MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre
2011. június
2
12. hét
Szövetkezetek az élelmiszergazdaságban
Fertő Imre
Irodalom
• Szabó G. Gábor (2002):A szövetkezeti vertikális integráció fejlődése az élelmiszer- gazdaságban. Közgazdasági Szemle, 49 (3) 235–251.
• Szabó G. Gábor (2005):A szövetkezeti identitás felfogás – egy dinamikus eszköz a szövetkezetek fejlődésének gazdasági nézőpontú elemzésére. Közgazdasági Szemle, 52 (1) 81–92.
• Kispál-Vitai Zsuzsa (2006): Gondolatok a szövetkezetelmélet fejlődéséről.
Közgazdasági Szemle, 53 (1) 69–84.
Szövetkezetek az élelmiszergazdaságban
• Mi a szövetkezet?
• Milyen fontosak a szövetkezetek az élelmiszergazdaságban?
• Különböző módon működnek-e a szövetkezetek a hagyományos vállalatokhoz képest?
– Elméleti szempontok – Empirikus szempontok
• A szövetkezetek előtt álló kihívások és válaszok
3
Mi a szövetkezet?
• International Co-operative Alliance (ICA): „A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül.”
• Barton: „A szövetkezet egy olyan vállalkozási forma, melynek igénybe vevői egyben tulajdonosai is annak és egyben igazgatják is azt, valamint a haszonból az igénybevétel alapján részesednek.”
Miért tanulmányozzuk a szövetkezeti alapelveket?
• Jobban megértsük a szövetkezetek egyedi és alapvető természetét
• A szövetkezetek működésének vezérfonala
• Jobban megértsük a különböző szövetkezeti törvények alapjait
Szövetkezeti alapelvek 1.
• ICA
– Önkéntes és nyílt tagság – Demokratikus tagi ellenőrzés – A tagok gazdasági részvétele – Autonómia és függetlenség
4 – Oktatás, képzés és információ
– Szövetkezetek közötti együttműködés – Közösségi felelősség
Szövetkezeti alapelvek 2.
• USDA
– Használó–tulajdonos-elv
• A személyek akik tulajdonosai és finanszírozói a szövetkezetnek azok, akik használják a szövetkezetet
– Használó–ellenőrző-elv
• Azok ellenőrzik a szövetkezetet, akik használják – Használó–haszon-elv
• A szövetkezet haszna azok között oszlik meg, akik használják
Szövetkezeti alapelvek 3.
• Tradicionális központi alapelvek
• Demokratikus tagi ellenőrzés
– A döntések egy tag egy szavazat elvén alapuló szavazásokon nyugszanak
• A többlet visszajuttatása a tagoknak
– Nettó jövedelmet elosztják a tagok között a költségek alapján vagy a használat arányában
• Korlátozott kamatozású szövetkezeti részjegyek – A saját tőke osztaléka korlátozott
5
A szövetkezeti tagság feltételei
• Mezőgazdasági termelő vagy más szövetkezeti tagság
• Saját tőke biztosítása (saját tőke => a tulajdonosoktól)
• Légy vásárló (aktív részvétel)
A tag felelősségei/kötelezettségei
• A szövetkezet támogatása
• Saját tőke biztosítása
• Légy tájékozott
• Tagként a kockázat vállalása
A szövetkezet duális céljai
A tulajdonos kettős érdekeit szolgálják:
• Beruházó (a beruházás jövedelme)
• Vevő (szolgáltatások és a használat jövedelme)
A szövetkezetek típusai 1.
• A funkciók alapján – Marketing – Termelő
6 – Szolgáltató
• Működési terület alapján
– helyi – helyi közösségtől a szomszédos megyékig – Regionális – régióhoz tartozó egységek
– Országos – Nemzetközi
A szövetkezetek típusai 2.
• Szervezeti jellemzők alapján – Régiók közötti
• Tagok = más régiókból – Federális
• Farmerek = helyi tagság
• Helyiek = regionális tagság – Központi
• Farmerek = regionális tagság
• Helyi vállalkozások regionális hatókörrel
7
8
Miért vannak szövetkezetek?
• Gazdasági szükségletek
• A piacoktól való egyre nagyobb függés (output és input oldalon)
• Jobb árak (szint vagy kockázat)
– Növekvő verseny (vagy a piaci erőfölény ellensúlyozása) – Saját termék fejlesztése (vagy más profitszint elérése) – Mérethozadékból származó előnyök kihasználása
• Jobb szolgáltatások
Különböző módon működnek-e a szövetkezetek?
• Elméleti szempontok – Maradék elv:
• Verseny ösztönző hatás
• Menedzsment kontroll
• A tőke és a horizont probléma megjelenése – A szövetkezek képesek-e túlságosan emelni az árakat?
• Empirikus szempontok
– Miért van a szövetkezetnek jövedelme?
• Túlszámlázás vagy alulfizetés, mert a költségek nem ismertek
• A szövetkezet képes a költség fölötti piaci árakat megtámadni
9
Új generációs szövetkezetek
• A fókusz a hozzáadott értéken van a marketingben
• Elfogadható és transzferálható szállítási jogok
• Saját tőke biztosításának a szükséglete
• Meghatározott (zárt) tagság
• A marketing megállapodások, nem teljesítés esetében erős büntetés mellett
A hagyományos és az új mezőgazdaság összehasonlítása
• Új mezőgazdaság
– Differenciált termékek, tárgyalások, szerződések – Specializáció, a termelés
fázisai elkülönülnek – Rendszerszemlélet,
egymással összekapcsolódó termelési láncok
– Kapcsolati kockázat:
élelmiszerbiztonság és egészség
– A kontrol fő forrása az információ
• Hagyományos mezőgazdaság – Piacok: nyílt piacok
– Farmerek sok tevékenységgel foglalkoznak
– A termelési láncok függetlenek egymástól
– Ár és termelési kockázat – Monopol árképzés miatti
aggodalom
– A kontrol fő forrása a pénz és vagyon
10
Hagyományos mezőgazdaság és szövetkezet
• Hagyományos mezőgazdaság – Piacok: nyílt piacok
– Farmerek sok tevékenységgel foglalkoznak
– A termelési láncok függetlenek egymástól
– Ár és termelési kockázat
– Monopol árképzés miatti aggodalom
– A kontrol fő forrása a pénz és vagyon
• Hagyományos szövetkezet
– Tagság termékének értékesítése
– Többcélú szövetkezet diverzifikált tagság szolgálatában
– A szövetkezet a farmok köré koncentrálódik
– Az állami támogatások fő támogatói
– Piaci ellensúlyozó erő – Beruházás a fizikai tőkébe
11
Új mezőgazdaság és szövetkezet
• Új mezőgazdaság
– Differenciált termékek, tárgyalások, szerződések
– Specializáció, a termelés fázisai elkülönülnek
– Rendszerszemlélet, egymással
összekapcsolódó termelési láncok
– Kapcsolati kockázat:
élelmiszerbiztonság és egészség
– A kontrol fő forrása az információ
• Új szövetkezet
– Szerződéses kapcsolat a tagokkal
– Nagyobb specializáció, fókusz a rés termékeken
– Segítség a farmereknek
• Kapcsolódni a hálózatokhoz
• Elkerülni a kapcsolati kockázatokat
• Az információ- szolgáltatásban és felhasználásban
12
Összefoglalás
• A szövetkezet mint hibrid intézményi forma – különbség a vállalati formáktól
• Stabil jelentőség az élelmiszergazdaságban
• Új kihívások a szövetkezek előtt – Növekedési korlátok – Nemzetköziesedés
– Új generációs szövetkezetek
