Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

1. szám.

elsőrangú gazdaság—statisztikai t'orrásinunkz'ívz'r avat—

ják a könyvet.

Nem banalítás, ha úttörőnek és hézagpótló—

nak minősítjük a német birodalmi statisztikai hi.

vatal munkáját s örömmel kell üdvözölnünk azt a tervet is, hogy a további évek anyaga

pótkötetekben kerül közlésre.

évenkint

__57__ ₁₉₂₉

A könyvnek, amelyhez Wagemann Ernő dr.;

a németbirodalmi statisztikai hivatal elnöke írt előszót, szerkesztési munkáját a hivatalnak Nathan

Ottó dr. vezetése alatt álló külföldi gazdaság-sta—

tisztikai osztálya végezte, a nemet konjunktúra- kutató intézet segédletével.

E. I). dr.

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.

Commission hongroise pour la űzation des valeurs de statistigue commerciale.

Szakosztályülések. — Séances de sections.

A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Ertékmeg—

állapító Bizottság XVII. szakosztálya 1928 110—

vember hó 14-én tartotta ülését Hüttl Frigyes szakosztályelnök elnöklete alatt, Az ülésen meg—

jelentek : Kemény Béla, alsómáiyásfalví Manya—

sovszlcy, Zsolnay Tibor, újlaki Müller Pál dr.

tagok, Chmura László és Félix Aladár szak—

értők. A szakosztály az üveg- és ugyagipar termékei, optikai üvegek és műfogak egységértékének a meg- állapításával foglalkozott. Hüttl Frigyes szakosztály—

elnök az 1927. év termelési, forgalmi és árviszo—

nyairól a következőkben nyujtott tájékoztatást: Az 1927. évben hazai iparunk termelési képessége ál- talában és említésre méltóan nem fokozódott. Az árak általában stabilak voltak, az árhullámzások pedig oly csekélyek, hogy azok statisztikai szem- pontból fontossággal nem bírnak. Öblös és tömör iivegeikkek gyártásánál hazai iparunk eredménye- sen veheti fel a versenvt a külfölddel szemben.

minthogy hazai gyáraink minőségileg teljesen kifo- gástalan öblösüveget gyártanak. Rendelésekkel el vannak látva, úgyhogy átlag 2 havi szállítási határ—

időt kötnek ki. Hazai gyáraink iizemkibővítése ál- tal ebben a cikkben behozatalunk csökkenthető. A tűzálló és saválló téglák 1927. évi behozatalának feltűnő nagy emelkedése összefüggésben van azzal, hogy több olyan gyárat létesíttettek, vagy bővítet—

tek ki, melyeknek üzemében ilyen téglákra szükség van. Szomorú tény az, hogy legjobb tűzálló anya- gaink egyike, a poltári, megszállt területen van. De egy megfelelő helyen létesített gyár eredményesen vehetné fel a versenyt a külföldi gyártmánnyal.

Többszínű agyag fal- és padozatburkoló lapokban az 1927. évi behozatal az 1926. évi behozatalnak háromszorosa. Ajánlatos volna, hogy erre hivatott körök ezzel behatóbban foglalkozzanak, mert érde.

mes volna kideríteni azt, hogy miert oly nagy a

behozatal csempékben és kályharészekben akkor, amikor például a pécsi Zsolnay gyár kályhagyártási

osztályának üzemét csökkenteni kellett. A porcel- láncikkek behozatala 4.900 ni.-máZsával, vagyis ke—

rek BODo—kal emelkedett. Ez részben a nagyobb köz—

szükségletre vezethető vissza, mert az 1927. évi élén—

kebb házépítés által számos fiatal házastárs saját lakáshoz jutott és így e cikket is beszerezhette, másrészt pedig a kereskedők raktárai is a SZüksé- gesnél nagyobb mértékben megteltek. Bizonyítja ezt az is, hogy az 1928. év első 9 hónapjában a be- hozatal már nem volt nagyobb, mint az 1927. év ugyanazon időszakáé. A hazai termelés ezen téte—

lek eikkeiben igen csekély volt és 1927-ben sem emelkedett. A hazai porcellánipar megteremtése, a vállakozónak legalább egyelőre anyagi hasznot nem biztosítana, de mindezek dacára a hazai porcellán—

ipart is azok figyelmébe ajánljuk, kik iparunk fej- lesztésén fáradoznak. Hazánkban munkaalkalomra van szükség és különösen a porcellángyártás, mely minőség tekintetében az agyagipar első fokán áll, fokozott munkaalkalmat nyujthatna nemcsak kép—

zett munkásnak, de a középosztály egy szerényebb részének is, mely nehezen talál elhelyezést. A szak—

osztály ezek után áttért az e szakosztályba tartozó áruk egységértékeinek megállapítására.

A Bizottság VI. szakosztálya 1928 november hó 15-én tartotta ülését Vida Jenő szakosztálvelnők elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek: Beretvás Hugó, szinóbányaí Krámer Tivadar, Lippmann Fri- gyes dr., Seenger Béla, Székely Kornél, Weisinger György. Záraí Samu tagok és Gruber György szak—

értő. A szakosztály az ásványok, a cement- és kő—

ipar termékei egységértékeinek megállapításával foglalkozott.

A XXIII. szakosztály 1928 november lk)—en tar- totta ülését Kertész János szakosztályelnök elnök- lete alatt. Az ülésen megjelentek Castiglione Hen-

rik, Dworák Ferenc Albert, galgóci Heleés Alfréd, Láng Ernő, Schunda Károly és Szabadi Adolf ta—

gok, Bakos Mór, Félix Aladár, Herpy Arnold és

1. szám.

...53__

1929

Lipp Ernő szakértők. A szakosztály a műszerek, hangszerek, órák, nemesfémek, ércpénz és más ér- tékek, a nemesfém feldolgozás termékei; drága- és féldrágakövek és ezekből készült áruk, gomb, tű, olló, zsebkés, fésűáruk, stb., dlszműáruk, játéksze- rek, stb., fényképészeti papiros és üveglemez és film egységértékeinek a megállapításával foglalkozott. A szakosztály körébe tartozó áruk 1927. évi terme- lési, forgalmi és árviszonyairól szóló jelentést a szakosztály elnöke terjesztette elő.

A szakosztály körébe tartozó áruk termelési vi—

szonyai nagyjában az 1926. évi kedvezőtlen terme- lési viszonyoknak feleltek meg. Nagyobbarányú fej- lődés nyomai egyik termelési ágban sem tapasztal- hatók. Az általános gazdasági helyzet árnyoldalai különösen a szakosztály árucikkeinél érvényesültek,

amelyek túlnyomó része a termelésben nem mutatta azt az emelkedést, amely a javuló tendencia foly—

tán remélhető lett volna. A magyar termelés a szak- osztály körébe tartozó árucikkeknek egy részénél örvendetes fejlődést mutat, így játék-, bőr-, ezüst- és

ékszeripar, stb. Az aranyáruk, ékszerek forgalma az

1927. évben lényeges emelkedést mutat. Ezen beho—

zatalí többlet azonban nem a nagyobb luxus, a vá-

sárlóerő javulásának a jele, hanem a hitel széles el- terjedésében, a raktárak növekedésében leli ma—

gyarázatát.

A nemzetközi drágakőkereskedelem kezdi ismét felkeresni a magyar piacot, bár ennek hatása kiinn—

tatásainkban csak akkor lesz megtalálható, ha vám—

és adóviszonyaink alkalmazkodnak majd a nem- zetközi viszonylatokhoz. Aranyneműekben hazai iparunk örvendetesen fejlődik és ha tőkeszegény—

sége nem korlátozná, úgy könnyen ki tudná szorí- tani a hosszú és nagy hitelt nyujtó német versenyt.

Ezüstáruban csak különleges fényűzést szol- gáló áru kerül behozatalra, mert belföldi ezüstipa- runk mindenkép megállja a helyét. A tényleges szük—

ségletnek megfelelően emelkedett az órák behoza—

tala és örvendetes, hogy a behozott áru minősége is javult, mert a silány árut néhány közismert jó márka mindjobban kiszorítja.

Fali- és ébresztőórákban az üzlet élénk volt, kü—

lönösen a vidék szükséglete fokozódik, sajnos, ezen cikkben teljesen a német világtrustnek vagyunk ki- szolgáltatva.

Hangszerekben behozatalunk főképen azért fo- kozódott, mert a külföldi cégek a magyarországi hírlapokban leközölt hirdetésekkel a közönséget köz- vetlen vásárlásra hívják fel. Ez a magyar hangszer- készítőket és a kereskedőket súlyosan megkárosítja, úgy a termelésben, mint a kivitelben hátráltatja és

ha komolyan nem védekezünk ellene, tönkre is te-

szi. Kivitelünk az elszakított területekre pang, mert a cimbalom, tárogató és egyéb hangszerek beenge—

dését (irredenta cél elleni védekezéshőll hátráltat- ják és a vásárlók kedvét teljesen elveszik. Már a

mult évi jelentés is hangsúlyozta, hogy kormá—

nyunknak ezirányban sürgősen intézkedni kellene és lehetővé tenni azt, hogy az elszakított területen élő magyarok is hozzájuthassanak az általuk kivánt hangszerekhez. Kivitelünk csak az Amerikai Egyesült Államokba, Nagy—Britanniába, Francia— és Olasz-r

országba van, holott ha az elszakított területekre

a szállítás lehetséges volna, a magyar ipar és az üzleti élet biztos fellendülését jelentené.

Az esztendő konjunkturális változását a rendkí—

vül nehéz helyzetben lévő ernyőipar is megérezte. A luxusadót úgy napernyőkre. mint selvemanvagokra és műselyemernyőkre meg kellene szüntetni. Luxus—

adóköteles árut eladni szinte lehetetlen. az ernyő- szakma ezáltal elvesztette tavaszi idényét és rászo- rult az országban csak szórványosan jelentkező esős időszakokra. melvekből magát fenntartani nem bírja. Sérelmes, hogy a japán papír strandernvő nem a másféle ernyőkre (pamuternyőkre) darabon—

kint megállapított vámot fizeti, hanem csak a papír—

áru vámját. Ez tetemesen alacsonyabb s ezáltal nem is luxusadóköteles. Ez a strandernyő gyártását lehe—

tetlenné teszi. mely eddig még bizonyos forgalom—

többletet jelentett az iparnak. A nversanvagoknál üdvös volna a vám leszállítására gondolni. mert a jelenlegi vám csak elégtelen védelmet nyujt.

A norinbergi díszmű- és játékszakmára nézve az 1926. év második felének javuló tendenciája folyta- tődntt az 1927. évben is. Noha a vásárló közönség felvevőkénessége még mindig nem érte el a béke-

beli nívót, az 1926. évvel szemben határozott tavu—

lás volt észlelhető. Az év második felében Cseh-§zlo—

vákiával kötött tarifaszerződés két iránvban érez—

tette hatását. Az envik a behozatali mennyiségek és értékek emelkedése, a másik több iparcikk árának mérséklése volt. Mindkét körülmény hozzájárult a forgalom növekedéséhez. Sajnos, mindez nem volt

elegendő, hogv a szakmát súlvos helvzetéből kive—

zesse, amit eléggé megmutat az a tény, hogy az év vége felé a fizetésképtelenségek száma újból emel—

kedett. A gazdasági válság folyamán olyan cégek is elbuktak. amelvek nem a konjunkturális üzletalapt—

tások közé tartoznak, hanem amelyeknek gyökerei a háborút jóval megelőző időkre nyúlnak vissza. A közszolgáltatások súlyos volta, a forgalmi és fény- űzési adóknak nyomasztó terhe nehéz feladat elé állítják a kereskedelmet. Az áraknak kiélesedett versenye folytán bekövetkezett lemorzsolódása, a részletfizetésre való eladások, kihitelezett összegek elvesztése, mind olyan jelenségek, melyek csupán egy erőszakolt eszközökkel dolgozó kereskedelmi élet testén találhatnak kedvező talajra. Szakmánk ipari helyzete sem mutat kedvező— képet. Az arány—

szám készárnkban kb. 75% belföldi és csupán 25%

külföldi behozatalt mutat. Hogyha ezzel szemben külkereskedelmi mérlegünk deficitje mégis nagy emelkedésről számol be, úgy az főleg kiviteli for-

] szám. — 59 —— 1929

galmunk csökkenésével magyarázható. Behozata- legjelentősebb mütrágyafajt, — a szuperfoszfátot tunk kész áruban állandó csökkenést mutat, míg a említjük. A szuperfoszfátfogyasztás lényegesen.

nyersanyagok és félgyártmányok behozatala állan- dóan emelkedik. Ez az emelkedés pedig mindaddig fog fokozódni, amíg olyan iparágak kedvezménye- zése és erőltetése marad az iparfejlesztési programm homlokterében, amelyeknek nyersanyagai és egyéb gyártási előfeltételei az országban nem teremnek és nem lelhetők fel.

A mozgófényképipart érintő tételek közül a

nyersfilm és mozifilm forgalma a legjelentékenyebb.

A nyersfilmek forgalmi mennyisége évről évre nő- vekszik. A növekedésnek több oka van, mégpedig:

a magyar filmhíradó az elmult évben hetenkint

csak 7 példányban jelent meg, a tárgyalt évben már 13 példányban, ami önmagában véve 6—7 ni.-má- zsás behozatali növekedést von maga után. A film—

tulajdonosok a valamirevaló filmből is legalább két kópiát hozatnak. az értékesekből 3—4 kópiát. Mi—

után így több felirati anyagra volt szükség, ez is növelte behozatalunkat. Reklámfilm céljaira is több nyersfilmet hozattunk a tárgyalt évben, végül mi-

után a mozifilmek importja is növekedett, ennek is természetes következménye a feliratok készítésére

szolgáló nyersfilmek behozatalának növekedése Ár- ban nincs jelentős változás. A mozifilmek importja

nemcsak mennyiségileg, de értékben is növekedett.

A guantumbeli többlet legfőbb okát már fentebb említettük. Az értékemelkedés nemcsak a licencdíjak növekedésében jelentkezik, hanem a tárgyalt évben több értékesebb filmet is hoztak az országba. A kó- piák ára szempontjából lényeges változás nem volt.

A szakosztály ezután az egységértékek megállapítá—

sára tért át.

A VII. szakosztály 1928 november hó 16-án tar- totta ülc'sét Szávoszt Zoltán szakosztályelnök elnök—

lete alatt. Az ülésen megjelentek: Dáni Nándor, Deutsch Sándor, Fürst Márton, Gruber János, Halmi Gyula, Müller József, Rudas Gyula, Rózsa Károly és Wolf Emil dr. tagok, Helvey Elek és Iványi La- jos szakértők. A szakosztály a savak, alkáliák, sók, cseppfolyósított gázok; mesterséges trágyák, fino—

mított vegyi készítmények s azok nyersanyagai, kősó. csontszén egységértékeinek a megállapításá—

val foglalkozott. A szakosztály elnöke jelentést tett a _VII. szakosztály körébe tartozó áruk 1927. évi ter- melési. forgalmi és árviszonvairól.

Az 1927. év folyamán a belföldi kereslet 25%—os növekedése folytán úgy a behozatal. mint pedig a belföldi termelés megfelelően emelkedett. Különö—

sen az elmult év utolsó negyedéig javultak örven- detes módon a termelési viszonyok. míg az év vé—

gén, ősztől kezdődőleg határozott visszaesés állott be, mely főképen a fogyasztás csökkenésében nyert kifejezést.

A vegyészeti nagyiparhan először a műtrágya—

ipar jön tekintetbe, amelynél, mint hazánkban a

emelkedett, sőt a békebeli nívót is elérte, de a ma- gyar ipar ebben a fogyasztásban _ jóllehet a föld—

mívelésügyi minisztérium mütrágyaakciója erősen hozzájárult a fogyasztás fokozódásához —— csak egy hányaddal részesült, miután a csekély vámyédelem folytán nagymennyiségű sznperfoszfát jött be az or—

szágba s így a hazai ipar termelőképességének csak mintegy 55%-áig volt kihasználható. A nitrogén—

trágyák belföldi kereslete szintén lényegesen emel—

kedett, különösen a mésznitrogéné, amelyből háromo szorannyi érekzett be az országba, mint az előző évben. A vérlisztböl elég számottevő kivitelünk volt, úgyszintén a csontdarából és csontlisztből is. A csontkészletek csökkenése folytán azonban csontt'el- dolgozóiparunk —— ideértve az enyvet is —— terme—

lése és kivitele visszaesést mutat. A kálitrágyák be—

hozatala már lassúbb tempóban emelkedett.

A rézgálietermelés és fogyasztás örvendetesen

emelkedett és a behozatal csökkent, de exportra a

környező államok erős vámvédelme miatt nem gon- dolhattunk. Örvendetes, hogy a szénkénegbehoza—

tal is lényegesen csökkent.

A növényvédőszerek gyártása általában emel—

kedett és bár erős importtal kellett számolnunk,

mégis módunkban volt elég tekintélyes mennyiséget exportálni. A sósav— és glaubersótermelés stagnált és ezen iparág alig egyharmadát tudta termelőké—

pességének kihasználni. Kénsavból és salétromsav- ból tekintélyes mennyiséget importáltak, az előbbit teljesen felesleges módon. Ecetsavbehozatalunk elég jelentékeny volt. mely azonban ecetsavtermelésünk megkezdése folytán előreláthatólag csökkenni fog.

A kisebbjelentőségű ipari nyersanyagokat használt savakból, melyek legnagyobb részét importáljuk, a behozatal számottevően emelkedett. A hamuzsír ter- melése növekedett, kivitelünk azonban mennyiségi—

leg csökkent. A kalciumkarbidgyártás és behozatal növekedett, úgyszintén a vámcsökkentés folytán a folyékony vízüveg behozatala is. A cseppfolyós am—

móniatermelés hanyatlott a külföldi erős verseny következtében; ugyanez a helyzet a szalmiákszesz—

nél is. A cseppfolyós és sűrített gázipartermelés (oxigén, szénsav) emelkedett, a szénsavból azonban jelentékeny import is volt.

A gyógyszervegyészeti ipar helyzete és termelő—

viszonyai az előző évvel szemben javultak, ameny- nyiben a belföldi termelés és fogyasztás növekedett és kivitelünk is számottevő volt. A szakosztály kö- rébe tartozó segédanyagok és cikkek legtöbbjénél erősen érezhető volt a külföldi verseny, tekintetbe—

véve azonban azt, hogy a behozatal jó részét a ter-

meléshez szükséges nyersanyagok tették ki, az el- mult évben úgy a termelést, mint pedig az értékesí- tést illetőleg a haladás kétségtelen jelei

koztak.

mutat-

1. szám.

——60—— ₁₉₂₉

A Bizottság VIII. szakosztálya 1928 november hó 22-én tartotta ülését Ferentzy József dr. szakosz—

tályelnök elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek:

Bien Ernő, Horváth Jenő, Krassó Fülöp és Noseda

Kálmán dr. tagok. A szakosztály a zsírok, olajok, viaszok és ezek termékei, mindennemű olajpogácsa, .ásványolajok egységértékeinek a megállapításával foglalkozott. Krassó Fülöp a VIII. osztályhoz tar—

tozó zsírok, olajok és viaszok piacának helyzetéről az 1927. évben a következőket jelentette:

Az állati és növényi zsírok és olajok piaca az elmult esztendő első felében általában nyugodtnak volt mondható. Az előző év végén bekövetkezett árlanyhulást januárban egy lassú, fokozatos árszi- lárdulás követte, ami fökepen a növényi zsírok pia- cán némi élénkséget idézett elő. A szükségletek fe—

dezése után azonban az árak stagnáltak s az év má—

sodik hónapjának végén már kisebb árlemorzsoló—

dások voltak észlelhetők. Március hónapban a földi—

dióólaj került az érdeklődés homlokterébe, amely cikkben a rossz termési hirek következtében élén—

kebb kereslet indult meg, ami természetesen nem maradt hatás nélkül az árra. A földidióolaj csak- hamar áremelkedésre tett szert, amit az év köze—

péig sikerült is megtartania. Április hónapban élén- kebb kereslet indult meg a többi zsírokban is az árak megszilárdulása mellett, számottevő áremel—

kedést azonban csak a lenolaj ért el. A piac élénk-

se'ge nem volt hosszú, májusban a vételkedv is

alábbhagyott s a piac minden érdeklődésnélküli, üzlettelen volt egészen augusztus második feléig. A teljes üzlettelenség lerontotta a földidióolaj és len—

olaj eddig elért árnyereségét is, úgyhogy július vé-

gére már lényegesen olcsóbban kínálták. Augusztus második felében a feldolgozóipar mélyen leszállí—

tott árak mellett kezdhette fedezni nyersanyagkész- letének kiegészítését s az élénkebb üzleti tevékeny- ségbe belekapcsolódott a spekuláció is. Napról napra emelkedtek a zsírárak is s az elmult félesz- tendő hosszabb—rövidebb ideig tartó üzlettelenségét viharos hossz váltotta fel. A piac favoritja a faggyú volt, mely régen nem látott árat ért el rövid idő alatt, de nem maradt mögötte áremelkedésben a pálmamagolaj sem, amely eddig elhanyagolva fe- küdt a piacon és bár október végén a piac újból ellanyhult, e két cikk árnyereségét megtartotta az év végéig.

A viaszok piacán is üzlettelenséggel kezdődött az 1927. év 5 az árak még további árveszteséget szenvedtek az európai piacokon felhalmozott nagy készletek és a gyenge érdeklődés következtében.

Április hónapban ugyan a termelőhelyek magasabb árigényeket jelentettek be, a feldolgozóipar azonban továbbra is tartózkodó maradt. Szeptemberben a raktárkészletek fogytával először a méhviaszban mutatkozott némi érdeklődés, ami az árak foko- zódó javulását eredményezte. Utána a earnauba- viasz is szilárd irányzatot mutatott, majd pedig át—

terjedt az áremelkedés a japán és egyéb viaszokra.

Az árak szilárdulása állandósult egészen az év vé- géig. A bizottság ezek után az egyes áruk egyseg- értékeínek í'eliilvizsgálására tért át.

A bizottság elnöksége részéről az üléseken Far-

kas János dr. alelnök vett részt; előadó Sibelka—

Perleberg Arthur dr. min. s.-t'ogahnazó volt.

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Nemzetközi Statisztikai Intézet. —— Institut International de Statistz'gm.

Tagválasztás. —— Electíon de membres.

La deuxiéme et derniérc périodei) de (*élection de membres de 1928————1929 á Illnslíiut International de Slatislígue syest termiue'e (uz milieu de janvier 1929.

Les résultats en ont été communigués aux membres par le circulaire du 16 janvicr 1929 de M.

Methorst, sec-retain: général. Sur 175 membres honoraíres el titulaires, 134 ont envoyé leur bulle—

tin de vote jusglfau délai [ímé (15 janvíer 1929) ci Lu Haye, au siége permanent de Illnstitul. Le nombre des candidats a été de 45, dont 25 ont obtenir en cette (lerníére tour la majorité absolue nécessaire.

1) Pour les résultats de la premiere période de I'élection, voir Revue Hongroise de Stalistioue. VI"

mmée (1928), page 1044.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1928/29. évi tagválasztásának második, befejező periódusa 1) 1929 január közepén záródott le. A választás ered- ményét 1929 január 16vi körlevelével hozta Methorsl főtitkár a tagok tudomására. Ezúttal a tagválasz- tásban az Intézet 175 tiszteletbeli és rendes tagja közül 134 vett részt s küldte be szavazatát a ki—

jelölt időpontig (1929 január 15.) az Intézet állandó székhelyére, Hágába. A megválasztható jelöltek száma 45 volt, akik közül ez alkalommal 25—en nyerték el a választás e zárószakaszában megkívánt

abszolút többséget. ;

1) A választás első periódusának eredményeit 1. Magyar Statisztikai Szemle VI. évf. (1928) 1044.

oldal.