STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 527
A tanulmány részletesen vizsgálja az osztrák befektetők tőkejövedelmeit, kifejtve az 1985 vé- gén l,7 milliárd schilling, 1986 végén 2,0 milli- árd schilling összegű bruttó nyereség ágazati megoszlását (az iparból 647, illetve 608 millió schilling tőkejövedelem származott a vizsgált két évben). Az előző évről átvitt nyereséggel is számolva, a mérleg szerinti nyereség a vizsgált két év végén 3,2, illetve 3,8 milliárd schilling volt, ebből az újrabefektetett összegek (2,6, illet—
ve 3,2 milliárd schilling) a meghatározók. Az Ausztriába átutalt nyereség (475, illetve 410 míl- liő schilling) és az Ausztriából a veszteségfede- zethez külföldre utalt összeg (62, illetve 43 millió schilling) egyenlege pozitív, Az 1015 külföldi vállalat közül csak néhány működött veszteség—
gel, de az előző évekről 1986—ra átvitt veszteség (3,l milliárd schilling) meghaladja az előző évit (2,8 milliárd schilling), a nyereség és veszteség egyenlege 1985-ben negatív (—409 millió schil- ling), 1986-ban pozitiv (%94 millió schilling) volt. A gyáripari befektetések nagy veszteségeit (évenként — 0,8 milliárd schilling) az iparon kí—
vüli ágazatok tőkejövedelmei (0,4, illetve 09 milliárd schilling) növekvő mértékben ellensú- lyozták. A külföldi partnerek részesedéseit is hozzászámolva: az 1986 végén külföldön osztrák közvetlen beruházással működő 1015 cég névle- ges tőkéje összescn 32,5 milliárd schilling (ebből a külföldi rész 24,1 milliárd schilling) volt, tarta- lékaik értéke megközelítően 29,9 milliárd schil—
lingre nőtt (1985—ben 29,5 milliárd schilling), az előző évről átvitt nyereség stabilizálódott (2,3 milliárd schilling), az átvitt veszteség viszont 6,8 milliárd schillingre ugrott (az 1985. év végén kimutatott 3,5 milliárd schillingről), Az összes említett tényezőt egyesítő saját tőke ennek meg- felelően 57,8 milliárd schillingre csökkent (az
1985. évi 61,5 milliárd schillingről).
(Ism.: Nádudvari Zoltán)
EULER, M,:
A MAGÁNHÁZTARTÁSOK ELLÁTOTTSÁGA TARTÓS FOGYASZTASI JAVAKKAL
(Ausstattung privater Haushalte mit ausgewáhlten langlebi- gen Gebrauchsgütern im Januar 1988.) Wirtschaft und Statis—
lík. 1989. 5. sz. 307—315. p.
A cikk a Német Szövetségi Köztársaság min- tegy 50 000 magánháztartására kiterjedő repre- zentatív jövedelmi és fogyasztási adatfelvétel 1988. évi eredményeit tartalmazza. A kikérdezé- ses módszerrel végrehajtott adatgyűjtés két rész- re tagozódott: először a háztartások tartós fo—
gyasztási javakkal való ellátottságát vizsgálták az év eleji állapotnak megfelelően, másodszor az év folyamán történő új beszerzésekről gyűjtöt- tek információkat, ezek adatait később teszik közzé.
A közgazdasági és társadalomtudományi elemzések keretében már ismételten foglalkoz-
tak azzal a kérdéssel, hogy a tartós javakkal való ellátottság milyen mértékben jellemezheti az adott népesség tényleges életszínvonalát, és mennyire hasznosítható az egyes társadalmi ré- tegek helyzetének összehasonlításánál, illetve a nemzetközi összehasonlító vizsgálatoknál. A szakértők általában nem tagadják, hogy a tartós fogyasztási cikkek beszerzésére irányuló döntést számos tényező motiválhatja. A konjunkturális viszonyok alakulása mindenesetre lényeges sze—
repet játszik, mert a tartós használatra szolgáló, többnyire értékes tárgyak megszerzésében min—
dig alapvető a gazdasági, racionális szempont.
A háztartások viselkedése tehát ebben a tekin- tetben joggal hasonlítható a vállalatok beruhá- zásokkal kapcsolatos magatartásához. Bízo—
nyosra vehető ugyanakkor, hogy itt lélektani és érzelmi motívumok is jelentkezhetnek. A piacon megjelenő tartós fogyasztási javak iránti keres—
let alakulása, illetve e javak birtoklásának mér- te'ke összességében azonban mindenképpen fényt vet a ténylegesen elért életszinvonalra.
A statisztikai megfigyelés e tárgykörben szá—
mos értelmezésbeli és technikai problémával ke—
rült szembe. A tartós fogyasztási javak értékelé—
se szempontjából eleve gondot jelent például, hogy e cikkeknek általában nincs homogén jelle- gű áttekinthető piaca, és az egyes típusokra jel- lemző használati idő tartama sem állapítható meg egzakt módon. A vázolt nehézségek ellené- re a Német Szövetségi Köztársaságban már l962—l963-tól kezdve vizsgálták a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságát.
A megfigyelésre rendszerint ötévenként, a jöve- delmi és fogyasztási adatfelvételek keretében ke- rült sor. A vizsgálat katalógusból kiválasztott tartós fogyasztási javakra irányul, ide értve a közlekedési eszközöket, a hírközléssel kapcsola- tos berendezéseket, háztartási felszereléseket, továbbá a tanulásnál, szórakozásnál használt eszközöket, Kezdettől az interjúmódszert alkal—
mazták, melynek során a különböző típusokba sorolható eszközök számát, az értékesebb be—
rendezéseknél ezenkívül a beszerzés idejét és a vásárlásnál kifizetett összeget is tudakolták. A mintába a háztartásoknak legfeljebb O,3 száza—
léka került, a válaszadás minden esetben önkén- tes volt.
A felvétel programját időnként felülvizsgál—
ják, és a megfigyelt cikkek választékát korszerű—
sítik. (1988—ban például a videokamerát és a mikrohullámú sütőt is felvették a kérdezett cik—
kek jegyzékébe, egyes kevésbé lényeges felszere- lési tárgyakat viszont töröltek.)
A feldolgozás során 1988-ban három fő cso—
portot alkottak:
— közlekedési és hírközlési eszközök (személygépkocsik, mo- torkerékpárok, kerékpárok, telefonkészülékek),
— tanulással és szórakozással kapcsolatos eszközök (televizi—
ókészülékek, videorekorderek, sztereó rádiók, lemezjátszók, magnetofonok, fényképezőgépek, vetitőberendezések stb.)
háztartási felszerelések (hűtőszekrények, fagyasztóberen—
dezések, mosó— és mosogatógépek, villanygrillsütők, mikrohul- lámú készülékek, villanyvarrógépek, vasalógépek),
528 HlS/HKAI IRODALMI i—im'tait")
Az interjún alapuló felvétel rendszere nem tette lehetővé a vizsgált eszközök finomabb mi—
nöségi jellemzök szerinti megkülönböztetését Személygépkocsik esetében azonban megkér—
dezték hogy az gyári uj vagy használt antóként kerülte a haztartáshoz. A televiziókésziilékek—
nél külön csoportba sorolták a színes. valamint a fekete—fehér készülékeket. A fényképezőgé—
péknél négy összevont kategóriát határoztak meg.
A háztartások ellátottságát különféle ismér- vek szerint értékelték. Ezek közül kiemelésre érdemesek:
a háztartás nagysága (a háztartásho/ tartozó személyek száma),
a háztartás fejének társadalmi helyzete (gazdálkodó. nem mezőgazdasági önálló. közhivatalnok, egyéb szellemi foglalko- zású alkalmazott. munkás, munkanélküli. aktiv tevékenységet nem folytató személy)_
a háztartás fejének életkora.
jövedelmi viszonyok.
A tanulmány a7 1988. évi allapot bemutatása után rövid értékelést is nyújt a reprezentatív felvételek nyomán követhető fejlődésről az 1962 és l988 közötti mintegy negyedszázados idő—
szakra vonatkozóan
Az ellátottság általános szinvonala eszerint a legfontosabb kiemelt cikkeknél lényegesen javult. A személygépkocsival rendelkezö háztar—
tások aránya például 27 százalékról (ax-ra. a televízióval ellátottaké 37 százalékról (%S—res a hűtöszekrényt használóké 52 százalékról 98-ra, a mosógépet hasznalóké 34 százalékról Xo-ra emelkedett
Az ellátottság javulása mellett nivellálódási folyamat is lezajlott. 1962—ben a személygépko—
csival, telefonnal és televízióval való ellátottság mértéke erös szóródást mutatott. A különbsé- gek föleg társadalmi csoportok szerinti összeha—
sonlításbanielentkeztek élesen A legkedvezőbb helyzetben levők (a nem mezőgazdasági ónál- lók) és a leghátrányosabb helyzetűek (az aktív kereső foglalkozást nem folytatók) haztartasai között l962—ben egészen kirívó eltérések adód—
tak. 1988—ban a telefonnal és a televízióval való ellátottság tekintetében e két csoport színvonala már majdnem azonos volt (az arány mindkettö—
nél meghaladta a 90 százalékot). A gépkocsival rendelkezők aranyát illetően a különbség ugyancsak lényeges mértékben csökkent. (A leg—
jobb helyzetben lévők 1962-ben több mint nyolcszor, 1988—ban csak kétszer annyi gépko- csival rendelkeztek. mint a leghátrányosabb helyzetűek. miközben az ellátottság színvonala mindegyik csoportnál javult.)
A tanulmány rövid nemzetközi áttekintéssel zárul, mely a fontosabb tartós fogyasztási eik—
kek vonatkozásában Olaszország, Hollandiát Franciaország, Nagy—Britannia és a Német Szö- vetségi Köztársaság állományadatait hasonlítja ossze.
(lsmi : Fóti János)
HUUUH (? V..
A ('Sl' PPí—i()le(')Sl ltílvllFÖlDGÁl lllAél l:Xl*XN'/,l(')l/X
(Liguetied natural gns' ('ontinued market expansion ) Put mluum Ez'ommnxt MW 12. s/ ltfr 370 p
A esepppfolyósitott földgáz iránti érdeklődés két évvel ezelott vett lendületet és mostanában az olajipar nagy eseménye egy új eseppfolyósito üzem létrehozása Milyen mértékű a cseppfolyó- sított gáz értékesítése a vi lagkereskedelemben van—e ténylegesjelentósége? teszi fel a kérdést a szerző. Adatokkal támasztja alá feleletet.
l988—ban a világ gáztermelése 2368 milliárd köbméter volt, 4 százalékkal nagyobb, mint az előző évben; Ebben az évben a csepfolyósitott földgáz aránya a termelésben 3_l százalékot
képviselt, szemben az l980. évi 2.1 százalékos
részesedéssel.
Ugyanebben az évben a gáz összes külkeres—
kedelmi forgalma 265 milliárd köbméter volt, ami az előző évihez viszonyitva 5,l százalékos emelkedést jelent. A külkereskedelmi forgalom jelentös részben vezetékeken bonyolódik. de egyre növekszik a cseppfolyósított gáz szállítá- sának volumenei A cseppfolyósított földgáz külföldi szállítása meghaladta a 60 milliárd kob—
métert. ami 748 százalékkal több mint az elözö évit
A gazexport emelkedését átlagosan csaknem 20 százalékos árcsökkenés kisérte. Nem kivétel ez alól a cseppfolyósított földgáz ára sem A legfőbb vásárlói Japán vételi árai az. előző évhez viszonyitva 6 százalékkal, az 1981. évi csúcshoz képest pedig 45 sz zale'kkal csökkentek. Bár a cseppfolyósított földgáz ára hivatalosan a nyersanyagárak világpiaci alakulásához kap- csolódik. a piaci árak vz'iltoztatást'tra a szerzódo' felek megállapodásaiban kerül sor Még a legje—
lentősebb szállitó orszag. lndonézia legnagyobb forgalmazó cége is atmenetileg hatályon kivül helyezte a hivatalos árak használatát a szerződé- sekben megállapodott árakkal szemben.
A eseppfolyt'isitott földgáz előáll itásában a Távol Keleté a vezeto szerep Az exportált mennyiség tobb mint 40 százaléka s7árma7ik lndonéziábol csaknem l4 s ,aléka Malajziá—
ból. Brnneiból mintegy l2 sz zalékai Ezen régi—
ohoz csatlakozik Ausztrália, ahonnan l989 au—
gusztusában megérkezett az elsö szállítmány Ja—
pánba.
Indonézia tovább növeli szállitzisait Japánba.
a szerződések szerint 275 milliárd köbméterre]
évenként. emellett l990—tól a Tajvanba irányuló szállítások is emelkednek. A Dél-Koreába irá- nyuló export a jelenleginek kétszeresére nó.
Ugyancsak indonéz vállalkozás lenne a Dél—
kínai- lenget hatalmas kiterjedésű Natuna gaz- mezőinek kiaknáz' sa De a kiteimelt eneigta—
forrasgaztai talma szegényes (70 százalék körü- li), amely jelentős költségnövelő tényezö. Auszt- ráliában a cseppfolyósított földgáz termelésének tervezett kapacitása évi 8.1 milliárd köbméter
