Gergelyi, K. – Kolek, J. – Sujan, I.: Komplex előrejelzések a szocialista gazdaságban

1116 STATISZTlKAl lRODALMl' FIGYELÓ

b) a SUSE (Systeme unifíé de statistigues d'entre—

prises), a vállaiatok egységesített statisztikai rend—

szere.

' A vállalatokkal kapcsolatban három prob—

lémakör kutatása folyik: az első a strukturális elemzések köre (munkanélküliség, foglalkoz-- tatottság, az egységek koncentrációja); a második valamely fix vállalati minta longitu—

dinális megfigyelése (azonos vizsgálatok foly—

nak a mezőgazdasági szektorban is), a vál.

lalatok magatartásának vizsgálata. amely még további részkutatásokattoglal magában, s végül a vállalati statisztika minőségének emelése, amit a SIRENE alkalmazása remél—

hetőleg elő tog segíteni.

A fent említett rendszerek mellett Francia- országban továbbra is fennmaradnak az egyes ágazatok. szervek saját szakterületi adatbankjai, gépi nyilvántartásai.

3. A földrajzi egységek azonosítási rend—

szerel:

a) az ún. FlNATO. egy országos topográfiai fila.

ami magában foglalja az összes helység és utca le—

írását (ez a file még nem teljes, mert egyelőre csak az 5000 lakásnál nagyobb helységeket tartalmazza), b) még fejlesztés alatt van a kataszteri telkek ko- ordinátáit és leíró elemeit tartalmazó topometriai file, a FlTO. és ehhez kapcsolódik majd a SlOLE elneve- zésű elektronikus lokolizációs rendszer; a FlNATO-file- lol összehangolva fog működni a városi földrajzi re- giszter, az RGU.

A szerzők részletesen bemutatják a különféle megoldások előnyeit és hátránnya- it, konkrét adatokkal alátámaszt—Ja az eddigi tapasztalatokat. Rámutatnak (: statisztikai adatok minősége emelésének lehetőségeire és

a fejlődés belátható irányaira.

(Ism.: Szomor Kornélne')

GAZDASÁGSTATISZTlKA

GERGELYI, K. —— KOLEK. ! — SUJA'N. l.:

KOMPLEX ELÖREJELZÉSEK A SZOCIALlSTA GAZDASÁGBAN

(Komplexné prognozy v socialistickom hospodár—

stve.) Bratislava. 1973. Alfa. 234 p.

A könyv az ENSZ Fejlesztési Program ke- retében Pozsonyban működő Számi'ió—Kuta—

tóközpont (Vyskumne' Vypoőtové Stredis—

ko. Program OSN) munkatársainak a nép—

gazdasági előrejelzés és az ökonometriai mo- dellezés területén végzett munkájáról ad be- számolót. Ennek kapcsán egy ökonometriai modell kidolgozását, jellemzőit, becslési mód—

szereit és a becslés eredményeit ismerteti, majd a modell segitségével végzett előrejel- zés módszeréről és eredményéről tájékoztat.

A kiadvány korszerű és szakszerű előadás—

ban sok módszertani kérdés tárgyalására is

kitér. úgyhogy egyben az ökonometriai modellezés hasznos kézikönyvének is bizo—

nyul.

A szerzők kutatásaik, tanulmányaik előz—

ményeit részletesen ismertetik a Il. fejezetben.

Az indíttatást egyrészt az ökonometria és az ökonometriai modellek fejlődése és elterje- dése, (: matematikai statisztikai kutatások csehszlovákiai előrehaladása, és nem utolsó- sorban az ökonometriai modelleknek egyes szocialista országokban való fejlődése szol- gáltatta. A szerzők ebben a vőnatkozásban kiemelik, hogy a magyar Központi Statisztikai Hivatal Ókonometriai Laboratóriumával való kapcsolatuk .,... nemcsak munkanyagok cse- réjére és szabályszerű konzultációkra korlá—

tozódott, hanem nagyon is konkrét formát öltött a csehszlovák—magyar közös ökonomet—

riai modell kidolgozásában és számszerűsíté- sében." (33. old.) A könyv éppen ezt a kö—

zösen kidolgozott ökonometriai modellt, il—

letve annak a csehszlovák népgazdaság adat-

bázisán becsült eredményeit. ezek közgazda—

sági értékelését, endogén változóinak előre—

jelzését mutatja be, (A modellről bővebben lásd: Hulyák Katalin —— dr. Nyáry Zsigmond:

Magyar—csehszlovák ökonometriai modell.

Statisztikai Szem/e. 1971. évi 3. sz. 227—246.

old.)

A komplex ökonometriai modellek fogal—

mával, jellemzőivel, jelentőségével a mű l.

fejezete foglalkozik. Magát a fogalmat a szerzők úgy határozzák meg, mint sztochasza tikus egyenletek és identitások szimultán rendszerét, amelyek —— az újratermelési folya—

mat egyes fázisaiban —— a makroökonómiai nagyságok között fennálló legfontosabb ösz—

s7efüggéseket leírják. A ll. fejezet jó össze—

foglalásban mutatia be az ökonometriai mo—

dellek fejlődését külföldön és Csehszlovákiá- ban, különös tekintettel a szocialista orszá- gokra. Részletesen ismerteti — tudományos munkahelyek szerint — az ökonometriai ku—

tatások jelenlegi állását és további irányait Csehszlovákiában. Különös figyelmet érdemel a 2,6. tejezetrész, amely a komplex előrejel- zési modellek helyét és feladatát jelöli ki az egységes statisztikai információerendszer (lntegrovany Statisticky lnformácny System), az ún. lSlS keretein belül

A modell specifikációját. az egyes exogén és endogén változók meghatározását, az egyenletrendszer leírását (1 ill. és a IV. feje- zet tartalmazza, A modell 12 egyenletből áll összesen 25 makroökonómiai változóvaL A modell termelési, fogyasztási. munkaerő— és külkereskedelmi összefüggéseket határoz meg

1950—1968. évi idősorok alapján.

A paraméterbecslés módszerét, eredmé- nyeit, valamint az ennek alapján végzett spe—

cifikációs elemzést az V. és a Vl. fejezet tár- gyalja. A modell paramétereit először a leg—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 1117

kisebb négyzetek klasszikus módszerével be- csülték, s a becslés eredményeit standard mutatószámokkal vizsgálták. Ebben a fejezet- ben a vizsgálat eszközei között a multikolli- nearitás és az autokorreláció tesztjei is sze—

repelnek. A paramétereket a legkisebb négy—

zetek kétfokozatú módszerével is megbecsül-

ték, s a becslési eredményeket összehasonlí—

tották a klasszikus módszerrel kapott para- méterek értékével. Az összehasonlítósra olyan módszert dolgoztak ki, amely a megfelelő mutatószámok (a paraméterek előjelének alakulása. a paraméter statisztikai szignifi- kanciája, a többszörös korrelációs együttha—

tó, a multikollinearitás és az autokorreláció mutatóinak értéke) alapján készített pont- rendszer segítségével teszi lehetővé az össze- hasonlítást különböző becslési módszerek vagy modellek között. A számadatok jól mu- tatták a kétfokozatú módszer pontosabb, tor- zitatlan becslési eredményeit.

A VII. fejezet számol be mindazokról a vál- toztatásokról, amelyeket a szerzők az eredeti specifikáción azokban az egyenletekben esz- közöltek, amelyek a verifikációs kritériumokat a kétfokozatú módszerrel végzett szimultán becslés esetében sem elégítették ki (az első differenciák regressziója, a trendváltozók al- kalmazása, a ,,stepwise regression" módsze- re). Mindezek alapján a szerzők számszerű eredményeikben is részletesen bemutatják az egyes variánsokat és az egyenletrendszer végső megfogalmazását. Ez végül is a kez- deti specifikációhoz képest viszonylag csekély változást jelent. A VIII. fejezet ennek a végső változatnak a kétfokozatú módszerrel becsült paramétereit és teszteredményeit foglalja ösz- sze, majd közgazdaságilag is értékeli a struk-

turális paramétereket.

A könyv címében foglalt mondanivaló lé—

nyegében a következő két fejezetbe van sű—

ritve. Az előrejelzés előkészítésével: a modell redukált alakra való hozásával, valamint az előrejelzés eredményeivel a IX. és a X, fe—

jezet foglalkozik. A szerzők bemutatják a multiplikátor-mátrixot, feltüntetik a tényszá—

mok és a becsült értékek eltéréseit, valamint elemzik és értelmezik az endogén változókra gyakorolt közvetett egyidejű hatásokat. Elő- rejelzést a modellel 1969-re és 1970-re végez- tek, a predetermináit változók lineáris trend- függvény segítségével extrapolált értékei és a redukált forma paraméterei alapján, több változatban. Az így nyert endogén változók értékei az alapprognózist, az 1969. évi tény—

számok figyelembevételével korrigált eljárás a korrigált előrejelzés eredményeit adta. A számításokat táblázatos formában, valamint grafikonokon is feltüntetik a szerzők a mű 155. oldalán. A korrigált előrejelzés eredmé- nyei különösen jónak mondhatók; a tényszá- mok és a becsült értékek eltérései 1969—re :l:2 százalékos hibahatáron belül vannak.

Egyedüli kivétel a mezőgazdasági termelési függvény, ahol az eltérés 4 százaléknál na- gyobb.

A mű XI. és XII. fejezete a modell tovább—

fejlesztési lehetőségeit tárgyalja, összefoglal—

ja a fontosabb megállapításokat és idősoro- kat közöl. Szerencsés vállalkozásnak mond—

ható, hogy a könyv végén kb. 20 oldalnyi ter- jedelemben a szerzők betűrendben megma- gyarázzák a modellezéssel kapcsolatos fonto—

sabb ökonometriai fogalmakat, ami a kevés- bé járatos olvasó számára is hozzáférhetővé teszi a tanulmányt. Dicsérettel kell kiemelni a 92 tételt felölelő irodalomjegyzéket is. Az értékes munka valószinűleg az ökonometriai modellezés egyik úttörő jelentőségű kézi—

könyve lesz Csehszlovákiában.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

GUCKES. S.:

AZ ÁRINDEXEK ÁTSZÁMITASA A NÉMET SZÖVETSÉGI KÚZTÁRSASÁGBAN 1970-ES BÁZISRA

(Zur Neuberechnung der Preisindices auf Basis 1970.) -—- Wirtschaft und Statistík. 1973. 12. sz. 691—

693. p.

A Német Szövetségi Köztársaság Statiszti- kai Hivatalában az ár— és bérindexeket, va- lamint az egyéb közzétett indexeket a Las- peyres—formula, azaz változatlan ,,árukosár"

alapján számítják. Ez az indexformula alkal—

masnak bizonyul e célra több előnyös tulaj—

donsága. főként közérthetősége következté- ben. Jelentős hátránya azonban, hogy a bá- zisévtől való eltávolodással a kapott index- eredmény egyre jobban eltér a beszámolási időszak súlyozásával kapott index eredmé—

nyétől a súlyrendszer módosulása miatt.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal ezért szük- ségesnek tartja. hogy — a Laspeyres-formula rendszeres alkalmazása mellett -— ellenőrzés- képpen kiszámítsák a Paasche-indexet is, és szükség esetén más súlyrendszerre térjenek át. A gyakorlat azt mutatta, hogy a súlyrend—

szereket általában 4—5 évenként kívánatos módosítani. A bázis változtatása alkalmából rendszerint felmerül annak szükségessége is.

hogy az árindexeket az új súlyrendszer alap- ján az előző időszakokra is visszaszámitsák.

Az 1962. évi bázisváltozásnál például 1961.

januárig nyúltak vissza. Hangsúlyozottan je- lentkezett ez a szükségszerűség az 1970. évi átállásnál. Az új bázisra való áttérés ugyanis már 1966—ban szükségesnek látszott. 1965- ben a Laspeyres— és a Paasche—indexek kö—

zötti különbség a létfenntartási árindexnél O,9, az ipari termelői árak indexénél 1.1 szá- zalék volt. A külkereskedelmi és nagykeres- kedelmi árindexeknél ellenőrző számítást nem végeztek, de a két index közötti különb- ség e két területen még nagyobb lehetett.

Ugyancsak figyelembe kell venni azt a körül-