STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÖ
1263
és 1947 között összesen 142 ilyen típusú ösz- szeírást hajtottak végre.
Az erőforrások gyors összeírásának mintá- jára az ilyen típusú összeirásokat, amelyeket a rövid program, a távirati úton való adatto- vábbítás és a központosított feldolgozás jel-
lemzett, bevezették az ipar, a mezőgazda-
ság, a szállítás stb. területén is. így meg—
szervezték például a hadiipari termelés. az anyagi—műszaki ellátás sürgős folyamatos statisztikáját. Rövidítették (: mezőgazdaság állapotára és erőforrásaira vonatkozó ada- tok gyűjtésének és feldolgozásának határ- időit. bevezették a szállítás területén a gör- dülőállomány sürgős összeírását, a szállítási tervek teljesítésének napi, ötnapi, dekád és
havi számbavételét, a kereskedelem terüle-
tén a lakosság élelmiszer- és iparcikkellátá- sának folyamatos megfigyelését. Számos sür—
gős feladatot kaptak a népességstatisztiku- sok is: megállapították a népesség számát körzetek szerint, megoszlását nemek és élet- kor szerint, a munkaképes korú népesség számát, előrebecslést készítettek a népesség számának és összetételének változására a háború utáni években stb. Széles körben al—
kalmazták a gyors összeírásokat a munka- ügyi statisztikában is.
A felszabadult körzetekben azonnal (rö- vid idő olatt) megállapították a népesség számát, a megmaradt anyagi erőforrásokat és felmérték az ellenség által okozott károk
nagyságát.
A nemzeti vagyon közvetlen megsemmisi—
téséből és kirablásából származó vesztesé- gek 679 milliárd rubelt tettek ki. Ehhez hoz- zá kell adni a háborús költségeket. továbbá a háború miatt elmaradt jövedelmeket (mint veszteségeket), amelyek 1 trillió 890 milliárd rubelt tesznek ki, A legnagyobb veszteséget azonban természetesen a 20 millió szovjet ember elpusztulása jelenti.
A szerző kegyelettel emlékezik meg azok- ról a statisztikusokról, akik a központi appa- rátusból a frontra kerültek és ott hősi halált haltak. Méltatja az állami statisztika szerve- zésében a háború éveiben nagy érdemeket szerzett V. N. Sztarovszkii, a Hivatal akkori elnöke és munkatársai tevékenységét,
A győzelem óta eltelt években az ország gazdasági és társadalmi fejlődésével együtt tökéletesedett a statisztika. növekedett sze- repe az államigazgatásban és a tervezés- ben. A párt és a kormány számos intézke- dést hozott a statisztika továbbfejlesztése ér- dekében. Az 1950-es évek végén az állami statisztikai szerveknél központosították az iparvállalatok és építkezések. valamint a mezőgazdaság és néhány más ágazat be- számolójelentéseinek begyűjtését és feldol- gozását. Megszüntettéka párhuzamos szám- bavételt és egyszerűsítették a statisztikai be- számoltatást. A statisztikai munka fejlődésé—
ben nagy szerepe van az elektronikus számi- tógépek alkalmazásának. Az 1970-es évek—
ben nagy előrehaladást hozott e téren az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének
(ASZGSZ) megvalósítása.
A modern számítástechnika széles körű al- kalmazása hatással volt a statisztikai mód- szerek, a mutatószám-rendszer tökéletesíté—
sére. Elősegítette új területek (például komp- lex célprogramok) statisztikai vizsgálatát.
Az állami statisztika nagy figyelmet fordít az agráriparí komplexumok fejlődését, az élelmiszerprogram teljesítését, a közszükség- leti cikkek gyártását, a szolgáltatások terje—
dését jellemző statisztikai mutatószám-rend- szer kidolgozására és tökéletesítésére.
A társadalmi termelés, az ágazatközi és területek közötti kapcsolatok bővülésével, bo- nyolultságának fokozódásával növekszik a mérlegmunkák szerepe és jelentősége. Fo—
kozni kell a mérlegadatok közgazdasági elemzésének szinvonalát és széles körben al- kalmazni kell a tudományos gazdaságmate- matikai és statisztikai kutatási módszereket
— hangsúlyozza a szerző.
Az SZKP és a szovjet kormány az utóbbi időben számos intézkedést tett a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésére, az irányi- tási formák és módszerek javítására. Az ál- lami statisztikai szervek megszervezték e nagyielentőségű gazdasági kísérlet megvaló- sításának folyamatos megfigyelését, a nyert adatok elemzését.
(Ism.: Gyulay Ferenc)
'GAZ DASÁG STATlSZTl KA
AZ IPARI TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK STATISZTIKAI—KÓZGAZDASÁGI VIZSGALATA Sztatisztiko—ékonomicseszkoe iszszledovanie éf—
fektivnaszti promüslennogo proizvodsztva. Predprija—
tie, otraszl', rajon.) Leningrád. 1983. lzd. Leninv gradszkogo Universziteta. 165 p.
A könyv, melyet P. lu. Oktiabr'szkogo pro—
fesszor szerkesztett. többéves elméleti és gyakorlati kutatás eredményeit adja közre,
elsősorban a leningrádi egyetem kollektívá- jának munkájára, de egyúttal valamennyi fontosnak ítélt — 1982-ig kiadott — szovjet szakirodalomra is alapozva. A könyv beveze- tője hangsúlyozza, hogy a hatékonyság vizs- gálata régóta, de főként a hatvanas évektől fontos feladata a közgazdaságtudományi ku- tatásoknak, ennek ellenére valamilyen vég- legesnek tekinthető, lezárt elméletet s a
1264 STATISZTIKAI lRODALMl FiGYELÖ
gyakorlati számítások—elemzések kellően —ü, hytékonvsőg mérését szolgáló konzisztens részletes módszereit még nem sikerült a mumtoswm'rendsze"
Szovjetunióban kidolgozni. Legkevésbé való- sult meg a területi szintű hatékonyság elmé- letének. mérési metodikájának kutatása.
A könyv összeállítói azt a célt tartották szem előtt, hogy rendszerelméleti módon dolgozzák ki s foglalják össze az ipar gaz- dasági hatékonysága mérésének és elemzé- sének metodikáját, különféle (vállalati, ága- zati, összipari és területi) szinten. Arra töre- kedtek, hogy a gyakorlatban jól használható módszereket mutassanak be. Különös gondot fordítottak a szintetikus és a parciális muta- tók összefüggő rendszerének s a hatékony- ság fő tényezőinek vizsgálatára, mindezek kapcsolatainak feltárására — mégpedig olyan szempontból is, hogy a hatékonyság alakulása hogyan befolyásolja a termékkí- bocsátást. ügyeltek arra. hogy az ajánlott számítások és elemzések statisztikailag meg- alapozottak legyenek, ezért a meglevő szov—
jet beszámolórendszert vették figyelembe.
128 ipari vállalat és egyesülés 1980-ig ter—
jedő adatait dolgozták fel, ezenkívül az 1977. évi szovjet ágazati kapcsolatok mérle- géből szerzett információkat is. Az 1980. évi ,,zárós" miatt nem vehették figyelembe a későbbi fontos metodikai változásokat (főleg a normatív és a tényleges nettó termelés vállalati szintű mérését). de a szerzők véle- ménye szerint a mondanivaló lényegét, a ja- vasolt módszerek alkalmazhatóságát ez nem
befolyásolja kedvezőtlenül.
A könyv négy fejezetre tagolódik, közülük az első elméleti, a többi kifejezetten gyakor—
lati jellegű. A könyvben három melléklet is található; az 1. számú a szovjet szakemberek által javasolt 150 szintetikusmutató-variánst mutatja be. a többi a lő összefüggéseket áb—
rázolja matematikai formában és diagramok segítségével.
A szerzők a következők szerint fogalmaz- zák meg a gazdasági hatékonyságot: ..A társadalmi termelés gazdasági hatékonysága az összes -— élő és holt munka — ráfordítás hatékonyságát fejezi ki, ezt a kategóriát te—
hát a társadalmi munkaráfordítások haté- konyságaként (termelékenységeként) kell ér-
telmezni."
A hatékonyság mérésével kapcsolatban kü- lönböző szakírókkal is vitába szállva, a könyv az alábbi fontosabb kérdésekre tér ki:
-- a ,.megelőlegezett" (az előző fázisokban fel- használt) és a közvetlenül "elfogyasztott" források
—-ráforditások közötti különbség;
— a hatékonyság általánosítható farmulája (:
marxi elmélet alapján, miszerint a hatékonyság az eredmény és a ráfordítások viszonya;
——a termelés intenzifikálása és a hatékonyság közötti összefüggések:
—— a hatékonyság tőkés és szocialista értelmezése közötti alapvető különbség;
-—— eltérések a hatékonyság Szintenkénti (vállalati.
ágazati, ipari, népgazdasági) értelmezésében;
—változatlan és folyó árak alkalmazása.
A vállalati szintű hatékonyság vizsgálatát a könyv a következő fázisok (lépcsők) szerint
javasolja:
—a hatékonyság szintetikus mutatójának kiszó- mítása a vállalat egészére. a vizsgált időpontra:
— az eredmény és a termelő ráfordítások struk—
túrájának vizsgálata az adott időpontban;
-— a parciális mutatók kiszámítása és hatásuk felmérése a szintetikus vállalati mutatóra (megha-
tározott időpontban);
—a parciális mutatók tényezőinek kiválasztása és minőségi elemzése, statikusan:
—- a szintetikus és a parciális mutatók dinamiká- jának (változásának) mérése;
—- a parciális mutatókra dinamikus faktoranalizis elvégzése. a változás hatása a szintetikus mutatók
időbeni alakulására;
— a hatékonyság változásának hatása a termék—
kibocsátásra :
—a főbb termékek termelése hatékonyságának (és hatékonyságuk változásának) elemzése:
— a vállalat egységei (üzemei) szintjén végzett hatékonysági vizsgálat. az üzemek hatékonysági szinvonalának összehasonlitása:
— a vállalati hatékonysági az ágazati átlaggal.
mutató összevetése
A szerzők felsorolják azokat a vállalati je—
lentéseket, amelyekből a számítások alap- adatai nyerhetők. Kitérnek a számbavételi problémákra s ezek megoldására is.
Ezután -— egy kiválasztott vállalat 1975-—
1980. évi adatai alapján — számszerűen vég- zik el és mutatják be mindazokat a fázison- kénti vizsgálatokat, elemzéseket, amelyek szükségességét vázolták.
A szerzői kollektíva hangsúlyozza, hogyaz ágazati szintű hatékonyság tanulmányozása azonos elveken alapul, mint vállalati szin- ten. Vannak azonban eltérő sajátosságok is.
közülük a legfőbb: az ágazat hatékonysá- ga s ennek változása nemcsak az egyes vál- lalatok hatékonyságától, hanem az ágazat struktúrájátál (ennek változásától) is függ.
A kísérletnek is újszerűnek tekinthető ku—
tatás keretében a szerzők egy szovjet terü- let (rajon) két részének (egyenként 26, illet- ve 25 íparvállalat) hatékonyságát vetették össze főként statikusan (1980. évi adatok alapján), részben 1980/1979 viszonyításban.
Bemutatják a területi hatékonysági mutatók javasolt számítási módját ágazatonként.
(ism.: Lacfalvi József)
PETER, A. van:
MOTRÁGYÁK MAXlMÁLlS HOZAMÚ RENDSZEREKBEN
(Fertilizers in maximum yield systems.) 9th World Fertilizer Congress. Abstract of the Papers, Buda-
pest 1984. Akadémiai Kiadó 24 p.)
Gyorsan növekvő népességű világunkban egyes országokban egyre jobban fenyeget az élelmiszerhiány. következésképpen minden
