Teleszky János dr.: A magyar állam pénzügyei a háború alatt

(1)

.' szam.

Jordan könyve sok olvasóra nem számíthat:

mégis ritka értékes, nagybeesii munka.

Varga István dr.

Teleszky jános dr.: A magyar állam pénz- ügyei a háború alatt.

Jean 'Teleszkg/z Les finances de l'Etat hong'rois pendant la gucrrc.

Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, a Carnegie alatílvány kiadványai sorában, 1927. 428 oldal Edition de PAcadémie Hongroise des Sviem'es. publica-

tions de la fondatz'on Carnegie. 1.927. 428 pages.

.RészunéJ'armi les publications de la fondo-

rion Carnegie, (: pam récemment une étude impor—

Iante (11? M. 'I'eleszky,

—(Ies Finanees: Les finances

l'Etat pendant Ia

L'intérét par le fail

pendant une grande partie de la guerre, l'auleur a été () Iu téte des finances. Merton! en lumie're.

d'une absolument objective, plusieurs fuíts inconnns jusgue—Iá et exposunt en défail tou- ies les cireonsíances importantes au point de vue

financier, Iiétude meilleures

sources pour liíiisioire űnunczére de la guerre.

ministre

() e g n err e.

Jean ancien

hongrois

hong/roís

(le l'ouvraye est accru (Im:

maniere

constitue une des

*

Azoknak a munkáknak— a sorában, melyek a

magyar állam háborús gazdálkodását vannak hi- vatva l'negvilz'igítani, kiváló hely illeti meg 'i'eleszky János terjedelmes tanulmányát. A szerző illusztris személye magában véve is elegendő hogy művére irányítsa a figyelmet, hiszen a háború na—

arra,

gyobb részében, 1917. júniusig ő volt. mint pénz-

ügyminiszter, a magyar állam pénzügyeinek fele—

lős vezetője. A mű megírására a (Zarnegie—bókealapít- vány felszolítására vállalkozott es mint könyvéhez írt előszavában mondja, igvekezett a leenasvobb tárgyilagossággal úgy kezelni az összes kérdéseket,

mintha alakulász'iban lett

volna. tűz a teljes objektivitásra való törekvés vé—

azok semmi része sem

gigvonul az egesz munkán és mint forrásmunká—

nak gazdasa'igtörténeti értékét nem csekély mérték- ben emeli.

Az egesz mü bet, meglehetösen terjedelmes fejezetre oszlik. Az első azt a pénzügyi helyzetet ismertetL melyben Magyarország a háború kitörése idején volt és beszámol azokról az aggasztó jelen—

terén Ma-

gyarországon már a háborút megelőző években is

mutatkoztak s kimutatja, hogy dacára a költség—

vetések látszólagos egyensúlyának, a deficit réme, Wekerle ener- se'gekről, melyek az allami pénzügyek

melyet a kilencvenes évek elején

gikus penzizigyi rendszabályainak sikerült kiküszö-

bölnie,ismét megjelent a magyar költségvetésben:

l913-ban—a zárszámadás szerint —— a valódi

_ 231 ;; ^{1928 '}

hiány meghaladta a negyedmilliárd koronát. Nem sokkal kevesebb tényleges hiánnyal kellett számol—

nia az 1914/1915. évi előirányzatnak mely—

nek számadatait persze halomra döntötte a háború sem,

kitörése.

A mű gerince tulajdonképen a II. és a HL fe- jezet, melyekben az állami kiadások és bevételek

háborús alakulása nyer ismertetést és itt a leg—

kimerítőbben fel van sorolva és leírva minden jel—

lemzö momentum, mely ezekkel összefügg. A zár-

számadásokból már ismeretes összegszerű kimuta-

tásokon kívül behatóan ismerteti a szerző az ál-

lami kiadások és bevételek háborús alakulásával Összefüggő összes kérdéseket, kitérve a pénz érté—

kének és vásárlóképességének alakulására is és

különösen nagy figyelmet szentel az osztrák—magyar monarchia két állama közös háborús kiadá—

sainak, 'megemlékezvén a hadvezetőségnek a háború

befejeztével kiegyenlítetleniil maradt tartozásairól,

követeléseiről és megmaradt készleteiröl. A bevéte- lek részletezése kiterjed arra is, hogy a pénz kül—

földi árfolyamértéke, illetőleg belső vásárlókepes—

sége alapján aranykoronákra, illetőleg indexkoro—

nákra átszámítva mennyi volt a háborús állami bevételeknek és kiadásoknak valódi értéke. X kö—

vetkező fejezetben az állami hitelügy van ismer—

tetve és itt különös érdeklődésre tarthat számot az a rész, mely az osztrák—magyar banknak a mo-

narehia két állama részéről való igénybevételéről

szól. A jegybank és a pénzrendszer közössége foly—

tán a két állam kormánya csak paritásosan vehe-

tett fel kölcsönt a banktól. 1916. végéig az igénybe-

vétel —- a kvóta szerint —— valóban paritásos volt, innen kezdve azonban az igénybevétel tekintetében

lényeges és a háború végéig állandóan fokozódó el—

tolódás állott be és az osztrák igénybevétel sok—

kal nagyobb volt, mint magyar részről. A háború befejeztekor Ausztria tényleg 25 milliárd koronát vett igénybe a jegybanktól, Magyarország ellenben csak 99 milliárd koronát, holott a kvóta szerint

Magyarországra 143 milliárd korona esett volna.

Ausztria tehát Magyarország rovására fokozottabb

mértékben rontotta a közös pénz értékét.

Kimerítoen ismerteti ezután a szerző a hábo-

rús adópolitikát és egy fejezetet szentel a baború—

nak a pénzpiacra gyakorolt hatásának is.

'l'eleszky munkáia mindenképen nagy nyere—

sége e téren gazdagnak éppen nem nevezheto gaz—

dasági irodalmunknak és nemcsak a szakember fogja értékes forrásműként felhasználni, hanem

érdekesen csoportosított adataival és tömör. tárgyi—

lagos stílusával a nagyközönség széles rétegei szá-

Teleszky János dr.: A magyar állam pénzügyei a háború alatt

Teleszky jános dr.: A magyar állam pénz- ügyei a háború alatt.

Jean 'Teleszkg/z Les finances de l'Etat hong'rois pendant la gucrrc.

.RészunéJ'armi les publications de la fondo-

(le l'ouvraye est accru (Im:

Azoknak a munkáknak— a sorában, melyek a

gyobb részében, 1917. júniusig ő volt. mint pénz-

azok semmi része sem

gyarországon már a háborút megelőző években is

bölnie,ismét megjelent a magyar költségvetésben:

_ 231 ;; ^{1928 '}

kitörése.

háborús alakulása nyer ismertetést és itt a leg—

számadásokból már ismeretes összegszerű kimuta-

lami kiadások és bevételek háborús alakulásával Összefüggő összes kérdéseket, kitérve a pénz érté—

kének és vásárlóképességének alakulására is és

sainak, 'megemlékezvén a hadvezetőségnek a háború

követeléseiről és megmaradt készleteiröl. A bevéte- lek részletezése kiterjed arra is, hogy a pénz kül—

narehia két állama részéről való igénybevételéről

tett fel kölcsönt a banktól. 1916. végéig az igénybe-

lényeges és a háború végéig állandóan fokozódó el—

tolódás állott be és az osztrák igénybevétel sok—

Magyarországra 143 milliárd korona esett volna.

mértékben rontotta a közös pénz értékét.

rús adópolitikát és egy fejezetet szentel a baború—

nak a pénzpiacra gyakorolt hatásának is.

'l'eleszky munkáia mindenképen nagy nyere—

dasági irodalmunknak és nemcsak a szakember fogja értékes forrásműként felhasználni, hanem

mára is az érdekes olvasmány vonzóerejével bír.

Sz. Gy. dr.

Teleszky János dr.: A magyar állam pénzügyei a háború alatt

Teleszky jános dr.: A magyar állam pénz- ügyei a háború alatt.

Jean 'Teleszkg/z Les finances de l'Etat hong'rois pendant la gucrrc.

.RészunéJ'armi les publications de la fondo-

(le l'ouvraye est accru (Im:

Azoknak a munkáknak— a sorában, melyek a

gyobb részében, 1917. júniusig ő volt. mint pénz-

azok semmi része sem

gyarországon már a háborút megelőző években is

bölnie,ismét megjelent a magyar költségvetésben:

_ 231 ;; 1928 '

kitörése.

háborús alakulása nyer ismertetést és itt a leg—

számadásokból már ismeretes összegszerű kimuta-

lami kiadások és bevételek háborús alakulásával Összefüggő összes kérdéseket, kitérve a pénz érté—

kének és vásárlóképességének alakulására is és

sainak, 'megemlékezvén a hadvezetőségnek a háború

követeléseiről és megmaradt készleteiröl. A bevéte- lek részletezése kiterjed arra is, hogy a pénz kül—

narehia két állama részéről való igénybevételéről

tett fel kölcsönt a banktól. 1916. végéig az igénybe-

lényeges és a háború végéig állandóan fokozódó el—

tolódás állott be és az osztrák igénybevétel sok—

Magyarországra 143 milliárd korona esett volna.

mértékben rontotta a közös pénz értékét.

rús adópolitikát és egy fejezetet szentel a baború—

nak a pénzpiacra gyakorolt hatásának is.

'l'eleszky munkáia mindenképen nagy nyere—

dasági irodalmunknak és nemcsak a szakember fogja értékes forrásműként felhasználni, hanem

mára is az érdekes olvasmány vonzóerejével bír.

Sz. Gy. dr.

_ 231 ;; ^{1928 '}