A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM

1987. EVI FEJLÓDESERÓL

Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény. a fő célok tekintetében a ter-

vezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete :az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el.

A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a bel-

földi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szer-

kezetében csekély változások következtek be. azok mértéke. esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban lét—

rehozott többletjövedelem túlnyomó része á—remelkedésből származott.

A rubeilelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutá—kban a nettó adósságállomány tovább

nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hié- nya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb

behozatali többletéből. részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből

adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek.

Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek. a hiány ki—

sebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az évközben megtett intézkedéseknek is.

Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volu- mene 2.5—3.0 százalékkal emelkedett. értéke— előzetes becsült adatok alapján - mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tükröző nemzeti jövede- lem 2.0—2.5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgál-

tatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett körülbelül 2 százalékkal emel—

kedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második

felében fellendülő iparcikkvásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csök-

kent. A belföldi felhasználás értéke több volt a term-elésénél. A népgazdaság be-

hozatali többlete körülbelül 6 milliárd forintot tett ki. szemben az előző évi 15 mil- liárd forinttal.

Az ágazatok és a gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciáló-

dott. A kisebb termelő és szolgáltató egységek. különösen a szövetkezetek és a ma-

gántevékenységet folytatók aktivitása a létszám és a teljesítmény alapján is az át-

lagosnál élénkebb volt.

A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazda—

sági beruházások összege 291 milliárd forint volt. folyó áron 12 százalékkal, össze-

hasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati

JELENTÉSEK 305

beruházásokra fordított összeg 18 milliárd forinttal. 14 százalékkal nőtt. A többlet-

kifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az

állami támogatás összege a finanszírozási források között csökkent. a beruházási

hítelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és a tanácsi beruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett.

A lakosság és a magánszektor beruházása körülbelül 56 milliárd forint volt, érték—

ben több. volumenben kevesebb, mint az előző évben.

Az üzembe helyezett beruházások érté—ke lassabban nőtt. mint a pénzügyi tel—

jesítés. a befejezetlen beruházások állománya nagyobb, mint 1986 végén. A nép- gazdaság álláeszköz-állománya gyarapodott. az anyagi ágakban gyorsabb ütem—

ben, mint a termelés.

A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásával segítették. A beruházásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták.

Az aktív keresők száma egy év alatt 18000 fővel. 0.4 százalékkal csökkent. és

az év végén 4867 000 fő volt. ez a népesség 459 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36000 fővel csökkent. a magánszektoré 18000 fővel nőtt.

az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5.4 százalékról 5,8 százalékra emelke- dett. Az anyagi ágakban 55000 fővel, 1.4 százalékkal kevesebben, a nem anyagi

ágakban 37 000 fővel, 3.6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén. mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és er—

dőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgo-

zók száma gyorsabb ütemben mérséklődött. mint a teljes munkaidőben foglalkoz—

tatottaké. Az építőiparban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál kö- vetkezett be, a szövetkezeteknél nőtt a foglalskoztatottak száma. A mezőgazdaság—

ban és erdőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdaságokban fo-

gyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevékenységen. mind az alaptevékenysé—

gen kívül foglalkoztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt. a szocialista szektorban csökkent, összességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a létszám növekedésének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban

dolgozók számát gyarapította. (

A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek. ugyanakkor az ország egyes körzeteiben. elsősorban az északkeleti területen. valamint a szak- képzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel.

A hatékonyság 1987-ben, több évi stagnálás után az anyagi ágakban javult.

Az élőmunka-ráfordítás csökkent. a munkatermel—ékenység mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre

jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, összességében azonban —— a ter—

melési szerkezet kedvezőtlen változása miatt -— nem javult.

A népgazdaság energiafelhasználása 2.2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az

anyagi ágak felhasználása összességében 0.7 százalékkal, a lakossági és a kom—

munális szféráé együttvéve 4.7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó ener—

giafelhasználás az anyagi ágakban 1.5—2,0 százalékkal csökkent. Az energiaforrá—

sokon belül nőtt a hazai termelés és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai. 49 százaléka import forrásból származott.

A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedé-

6 Statisztikai Szemle

sének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A jövedelemnövekménynek

— az 1986. évihez hasonlóan — körülbelül egynegyede a volumennövekedésből. há- romnegyede az árak emelkedéséből származott. A főbb jövedelemösszetevők közül a vállalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi ,shelyzete kedvezőbb volt az előző évinél.

Az 1987. évi gazdasági teliesítmények fő mutatói

Terv Tény

Mutató

az 1986. év százalékában

Bruttó hazai termék ,

termelése . . . 102.1 102.5—103

belföldi felhasználása. . . 99,8 kb. 102

Nemzeti jövedelem . . . legalább 102 102—1025

lpari bruttó termelés . . . 102—1025 103,7

Országos építési—szerelési tevékenység . . . . kb. 101 102—103

Mezőgazdasági termékek bruttó termelése . . . 104,5——105,5 98.5—99,5

Lakossági fogyasztás . . . 99,5—-1OO 102,5—-103

Egy lakosra jutó reáljövedelem . . . . 99,6 kb. 100

Szocialista szervek beruházása (milliárd forint) . 216—219 235

Lakásépítés (ezer darab). . . 60—61 572

A FÖ TERMELÖÁGAZATOK JELLEMZÖI

Az ipari termelés 3.7 százalékkal. az előző évinél gyorsabb ütemben emelke—

dett. Az állami iparvállalatok termelése 3.2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké

9.9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladóan bővült a mwagóinkisipar tevékeny—

sége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mér- sékelt volt.

Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodó egység alakult, zömmel a szövetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érdekeltségű vegyes válla-

latok száma 24—ről 59-re emelkedett. A vállalati gazdasági munkaközösségek szá—

ma tovább bővült. A kisiparosok száma ugyancsak nőtt.

Az energiatermelő és átalakító ágazatok termelése 3,8 százalékkal, az alap—

anyag-termelőké 3.1 százalékkal. a feldolgozóiparé 3.7 százalékkal nőtt. Legna-

gyobb mértékben az építőanyag-ipar és a vegyipar fokozta termelését. 6,9, illetve 6.2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően 3.8 százalékkal emel—

kedett.

Az ipari termékek exportja 5 százalékkal nőtt, elsősorban a konvertibilis elszá—

molású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis exportjukat kiváltképp a vegyipari.'

a könnyűipari. és az élelmiszeripari vállalatok növelték. A gépipar tőkés exportja

a tervezettől eltérően nem nőtt. A vegyipar devizakitermelési mutatója —- elsősor-

ban a növekvő árak következtében — javult, a gépiparé romlott. bár még igy is a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorientált ipari ágazatok között.

Az ipari értékesítésben főként az év végi felvásárlások hatására emelkedett a belföldi célú eladások aránya. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 3.6

százalékkal bővült. köztük az építőanyag-ipari termékeké 13.8 százalékkal, (: vegy-

ipariaké 8.5 százalékkal, a gépipariaké 8 százalékkal. Ebben részben a lakosság előrehozott keresletének. a gépipar esetében pedig annak is szerepe volt. hogy a konvertibilis export nehézségei miatt a vállalatok inkább a kisebb követelményt támasztó és kielégítő nyereséget biztosító belföldi piac felé fordultak. Az ipar be—

JELENTÉSEK 307

ruházási célú értékesítése 5.6 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló eladás

3.3 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi célú értékesítésének árszintje 3.7 százalékkal volt magasabb

az előző évinél. A nagy- és kiskereskedelem számára értékesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt.

Az iparban foglalkoztatottak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mértékben, 25 százalékkal csökkent. A villamosenergia-ipart és az élelmiszeripart kivéve a mérséklődés általános volt.

Az ipar energiaellátása folyamatos és megfelelő volt. Az anyagellátásban. fő- leg egyes vegyipari anyagok esetében, szinte egész évben voltak feszültségek.

A vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a terrhelésnél kissé mérsékeltebben növekvő költségekkel, az előző évinél magasabb

értékesítési árakkal és a költségvetési támogatásokkal függ össze.

Az országos építési—szerelési tevékenység volumene 2—3 százalékkal emelke- dett. Az állami építőipari vállalatok és az építőiparon kívüli szervezetek építése az előző évihez közelálló volt, az építőipari szövetkezeteké annál 30 százalékkal, a magánépítkezéseké mintegy 2 százalékkal több. Az építőipari szervezetek 1987-ben több építmény kivitelezését kezdték meg. mint 1986-ban. Az építési kereslet élén—

kült. Az építési munkákon belül a fenntartások aránya növekedett a beruházási

munkákkal szemben. A keresleti—kínálati viszonyok javulását mutatja. hogy az el—

utasított építési igények a termelési érték egy százalékát sem érték el.

1987—ben az előző évinél 17—18 százalékkal kevesebb, mintegy 57 200 lakás készült el. A lakások 13,7 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, jelentős

részben építési kölcsön igénybevételével épült fel. Az állami erőből épített lakások száma kismértékben nőtt, a magánerőből építetteké 12 500-zal csökkent az előző

évihez képest. Az év folyamán az előző évinél 50 százalékkal. 1700—zal több üdülőt

építettek.

A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezett növekedéssel szemben

— főként a kedvezőtlen időjárás miatt —- némileg elmaradt az 1986. évitől. A nő—

vénytermelés körülbelül 4 százalékkal csökkent. az állatenyésztés mintegy 1 százo—

lékkal növekedett.

1987-ben összesen 14,1 millió tonna gabona termett, közel annyi, mint az elő- ző évben. Búzából 5.7, szemes kukoricából 7.2 millió tonnát takarítottak be. A búza

termésátlaga lényegében az előző évivel megegyező, a kukoricáé alacsonyabb

volt. A kukorica-vetésterület egy részén a termés — az aszály miatt — csak siló- zással volt hasznosítható.

Cuikorrépából 4.2 millió tonnát takarítottak be. 12.4 százalékkal többet az 1986.

évinél. A répa cukortartalma az előző évinél magasabb volt. Napraforgőból 790 000

torma termett, az 1986. évi jó termésnél 8 százalékkal kevesebb. Az olajos magvak között még kis mennyiséget képviselő szójabab termésmennyisége több mint 30 százalékkal haladta meg az előző évit.

Zöldségfélékből 2 millió tonnát. az előző évinél 3.6 százalékkal többet termel- tek. A burgonyatermés 220000 tonnával. 17 százalékkal csökkent. 1987—ben 1.5 mil- lió tonna gyümölcs termett. az előző évi jó termésnél mintegy 16 százalékkal keve—

sebb. Az alma mellett körtéből, kajsziból és őszibarackből volt gyenge a termés.

Szőlőből az előző évi termésnél egynegyeddel kevesebbet, 505000 tonnát szüre- teltek. A fagykár elsősorban a magas művelésű szőlőültetvényeket sújtotta.

' A gazdaságok állatállománya 1987. december 31-én kisebb volt, mint egy év—

vel korábban. A sertésállomány 8.2 millió darabot tett ki, ami 5.4 százalékkal ke—

vesebb az év elejinél. Ezen belül az anyakocák száma 3.9 százalékkal mérséklő—

6.

dött. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3,5 százalékkal. 1.664 millió darabra csökkent. A tehénállományon belül a tejhaisznosítású fajták aránya növekedett. A

december 31-én számba vett 2.3 millió darab juh lényegében azonos az év eleji- vel.

A vágóállat-termelés több mint 3 százalékkal növekedett. és összesen 2.3 mil- lió tonnát tett ki. A vágósertés- és a vágóbaromfi-termelés emelkedett. vágómar—

háből lényegében az előző évinek megfelelő mennyiséget termeltek, míg a vágó- juh termelése csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből némileg többet.

gyapjúból az előző évivel azonos mennyiséget, tyúktojásból annál valamivel keve-

sebbet termeltek a gazdaságok. ;

A mezőgazdasági üzemek alaptevérkenységen kívüli tevékenysége mintegy 4

százalékkal bővült. így a mezőgazdasági ágazat bruttó termelése kissé meghaladta az előző évit.

Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése az előző évit megközelítő mennyi-

ségű, 6.9 millió köbméter volt. Ezen belül az iparifa és a tűzifa aránya nem válto-

zott. Erdőtelepítést és fásítást 7700 hektáron. erdőfelújítást 22 000 hektáron végez- tek.

TERMELÖ INFRASTRUKTÚRA

A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az év folyamán 6.3 százalékkal ke- vesebb árut szállítottak. mint 1986—ban. árutonnakilométer-teljesítményük 4.2 szá- zalékkal nőtt. Ezt mindenekelőtt a tengeri hajózás — elsődlegesen a behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó — nemzetközi szállításainak fokozódása tette lehetővé.

Emelkedett a teljesítmény a csővezetékes szállításban, valamint a közúti és a vá- rosi közlekedésben is, míg a vasúti közlekedésben csökkent.

A távolsági személyszállítást 876 millió alkalommal vette igénybe az utazókö- zönség. ez 1.3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az utaskilométer—telje-

sítmény némileg meghaladta az egy évvel korábbi—t. Ezen belül az autóbuszközle- kedés utoskilométer-teljesítménye mérséklődött. a vasúté kissé, a légi közlekedésé számottevően emelkedett. A helyi tömegközlekedés által szállított utasok száma 1

százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél.

Az év folyamán 70 kilométer vasútvonalat villamosítottak. A villamosított vasút—

vonalak aránya 23.9 százalékról 24.8 százalékra emelkedett. az összes vontatási teljesítménynek mintegy 60 százaléka ezekre a vonalakra jut. Az év végén korsze—

rű biztositóberendezéssel a vasútvonalak 36 százaléka rendelkezett. alig több, mint

egy évvel korábban.

Az év folyamán 140000 új személygépkocsit értékesítettek, 22 OOO-rel többet

az előző évinél. A kereslet kielégítésére. a járművek korösszetételének érdemi javí—

tására a forgalmazott mennyiség nem volt elegendő. A személygépkocsi-állomány

az év végén 1.664 millió volt. Az állomány átlagos kora meghaladta a kilenc évet.

A távbeszélő—hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése lakossági és vál-

lalati források bevonásával folytatódott. Az év folyamán 43000 új főállomárst kap-

csoltak be. ezen belül 31400-at lakásokon. Az ezer lakosra jutó lakót—állomások

száma 49.4-ről 52.4—re emelkedett. Az év végétől néhány helyen kisebb közösségek

részére lehetővé vált az európai műholdas televízióadások vétele.

1987 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 55 400 bolt és ven- déglátóhely volt. A boltok száma több, a vendéglátóhelyeké kevesebb volt. mint egy évvel korábban. A magánkiskereskedők és vendéglátók száma körülbelül 2000-

rel, mintegy 31 OOO-re nőtt. Javító—karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a

JELENTÉSEK 309

szocialista szektor 16000 hálózati egysége és a 156000 kisiparos jelentős része

végzett.

A közüzemi vízműkapacitás az előző évhez képest mintegy 3 százalékkal, a közüzemi szennyvíztisztító kapacitás 4 százalékkal növekedett. A közműves ivóvíz-

zel ellátott népesség aránya meghaladta a 86 százalékot.

A csatornázott területeken élő lakosság aránya az összlakosságon belül meg-

közelítette a 49 százalékot. Az árvízvédelmi fővédvonalak előirt méretre való ki—

építése folytatódott.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

A külkereskedelem szerepe tovább fokozódott a gazdaságban. A kivitt áruk ér—

téke 450 milliárd forint volt, 7 százalékkal több az előző évinél. A behozatal értéke 5 százalékkal nőtt, és 463 milliárd forintot ért el.

Az importkiadás 63 százalékát energia— és anyagjellegű termékek vásárlására

fordították. Ez az arány 1986-ban is hasonló volt. Az energia- és anyagimport meny- nyisége 2 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A behozatal közel 30 százalékát képviselő ipari késztermékek importjának volumene 6 százalékkal volt több az előző évinél. A mezőgazdasági—élelmiszeripari termékek importja ugyancsak 6 százalék—

kal bővült.

Az 1987. évi exportbevétel mintegy 35 százalékát az anyagjellegű termékek és

az energiahordozók értékesitése biztositotta. Kivitelük volumene mintegy 7 száza- lékkal emelkedett. Főként a kohászati és a vegyipari anyagok exportja fokozódott.

Az ipari késztermékek aránya az exportban csökkenő. 45 százalék volt. A beru- házási célú gépek exportja csak kevéssé emelkedett. A fogyasztási iparcikk kivitel 5 százalékkal fokozódott. Főleg a könnyűipari és a gépipari fogyasztási cikkek ki-

vitele nőtt. Az élelmiszer-gazdasági termékek egyötödét adták az exportbevételnek.

kivitelük mennyisége megegyezett az előző évivel.

Rubelelszámolásokban a behozatal volumene majdnem 4 százalékkal, a kivi- tel—é 2.5 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése az ipari késztermékek körében volt jelentős, energia- és anyagjellegű termékekből az egy évvel azelőttinél valami—

vel nagyobb mennyiség érkezett be. A rubelelszámolású kivitel növekedésében szin—

tén az ipari késztermékek. azon belül is a beruházási célú gépek fokozódó exportja játszott elsődleges szerepet. A behozatali és a kiviteli árak egymáshoz viszonyított változását tükröző cserearány-mutató évek óta tartó folyamatos romlása 1987-ben megállt; az előző évihez képest 3 százalékos cserearány-javulás következett be.

Nem rubelelszámolásokban a behozatal volumene 2.6 százalékkal nőtt, a ki- vitelé 5 százalékkal. Az exportnövekedés kedvezőtlen szerkezetben valósult meg. A többlet elsősorban az anyagjellegű termékeknél jelentkezett. Az ipari késztermékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele számottevően nőtt. a beruházási célú gépeké visszaesett A behozatal. a fogyasztási iparcikkek kivételével. minden árufőcsoport-

ban meghaladta az egy évvel korábbit. A behozatal az éven belül egyenetlenül

alakult, az l—lll. negyedévi csökkenést a N. negyedévben nagymértékű növekedés követte. A cserearány ebben a viszonylatban nem romlott tovább, de az előző évi

igen kedvezőtlen szinthez képest javulás sem következett be.

A külkereskedelmi egyenleg 1987-ben jelentős. bár az 1986. évinél kisebb be- hozatali többletet mutat. A nem rubele'lszáimolású forgalomban az előirányzott ak-

tívummal szemben passzívum alakult ki. Ennek összege az egy évvel korábbinál

kisebb volt: a tényleges fuvarfizetésekkel számítva 361 millió dollár. A rubelelszá—

molású forgalom 141 millió rubeles aktivummal zárult.

Az 1987. év jelentős eredményeket hozott a nemzetközi idegenforgalomban. Az év folyamán 19 millió külföldi érkezett az országba. több mint eddig bármikor. Kö—

zülűzk 12 millió volt a turista, 7 millió a kiránduló és átutazó. A turisták száma 11 százalékkal, az itt eltöltött idejük 10 százalékkal nőtt. A külföldi vendégek által

eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 14 százalékkal, a

szállodákban 19 százalékkal haladta meg az 1986. évit.

A Magyarországra érkező külföldiek 60 százaléka a rubelelszámoulású orszá—

gokból érkezett. Számuk 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A rubel- elszámolású devizabevételek 14 százalékkal nőttek. A magyar állampolgárok rubel- elszámolású országokba történő utazásainak száma 5.7 millió volt. az előző évinél

19 százalékkal több. Az ezzel öSSzefüggő devizakiadások összege hasonló arány-

ban emelkedett. A bevételek és a kiadások egyenlege. a transzferábilis rubelben ki-

fejezett aktívum megközelítette a 300 millió rubelt. *

A nem rubelelszámalású országokból beutazók száma 7.7 millió fő volt, mint-

egy egyharmaddal több az egy évvel korábbinál. Magyar állampolgárok 1,5 millió

esetben utaztak az év folyamán nem rubelelszámolású országba, valamivel töb-

ben. mint egy évvel korábban. A nem rubelelszámolású idegenforgalom bevételi többlete dollárban kifejezve mintegy 370 millió dollárt tett ki, az előző évinek majd—

nem kétszeresét.

LAKOSSÁGI J'CVEDELEM ÉS FOGYASZTAS

1987-ben a lakosság reáljövedelme az előző évi szinten maradt, a fogyasztás

- a megtakarítások mérséklődése mellett -— nőtt. A reáljövedelem szinten maradása

úgy alakult ki. hogy a nominális jövedelmek és a fogyasztói árak csaknem azonos mértékben, a tervezettnél mintegy másfél százalékponttal jobban emelkedtek. A terven felüli áremelkedés jelentős részben az év folyamán végrehajtott központi árintézkedések következménye.

A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete 1987-ben 7040 forint. a me-

zőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkere—

sete 6220 forint volt. 8, illetve 7 százalékkal több, mint 1986—ban. A munkások és * alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére körülbelül 1 százalékkal. a mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete mintegy

1,5 százalékkal csökkent.

A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves összege 162 milliárd forint volt, 9.4 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjakra 110 milliárd forintot fizettek ki.

ami 11 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt

mintegy 43 000 fővel nőtt, 1987 végén elérte a 2 380 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1987—ben 3900 forint volt. 9.6 százalékkal több mint egy évvel korábban. 1987 áprilisában a nyugdíjasok 41 százalékának 3000 forintnál kevesebb. 14 százalékának 5000 forintnál több volt a nyugdíja. A nyugdíjakat az év folyamán az áremelkedésekhez kapcsolódóan áprilisban és augusztusban emel-

ték.

Családi pótlékra 1987-ben 23 milliárd forintot fizettek ki. 7,1 százalékkal töb—

bet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma 9200-zal. a gyermekeké 31 OOO—rel csökkent. A kifizetett összeg növekedése a központi árintézkedések mi-

atti pótlékemelésből származott.

Gyermekgondozási segélyt és gyermekgondozási díjat 1987 végén 228 400 fő vett igénybe, a kifizetett összeg együttes—en 6.1 milliárd forint volt, 13 százalékkal több az előző évinél. A növekedés összefügg a gyermekgondozási díjat igénybe-

JELENTÉSEK 31 1

vevők számának emelkedésével. Egyidejűleg csökkent a gyermekgondozási segélye- zettek száma. A gyermekgondozási díjat a magasabb keresettel vagy képzettség- gel rendelkező nők egyre nagyobb mértékben veszik igénybe.

A természetbeni társadalmi jövedelmek volumene — egészségügyi. oktatási.

kulturális stb. szolgáltatások —— mintegy 2 százalékkal emelkedett.

A fogyasztói árszinvonal az év egészében 8.6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett az idényjellegű élel-

miszerek, az élvezeti. valamint a ruházkodási cikkek árszínvonala. legkevésbé a

tartós fogyasztási cikkeké.

A lakosság fogyasztása 2,5—3.0 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek

fogyasztása gyorsabban. a szolgáltatásoké csak mérsékelten nőtt. Az élelmiszer- fogyasztás volumene kismértékben emelkedett. az élvezeti cikkeké jelentősen mér—

séklődött. A ruházati fogyasztás volumene a több éve tartó csökkenés után növe-

kedett. A többi iparcikk fogyasztásánakvolumene — főleg a tartós javak számot-

tevő növekedése folytán - több mint 10 százalékkal emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás mintegy 60 szó—

zaléka származik, összehasonlító áron 5 százalékkal emelkedett. Ebben a kiemel-

kedő idegenforgalom mellett nagy szerepe volt az 1988. évi jelentős áremelések miatti elővásárlásoknak. amelyek az év második felében, különösen a IV. negyedév-

ben váltak erőteljessé. A kereskedelem a cikkcsoportok nagy részében a hirtelen növekvő keresletet nem tudta maradéktalanul kielégiteni. Az év végére a készletek

mennyiségben mintegy 13—14 százalékkal csökkentek.

A takarékbetét—állomány december 31-én 286.6 milliárd forint volt, 11,7 milli- árd forinttal több, mint egy évvel azelőtt. A betétállomány növekedése teljes egé—

szében a 14,4 milliárd forint összegű kamatjóváírásból adódott. Enélkül számolva a lakosság nagyobb összeget vett ki a takarékból. mint amennyit új betétként el- helyezetí. Egyidejűleg a kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege

az év folyamán mintegy 11 milliárd forinttal emelkedett. Emellett a lakosság kész- pénzkészlete az előző évinél lényegesen nagyobb mértékben nőtt.

NÉPESÉDÉS, EGÉSZSÉGUGY, OKTATÁS

1988. január 1-jén az ország népessége 10604 000 fő volt. 17 OOO-rel. O,2 szá-

zalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 126000 gyermek szü- letett, 2500—zal kevesebb, mint 1986—ban. Az ezer lakosra jutó élveszületések szá—

ma 11,8 volt.

Tavaly 142 OOO-en haltak meg, 4600-zal kevesebben. mint 1986-ban. Ezer la- kosra 13,4 haláleset jutott. A csecsemőhalandóság csökkenése folytatódott. Ezer élveszülött közül egy éves kora előtt 17 halt meg.

A megbetegedések közül 1987-ben is legnagyobb számban a heveny légző—

szervi betegségek fordultak elő. Az egyéb fertőző betegségek gyakorisága csök- kent. Az idült betegségek ritkábbak ugyan, de jelentőségű-k lényegesen nagyobb állandóságuk, valamint következményeik miatt. Legjelentősebbek a keringési beteg- ségek. A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága 1980 óta növekvő.

Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 49-cel, a községi fogorvosi körzetek száma 14—gyel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4.2 százalék. lényegesen nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyá—szra jutó lakosok száma 17 fővel, 1897-re csökkent.

A működő kórházi ágyak száma az év folyamán SZO-szal, 104100—ra nőtt.

Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor felújítási pénzforrások hiá-

nyában a kórházi épületek állagának megóvása teljeskörűen nem biztosítható.

Ugyanez jellemző a berendezésekre és műszerekre is. egyre nagyobb hányaduk

váli-k elavulttá. Némi előrelépést jelent azonban az általános célú, valamint a spe—

ciális — például nőgyógyászati és kardiológiai jellegű -— ultrahangos készülékek.

továbbá a számítógépes tomográfok számának növekedése.

A szociális otthoni helyek száma az év végén 39 300 volt, 750-nel több, mint

egy évvel korábban. _

A bölcsődei és az óvodai helyek száma 2.4, illetve 1 százalékkal csökkent. Az ellátottságot ez nem rontotta, mivel a megfelelő korú gyermekek száma is csök-

kent. ,

Az 1987/88. tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1317'000-en ta- nulnak, 22 OOO-rel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 872-vel bővült. A tanulók 39,8 százaléka, az előző évinél némileg kisebb hányada

napközis.

A 8. osztályt befejezők 94,8 százalék—a továbbtanul: a korábbiakhTSz hasonlóan _ fele középiskolában. fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák

nappali tagozatain 2900 fővel. a szakmunkásképző iskolákban 2000-rel többen ta—

nulnak. mint az előző tanévben. Gyarapodott az osztálytermek száma is: 194-gyel.

illetve 94-gyel. A középiskolákban tanu-lék egyötöde lakik diákotthonban. 1987-ben

53100 fő érettségizett sikeresen nappali tagozaton, 800 fővel több, mint az előző

évben.

A felsőoktatási intézményekben 99 OOO-en tanulnak. ennek kétharmada nap—

pali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos az egy évvel ozelőttivel, 9.6 százalék. A nappali tagozatos hallga-

tók 462 százaléka lakik diákotthonban. 1987—ben 24 400-an szereztek diplomát.

ebből 14 400-an nappali tagozaton.

Budapest, 1988. január 29.

KUZPONTl STATISZTlKAl HIVATAL