Frisch, R.: Makroökonómiai döntési modellek

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE És MÓDSZERTANA

FRISCH, R,:

MAKROÖKONÓMIAI DÖNTÉSI MODELLEK (Macroeconomic Decision Models.) United Nations Conference on the Application of :Science and Technology for the Benefit of the

;Less Developed Areas, 1962.

A gazdaságilag gyengén fejlett orszá- gok kérdéseivel foglalkozó múlt évi ENSZ konferencián Ragnar Frisch vázolta ter-

vezési célokra is felhasználható optimali- tzálási modelljét. Véleménye szerint az eddig erre a' célra alkalmazott modellek

vagy túlságosan egyszerűek voltak -- mint a megtakarítási hajlandóságra és a tőkeegyütthatóra alapított modellek ——

és nem tették lehetővé a különböző be-

ruházási tervek összes hatásainak vizs—

fgálatát, vagy — mint az input-output

táblák —— statikus jellegűek, nem veszik figyelembe egyrészt a helyettesítési hatá-

sokat, másrészt a különböző beruházási

'tervváltozatok elfogadásának hatását a végső keresletekre. Ezért Frisch szerint

olyan döntési modellt kell kidolgozni,

"amelyben számos, a kormány által ellen—

őrizhető és meghatározható paramétert

explicit módon kell szerepeltetni.

Szerző a következő tézisekben foglalja

"össze a gyengén fejlett országok fejlesz—

tésének kérdéseiről alkotott véleményét és optimalizálási modelljét.

1. Az ilyen országok előtt álló prob—

lémák igen bonyolultak. Számos feladat

áll előttük: munkaalkalmat kell terem—

teni, emelni kell az életszínvonalat; en—

nek érdekében kénytelenek a legkülön—

bözőbb vállalkozásokba fogni: tökéletesí—

tik a mezőgazdaságot, ugyanakkor fej- lesztik a nehézipart és a villamosenergia—

termelést stb. Mindez sok pénz elkölté- sével jár, ezért egyrészt inflációs nyomás lép fel, másrészt csökkennek a deviza- tartalékok. Az egyik probléma megoldása

mindig újabb problémákat teremt.

2. A gyengén fejlett országok számára

nincs végzetesebb, mint ha politikai vagy gazdasági megkötöttséggel járó külföldi

kölcsönöket kapnak. Nem nevezhetjük

segítségnek a profitszerzési célú külföldi tőkeberuházásokat sem. Csak a meg- kötöttség nélkül, igen kedvező feltételek—

kel nyújtott segélyek és kölcsönök jelen-

tenek valóban segítséget. ,

3. A tervezési modellnek dinamikus—

nak kell lennie, világosan mea kell kü- lönböztetni a már eldöntött és a még el- döntendő kérdéseket. Minden évben új ötéves vagy hétéves tervet kell kidob gozni, ebben az elmúlt évben eldöntött,

kérdéseket már adottaknak kell tekin-

teni és figyelembe venni az esetleg meg—

változott preferenciákat. Ezt a módszert

mozgó tervezésnek nevezhetjük. _ 4. A modell operatív legyen, vagyis expliciten szerepeltesse a kormányzat ál—

tal eldönthető és irányítható paraméte—

reket. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az árak szabályozása nem elegendő a népgazdaságnak a kívánt helyzet felé való

irányításához.

5. Egyes döntések (például egy villa—

moserőmű építése) a tervidőszakon túl is hatást gyakorolnak, ezt azonban a mo?

dellben ilyen formában nem lehet figye—-

lembe venni; ezt a ,,csonkítást" a pre—

ferencia—függvény megfelelő megfogalm-

zásával kell kiegyenlíteni.

6. Szét kell választani a kiválasztási problémát —-— itt a matematikai progra—

mozás nyújt nagy segítséget — és a

megvalósítási problémát, amely institu-

cionális, adminisztratív és pénzügyi intéz—

kedések meghozatalát igényli.

7. A preferencia—függvényt népgazdasági méretekben is ki lehet dolgozni. Ehhez a felelős politikusok és az elemzési szak—

emberek együttműködése szükséges.

8. A preferencia—függvényen kívül a

modellben a programozási feladatoknak megfelelően korlátozó feltételek szerepel—

nek. Ilyen lehet az egyes ágazatok ter—

melésének szükséges alsó és lehetséges felső határa.

9. Több beruházási tervmegoldást kell

végigvezetni a modellen, annak megálla-

pítására, hogy a rendelkezésre álló járu—

;STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

765

lékos eszközöket melyik irányban a leg- célszerűbb felhasználni.

10. Frisch modelljében feloldja az input-output tábla azon feltételezését, hogy az együtthatók állandók, helyette—

sítési lehetőség nincs. Ennek érdekében ,,gyűrűket" szerepeltet a modellben; ezek kifejezik, hogy az egyes ágazatok termé—

kei milyen arányban helyettesíthetik egymást.

11. Az egyes beruházási változatok ter- vének leírásához szükséges adatok: a) a terv megvalósításához szükséges ráfordí—

tások nagysága és időbeni eloszlása, b) a ráfordításokat kifejező együtthatók,

"c) a megvalósított beruházásoknak a ter—

melési kapacitásokra gyakorolt hatását kifejező együtthatók, éspedig szintén az időbeni megoszlás figyelembevételével,

d) a beruházások infra-hatása, vagyis a

beruházásoknak a modell együtthatóinak változására gyakorolt hatását figyelembe vevő együttható.

12. Az országos tervezés nem hagyhatja figyelmen kívül a regionális nézőpontot.

Az országos terv kidolgozásában az egyik legfontosabb kérdés az ipartelepítés és a közlekedési hálózat optimális fejlesztése.

Ez viszont olyan kérdéseket vet fel, mint

társadalmi rétegeződés, lakásproblémák,

üzletközpontok, ingázás stb. Szerző sze—

rint helytelen, ha a helyi szervek dolgoz—

nak ki saját elgondolásaik szerint terve—

ket, és a felsőbb szervek koordinálják azokat. Ellenkezőleg: meglehetősen pon-

tosan megszabott kereteket kell előírni, és ezeket kell a részletes regionális, sőt

"vállalati tervekkel kitölteni.

(Ism.: Andorka Rudolf)

KÖZGAZDASÁGl-STATISZTI KA! SZÓTÁR (Dictionar statistic-economic.) Ed.: M. Biji.

Bucuresti. 1962. Directia Centrala de Statistica.

488 p.

Romániában a felszabadulás után a gyakorlati és elméleti statisztika hatal—

mas fejlődésen ment át. Az ország ösz—

szes vállalatainál és intézményeinél, a minisztériumokban és a népi tanácsoknál kiterjedt statisztikai munka folyik. A statisztika nélkülözhetetlenné vált mind a népgazdasági tervek teljesítésének

mérésénél, mind a fejlődés ütemét fokozó

belső tartalékok feltárásánál. A statisz—

tikai adatokat egyre szélesebb körben

használják fel tudományos vizsgálatoknál

is, valamint a gazdasági és kulturális fej—

lődés törvényszerűségeinek általánosításé-

nál, Nagylétszámú apparátus foglalkozik statisztikai adatok gyűjtésével, feldolgo—

'zásával, értékelésével és elemzésével. így

7 Statisztikai Szemle

elkerülhetetlenül szükségessé vált a sta-

tisztikai módszereknek és a statisztikai

mutatók gazdasági tartalmának tisztázása és egységesítése. Mint legfontosabb célt éppen ezt tűzte maga elé a most meg—

jelent ,,Közgazdasági—statisztikai szótár".

A szótár több mint 2000 olyan általános

statisztikai, matematikai, közgazdasági és

ágazati statisztikai fogalmat tartalmaz, amelyeknek ismerete a legkülönbözőbb területeken működő és az igen változatos képzettséggel rendelkező statisztikai mun—

kával foglalkozók számára munkájuk el—

Végzésénél nélkülözhetetlen.

A szótár igen értékes vonása, hogy a statisztikai definíciók mellett, olyan köz- gazdasági alapfogalmakat is közöl, ame—

lyek a statisztikai mutatók belső tartal—

mát vannak hivatva tisztázni. Ebben a vonatkozásban úttörő a mű nemcsak a román statisztikai irodalom területén, ha—

nem nemzetközi vonatkozásban is.

A ,,Közgazdasági—statisztikai szótár"

szél-eskörű kollektíva 1959—ben elkezdett munkájának eredménye. Összeállításában majdnem 170 közgazdász, matematikus és statisztikus vett részt. A szerkesztést és a koordináló munkát a Központi Sta—

tisztikai Hivatal Tudomány0s Módszer—

tani Bizottsága végezte M. Bijinek, a Hi—

vatal elnökének irányításával.

A szótár a teljes anyagot 27 fejezetben tárgyalja, a statisztikai ágak sorrendjé—

nek megfelelően. Az első és egyúttal a

legterjedelmesebb rész az ,,Általános sta—

tisztika", az utolsó fejezet pedig a statisz—

tikai nyilvántartás és feldolgozás gépesí- tését tárgyalja. A fejezeteken belül a fo—

galmak nem betűrendi sorrendben, hanem logikai összefüggéseik szerint következ- nek.

A szótár igen szerencsésen oldotta meg az ilyen jellegű művek fő nehézségét, az átfedés problémáját. A különböző fejeze—

tek közös vonatkozású fogalmait, külön—

álló részben csoportosították. Ennek következtében, ha egy statisztikai ág fogalmairól teljes képet akarunk kapni, akkor az összefoglaló fejezet idevonatkozó

részeit is tanulmányozni kell.

A fogalmak definícióit a szigorú tudo—

mányosság, a marxista—leninista politikai

gazdaságtan elveinek megfelelően adják

meg és ahol szükséges, hivatkoznak a

helytelen polgári statisztikai elméletekre

is.

Az egyes fejezetek anyagának kiválasz- tásánál gondosan ügyeltek arra, hogy a

statisztikában leggyakrabban előforduló

minden fogalmat vagy eljárást kellő terjedelemben tárgyalják, nem hagyva ki azonban a legújabb és legmodernebb ——