ! MAeDA

ban 93.0 százalékra. az irányítástechnikai rendszerváltó és perifériális egységeknéi

99,1 százalékról 98.8 százalékra változott.

A mérőműszerek és -eszközök gyártási ág kibocsátásának volumene 1986—ban

az előző évihez képest csökkent. Kedvező, hogy az összes kibocsátáson belül az

elektronikát tartalmazó termékek aránya az 1985. évi 62.8 százalékról 1986—ban 63.5 számlákra növekedett.

Az orvosiműszer-gyártás kibocsátási volumene 1986-ban 1985-höz képest csák—

kent. és az elektronikai ipairon ubelüll aránya nem érte el a 8 százalékot. Egyes ter-

mékcsoportokból azomban tovább növekedtek az értékesítési lehetőségeik, ilyenek

elsősorban (: röntgenrberenclezések. *

Az ügyviteltechniikai gépek. berendezések gyártási ág aránya az elektronikai iparon belül 1 százalékot sem ér el. Az ide tartozó termékek korszerűsítési folya-

mata lassú. Kiemelkedő viszont. hogy 1986-ban tovább növekedett az elektronikus pénztárgépek gyártása.

Az elektronikaiberendezés-gyártó ipar technikai felszereltsége és termelékeny—

sége 1986—ban javult 1985 höz képest, különösen az egy fogilailkoztatottra jutó ter-

melés volumene hdiadta meg a gépipar adatait (107. 5, illetve 104.1 százalék 1986—

ban 19854höz képest).

Az elektronikai-berendezés-gyártó iparban dolgozott 1986-ban a gépiparban

foglaflkoztatotrtaik összlétszámának 1'5.6 százaléka, a szeilemi foglavlkozásúaiknak kö- zel 20 százaléka. A szellemi foglalkozásúak aránya az összes foglalkoztatottakon belül 33 százalék az elektroni-kaixberendezés-gyártó iparban. ezen belül minden:

gyártási ágban magasabb. minta gépipar egészében.

Az elektrowikaiberendezés-gyártó ipar éntékesite'sének 63.8 százaléka került exportra 1986-ban, szemben az 1985. évi 65.6 százalékos aránnyal. Az exporton belül a ruibelelszá'molású piac részesedése 82 (1985-ben BOD) százalék volt.

3. tábla

Az elektronikaiberendezés-gyártó ipar exportja 1986-ban ,

A A

Az 1986. külkares- A nem

évi kedelmi A mint rubel—

külkeres- célú

. .. kedelmi értékesítés

GYU'M" ú9 célú aránya """

értékesítés az _

(m""ó 55?" kaikfr'xi'fá'i'ílűái' célú lom") égig? értékesítés (százalék)

Ipari híradástechnikai termékek gyár-

tása . . 15 845 75.5 85.5 14,5

Híradástechnikai közszükségleti cik— ,

kek gyártása . . . . . . . . 2085 23,4 56.6 43,4

Orvosiműszer—gyártás . . 3316 709 67,0 33.0

Ugyviteltechnikai gépek és berende-

zések gyártása . . 88 23,4 403 599

Mérőműszerek és eszközök gyártása 5774 69,3 MA 15,9 lrányitástechnikai termékek és be-

rendezések gyártása . . 2887 47,4 72,2 27.8

Számitástechnikai gépek és beren-

dezések gyártása . . . 7632 79,5 91,3 8.7

Elektronikai berendezés-gyártó ipar

összesen 37 627 63.8 82.1 17,9

(7)

AZ ELEKTRONIKAI IPAR 571

Az elektronikaiberendezés-gyártó ipar egyes területein jelentős tőkés koope-

rációs gyárt-ások is folynak, fejlett országbeli cégekkel. llyen például a közszükség-

leti híradástechnikai termékeknél az AKAI és a PANASONlC céggel megvalósított kooperáció, amelynek eredményeként nemcsak a gyártott mennyiség emelkedik,

hanem a típusok is folyamatosan korszerűsödnek (videó, HiFi-torony). Az orvosi- műszer-gyántásban sikeres kooperáció valósul meg például ultrahangos orvosdiag- nosztikai berendezések, belgyógyászati és sebészeti képerősítők gyártására.

melynek eredményeként folyamatosan bővül az új elektronikai megoldások köre is.

Röntgenberendezésekből 1986-ban rubelelszámolású exportra 13,0 százalékkal szól-

xlítottalk többet az 1985. évinél, nem rubelelsz—ámolású exportra az 1985. évi meny—

nyiség 2.5-szerese't adták el. E két gyártási ágban viszonylag jelentősebb a nem

rubel—elszámolású export aránya az export értékesítésen belül. Az elektronikraibe—

rendezés-gyártó ipar egészére kedvezőtlen viszont, hogy a tőkés nemzetközi ter- melési kooperáaiőban gyártott termékeknek több mint 60 százaléka a rubelelszá- molású piacokon értékesi'rlt.

Az elektronikaiaIkatrész—gyártó ipar fejlődése a hatodik ötéves tervidőszakban

Az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési programját (EKFP) 1981 decemberében fogadta el a kormány. A program két ötéves tervidő—

szakra, 199049 jelöl meg célokat és feladatokat.

A hatodik ötéves terv időszakára kitűzött feladatok közül a fontosabbak a kö- vetkezők:

— a mikroelektronikai alkatrészek kutatását, fejlesztését, gyártását és értékesítését egy vállalat keretében kell megoldani:

— a nem mikroelektronikai alkatrészek területén a meglevő technológiákat kell kor- szerűsíteni és új technológiákat bevezetni:

— elektronikai alkatrészből 8,2—8,4 milliárd forint értékben kell értékesíteni, amelyből 2.0—2,2 milliárd forint mikroe'lektronilcai alkatrész;

-- az összes elektronikai alkatrész értékesítésből 23 százalékot kell 1985-ben exportál- ni.!(s az export 56 százalékát szocialista, 44 százalékát nem szocialista országokban kell ér- té esíteni;

— csökkenteni kell az elektronikai alkatrész importot oly módon, hogy 1985-ben az im—

portált elektronikai alkatrészek arónya a belföldi felhasználásban 34 százalék legyen.

A mikroelektronikai alkatrészek kutatását, fejlesztését, gyártását és értékesi—

tését átfogó innovációs lánc szervezeti kerete a Mtikroerlektronikai Vállalat létre- hozásával 1983 végére kialakult. A korszerű elektronikai alkatrészek megteremté- sét kutatási—fejlesztési célprogramok is segítették. A hatodik ötéves tervi'dősza'k- ban a mi'kroelektronikai alkatrészek kutatására—fejlesztésére 2.1 milliárd forintot.

ugyanakkor a nem m'ikroelektronikai alkatrészek kutatására 1.1 milliárd forintot köl- töttek.

1981 és 1985 között a hazai kutatás alapján 245—féle kísérleti gyártmány ké—

szült. A kutatási—fejlesztési célprogramok az új mikroelektronikai alkatrészeken kí- vül —— integrált áramkörök, GaAs-a—lapú alkatrészek stb. —- elősegítették új. kor—

szerűsített vákuumtechnikai alkatrészek, RC-elemek, elektromechalnikai alkatrészek

és részegységek gyártásának megindítását.

A kutatások mellett jelentős beruházások segítették az elektronikai alkatré- szek termelésének program szerinti növelését.

Az elektronikai alkatrészek, részegységek 1985. évi értékesitése 6.7 milliárd

forint volt, az 1980. évi volument 56,7 százalékkal meghaladta ugyan. de a prog-

ram célkitűzését (8.2 milliárd forint) nem érte el.

(8)

" 572 BAN ERVINNE — DR. DABÓCZI MAGDA

Az összes elellctronlilkrali alkatrészek séntékesítésélből cl lmlirloroeflellr—tronlkoi alkatré—

szek 305 százalékot (2047 millió forintot) tettek ki 1985-ben. ,

4. tábla

Az EKFP keretében megvalósuló termelő beruházás

pénzügyi teljesítése anyagi—műszaki összetétel szerint, 1981—1985

Ebből:

Böaruházás rubol- 'nem—[rubel-

Gyártmány 3.352" belföldről

forint) elszámolású importból

l származó gép (millió forint)

Mikroelektroni—kai alkatrészek . 1575 — 220 260 901 Nem mikroelektronikai alkatrészek . 823 51 26 685

Elektronikai alkatrészek összesen

2398 ! 271 ' 286 11586

A program szerinti értékesítés teljesítése a hatodik ötéves terviclőszakbosn 91 .0 százalék volt, amelybol 111,1 százalékot ért el a mikroelektronikai és 85 3 százalékot a nem mikroelektronikai alkotni-eszek értékesítése.

A mikroelektronitkoi elemgyórtós szovjet és német demokratikus köztársaság—

beli lice'ncekre alapoz-va 1985-ben épült ki. A program számolt azzal, hogy a hatodik ötéves tervidőszaxk közepétől a kialakított kapacitásra oz elektronikai—beren—

dezés—gyártók szómóra kisebb sorozatban tervezni, 1985-től gazdaságosan gyúr- tani lehet berendezésoriren'tó'lt áramköröket (BOÁK). 1985-ben 45-lé'le tipust fej-

lesztettek ki. A belllölcli kereslet típusonként néhány ezer darabos igénye azonban

nem tette lehetővé a versenyképes árszínvonal elérését. )

A berendezésgyórtó vállalatok termékei—nek fejlesztését késleltette, gyártásá- nvo'k költségeit növelte. hogy növekvő mértékben elmaradt a viclógiszinvonoltól a belföldön beszerezhető elektronikai alkatrészek műx—szalai és órszinvonala.

5. tábla

Elektronikai alkatrészek értékesítése ltermékcsopartonként, értékesítési irányok szerint, 1985

Ebből:

Értékesítés rubel- ! a nem

Gyártmány 5333" a belföldi ————— '"b'l'

fa.—int) elszámolású export- értékesités aránya (százalék)

Mikroelektronikoi alkatrészek. 2047 46,7 52,6 ! O,7 Nem mikroelektronikai alkatrészek. 4664 79,0 '16,4 4.4

Összesen . .I 6711 69,1 l 27,4 3,5

Elektronikai alkatrészek összesen a

8196 ; 77.0 ' 13,0 ; 10.0 program előírásai szerint.

Az elektronikai alkatrészek értékesítésének alakulása értékesítési irány-ok szerint is eltért a program előírásaitól. Ezzel összefüggésben az 1985. évi belföldi felhasználásnak (10500 millió forint) csak kisebb arányát tudtók'a hazai terme—

lésből biztosítani az előirányzotthoz képes-t.

(9)

AZ ELEKTRONIKAI iPAR 573

A hatodik ötéves tewidőszak utolsó évére a program a belföldi elektronikai alkatrészfellvaszlnálálst 9.5 milliárd forintban állapította meg. Az elektronikát tar- talmazó termékek hazai gyártása azonban egyre nagyobb mértékben igényelte az elektronikai alkatrészeket, részegységeket. így a belföldi felhasználás 10.4 szóza- lékko'l meghaladta a tervezettet. Az ehhez szükséges többletivmpont főleg nem ru-

belelszámolású relációból származott. Ugyanakkor lényeges volt az elmaradás az eletkronikai alkatrészek nem rubelvelszálmolású expontjában. csak mintegy 50 szá- zaléka teljesült az eláirányzottna-k. így ebben a relációban az importált érték min-

den száz forintjával szemben (39le 6.30 forintot sikerült exportálni. Ezen belül a mik-

roelektronvikaxi alkatrészekinél ez mindössze 1 forint volt. (Ehhez feltehetően netn—

cs—ak az alkatrészek minősége, hanem az árviszonyok is hozzájárultak.)

6. tábla A hazai termelés aránya az elektronikai alkatrészek belföldi felhasználásából

1985-ben

A mikro- ] A nem mikro- 1 Az összes Felhasználás, termelés

elektronikai alkatrész

A belföldi felhasználás (millió forint) l 3177 7323 l 10500

A belföldi felhasználásból a hazai

termelés aránya (százalék). . 30,1 50,3 44,2

A programban előirt belföldi felhasz- nálásból a hazai termelés aránya

(százalék) . . . . . . . . . 61,3 68.3 66.4

A hazai elektronikaialika'trész—gyá'rtás alakulását jelentősen befolyásolta az

anyagelflátás összetétele. A termelés növekedésével együtt nőtt az importból, lkü- lönösen a tőkés importból szánmazó anyagok felhasználása. A lhOltOdlk ötéves terv- időszakban az elektronikai alkatrészgyálrtás 'importanyug-felhasználása elérte a 4.6 milliárd forintot, amelynek több mint 90 százaléka konvertibilis import- ból szárm-azott. 1985-ben az importanyagok felhasználása meghaladta az 1 milli-

árd forintot. s ebből a mikroelektronika" alkatrészek gyártásához 510 millió forint

éntékűt használtak fel, amelynek 94,7 százaléka nem rubelelszámolású import volt.

Az elektronikaíalkatrész-gyórtó ipar fejlődése 1986-ban

Az elektronikai al'kxatrészgyártás fejlesztése a hetedik ötéves tervidőszakban is a kormány központi gazdaságfejlesztési programjának keretei között folytatódik.

A program 1985 végén jóváhagyott koncepciójának megvalósítására a mikro—

elektronika—i alleatrészgyártást illetően jelentős kihatással van a Milkroelek—tronikai Vállalatnál 1986. május 26—án bekövetkezett tűzeset. melynek nyomán az elem-

gyántó sorok megsemmisültek. Az ott létrehozott bipoláris ésaz ún. MOS szeletteoh—

nológiai és elemgyártó bázi—son tervezték a monolit integrált áramkörök, valamint diszkrét félvezető eszközök ltipus- és technológiai fejlesztésére vonatkozó felada—

tok végrehajtását.

A programban figyelembe vett elektronikai alkatrészek és részegységek 1986.

évi értékesítése 7.2 milliárd forint volt. 7.9 százalékkal, volumenben 5.5 százalékkal több, mint az 1985. évi.

A m'iikroelektro'n'ikali alkatrészekből 2 milliárd forint volt az 1986. évi értéke-

sítés, ami folyó áron 1.5 százalékkal alacsonyabb az 1985. évinél. Ennek fő oka

(10)

574 ; BÁN ERVlNNE -- DR. DABÓCZI MAGDA

'a már említett tűzeset, amelynek következményeké'nt a program e részét csak rész—

legesen lehetett 1986-ban végrehajtani.

A nem mizkroelektronlikai alkatrésze-k 1986. évi értékesítése 5.2 milliárd fonint, amely folyó áron 12 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül elsősorban az

elektromeohanilkai, a piezoelekt-romos és az RC—ailkatrészek értékesítése nőtt job—

ban, csökkent viszont a vákuumteahnika—i alkatrészek értékesítése.

1986-ban a program által érintett elektronikai alkatrészek és részegységek ter—

meléséhez az összes felhasznált anyag értéke 2.7 milliárd forint volt. Az anyagtal—

használás 44.5 százaléka importból származott. értéke 1.2 milliárd forint. A beho- zatal túlnyomó része (89 százaléka) tőlkés impontból származott. A mikroelektronikai alkatrészek gyártásához 1985-ben 278 millió. 1986—ban 417 millió forint ér—

tékű chip nerm rubelel-számolású importjára volt szükség, tekintettel ama, hogy a

szelet/technológiai komplexum a tűzeset során megsemmisült, .igy az 1986. évi sze- letgyártás minimális volt.

Az 1986-ban gyártott elektronikai alkatrészek 66,3 százalékát belföldön. 28.1

százalékát rubelt—elszámolásban. 5.6 százalékát nem rubelelszámolásbaxn értékesi—

telnék.

Az 1985. évinél 530 millió forinttal több az értékesítés, amelynek 5.6 száza- léka került nem ru'belel—számolású exportra. (1985—ben ez az arány 3.5 százalék

volt.) Elsősorban mrilkroelektronlloai és elektromechanikali alkatrészekből, valamint egységesített közös elemekből növekedett e relációban az export.

7. tábla

Elektronikai alkatrészek értékesítése termékcsoportonként _ " ésmeirtékesítési irányok szerint 1986- ban

l Ebből:

Értékesítés __ a rubel- l a 518717"

Termékcsoport özrsnzif'sign a belföldii —— ___33911_M

' forint) * elszámolású export-

I lmértékesítés aránya (százalék)

Mikroelektronikai alkatrészek . . . 2017 44,3 53.6 2.1 ' ' Nem mikroelektronikai alkatrészek . 5224 74.8 18.2 7.0

Összesen 7241 ]

óó,3 28.1 ' 5,6

Az elektronikai alkatrészek termelésének növekedése ellenére a belföldi szük- séglet a hazai gyártás szűkös választéka és a hazai alkatrészá—ra'k mellett olyan mértékben növekedett, hogy 1986-ban 3.8 milliárd forintnak megfelelő tőkés de-

vizára volt szükség az import alkatrészek beszerzésére. A bellöldli felhasználás 1985- ben 56 százalékban igényelt importot, 1986—ban ez az arány 58.7 százalékra vál-

tozott. (Lásd a 8. táblát.)

A mikroelektronilloai alkatrészek belföldi felhasználása 1986-ban lényegében

az 1985. évi szinten maradt. A felhasználási igényekre azonban a hazai termelés alacsonyabb arányban nyújt—ott fedezetet. mint 1985—ben: a felhasználás 72.1 szá-

zalé-ka importból származott az 1985. évi 70 százalékos aránnyal szemben.

A mikroelektronikai alkatrészek 1986. évi felhasználásának a fele félvezető alapú integrált áramkör volt, ezen belül a félvezető alapú logikai áramkörö—kből 760 millió forint, a félvezető alapú memória áramkörölklből 147 millió forint. a mikro—

processzorokból 102 millió fonint. az analóg integrált óFGm'rköl'Ökből 347 millió forint értékűt építettek be az elektronikai termékekbe 1986-ban.

(11)

AZ ELEKTRONlKAl lPAR 575

! l

8. tábla

Az elektronikai alkatrészek belföldi felhasználása 1986-ban

t Ebből: A nem

Belföldi MMM—"— A rubel— mbeb

felhasz— hazai

Termékcsoport (miján;S terngglés- importból __M_,_.__.,_,-,,,___,,,___

ml

f ; A44,_____w___ elszámolású import

or nt) fedezve (százalék) (százalék)

l

Mikroele—ktronikai alkatrészek . . . .. 3202 ' 27.9 72.1 lS—l l565.2

ltlem mikroelektronikai alkatrészek 8422 46,4 535 488 512

l 55,9

Összesen; 11624 41,3 l 58,7 1 441

A nem mikroelektronikai alkot—részek belföldi felhasználása l985-höz képest 15 százalékkal nőtt. A felhasználásból a hazai termelés aránya viszont csökkent, az 1985. évi 50.3 százalékról 1986-ban 46.4 százalékra. Ebben közrejátszott az igé- nyelt választék hiánya, egyes beruházá—sok elhúzódása. elmaradása is. A nem mikroelektronikai alkatrészek csoportjában az elektromechanikoi elemekből 1131 mil—

lió lamint, a híradástechnikai kondenzátorokból 1227 millió forint. az elektronsu- gárcsövellöbőil (táN—fképasőlből) 1534 millió forint volt az 1986. évi felhasználás, a tv—

képcső behozatala 48 százalékban anem rubelelszámolású volt.

A GEPlPARl TERMELÉS ELEKTRONlZALTSÁGA

Az utóbbi években a gépipar csaknem valamennyi szakágazatában megnőtt

az elektronikát tartalmazó termékek jelentősége. a gépipari termékek széles köre

elektron'izálódott, s a mikroelektronika felhasználásával nagyobb teljesítőképessé-

get ért el. A gépipari termékek korszerűsítésének számottevő részénél a mikropro- cesszoron alapuló termékek fej'leszzbése iker—ül előtérbe olyam területeken is, mint egyes nehézipari gépe'k, szerszámg—épe'k stb. 1985dben (: félvezetőket, mikropro—

cesszoroka-t tartalmazó termékek kibocsátása elérte az 50 milliárd forintot, s 1986-

ban a látványos gyors fejlődés közel 66 milliárd forint értékű elektronikát tanto!—

mazó termék kibocsátását eredményezte.

9. tábla

A szocialista iparban előállított elektronikai termékek értékesítése termékcsoportok szerint 1986—ban

Az elektronikai termékek értékesítése

TG'MÓkCSOPO'l' . , . magaet: allig-23;

millió forint termék termék

százalékában százalékában

Ipari termelőberen—dezések . . . . 13 083 36.6 18.1

Ebből: *

szerszámgépek . 3359 68.5

dróthúzó, feldolgozó és kábelgyór—

tó gép. . . - - 725 97,6

vákuumtechnikai gép . . . . . 795 71.6

szerelőipari gépi berendezés . . 836 100,0

könnyűipari gépek . . . 344 25,1

élelmiszeripari gépek . . . 923 22.8

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

(12)

576 EAN ERVlNNE _ DR. DABOCZI MAGDA

(Folytatás) Az elektronikai termékek értékesítése

T 'k t' az az összes

erme CSOP'" . . . értékesített elektronikai

""H'ó farm! termék tennék százalékában százalékában

Közlekedési eszközök . . . 3061 5.7 4,2

Villamosipari termékek . . . 990 5,6 1.4

Ebből háztartási villamosgép . . 361 5.4 '

Híradástechnikai termékek . . . . 26 532 902 36.7

Orvosi gyógyászati eszközök . . . 1666 455 2,3

Műszerek . . . 6959 635 9.6

lrányítástechnikai. automatikai és

számitástechnikai termékek . . . 11762 _ 79,0 16,3 Ebből:

irányítástechniloasi rendszerek ve- zérlő és szabályozó berendezé-

sei... 2683 93.0

irányitástechnika'i rendszerváltó és

perifériális egységek . . . . 4955 98,8

Egyéb termékek. . . 1819 10.8 25

Elektronikai gépek, berendezések

összesen . . . 65 872 38.4 91.1

Elektronikai alkatrészek" . . . . 6447 mm!) 8.9 Elektronikai termékek összesen 72 319 41,6 100,0

' Csak azokat a termékcsoportokat vettük figyelembe, amelyekben elektronizálás előfordulhat. ,

" Az adat eitér az elektronikai alkatrészprogramtói, mert a program kiterjed a tágabb értelmezesű elektronikai alkatrészekre is (például kábelek. villamosipari kerámiotermékek).

A gépipar összes tenmélldlcilbocsátá sában 1986—ban 242 százalékra nőtt az elekt-

ronikai tenmékek aránya az 1985. évi 22.1 százalékkal szemben. A potenciálisan eleletnonizáihaftó termékcsoportokban 'az elektronikai termekek aránya 1985—ben 34,4 százalék volt. s 1986—ben 38,4 százalékot ért el. A gépipar termékszerkezete

az elektronikai termékek irányába változik, egyre gyakoribb a számítástechnika be- éwpüx'lése a berendezéseikbe, növekszik az automatizá—ltsóg, új méréstechnikai meg—

oldásokkal. az elektnonikára alapozva növelik a termékek megbízhatóságát.

A gyártott ipani termelőberendezések egyre nagyobb mértékben válnak elekt—

ronaizállttá. egyre jobban tért hódít - a piaci kényszer hatására is — a számjegyes vez—énlés.

Az elektronikai berendezések korszerűsége

A gépi'parxban 1986-ben üzemszerűen gyárt-att termékek 252 százaléka volt

elektronikai termék (lásd a 10. táblát). amelynek 702 százaléka elektronikus. 29.8 százalé-ka elektronizálft.

Az elektronizázlt termékcsoportok körében az országosan új, üzemszerűen gyár—

tott tipusok aránya viszonylag nagyobb volt. Az országosan új termékek új hasz-

nálati célt szolgáinak. és használati tulajdonságaik lényegesen elmém-ek az ország-

ban eddig gyártott hasonló tenméke'kétől. Az jellemzi ezt az új termékkört. hogy

zömmel kü—liöldi licenc alapján készülnek. nagy részüket az utóbbi három évben

(1984 és 1986 közöist) vették gyártásba új. korszerűsített technológiákkal.

Csaknem 70 százalékos arányt tett ki 1986—ban a változatlan formában,_mi—

nőségben, gyártott termékek részesedése. (A gépiparbon ez az arány 832 száza—

(13)

AZ ELEKTRONIKAI lPAR 577

lék.) A hagyományos el—ektranfikai termékek közé tartozik például a televízió- és a ródió-vevőkészülrék, több híradástechnikai termék és számítástechnika berendezés, amelyek az utóbbi 2—3 évben Gn'é'l'küll is értékesíthetők voltak, hogy átütő erejű

változtatásra lett volna szükség. (Lásd a 11. táblát.)

10. tábla

A gépiparban gyártott elektronikai berendezések értékesítése 1986—ban korszerűségí csoportok szerint

Az elektronikai Az ; Az

berendezések elektroni— elektroni-

értékesitése kus 161!

az berendezések

,, üzem— __ értékesítése az

Megnevezés ággal szerűen uzemszeruen gyártott

gépipari gyártott "'

termék elektrom- elektroni- elektroni- szózulé- (allast: kus zúlt

kában Slúldlékó- W

ban termékek százalékában

Országosan új termékek. . . 43,5 15,2 12,5 23,9

Korszerűsített termékek . . . 52.3 7.5 6.0 13,4

Módosítósokkcl gyártott termékek . 32.3 3.1 3.1 2.8 A gyártó vállalatnál új termék . . 59,8 4.7 6.2 1,2 Változatlan formában, minőségben

gyártott termékek . . . 21,0 69.5 722 58,6

üzemszerűen gyártott termékek

összesen 25,2 100,0 100,0 100,0

Az új elekrtr—ontikali termékek gyártása, fko—rszerűwsitő fejlle-szmése eredményezi.

hogy lényegesen kiseblb mértékű az elektronikai termékek öregedié'se, Havu'lósa a gépipar többi termékéhez képest. Az 1986-ban értékesített termék-ek közül a leg—

feljebb 3 éve gyártani kezdett fterméikek aránya az elektronikai termékek között 39,3 százalék volt. míg a gépiparban ezek aránya lényegesen kisebb, csak 227 száz—a—

lék.

11. tábla

Az elektronikai termékek értékesitése 1986-ban a gyártott termékek kora szerint

Az értékesített elektronikai termékek

" s es

Az üzemszerű gyártás kezdő éve éEtzéÉÉsitett megoszlása gépipari (százalék)

termék szóze lékúban

1980 előtt. . . . . . . . 15.6 35,8

1981 és 1983 között . . . 32,1 249

1984.. . . . . . . . . . . 282 7.3

1 985. . . . . . . . . . . . 44.6 1 3, 7

1986. . . . . . . . . . . . 54,8 18,3

üzemszerűen gyártott termékek

összesen 25,2 100,0

?. Statisztikai Szemle

(14)

578 BAN ERVINNE _ DR. DABÓCZI MAGDA

Az 1986-ban gyártani kezdett. egyéves vagy fiatalabb termékek aránya az elektronikai termékek körében 46,6 százalékot. a gépipar egé—szélben pedig 374 (szé,—

zalélkot tett (ki a 3 évnél nem idős-ebb új termékeik értékesítésében. A régebbi. 1980 előtt gyártani (kezdett termékek aránya az elektronikai termékek értékesítésében

35.8 százalék, a gépipar egészében ennél jóval nagyobb. 57.8 százalék volt 1986—

ban.

Az elektronikai termékek prototípusainalk, O-szériáinak. kísérlet—i gyártmányai- nsa'k 1986. évi értékesitése 755 misileió toriint volt. ez 55,8 százaléka a gépipar vala-

mennyi hasonló terméke értékének.

A termékcserélődvésre jellemző a vállalatoknál utoljára gyártott. elavult. a ke—

resletnek nem megfelelő gyártmányok termelésének megszüntetése. Az 1986—ban

utoljára gyártott termékek az elektronikai term-ékek értékesítésének 3.6 százalékát

tették ki. a gé—piparban ez az arány 1.2 százalék volt. Az elektronikai termékeken belül! az arány az elektronikus termékeknél 5.7 százalék, az elektrosnizáltaknál 2.2

százalék volt. Ez is jelzi. hogy az elektronikus termékekkel szembeni piaci köve—

telmények gyorsarn nőttek. csak a korszerű termékek versenyképesek.

AZ ELEKTRONIKAI TERMÉKEK EXPORTJÁNAK FEJLÖDÉSE

Az export célra értékesített elektronikai termékek értéke 1986—ban megközeli-

tette a 40 milliárd forintot. amely az értékesített gépipari termékek—nek 285 szó-

za-l—ékát képviselte.

Az exportált elektronikai gépek. berendezések értéke 1985-whöz viszonyitva fo- lyó áron 4.5 milliárd forinttal növekedett, az elektronikai gépek. berendezéseik ösz- szes értékesítésén belül azonban az export aránya csökkent. Az exportra kerücit

elektronikai gépek. berendezés—ek 58.5 százaléka elektronikus, 41,5 százaléka elekt-

roniizá—lt volt 1986uban.

Az ipari termelőberendezésekből az exportált elektronikai termékek értéke

esaiknem kétszeresére növekedett 19854höz képest. Ezen belül növekedett a 12. tálb—

lában kiemelt vala—mennyi termékcsoportnáil is. legnagyobb mértékben a híradás-

és vákuu—mtec'hnikai gépeknél és a szerelőipar gépi berendezéseirnvél.

, 12. tábla

Az elektronikai termékek exportja, 1985—1986

Az exportált elektronikai termékek aránya az

elektronikai az összes exportált Termékcsoport termékcsoportok elektronikai termékek

összes százalékában

értékesítésében

1986—ban , 1985-ben ) 1986-ban ( 1985-ben Ipari termelőberendezések. . . . 84.0 l 74,8 18.8 l i'l,0 Ebből:

szerszámgépek . 76,2 82,1 6.6 5.7

dróthúzó, feldolgozó éskábelgyór-

tó gép . . . 95.7 93.1 1,8 1.9

vákuumtechnikai gép . . . 83.7 482 1.7 0.3

szerelőipari gépi berendezés . . 98,2 79,3 2.1 1.4

könnyűipari gépek . . . 83.2 88.7 0.7 0.7

élelmiszeripari gépek . . . 76.4 93,0 0.8 0.7

Közlekedési eszközök . . . 662 87,8 6.1 8.4

(A tábla folytatása a következő oldalon,)

(15)

AZ ELEKTRONIKA! lPAR

579

(Folytatás.) Az exportált elektronikai termékek aránya az

elektronikai az összes exportált

Termékcsoport termékcsoportok elektronikai termékek

összes százalékában

értékesítésében

1986-banj19as-ben 1986—ban 1985—ben

Villamosipari termékek . . . 16.5 16,4 1.0 0.6

Híradástechnikai termékek . . . - 50,8 58,8 33,6 38.1

Orvosi gyógyászati eszközök . . . 66.8 805 3,6 4,7

Műszerek . . . 72,7 78,7 8.3 12,0

Irányítástechnikai, outomatikai és

számítástechníkoi termékek . . . 67,3 59,0 20.5 18.7

Ebből:

irányítástechnikai rendszerek ve—

zérlő és szabályozó berendezé-

sei. . . . . . . . . . . 78,7 45,4 4.8 2,9

irányítóstechnikai rendszerváltó és perifériális egységek, analóg

számítógépek . . . 80.,1 74.,2 10i1 10.9

Egyéb termékek . . . 61.1 31.5 2.6 0.4

műszerek. . . ! 60,8 63.9 945 939

Elektronikai alkatrészek . . . . l 36,9 309 5.5 6.1

Elektronikai termékek összesen . . 58,7 60,9 100,0 100,0 Az értékesített gépipari termékek

összes exportja . . . 44,9 46,1 -— —

A közlekedési eszközök értékesítéséből az elektronikai termékek aránya csak 5.7 százalék, amelynek körülbelül fele hajó és úszómű. Ebben a termélkcsoportrban az értékesített elektronikai termékek 97 százaléka exportra került.

A híradástechnikai termékek jelentik 1986-ban az összes elektronikai termék—

export több mint egyharmadát. 19854ben ez az arányszám megközelítette a 40 szá- zaléko-t.

Az elektronikai műszerek exportja 19854höz rképest mind értékében, mind aró—

nyában csökken—t. Ennek fő oka, hogy a világszerte felgyorsult termékszerkezet-kor-

szerűsítés hazánkban viszonylag lassan megy végbe. Hátráltató tényező. hogy a gyórtmány'f'ejilesztést technológiai korlátok késlelteti—k, továbbá akadályt jelente- nek az elektronilkaielem—bázis hazai választékának hiányossága—i.

Az iráinyítástechnnrikaii termékek zöme olyan részegység, amely más gépipari termékbe épül, annak automatizálását hivatott biztosítani. Ezen belül jelentösen.

1985-höz képest 88 százalékkal növekedett az irányítástechnikai vezérlő és szabá—

lyozó berendezések export értékesítése. A folyamatosan növekvő értékesítési lehe- tőségeket a beépített mfikroprocesszorokra alapozott rugalmas fejlesztések teszik lehetővé. (Lásd a 13. táblát.)

A rubelelszármolású export az összes exportált elektron-ikai termék 85 száza- léka volt 1985—ben, és ez az arány lényegében 1986—ban sem változott. A kismér- té'kű csökkenést (és így a nem rubelelszámolású export arányának csekély növe—

lését) elsősorban az elektronikai alkatrészek nem rubel'elszámolású exportjának növelése alakította. Elsősorban mikroelektronikai, valamint kisebb mértékben vá-

kuuimteahnifkaii és elektromeohaniikai alkatrészekből nőtt a nem rubelelszámolású export. (Megjegyezzük, hogy itt igen alacsony értékekről van szó.)

2.

(16)

580 BAN ERVlNNE _ DR. maoczr MAGDA '

13. tábla '

Az elektronikai termékek exportja a kivitel iránya szerint, 1985—1986.

A rubel- l A nem rubel-

elszómolósú export aránya az elektronikai termékek kivitelében az

Termékcsoport

1986. ] 1935. l 1986. l 1985. ,

évben (százalék)

Ipari termelőberendezések . . . . 83,7 79,7 ! 16,3 20,3 Ebből:

szerszóimgépek . . . 67,1 73.4 329 26.6

dróthúzó, feldolgozó és kábelgyúr—

utó gép . . . 94.11 96,1 5.6 3.9

vówkuuumtechnikai gép . . . 86,3 68,9 13,7 31.1 szerelőipari gépi berendezés A. . 96,8 100,0 3,2 -

könnyűipari gépek. . . 86,2 38,8 13.8 612

élelmiszeripari gépek . . . 95,5 100.0 4.5 —

Közlekedési eszközök. . . 92,9 92,0 7.1 8.0

Villamosipari termékek . . . 599 897 40..1 10.3 Híradástechnikai termékek . . . . 85,6 80.7 14.'4 19.3 Orvosi gyógyászati eszközök . . . 77,2 77,6 22.8 22.4

Műszerek . . . 96,6 96.5 3.4 3,5

lrónyítóstechnilaa-í. automatikai és

szómítóstechnikai termékek . . . 82,7 87,0 17.3 13.0 Ebbőh

irónyítóstechnikai rendszerek ve- zérlő és szabályozó berendezé-

sei. . . . . . . . . . . 75.,1 86.W4 24.9 13.6

irónyítóstechnikoi rendszerváltó és perifériális egységek. analóg

számítógépek . . . 86.1 84.3 13,9 15.7'

összesen. . . 84,6 84.8 15.4 152

Elektronikai alkatrészek . . . . 862 88,8 13,8 11.2 Elektronikai termékek összesen. 84,7 85,0 15.3 15,0 Gépipari termékek összesen . . 75.5 74,2 24,5 25.7

Az elektronikai termékek fő expomtérrhéikesihési helye továbbra is a rulberlel- számoló—sú piac. A ru—belelszómalósbain értékesített elektronikai termékek 59 szóza-

léka elektronikus. 41 százaléka elektronizólt volt.

Az elektronikai gépek, berendezések közül a nem ruloelelzszómoiló—sú émérkesités aránya az összes értékesítésen belül a szerszózmegépelcn-él es az irányítóstechinikai

vezérlő és szabályozó berendezéseknél növekedett jelentősen. a már említett ered—

ményes gyó rtmónyfejlesztések hatásaként.

TARGYSZÓ: Elektroniki:-elektrotechnika. Ipar.

PE3l-OME

Craven conepmm' Komnnekcnyro ouenxy pasnurus oreuecraeuuoro npouaeogcna :nexrpamroii annaparypbi " anekrpouubrx Ae'raneü !; nepuog c 1980 no 1986 ron, !: reuma uccnegyer ero Boaneücraue Ha on snenrponuaauuu mamunocrpourenbnoü np'omumneu- Hocm.

(17)

AZ ELEKTRONIKAl IPAR 581

ABTOpbl Aaior xapaxrepucmxy anem-pannon npOMblmneHHoCTH no ee nonorpacnnm.

Ycrenaanusaior, HTO :: 1980-bre l'OAbI B paMKax acero abrnycxa aneurpOHl—roü npoAyKuuu e Hauőonbmeü Mepe soapocna norm nponaaonctaa Bbiuucnmenbuoü rexumm. OAHOBpe- MeHHO caepmaanue Kanuranoanomeunü uyacrautenbnum oőpazoM aarpouyno anempon- HYIO npomumnennocrb. Lleu'rpansuan nporpamma paasm'un npousaogcraa anexrponnux netaneii u yanoa őbma yraepmAeI-ia npaamenbcraom s Aenaőpe 1981 roga. ABTOpr amor CBOAHYIO ouenxy sam-ieümux pesynuaroa, Aocmmymx .no 1986 roAa.

SUMMARY

The article gives an overall review of the development of the production of electronic eauipments and components between 1980 and 1986 in Hungary. analysing its effect upon the development of the use of electrotechnics in engineering.

The authors characterize electrotechnics by branches of production. They point out that the proportion of the output of computing technics was preponderant in the 19805 in total output of electronic industry. At the same time. the slackening of fixed capital forma- tion seriously affected electronic industry. The central development programme of electron—

ic components and spare-parts was accepted by the government in December 1981. The authors give a summary review of the important results realised up to 1986.