432 STATiSZTiKAl lRODALMI *FIGYELÖ _
fokú vállal—atvezetésben a komputer alkalma- zása mind nagyobb arányokat fog ölteni, s a vállalatszervezés és döntésrendszer új kor-
szakát fogja bevezetni.
(ism.: Theiss Ede)
SUJAN. T. — KOLEK. ). -- GERGELYI, K. - ORSÁGOVÁ. ]. — TKÁC, M.:
A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG DINAMIKUS RÖVID TÁVÚ ELÖREJELZESI MODELLJE (Dynamicky kratkodoby prognosticky model ekono—
míky CSGR.) Bratislava. 1972. VVS. 228 p.
A kiadvány a Pozsonyi Számitástechnikai Kutatóközpont (VVS) második ökonometriai modelljét (VVS-2. modell), a modell speci—
fikációját, a paraméterbecsiés és az előre—
jelzés módszerét, az eredmények ellenőrzé- sére alkalmazott mutatószámokat, valaminta becslés és az előrejelzés eredményeit mu- tatja be. A VVS-1 modell. amely 1970-ben készült. a Kutatóközpont és a magyar Köz- ponti Statisztikai Hivatal 'Ókonometriai La- boratóriuma által közösen kidolgozott cseh—
szlovák—magyar összehasonlító ökonometriai modell csehszlovák adatbázison becsült vál- tozata volt.
A 12 egyenletes WS-1 modellel szemben ez az új modell elsősorban az egyenletek és a változók száma, a modell dinamikus jel—
lege. valamint a dezaggregálás szempontjá—
ból jelent lényeges haladást. A modell 69 változója közül — a modell—egyenletek szá- mának megfelelően — 27 endogén és 42 exo- gén, illetve predeterminált változó; ez utób- biak között különbséget tesznek abban a vo- natkozásban, hogy gazdasági ,.szabályozó tényezőket" vagy ,,objektív tényezőket" jut—
tatnak kifejezésre. A modell dinamikus jelle- gét az időben késleltetett változók nagy szó- ma (22) adja meg. A megfigyelések minta- időszaka ugyanakkor némileg szűkebb körű, mint a VVS—1 modellnél: 19 megfigyeléssel szemben az 1955—1970 közötti időszak (16
év) éves adataira épül. A 27 egyenlet között csak 17 sztochasztikus összefüggés van. a többi identitás.
A kiadvány bevezető része az ökonometriai kutatással és modellezéssel kapcsolatos szo- cialista országokbeli tapasztalatokat tartal—
mazza. A szerzők véleménye szerint a komp- lex ökonometriai modellek konstrukciója te—
rén eddig a legjelentősebb eredményeket Magyarországon, a Szovjetunióban és Len—
gyelországban érték el.
A VVS-2 modell a gazdasági szférát a kö- vetkező bontásban vizsgálja: ipar. építőipar, mezőgazdaság, egyéb termelőágazatok. Van-
nak termelési, külkereskedelmi, jövedelem— és
fogyasztási, beruházási és állóalap—. valamint foglalkoztatottsági egyenletei. Az egyes
egyenleteket. a korábbi tapasztalatoknak megfelelően, alternativ változatokban speci- fikálták, és a specifikációs elemzés eredmé—
nyeitői függően állapították meg az egyen- letrendszer alakját. "
A termelési egyenletek hagyományos té- nyezőváitozói az állóeszköz-állomány és a munkaerő-foglalkoztatottság: az ipar terme- lési egyenletében ezenkívül az import, a mező—
gazdaságéban több más változó. igy az idő—
járás és a takarmányfogyasztás változója is szerepel. Az egész modellre -- igy a terme- lési egyenletekre is — jellemző a 0—1-es vál- tozók viszonylag tekintélyes száma: vala—
mennyi termelési egyenlet tartalmaz ilyent.
A külkereskedelmi egyenletekben magya—
rázó változóként az ipari termelés és ::
KGST-országok forgalmának növekedése (az exportnál). az ipari termelés. az export és a lakosság fogyasztásának növekedése (az im- portnál) szerepel.
A béreket két egyenlet magyarázza, elsősor- ban a nemzetijövedelem—alakulás és a foglal- koztatott létszám függvényében; fogyasztási függvénye azonban csak egy van a modell- nek: ez a lakosság fogyasztását a reálbér és a nem pénzbeli jövedelmek függvényének tekinti.
'Ót egyenletben tettek kísérletet a szerzők a beruházások és az állóeszköz-növekedés.
illetve az állóaiapok elosztásának a magya- rázatára. A beruházások és az állóalapok sztochasztikus függvény segitségével való magyarázatának nehézségei közismertek azokban az országokban. ahol a beruházá—
sok az elmúlt két évtizedben főleg hatósági döntések eredményei voltak. A modellkészitő, ha nem akarja a beruházások és állóalapok növekedését exogén tényezőnek tekinteni, többnyire csak a nemzetijövedelem-növeke—
dését, a felhalmozást. a korábbi megfigye—
lési időszakok beruházásait vagy 0—1-es vál- tozókat alkalmazhat magyarázó változó- ként; így történt a VVS-2 modellben is. A modell 4 sztochasztikus foglalkoztatottsági függvénye a termelési egyenletek bontását követi. az egyik egyenlet ezenkívül a nem termelő ágazatok foglalkoztatottsógát ma—
gyarázza. A foglalkoztatottság általában a népgazdasági főágazat nemzeti jövedelem- hez való hozzájárulásának és a korábbi meg- figyelési időszak foglalkoztatottságának a függvénye.
A kiadvány részletesen foglalkozik a becs—
lési módszerekkel és programokkal. A modell paramétereinek becslése a főkomponensek módszerével történt. Érdekes és eddig ritkán alkalmazott becslési technika, hogy egyes egyenletekben a paraméterbecslést iteratív módszerrel végezték. A módszer alapelve az endogén magyarázó változók értékeinek a redukált forma regresszióértékeivel való he- lyettesítése olyan egyenletekben. ahol a ma—
STATISZTlKAl IRODALMI lFlGYELÖ
_ 433
gyarázó változók között endogén változók is vannak, abban az esetben. amikor a redukált forma rezíduumai a strukturális egyenletek rezíduumaihoz képest növekedtek (összesen 7 egyenletben). Az eljárást addig ismétlik, míg a paraméterek értéke nem stabilizálódik.
A szerzők mind a modell strukturális. mind annak redukált formájával kapcsolatban többféle. eddig nem használt mérőszámot al- kalmaznak a becsült eredmények ellenőrzé- sére, azokon a hagyományos mérőszámokon feiül is, amelyeket a becsült eredmények el- lenőrzésére általánosan alkalmazni szoktak.
(Ilyen új mutatószámok az egész modellre vonatkozó aggregált R2 mutató vagy a Dur- bin—Watson mutatók átlaga). Ezek a mutató- számok élénk érdeklődésre tarthatnak szá- mot és megfontolást. illetve részletesebb vizs- gálatot igényelnek. A modell becsült ered- ményei a mutatószámok tükrében igen meg- bízhatónak bizonyulnak, ami nagyrészt an—
nak az eredménye, hogy a magyarázó vál- tozók multikollínearitásának kiszűrése érde- kében az egyes strukturális egyenleteken kü—
lönféle változtatásokat hajtanak végre (ilyen eljárás például, hogy egyes magyarázó vál—
tozók megfigyelt adatai helyett a megfigye- lések első differenciáit alkalmazzák, míg más magyarázó változók esetében magukat a megfigyelési adatokat használják fel ugyan- abban az egyenletben; ilyen egyes multikol- lineáris változók átvitele a regresszióegyen- let baloldalára stb.);
Különösen érdekesek a modellel végzett előrejelzések. Ezek az 1971—1975. évi idő- szakraf szólnak. Az előrejelzést megelőzően a modell becsült struktúráján bizonyos változ- tatásokat hajtanak végre a szerzők. Ennek
lényege az. hogy az endogén változók ex- ante előrejelzését megelőzően nemcsak a modell exogén változóit, hanem egyes para—
métereit is ,,extrapolálják".
Ebből a célból először a paraméterek sta—
bilitását vizsgálják: ennek feltétele, hogy a két változó növekedési üteme azonos legyen.
Ha nem az, akkor a paramétert módosítják.
Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy a megfi- gyelési időszakra becsült paramétereket meg- szorozzák azokkal az együtthatókkal. amelyek a függő és a magyarázó változók növekedési üteme közötti eltérések hatását fejezik ki' a a függő és magyarázó változók exponenciá- lis trendje-ivel számolva az egyes egyenle—
tekben. Az egyenlőség fennállása érdekében az egyenletek konstans tagját szükséges vál- toztatni. Az új paraméterek segítségével is- mét elkészítik az egyenletrendszer redukált formáját, amelynek segítségével — az exogén változók meghatározott értékeit feltételezve
— elvégzik az endogén változók előrejelzését.
Ez volt—aképpen szimuláció volt, az exogén változók extrapolációja három változatban készült: maximális. közepes és minimális nö- vekedési ütemet feltételezve. Az endogén vál- tozóknak az ötéves tervszámokkal való össze- hasonlitására is sor került, mint annak idején a magyar M—2 modellben is. A tapasztalat szerint a VVS-2 modellben a tervszámokat leginkább az ún. közepes változat értékei kö—
zelítették meg.
A modell elsősorban dinamikus jellege és a rugalmasan alkalmazott becslési eljárások miatt érdemel különös figyelmet és a cseh- szlovákiai modellkészités jelentős állomásá—
nak tekintendő.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
GAZDASÁGSTATlSZTlKA
EJDEL'MAN, M.:
A TERMELÉS ÉS AZ ELOSZTÁS ÚJ ÁGAZATI KAPCSOLAT! MÉRLEGE A SZOVJETUNIÓ NEPGAZDASÁGÁBAN
(Novüj otcsetnüj mezsotraszlevoj balansz proiz- vodsztva i raszpredeleníja produkcii v narodnom hoz- jajsztve SZSZSZR.) —— Vesztnik Sztatisztiki. 1972. 6.
sz. 3—15. p.
A Szovjetunió 1971—1975. évi ötéves terve különös figyelmet fordít a népgazdaság ága- zati szerkezetének további javítására, a tár- sadalmi termelés optimális arányának bizto—
sítására. A szerkezeti problémák helyes meg- oldása biztosítja a gazdasági növekedés megfelelő ütemét és a népjólét emelkedését.
Az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá- sához nagy segítséget nyújt az ágazati kap—
csolatok mérlegének kidolgozása. A mérleg lehetővé teszi az ágazatok közötti termelési kapcsolatok és arányok feltárását, a renta-
8 Statisztikai Szemle
bilitás vizsgálatát és olyan gazdasági szá—
mítások elvégzését, melyek a tervezéshez és az elemzéshez elengedhetetlenül szüksége—
sek.
Mindezeket figyelembe véve a kormány kö—
telezte a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—
vatalát. hogy dolgozza ki az 1972. évre vo- natkozó népgazdasági ágazati kapcsolati mérleget. Ez a mérleg a harmadik lesz, ame—
lyet az állami statisztikai szervek az elmúlt 10—12 évben összeállítottak. A mérleg sajá- tossága, hogy sok ágazat kiemelésével ké- szül, felhasználva a gazdaságmatematikai módszereket és a számitástechnikát.
A szovjet Központi Statisztikai Hivatal az első ágazati kapcsolatok mérlegét 1959-ben, a másodikat 1966-ban állította össze. A mér- legek alxapján vizsgálták a népgazdaság fej- lődésének törvényszerűségeit. tanulmányoz- ták a termelés ágazati szerkezetét és kiszá-
