A MÚTRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGANAK STATISZTIKAI VIZSGÁLATA
DR. HAJÓS VILMOS
A műtrágyázás technológiájának állandó fejlesztése megköveteli egyrészt. hogy
célratörő és megfelelően ellenőrzött kísérletekkel tisztázzuk a hatás dirnumirkajanak '
elméleti alapjait és gyakorlati vonatkozásait. másrészt állandóan tájékozódni kellaz üzemekben alkalmazott műtrágyázálsi módszerek és rendszerek hatás—fokáról. Ez
utóbbi eredmény bizonyos útmutatást adhat a kutatás célkitűzéseinek meg'—határa—zás—ához.
A szakirodalom a műtrágyázási kísérletek több vonatkozásában széles körű általános és helyi viiszonyokna alkalmazható eredményeiről tudósít. A tömeges üzemi statisztikai vizsgálat azonban gyérebb. mert az adatok beszerzése körülményes"
és a nyert adatok sokszor nem is kielégítő pontosságúak.
A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen ..A talajerőgazdálkodás kérdéseinek komplex vizsgálata" cimű országos kutatási főtéma keretében célul tűztük ki, hogy a fellelhető statisztikai adatok alapján a iműtnóigyázás üzemi gyakorlatát elemző.
széleskörű statisztikai vizsgálatot végezzünk. A Központi Statisztikai Hivatal az állami
gazdas—ágoktól beérkezett beszámolójelentések alapján bocsátotta rendelkezésünkre ' a szükséges adatokat. Az 1970. évről begyűjtött adatok alapján első lépésként két növény. a száraz művelésű búza és 'kiulkoriaa adatainak feldolgozásával indítottukmeg a munkát. Ez a két növény 1970—ben az állami gazdaságok veltésterületének
56,6 százalékát foglalta el, és a felhasznált összes műtrágya 48.ó százalékát kapta.s.
A MEGFIGVELT GAZDASÁGOK SZÁMA. TERULETI ELHELYEZKEDÉSE ES A FELHASZNÁLT MÚTRÁGYA MENNYISÉGE
A vizsgált gazdaságok számáról, területi megoszlásáról és fontosabb adatairól az 1. és a 2. tábla tájékoztat. A könnyebb áttekinthetőség végett az alapadatokat megyei átlagokban vontuk össz—e. Egyes adatoknak az átlaghoz való viszonyát szá—
zalékos formában fejeztük ki. Ez lehetőséget nyújtott a gazdaságok több vonalt-
kozású rangsorolására.
Az állami gazdaságok vizsgálata :több szempontból is előnyösnek látszik. A
gazdaságok száma ma már állandó, és mivel nincs szó nagy sokaságról, az át—
tekinthetőség is könnyebb. A gazdaságok technikai színvonala — különösen a búza- termesztés esetében — meglehetősen kiegyenlített, ami lehetővé teszi. hogy az egyes számításoknál a technikai alapot adottnak vehessük. és a vizsgálat során ettől —- mint állandó tényezőtől — eltekiwntsüwnk. Végül az állami gazdaságaik műtrá-
gyáz—ási technológiai színvonal-a ma még jelentősen meghaladja a termelőszöveft-
DR. HAJÓS: A MÚTRÁGVÁZÁS HATEKONYSÁGA 143
kezetek nagy részében kialakultat, tehát az országos színvonal fölött áll. A termelő—
szövetkezeteknek — amelyek az ország területének döntő többségén gazdálkodnak
—- megvan minden lehetőségük, hogy az állami gazdaságok színvonalát néhány év alatt elérjék. Ezért a most bemutatásra kerülő elemzés megállapításai, amellett hogy segítséget nyújtanak az állami gazdaságok műtrágyázási gyakorlatának érté- keléséhez, egyben a termelőszövetkezetek várható fejlődésének egyik stádiumát is jelzik. Az elemzés tehát alkalmas arra, hogy egyes elemeit — óvatos mérlegeléssel
— a műtrá—gyázás jövőbeli általános helyzetének jellemzéseként fogjuk fel.
A vizsgált rbúz—a'termesztő gazdaságok száma 167, az állami gazdaságok számá—
nak 93 százaléka. míg a vizsgált 162 kukorica/termesztő gazdaság az összes gazda- ság 90 százalékát teszi ki. A mű'trágyázortt terület a búza esetében 195 331, a kuko- rioa esetében 111 954 hektár. A gazdaságok területi megoszlása azt mutatja, hogy területi elhelyezkedésük arányos. és az ország minden tájegységéről van kellő számú megfigyelt gazdaság. A gazdaságok nagy száma és területi eloszlásuk egyenletes- sége megengedi az adatok általálnositását, és lehetővé teszi, hogy a vizsgálat meg—
állapitása—it az állami gazdaságok 1970. évi műtrágyázási gyakorlatának jellem- zésére használjuk fel.
A szántóterület gazdaságonkénti átlagos aranykorona tiszta jövedelme a talaj termőképességét mutatja. Egyéb megbízhatóbb adat 'nem lévén, ezt használtuk (:
továbbiakban a számításnál a területi minőségi csoportok kialakítására. A szántóra
vonatkozó átlagos adat elfogadható a búza. illetve a kukorica vetésterületének minőségi mutatójául, mert a két növény az állami gazdaságok 1970. évi szántó- területéne'k több mint felét foglalta el. Ilyenformán valószínű, hogy a búza és a kukorica nagy része nem kerülhetett az átlagosnál sem jobb, sem rosszabb talajba.A vizsgált gazdaságok szántóterületéne'k átlagos hektáronkénti aranykorona tiszta jövedelme 22.03 aranykorona. az országos átlagnál 1,17 százalékkal maga- sabb. A talajok minősége igen kis szóródást mutat. A szóródási együttható értéke 2 százalék.
A gazdaságok megyénkénti termésátlagai meghaladják az országos átlagot, a búza esetében 11, a kukorica esetében pedig 29 százalékkal. A termés- átlagok szóródást együtthatójának értéke búza esetében 13.6 százalék, (: kukoricá—
nál pedig 7.6 százalék. Mindkét érték a termés—átlagok közepes, illetve határozott
állandóságát mutatja. ,
Az állami "gazdaságok műtrágyázá'si gyakorlata (az adagok nagyságának és
hatóanyag szerinti összetételének megállapitása) általában a talajok kémiai vizs- gálata alapján alakult ki. és az egyes növények és fajták igényeinek megfelelő.Ezért az adatok elég nagy szóródást (mutatnak, jelezve a talajminőség ésa növények igénye szerinti differenciált műtrágyázási gyakorlatot.
A 'műtrágyázás intenzitását jelzi a vetésterület és a műtrágyázott terület ará—
nya. valamint az'e'gy hektárra jutó műtrágya'mennyiség. A búza vetésterületének
99,3 százaléka kapott műtrágyát, Egy hektárra átlagban 291 kilogramm vegyes ható- anyag jutott. Az adagok szóródá—si együtthatójána'k értéke 18,3 százalék, ami köze—pes változékonyságot mutat. A kukorica vetésterületének 98,6 százalékát műtrá- gyázták és átlagosan 384 kilogramm hatóanyagot használtak fel hektáronként. Az átlag csekély ingadozást mutat, a variációs koefficiens értéke 8.3 százalék.
A búza egy hektár vetésterületére átlagosan ,136 kilogramm nitrogén (N), 81 kilogramm foszfor (P205) és 74 kilogramm kálium (K20) hatóanyag jutott. A nitro-
génxadiag állandónak mondható, a szóródási együttható értéke 11,5 százalék. Ez
azt jelenti, hogy az egyes gazdaságok rterületegységeníként majdnem azonos meny-
nyiségű nitrogén—hatóanyagot használtak fel. Az egy hektárra jutó adag alsó é rtéke
144
1.tábla Avizsgáltállamigazdaságok1970.évibúza-vetésterületénekműtrágyázásiadatai Ahektáron-A'hektáronkéntfelhasználtműtrágya—hatóanyag Amű-kéntitermés——f Agaz—Vetéstrágyó_átlagNitrogénFoszforKáliumÖsszesen dasó-területzottte- MegvegokWOW-azút-(ezernglet,,.-,szómakaronalagszá-hektár)aranya,azatlagkilo-az'atlu'gkilo—uz'ctla'gkila-az'atla'gkilo-ozatlag r_xfztclzclé-(szaza-mazsa;zgza—grammszazale—grammszazale—grammszazale—grammszazale- clJolve-kábanlek)lekabaníkabankabankabankaban eem
Aszóntóterület minősége Boranya...1024,3110.311.3100.031,1121.812591.994111.91081459327112,4 Bács—Kiskun...1422,6102.513.1100,026,9105,4163119.8991222116156,73781302 Békés...1132.1145.722.396.023.893211383.06883.93648.1521774.6 Borsod-Abcúj-Zemplén...1118282,692100.023.190,4153112.5106130.85067.63091062 Csangrád...728,7130211,98.622,688.411584.56276.53344.621072.1 Fejér...14269122.117,799.928.8_"2.913599.987107,494127,0316108.6 Győr-Sopron...624,3110,39.9100.028.8112.9141103.68098,76182.4282969 Hajdú-Bihar...923.5106.612,100.021,O82.3148107,356'66.63951.324383.5 Heves...620.090.73.7100.022.688.4139102289109,85067.627895.5 Komárom...718282,65.6100.024,0939147108.87086.47094,628798.6 Nógrád...617,478.93.9100.1320,981.613297,07086.43851,324082,5 Pest...1021,798.511.98.926,11012139102285104,982110,8306105,1 Somogy...917,478,910,0100.025.5100.013599,992113.51261489353121.3 Szabolcs—Szatmá...1114,8ó7.13.498.423.189,812793,37086.495129,7292100.3 Szolnok...1115,670,820.499,920,981,61188824258.134056.720068,7 Tolna...1029.5133.912.599.627.8108.8146107578963:1031392327112.11 Vas...424.13110.35.8100,033.7132.0152112594111.96385,13091062 Veszprém...620,994,882100,027,1106.113095,594111.98912023131075 Zala...'.'518282.63.9100.032.13126.512994.8941119111150.0v334"4.7
Ö s s z e s e n , -, ,- ,- 1 6 7 2 2 , 0 1 o o . o 1 9 6 , 6 9 9 , 3 2 5 , 8 1 o o . o ' 1 3 6 1 0 0 1 ) 8 1 m a o 7 4 m a o 2 9 1 m a o
Amegyelszorodas(szazalek)__2_..-13.8..11,5_—22,2--43.9—18,3—DR. HAJÓS VILMOS
Avizsgáltállamigazdaságok1970.évikukorica-vetéstenülefénekműtrágyázásiadatai
2.tábla Megye
Agaz- dasá— gok száma
Aszóntóterület minősége orany- korona tiszta jöve- delem
azát- 109szó— zolé- kában
Vetés- terület (ezer hektár)
Amű- trágyá- zottte— rület arónya (százo- lék)
Ahektáron- kéntítermés— átlag
Ahektáronkéntfelhasználtműtrágya-hatóanyag NitrogénFoszforÖsszesen mázsa
azátlag szóza— lékúbangmm'"
% . kilo—;azatlag szólalé- kában
kilo. gramm azátlag szózolé' kában
kilo— gramm azátlag szózaié- kában
kilo— gramm
ozódag százalé- kában Baranya.. Bács—Kiskun. Békés... Borsod-Abaúj-Ze Csongrád.. Fejér... Győr—Sopron Hajdú—Bihar. Heves... Komárom.. Nógrád.. Pest.... Somogy.. Szabolcs-Szatmó Szolnok.. Tolna... Vas.... Veszprém.. Zala... Összesen. Amegyeiszóródás(szólal
mplén
'é k) '
FMFPNÉÚ c—r—v—v— (—
WÉÚOOOOONI—d'lnln
F'F !—
162
24,3 22.6 32,1 18,2 28.7 26,9 24.3 235 20,0 18.2 17.4 21,7 1_7,4 14,8 15.6 29,5 24.3 20.9
110.3 102.5 145.7 82,6 130.2 122.1 110.3 106.6 90.7 82.6 78,9 98.5 78,9 67.1 70,8 133,9 110.3 94,8 82,6 100.0 2.0-
10,0
1 5 1 8
99,9 99.3 97.5 97,1 94.4 99,5 100.0 100.0 .100.0 100.0
5 2 . 0 4 5 . 1 1 4 o . 1 2 9 9 3 0 9 4 3 , 3 3 9 . 4 5 4 8 , 5 3 0 9 5 2 . 5 3 3 6 . 7 3 1 , 1 4 3 , 1 3 5 . 3 3 6 . 1 5 1 , 1 5 0 , 2 4 2 , 1 4 5 , 0
167 190 123 135 120 158 153 169 190 210 168 127 132 120 146 180 182 152
119.1 104.0 92.0 68,5 71.0 99,2 90,8 1112 709 120.3 84,0 71,3 98.8 80,9 82,8 17,1 115.1 96.4 1032179
105.6 120.2 77,8 85.4 /5.9 100.0 96,8 106,3 120.2 1329 106,3 80,3 83,5 75,9 92,4 1139 115.1 95.5 1132
130 109 83 97 73 111 71 117 101 101 101 108 73 80 105 132 109 132
129,7 106.4 80.2 96.0 72.3 1099 95,0 70.3 114.8 100,0 100.0 100.0 1069 72.3 79.2 103.0 130.6 107.9 130,6
165 165 69 89 66 111 115 111 164 172 96 116 144 122 87 137 176 109 165
132,0 132,0 55,2 70,4 52.8 88.8 92.0 88,8 130,4 137.6 76,8 92,8 115.2 97,6 69,6 109,6 140.0 87.2 132.0
462 464 275 321 259 380 363 351 471 483 365 344 384 315 313 422 490 370 476
120.3 1208 71.3 83.5 67,4 98.9 94.5 91,4 122.6 125.7 95,0 89,5 100.0 81,7 81,2 109.8 127,6 96,3 123.9 43,6 7.6
110,0158 —16,3
100,0101 4.7
100,0125 232
100.0384 8.3
100,0
A MÚTRÁGYÁZAS HATÉKONYSÁGA 145
"146 * " DR. Hmosm'mos
113, legmagasabb értéke 163 kilogramm, A foszfo'raclag.;inga'dozása közepes, 22.23 százalék a szóródási együttható értéke. Az árnlag 81 kilogramm. A kólium- héaftoanyag adagolásánál nagyon erős a vanióciós koefficiens értéke, 43,9 százalék. "Az atlag
74 kilogramm.A fkukorioa egy hektár veiésterüilehére juió nitrogén--ha'cóanyag átlagos adagja
158 kilogramm, a szóródás közepes ingadozású, értéke 16.33 százalék. Foszlarbólaz egy hektárra jutó hatóanyag 101 kilogramm, erősen állandó, a szóródási együtt—
ható értéke igen kicsi, 4.7 százalék. Kálium- hatóanyagból egy hektárra xómlagban 125 kilogrammot használtak fel a gazdaságok Minta búzánál, itt is ennek a hasto- , anyagnak az adagolása mutatja a legnagyobb ingadozást. Ezt jelzi a szóródási-
együttható 23, 2 százalékos éntéke.Usszfoglalva megállapítható, hogy a vizsgált állami gazdaságok 1970-bena
búza és a kukorica termesztéséhez, az esetek túlnyomó többségében hasznaltak műtrágyát. A felhasznált mennyiséget a hatóanyag szerint differenciálfan adagol- ták, a növények szükséglete és a balajo'k minősége szerint. A műtrágyaadagok és a 'valaj minőségének összefüggését az 1. ábra, illetve a 3. tábla szemlélteti.
Az ábrán mind a búza. mind a kukorica esetében azonos alakú görbét kap—
tunk. ami azt jelenti, hogy a műtnágyaaclagok megállapításánál mindket növénynél körülbelül azonos mértékben veszik figyelembe ;a talaj mi'nőségeft. Mindkét eset—
ben, a jelenség természetének megfelelően, másodfokú függvénnyel - dolgoztunk—.
1. ábra. A felhasznált vegyes műtrágya mennyisége :: talaiminőse'g iüggvénye'ben
íífraWa—hafáanyay/iy/A'e) 5
430 —
470 , ————— ___
390 — .I'
570 - _/' x,
350— /' "x
330 , "x.
370 — , 'x_
290 ,.—-*' , —___ 'x
2717-— *x_
250 " x
, , l 4 i i 1 i, ii , , 1 . ki , l ! i
75 75 77 78 79 20 27 22 25 24 25 25 27 28 29 30 5 7 32
Hak/ámnkénh'ermyx'amw hsz/0 jin/Mmm
A búza görbéje 15 aranykoronánál a 282,7 kilogrammos mennyiségnél indul,
és lassú emelkedés után a 21 aranykorona 'hiiszta jövedemű talajokon éri el a 302 kilogramm körüli csúcsot, majd lefelé szálló ág alakul ki, amely megáll a 32 aranykorona—értéknél a 2372 kilogrammos szinten. A korrelációs index (R : 0.363)közepes kapcsolatra utal. A függvény alakja: Y' : 140 —l— 17X 0.43 XZ. Gyengíti
a becslés értékét az elég magas hiba (Sy — 448 kilogramm, tehát Hr — 15,4 szá- zalék). Az R2 : 0.131, vagyis a talaj minősége 13,1 százalékban határozta meg a műtrágyaod-agot, 869 százalékban egyé—b megfonitolások, mint például a növényszükséglete, a malaj tápainyagxtartailma. az elővetemény hatása és végül a konvenció
érvényesült.A MÚTRÁGYAZÁS HATÉKONYSÁGA 147
A szántóterület átlagos aranykorona-értéke szerint megállapított csoportok né- hány jellemző adatát a 3. tábla mutatja. Az egy hektárra jutó átlagos műtrágyazósi költség alig mutat eltéréseket (1545 és 1649 forint között mozog. s csak a legjobb talajokon csökken 1425 forintra). Az egy aranykorona-értékre jutó műwtrágyázósi költség 103 és 47 forint között változik. A gazdaságok a gyenge és a jó talajokon kevesebb, a közepes talajokon területegységeniként több műtrágyát [használtak fel.
3. tábla
A műtrágyázós és a ta/aiminőség a vizsgált állami gazdaságok 1970. évi adatai szerint
15 20 25 30 15 20 25 30
Mutató —— * W
aranykoronás szántóterületű gazdaságban
Búza Kukorica
Az egy hektárra jutó !
felhasznált műtrá— l
gya* (kilo- ! ;
ramm) . . . . 282 1 301 290 260 348 404 390 330
műtrágyaköltség l 3
(forint) . . . 1545,4 16495 15892 1424,8 19105 2218,0 2141,1 i*löll,7
Az egy aranykoro—
nára jutó
felhasznált műtrá—
gya* (kilo- % *
ramm). . . 18,8 15,1 : 11.6 8.7 232 20,2 15.6 11.0
műtrágyaköltség
(forint) . . . 103,0 82,5 63,6 47,5 127,4 110,9 85,6 ; 60.4
l l l
' Vegyes hotóanyogbon.
A kukorica görbéje magasabb értékeket érint, tehát nagyobb volt a felhasznált műtrágyaadog. Lassú emelkedés után a 22,4 aranykorona értékű *tatlvajokra történt 411.1 kilo—gramm hektáronkénti felhasznál—ás jelenti az adagolás csúcsértéikét. A függ- vény alakja: Y' : 170 —l— 23 X -— 0,61 X2. A korrelációs index (R : 0.463) közepes kapcsolatot jelez. A hiba értéke elég magas (Sy : 63,1 kilogramm, azaz 16.4 iszá- zalék). Az R2 : 0214, tehát a kukorica esetében a műtrágyaadag meghatározásá- nál 21,4 százalékban érvényesül-': a talaj minősége, 78,ó százalékban pedig egyéb megfontolások -— elsősorban a növény szükséglete — érvényesültek.
A 3. táblába foglalt adatok szerint az egy hektárra jutó átlagos műtrágyázósi költség a gyengébb (15 aranykoronás) talajokon 2157 forint, a jobb (30 aranyko-
ronás) talajokon 1845 forint; legmagasabb (221870 Ft) 20 aranykoironáinál.
A két esetben is azonos eredményt adó vizsgálat — a közepes korreláció és az elég nagy hiba ellenére is -— értékes tendenciát jelez. ltt nemcsak a műtrágya- adago'k és a talaj minőségének összefüggését kell értékelni, hanem azt is, hogy közvetett úton arról is sikerült tájékozódást szerezni, hogy a mű'tráigyázás technoló- gifájábon megközelítően milyen mértékben van szerepe a talajnak, a növény igé-
nyének és az egyéb tényezőknek.
A MÚTRÁGYÁZÁS ÉS A TERMÉSATLAGOK KÖZÖTT! ÖSSZEFUGGÉS
A vizsgálat céljára —— mivel az egyes megyék változói ikis eltérést mutattak — a
19 megye átlagos ord—amit használtak fel. lgy csak 19 adatot (kellett kezelnli. Ez a
munka mzeglkvön'nyírbérse mellem még azzal az előnnyel is járt, hogy a túlságosan ki—148 DR. HAJÓS VILMOS
ugró szélső értékek nem zavarták az eredményeket. vagyis a kapott értékeik atlékai- masabbak a törvényszerű áltailánosíitáisokria. Hangsúlyozni kivánjufk, hogy a szó—
mítás során nyert eredmények és megállapítás—ok csak a vizsgalat évére (1970-re)
vonatkoznak, és csak az adott értékhatárok között érvényesek. Extm—polálás, illetveáltalánosítás csak nagyon óvatosan történ—het, figyelembe véve a vonatkozó kísér—
leteket és az egyéb úton nyert értékeléseket.
A vizsgálat során két módszert ha-sznóiltunlk. Először másodfokú függvénnyel
elemeztük az adagolt vegyes hatóanyagú műtrágya és a termésátlag összefüggését.
Ugyanezzel az eljárással — a lh'otóismweohainizmus többoldalú megvilágítása érdeké-
ben — az egyes hatóanyagok elkülönített vizsgálatát is elvégeztük. A módszer hót-ráunya, hogy a iműtrógya-haftóanyagolk közötti összefüggéseket és kölcsön—hatásokat
nem veszi eléggé figyelembe.E hiányosság kiküszöbölésére a műtrágyák többoldalú kölcsönhatásánakelem—
zés—ére - az adott eset természetének megfelelően -—- négyvaltozós hatványfüggvéényt
használtunk. A műtrágyázás hatásának elemzésére -— a kísérletek értékelésénél — általában több ismeretlenű, másodfokú négyzetes vagy négyzetgyökös függvényeket
alkalmaznak. Az általunk használt módszer helyes—ségét igazolja, hogy a gyakorlat—ban a hotásgörbéneik csak az első fele, a felszálló ága alakul ki. mert a gazdaságok
a műtrágyát csak a gazdaságossági határig adagolják, és az a görbe osúcsaI előtt
helyezkedik el. (Ezt mutatja a 2. ábra is.) A hatás ezen szakasza megfelel azY'za.xb függvény által leírható görbének. Figyelembe véve a grafikonok és
a pontd'iagramok alakulását. továbbá azt, hogy üzemi eredetű adataink hiba—értéke meghaladja a két számítás eredménye között mutatkozó esetleges eltérést.
úgy határoztunk, hogy a munlka egyszerűsítése érdekében az elemzésre a fenti hatvárnyfüggvényt használjuk. A munka értékelése végett és a program további fej—
lesztése céljából a vizsgálatot többváltozós négyzetes függvénnyel is (el—végeztük.
Az eredmények alapján választjuk ki a következő években alkalmazandó módszert.
2. ábra. A búza és a kukorica műtrágyázásánok hatásgörbéi
thmkínby/g/M) BÚü 5rrör/vááif/ay/g/ll5) KUA'OP/CÁ
54 ; ' ————— lyi/royal ,].
52" —-——-— Frszfan % V , ' íg : "www/m WWW
§ 45 w Veyyes
44 ——
42 40 J—
33 ,_ ...
35 -— ...
34 M ,
az -— !!
ao /
zer '.
7 1, r i r i ! ; r i 1 .
30 M' 50 50 7(7 !! 50 Mű 7717 720 750 740 750 760 770 Iy/bú'
; , i ! r , i l ; .
aa 70 er; 90 m rra ma 750 140 W rra rra tív 1947 250 210 kg,/05 ) zar m zim zár zár aba 3517 3130 330 350
km); m
!790 530 5717
'170'450 m
'530 íly/Av
A búza termésótlaga és a telhcossznrált összes műtrágya hatóa'nyagaii közötti összefüggést szemléltető görbe fokozatosan lassúló ütemben emelkedik. és a felső értéket közelítve ella pull. Ez azt jelzi. hogy a vizsgált évben az állami gazdaságokban
*A MOTRAGYÁZÁS HATEKONYSAGA 149
a búza műtrágyázása során felhasznált adag hektáronként maximálisan 370 kilo—
gramm volit, az ehhez tartozó 29 mázsa termésá'tlag megközelítette a csűasértéket.
A görbe lassú emelkedése azt mutatja. hogy a műtrágya hatását a csökkenő hoza—
dék jellemzi.
A nitrogén adagolása magas értékkel. 110 kilogrammal kezdődik, és ehhez 23 mázsás temésátliag járul. A görbe induló ága kissé meredek. majd ellaposodik,
jelezve azt, hogy a nitrogén hatása az alacsonyabb értékeknél erőteljesebb. Ezért ad'agol'ásának felső szintje nem éri el a 170 kilogrammot. A foszfor görbéje aránylagkis adagokkal (42 kg) és 13,8 mázsa termésátla—gnál indul. meredeken emelkedve
a 28 mázsás term-ézsátlagig. ahol hirtelen rövid leszálló ág alakul ki. A görbe mere- deksége azt mutatja, hogy a műtrágya hajtása nagyon erőteljes. A kálium görbéje 32 kilogrammos adaggal indul. 23 mázsás termé—sátlagnál. A görbe elég erőteljes termé'sfokozó hatást jelez, ami azonban a 28 mázsás termésátlagnak megfelelő 70 kilogrammos adragwnál megáll. Ezután hosszú leszálló ág következik, ami a túlada- golás negatív hatását (hatástalanságát) mutatja. A túladagolást talán az okozza.hogy a gazdaságok a k—áliummal —- lévén a legolcsóbb műtrágya -— nem takarékos—
kodtatk.
A 2. ábra szemléletesen mutatja a műtrágyák 'ha/tásának mechanizmusát. Míg az egyes hatóanyagok, a nitrogént kivéve, elérték a osúcsértéket. és a görbe leszálló.
negatív hatást jelző ága is kialakult.,addig az összhatás a maximális érték előtt
fejeződött be, ami úgy is értelmezhető. hogy a műtrágyaadag bizonyos mértékű
továbbnövelése még emelte volna a termésáitlagot.A kialakult helyzetnek valószinű oka a különböző műtrágyák nem megfelelő aránya: a kis nitrogéntadag és a kálium túlzott adagolása, ami részben gátolta a
hatóanyagok és az összhatás további érvényesülését.
A műtrágyák hatását nem lehet egyszerű matematikai összegezésre vissza- vezetni. mivel az nagyon bonyolult és ellentmondásos biokémiai folyamat eredmé-
nye. E folyamat felderítése a részletes kutatómunka feladato.
Az általunk végzett vizsgálatokra vonatkozó függvényeket és a számított érté- keket a 4. tábla foglalja össze.
4. tábla
A búza termesztésénél felhasznált műtrágya-hatóanyagok és a termését/ag függvényeinek értékei az állami gazdaságokban 1970—ben
1 * A hiba értéke
F é A fű é ' Korreáációs Determíiná— "_— """""""""""""""""
üggv ny regresszió ggv nye f in ex ciós in ex! 5 H
— § (R) (Ra) l (máísa) (százdlék)
! l
Összes műtrágya
hctc'lsa . . . . Y' : -—-2.8-j—0.15 X —-0.00017 X2 0,646 0.4137 2.9 12.8 Nitrogénműtrágya
hatása . . . . Y' : —17—l—0.56 X —0.0018 X2 0 300 0.090 3.6 14,0
Foszforműtrágya ,
hatása . . . . Y": —18—l—0.98 X —0.0053. X2 0.630 0.3969 2.8 10,6 Káliumműtrágya
hatása . . . . Y' : 12—l—0,4O X —0.0026 X2 0.324 J 0,1054 3.6 139
Míg az összes 'műtrágya— és foszforhatóanyag kapcsolata a termésátlaggsal jó
közepes értéket ad (R : 0.646. illetve 0.630). addig a nitrogén és a kálium hatása
a vizsgált szakaszban gyengének ítélhető. Az összhatás R2 : 0.4137, vagyis a mű-150 DR. HAJÓS vumos
trágyázás 41 százalékban határozta meg a termésátlagot. 's a tavábbi 59 százalék- ban egyeb, itt nem vizsgált tényezők hía'hása érvényesül-h Minden számításnál elég nagy a hiba-értéke (10—14 százalék), ami az eredeti adatok szóródásának tulajdo——
nítható. Az eredmények értékelése helyett helyesebb a hangsúlyt a jelentkező ten—
denciák értékelésére és az összefüggések [mérlegelésére helyez—ni.
A műtrágyázá's számszerű összefüggéseit és a hatékonyság értékelését az 5.
tábla tartalmazza.
5. tábla
A búza műtrágyázásának hatékonysági mutatói az állami gazdaságokban 1970-ben
Az adagolt összes műtrágya-hatóanyag mennyisége
Mutató 200 260 320 . _sso
kilogramm hektáronként
Termésátlag (mázsa) . 202 25,1 28.0 l 29, Terméstöbblet (mázsa) — ( 4.9 2.9 1.
Az egy kilogramm ha—
tóanyag-többletre jutó terméstöbblet
(kilogramm). . — * 8,10 4.80 2.50
Az egy forint többlet-
költségre jutó termés- *
többlet (forint) . . . — 4.27 2.53 1.32
0101
A táblában az adagolt vegyes hatóanyag a vizsgált esetek átlagának meg-
felelően: '! rész nitrogén-műtrágyára 0.57 rész foszfor- és 0.53 fká'liumiműtrágya jut.Ebből a [keverékből egy mázsa hatóanyag forgalmi ára ömlesztve 508 forint. A nit—
rogén-hatóanyagot 205 százalékos pétisóban, a foszfort 18 százalé—kos szuperfosz-
fá'tban, a káiliumot 40 százalékos *ká—lisóxban számítottam. Egy mázsa vegyes ható—
anyag szórási és elmu—nlkálási köllisiége — az érvényes normatívák szerint —— 40 forint, tehát egy mázsa műftrágya felhasználásának költsége összesen 548 forint. A búza
mázsáját 290 forinttal számítottam.
Az adatok szerint a felhasznált műtrágya hatékonyságát a csökkenő hoza- dék törvénye jellemzi. Míg a hektáronkénti 260 kilogrammos ad—agnál (: hatékony- ság 8.10 kilogramm, vagyis egy forint többletköltségre átlagosan 427 forint több- lethozavm juhadvdig a legmagasabb értékénél 380 kilogrammnál a hatékonyság 250 kilogramm, illetve 1,32 forintra csökken. E szerint a jelenlegi műtrágyázási gyakorlat a legmagasabb adagoknáil a hatékonyság határát közelítette meg.
Eddig az egyes műtrágyák termésfolkozó hatását egymástól elkülönítve vizs-
gáltuk. A műtrágyázás hatásának többoldalú dialektikus vizsgálatára —— a jelenség természetének megfelelően —— négyváiltozós hatványfüggvényt használtunk. A szá-mítás eredménye a következő:
R : 0.708; a felhasznált vegyes műtrágyahatóanyag és a búza termésátlaga között a vizsgált sokaságban szoros összefüggés mutatkozik; ez az érték valamivel jobb, mint az előző számítással nyert eredmény;
R2 : O,501; a műtrágyázás 1970. évi gyakorlata az állami gazdaságokban 50 száza—
lékban befolyásolta a terméseredményt, 50 százalékban más, itt nem vizsgált tényezők hatása érvényesült.
A MÚTRÁGYÁZAS HATEKONYSÁGA 151 A műtrágyák együttes hatásán-ak nagy része a 'kólium- ésa foszforhatóanyag—
nafk tulajdonítható, a nitrogén—hatóanyag hatás—a elenyészően kicsi:
a nitrogén—hatóanyag hatása :
bí : 0.045 61 : 0,0l 39 2.4 százalék, a foszforhatóanyag hatása:
b2 : o,23 - 162 : 0.2074 41,o százalék,
(: kálium-hatóanyag hatása:
b3 : O,15 [33 : 0.2798 56.6 százalék.
A regressziós egyenlet alakja:
Y' : 0.464 4 )(1 0.045 .)(2 o,23 ( X3 0.15
b1:0,045; ha a nitrogén-hatóanyag mennyisége egy százalékkal emelkedik. a termés- ótlag várhatóan 0.045 százalékkal nő;
b220,23; a foszforhatóanyag mennyiségének egyszázalékos emelése a termésótlagot 023 százalékkal növeli;
bg: 0.15; a kálium—hatóanyag egy százalékkal való növelése a termésótlag 0,15 szóza- lékos emelkedését eredményezi.
A regressziós vizsgálat hibája: Sy :1.54 mázsa. vagyis Hr:10,4 százalék.
Mivel a számítások csak egy év anyagát ölelik fel és csak 'az állami gazda- ságok műtrágyázásri gyakorlatára vonatkoznak, az extrapolálás csak nagyon óva- tosan történhet, tekintettel arra, hogy a búza termésáftl—ag—áinwak kialakulását vég- eredményben la műtrágyázás csak mintegy 40—50 százalékban határozza meg. Fel- tételezhető, hogy egyes nem vizsgált tényezők (időjárás, agrotechnika stb.) egyik év- ről -a (másikra is jelentősen megváltozhatnak, ez pedig maga után vonja a többi
paraméter változását is.
A ikulkorica termésó'tlaxgxa és a felhasznált vegyes mütrágya-hatóanyagok kö- zötti összefüggést a 2. ábra szemlélteti, a számszerű összefüggéseket pedig a 6.
ésa 7—. tábla mutatja;
6. (tábla
A kukorica termesztésénél felhasznált műtrágya—hatóanyagok
és (: termésátlag függvényének értékei az állami gazdaságokban 1970—ben
Atöbbsza 253322?- A hiba értéke
, rös korreló— minócíós __7 "___—MM
Függvény A regresszió függvénye ciós index index
* ! értéke értéke Sy Hr
(') (IZ) (mázsa) (százalék)
'*'Usszes műtrágya _ ' '
hatása ._ . . . Y' : 28—l—0.0026 X —l—0,00008 X2 0.41 0.17 6.3 15,2
Nitrogénműtrógya ,
hatása . . . . Y' : —30-l—Ö,57 X -—0,DOO75 X2 0.23 0.05 72 17,5
Fo'súorm'űtrágya '
hatása . . . . Y' : 41—0,13 X —l—0,0012 X2 0.31 0.09 6.9 16.9
Kóliumműtrágya
., (hatása . '. . . , *Y' : 34-—,0,015 X —l—0,00057 X2 0,59 0,34 5.9 14.11
, ,, A görbe— ellentétben ua búzánál itapasztialtalclcal — a hatás kezdeti szakaszát
mutatja. ami azt jelenti,, hogy a gazdaságaik a ——ku'korioatermesztéshez kis adag
műtrágyát hasznaltak fel. A görbe emelkedése a magasabb értékeknél némi gyar-152 DR. HAJÓS vumos
suflást [mutat, és a közel 5 mázsa műtrágyát felhasználó gazdaság majdnem 48
mázsa kukoricát takca rított be hektáronként.A determiinróciós index (RZ: 0.17) azt mutatja, hogy 'a műltrágyázzá's vizsgált
gyakorlatba csak 17 százalékban határozta meg a "termvésátlalgat, 83 százalékbanpedig más, itt nem vizsgált tényezők befolyása érvényesült.
A nitrogén—hatóanyag regressziós görbéjének meredek emellkedlélSe az erővel- jes műtrágyahatást jelzi. A faszfolrha-tőanyag hatásgörbéjére jellemző a kis érté-
keknél a lineáris, majd magas—abb nadagok'nwál 'a gyorsuló emelkedés. A lkiótlium-
hwatóaxnya'g regressziós vonala megegyezik a faiszforhatóanyag görbéjének a'l'akaló—sával.
7. tábla
A kukorica műtrágyázásának hatékonysági mutatói az állami gazdaságokban 1970-ben
Az adagolt összes műtrágya- hatóanyag mennyisége MAT—**)"
Mutató 250 ? 330 ; 410 ! 490
kl logramm hektá roként
Termésátlag (mázsa). . . 33,5 36,8 41.7 48,0 Terméstöbblet (mázsa) . . . —— 3.3 4.9 6.3 Az egy kilogramm hatóanyagtöbb-
letre jutó terméstöbblet (kilo—
gramm) . . . —— 4.1 6.1 7.8 Az egy forint többletköltségre jutó
terméstöbblet (forint) . . . — 1.90 2.72 3.43
A 7. tábla adatai a vizsgált esetek ámlxagát tükrözik. A felhasznált vegyes ható—
anyag összetétele: 1 mázsa nitrogén-hatóanyagra 0.64 mázsa foszfor- és 0.79 mázsa kálium—hatóanyag jutott. A keverékből egy mázsa hatóanyag forgalmi ára ömlesztve
-— a már előbb említett műtrágyák ára alapján számítva — 509 forint. Egy mázsa
műtrágya-hatóanyag felhasznál—ása — az egyéb költségeket 40 forintnak számítva — 549 forint. A kukorica egységárá't 257 forintnak vettem.A műtrágyázás hatékonysága a vizsgált szakaszban növekvő jellegű. Míg a
hektáronkénti 250 kilogrammos kezdő udagnál a hatékonyság 4.1 kilogramm. illetve 190 forint, addig a legmagasabb (490 kilogramm) mű'trágya-h-atóavnyag ad-agnál
ez az érték 7.8 kilogramm. illetve 3.43 forint.A növekvő hozadék a gazdaságok egy részében már bevezetett zárt komplex
technológiák eredményének tulajdonítható. Ezekben az üzemekben a felhasznált nragy adagú műtrágya hatásfoka a hagyományos technológiát alkalmazó gazda- ságok eredményeinek kb. kétszerese. tendenciája pedig gyorsuló.A vizsgált gazdaságok adatai alapján számított négyváltozós hsatványfüggvé—ny eredménye az alábbiak szerint alakult:
R: 0,685; a kukorica termésátluaga és a felhasznált vegyes műtrágya-hatóanyag között a vizsgált sokaságban a kapcsolat jó közepes erősségű; összehasonlítva ezt az értéket az előző számításban nyert 0.41—dal, megállapítható az a bizonytalanság, ami —— valószínűleg a felhasznált kis adagok miatt -— az összefüggésre jellemző;
R2:0.47O; a felhasznált műtrágyaadagok átlagosan 47.0 százalékban határozták meg a termésátlagot. 53 százalékban más — itt nem vizsgált — tényezők befolyása érvényesül (ez az érték az előző számításban 17 százalék volt).
A MÚTRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGA 153
Az egyes m űtrágya-haftóa'nyagak hatása:
a nitrogén-hatóanyag hatása:
bí : 0.49 [31 : 0,4932 51.8 százalék, a foszforhatóanyog hatása:
b2 : -—o,24 52 : 02429 60 százalék.
a kálium-hatóanyag hatása:
bg : 0.27 [33 : 0.2666 42,2 százalék.
A 13—értéikek azt jelzik, hogy a termésátlag kialakulására legnagyobb hatást (:
n'itrogén- es a ikállirműtnágya gyalkorolt. A foszformű'trágya adagolása gyenge, és negatív hatást eredményezett.
A regresszió egyenlete—nek alakja:
y* : 221). X10—49 . x2—0.24 . x30.27
b1:0.49; ha a nitrogén-hatóanyag mennyisége egy százalékkal emelkedik, a termés- átlag 0,49 százalékkal növekszik;
b2:-—0.24; a foszforhatóanyag egyszázalékos növekedése a termésátlagot 0.24 szóza—
lékkal csökkenti (a foszforműtrágyánál jelentkező gyenge. gyakran negatív hatásfok a kuka—
ricánál a felhasznált kis műtrágyaadag következménye, amit a kísérleti eredmények is alá- támasztanak) ;
b3: 0.27; a kálium-hatóanyag egyszázalékos növelésénél a termésátlog 024 százalékos emelkedése várható.
A regressziós becslés hibája: Sy : 3.46 mázsa, azaz Hr : 17,6 százalék.
Összefoglalva megállapítható. hogy az állami gazdaságok búzatermesztésben alkalmazott 1970. évi iműltrágyázáfsi gyakorlatára jellemző az adagok csúaséfrtésk ikö—
rüll'i mozgása. A területegységre felhasznált műtrágya-hatóanyag mennyisége meg- közelíti a gazdaságossági határt. A keverték nem megfelelő összetétele rontja a hatékonyságot.
A rkuíkoriaa esetében a xműtrágyaadagoik alacsonyak. Ennek következménye a viszonylag alacsony termésártlag, a h'iabawértéakek nagy bizonytalanságot jelző szin- vonala. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelen szakaszban a kukorica műtrá—
gyázáisáxnalk hatékonyságát —- a búzával ellentétben — a növekvő hozadék jellemzi.
A műtrágyák hatékonyságának utólagos vizsgálata során minden esetben ki- sebb—nagyobb mértékű lehet az adagolás-bon és az adagok összetételében talál- ható h'iiba értéke. Ez érthető is. mert a gazdaságok valamilyen jól vagy rosszabbul meghatározott alapadatok felhasználásával átlagos vagy maximált te'rméisátlagra határozzák meg a keverék Összetételét és adagját. A termésátlag kialakításában közrejátszó sok ismert és ismeretlen, előre nem látható tényező értéke azonban az év folyamán megváltozhat. Ezzel egy más függvénynek megfelelő, új egyensúly—
helyzet alakul ki. ami maga után vonja az egyes tényezők nagyságának és hatás- fokának kisebb vagy (nagyobb mértékű változását. Különösen jellemző ez az in—
gadozás abban az esetben, ha a termelésben kis műtrágyadagoika-"c használnak fel.
vagy az agnotechniika színvonala alacsony.
A MÚTRÁGYA. A CSAPADEK ÉS A TALAJ HATÁSA A BÚZA ÉS A KUKORICA TERMELÉSÉRE A műtrágyák hatásokat a termelési tényezőkkel többé—kevésbé szoros kapcso—
latban és Összhangban fejtik ki. lgy igen fontos feladat annak meghatározása,
hogy a termelési Feltételek között milyen feladatot töltenek be a műtrágyák, milyen
arányban és milyen összefüggésben határozzák meg a termés-eredményeket.A feladat megoldására nwé—gyvál'tozos hxawonyfüggvényt szerkesztettüfnik, amely-
lyel a termrésáttlagok. a felhasznált műtnágya-hartóanyag, a tenyészidő alatt le—
4 Statisztikai Szemle
1154 ' DR., HAJÓS vrmos
hullilott csapadék és a tolla j minősége lközötti összefüggést vizsgfc'llitulk.—Aszámításban
—— (mint eddig is —— az állami gazdasága/k adatainak 1970. évi megyeri ó—tlcagrai sze—
repelnelk. A tenyészidőben llehullatt csapadék megyénkénti adatát az Országos Meteorológiai Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. ; _ _
Az adata-kból megállapítható. hogy 'az 1970—es év csapadékbő esztendő volt.
és a száraz Alföldön kivételesen több csapadék hullott. mint a Dunántúlon. **
A búzára vonatkozó eredmények az alábbiak: * ' '
R:O.81; (: vizsgált tényezők és a búza termésátlag-a között szoros kapcsolat van;
R2:0.65; a vizsgálatban szereplő termelési tényezők kereken 65 szátolékbanhdtá—
roztók meg a búza termésátlagát (a meg nem magyarázott 35 százalékban legfontosabb sze—
repe a tágabb értelemben vett agrotechnikának van, és ez azt igazolja, hogya műtrágya mellett az alkalmazott agrotechnikának is igen nagy szerepe van a terméseredmény kiala—
kításában).
_ A vizsgált tényezők közül a műltnágya hatása a legjelentősebb;
a műtrágya hatása :
b1 : 0.670 1571 : 05425 - 821 százalék,
a csapadék hatása: —
b2 :: —o,240 192 : 0.0117 1.7 százalék,
a talajminőség hatása:
la3 : o,720 53 : 0.1108 162 százalék.
A őeéntélke'k alapján a műtrágya a ténmésallaikító—s egyik döntő! tényezője (az
agrotechinillca mellett). Meglepő viszont a csapadék nagyon gyenge és negatív ha- tása. Ez az 1970. évi rendkívüli — nagyon hűvös és esős —3 nyárnak tulajdonítható.A regresszió egyen letének alakja:
y* : -—0.51 .X10,67 .x2 —o.24 .)(3 0.35
bi :: 0.670; a műtrágyaadag egyszázalékos emelése —— az állami gazdaságokban 1970- ben — a termésátlagot 0.67 százalékkal emelte; !
bzs—0.213; a csapadék egyszázalékos emelkedése a termésátlagot 024 százalékkal csökkentette (ismeretes, hogy a búza szárazságtűrő. kevés csapadékot igénylő növény, az 1970. év azonban nagyon (hűvös és csapadékos volt, ez lehet egyik oka annak, hogy a termés- átlagok nem növekedtek megfelelően. a műtrágyák hatásukat nem tudták kifejteni);
bg: 0.35; a talaj minőségét jelző aranykorona tiszta jövedelem értékének egySzázalékos növekedése a termésátlagot 0.35 százalékkal növelte.
A hiba értéke: Sy : 1.45 máma. Hr : 9.8 százalék.
A *kulkarioa esetében az alábbi eredményt kaptuk:
R: 0.676: a kukorica termése és a vizsgált független változók között jó közepes össze-
függés van; ' *
R2:O,457; a vizsgált változók a kukorica termésátlagát 45,7 százalékban befolyásol- ták, 54.3 százalékban egyé—b —- itt nem vizsgált —- tényezők hatása. főképpen az ogrotechnika határozta meg (az adatok szerint tehát a kukorica termesztésénél az agrotechnikának sokkal nagyobb a szerepe, mint a búzánál).
A vizsgálatba bevontlterrmel/és'i tényezők egymáshoz viszonyított hatása lénye-
gében ugyanolyan, mint a búza esetében:
a műtrágya hatása:
bi : 0.68 191 : 0.3718 — 82,4 százalék,
a csapadék hatása: '
b2 : 0.032 52 : 0,0010 0.2 százalék,
a talaj hatása:
b3 z 0.3264 53 : 0.0806 17.4 százalék.
A MÚTRAGYAZAS'HATEKONYSÁGA 155
A regresszió egyenleténe'k alakja:
Y' : 5_77 .xíoma .x20.03 .x30.33
bj : 0.68; a műtrágya-hatóanyag egyszázalékos emelése a termésátlag 0.68 százalékos emelkedését vonja maga után;
bzzo,03; a tenyészidőben lehullott csapadék egyszázalékos növekedésére a termés-
átlag 0.03 százalékkal emelkedik; '
b320.33; ha a talaj aranykorona tiszta jövedelme egy százalékkal javul, a termés- átlag O,33 százalékkal növekszik.
A hiba értéke Sy : 1.0 mázsa; Hr : 7 százalék.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a fontosabb termelési tényezők közül a termés kialakításában a műtrágyánalk van a legnagyobb hatása; A talaj minőségének hatása gyenge. Az agrotechnika igen nagy jelentőségű, merta mű—
trágya hatásának megfelelő érvényesülését erősen befolyásolja.
A csapadék szerepe tisztázatlan maradt. valószínűleg azért, mert az 1970—es év csapadékban nagyon bőséges esztendő volt. a növények a csapad'élkeloszlás te—
rületi izngadozrásár—a nem reagáltak. Cesapad—ékszegényebb év esetén bizonyára n—a—
gy—owbb értéket kaptunk volna. Valószínű az is, hogy a [talajminőség hatása részben kiegyenlíti a csapadék hatását. Megvizsgáltuk az összefüggést a kritikus hónapok csapfadékm—eninyiségével is, de lényegesebb eltérés nem mutatkozott.
Ha a talaj eltérő minőségétől eltekintünk, akkor a termésátl—agolk kialakításában a műtrágyá'nak és az agrotech—nikánalk vain döntő szerepe. A megfelelő mennyiségű és összetételű műtrágyaadag "kiválló agrotechwn'iikávol párosulva semlegesítheti a többi gyengébb hatású tényező változásának hatását, és a magasabb terméshoza-
mok folyamatosan biztosíthatók.
Ennek igazolására az 1. és a 2. tábla adataira hivatkozunk. Békés megye vizs- gált gazdaságaiba'n a szántóterület hektáronkénti átlagos aranykorona tiszta jöve- delme 32.10. míg Zala megyében 18.20. Békés megyében az egy hektár búza—vetés- területre felhasznált vegyes műtrágya-hajtóanyag 74,ó kilogramm, Zola megyében 1147 kilogramm, a termésátlag Békés megyében 23,8, Zala megyében 32?) mázsa.
A lkurkoricánál Békés megyében a felhasznált vegyes műtrágya-hatóanyag 7l,3 kilogramm. a term'é'sáetliag 40,1 mázsa, Zala megyében 1239 kilogramm az átlagosan adagolt műtrágya—hatóanyag, a termésiá'tlag pedig 45,0 mázsa hektáronként.
A MÚTRÁGYÁZÁS ÁLTALÁNOS HATÉKONYSÁGA
A műtrá—gyázáis hatékonyságát végeredményben az üzemi eredmények változása határozza meg. Ezt az egy hektár mezőgazdaság—i területre jutó vegyes műtrágya—
hatóanyag és a növénytermelés hozamértéke közötti összefüggéssel vizsgálhatjuk.
Ez a mutató az összes művelési ágakban felhasznált műtrágya hatékonyságát és a jelentkező utóihatá's értékét is jelzi, E vizsgálatot az állami gazdaságok mellett a termelőszöveükezetekre vonatkozóan is elvégeztük az 1970. évi adatok alapján.
Az állami gazdaságokban egy hektár mezőgazdasági területre átlagban 336 kilogramm vegyes mű—trágya—hartőainyagot használtak fel, és a hozamérték átlaga 7730 forint volt. A termelőeszöve'dkezebeldben az egy hektárra jutó vegyes hatóanyag átlaga 180 kilogrammot, a hoza—mérték átlaga 5727 forintot tett ki.
Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó vegyes műtrágya—hatóanyag egy- százalékos növelése a hozamértélket az állami gazdaságokban O',7 százalékkal, a
termelőszövetkez—etekben O,88 százalékkal növeli.
Mindkét számítás elég nagy hibával érvényes.
4.
155 * , * DR. HAJoSrViLMOS
A iműrtráwgya—ieíihasznválás és a howmérté'k közötti öászefüggéasegyeniebei:
állami gazdaságok:
Y' : 2.04 —X 070; Sy : 877 forint; Hr : 19,7 százalék; R : 0.65; R2 : 0.42;
termelőszövetkezetek :
* Y' : 1.74 — xo.sa; Sy : 510 forint: Hr : 15,5 százalék; R : 0.74; R2 : 0,55.
Az állami gazdaságokra kiszámított 'korreiiáaiós index értéke, R : 0.65, ami
közepes ika'posoiartot jelent. A determináció—s index, R2 : 0.42, azt mutatja. hogy ::műtrá'gyázárs 4az egy hekmárra juitó íhozmrmue'artéiket 42 százalékban határozza meg.
A termeiőszöveiik—ezefbe-kre nézve a ienmi értékeik —a következők: R : 0.74, ami szoms kiapcsoiotot jelez. R2 : 0.55. vagyis a [műtrágyázá—s 55 százalékban határozza meg az egy hektárra jutó h—ozarmér'oéiket. Az állami gazdaságokban a műtrágyázáfs haté- konysága lkiisebb (lásd a 8. táblát): 'a [műtrágyaeavdag egy kilogrammos növeiésve az
állami gazdaságokban átlagosan 18 forint, a termeiőszöveikezefoeikben 30 forint ho—
z-mmfnövekledé'st eredményez, egy forinrbnyi xműitráigyva'köitség pedig 320 forint. iii—etve 520 forint hozarm'növekedészsei iár.
3. ábra. A felhasznált vegyes műtrágya-hatóanyag és növénytermelési hozamérték 1970—ben egy hektár mezőgazdasági területre számítva Hazamér'fék [ff]
77 000
"i
i
70000 " i
9000 * -'
e aaa —— J,,
Terme/őszivefkégelelr ,"
. ( '
,' _,-' MÉM/gazdaságok
a 000 _ ,/ ,-'
7000 *
5000 ,, / ,I'
4000 —— x :
3 000 i
( i i l i ! l i ! l i i i . i
720 150 730 210 240 270 500 530 360 590 420 450 450 570 540 570 Wii/figy felhaszná/ás [kg)
8. tábla
Az egy hektár mezőgazdasági területre felhasznált vegyes műtrágya-hatóanyag és a hozamérték közötti összefüggés 1970-ben
Állami gazdaságokban ! Termelőszővetkezetekben felhasznált vegyes műtrágya-hatóanyag
2301330143oi530i12011601200l24o
M ulató
kilogramm hektáronként
Az egy hektárra jutó hozamérték ]
(forint) . . . . . . . . . 4700 6200 7700 8900 3600 4800 5700 6800
Az egy kilogramm műtrágya-fel-
hasznáiásra jutó hozam (forint) 20.4 18,4 17,9 16,8 30,0 30,0 ' 29,0 28,0 Az egy forint műtrágyaköltségre*
jutó hozom (forint) . . . . . 3.71 3.35 3.25 3.05 5.35 5.35 5,27 5,09
' Egy mázsa vegyes műtrágya—hatóanyag összes költsége 550 forint.
A MÚTRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGA 157
Nagyrészt a terméshozamoiktől. illetve a műtrágya és a mezőgazdasági termékek árán—alk arányától függ, hogy a többlethozaméntélk fedezi-e a műtrágyázáxst költsé- geket.
Az állami gazdasá—gek és a te-rme'lőszövetlkezetek adatai szerint a növekvő mű—
trágyázás — :kisebb mértékben ugyan. mint ahogy azt a búzánál láttuk — csökkenő hozadékkal jár együtt. Jelentős különbség mutatkozik a két mezőgazdasági szektor hatékonysága között a termelőszövetkeze—tek javára. amelyeknél az egy hektár mező- gazdasági területre jutó műtra'gya-felhasználás mintegy fele az állami gazdasá- gokénatk. Jobb gazdasági évben feltétlenül a nagyobb műtrágyaadagot felhasználó állami gazdaságok hatékonysága lett volna kedvezőbb, de a tartós összhangot csak az üzemi adottságo'kon alapuló áramátnyolk biztosíthatják.
*
A bemutatott vizsgálati eredmények azt igazolják, hogy a nagyüzemi műtrá- gyázási gyakorlat több oldal—ú statisztikai elemzése lényeges és fontos információ—
kat nyújthat a gyakorlat és a kutatás részére. A vizsgálat elvégezhető egy év adatai alapján is, területi sor—ok elemzése révén. Előnye ennek a módszernek, hogy nem kell évekig várni, míg megfelelő idősor áll rendelkezésünkre. Ha a számítást néhány év során folyamatosan elvégezzük. (az eredmények összehasonlításáyol és lkombi- nálásávarl — kiegészítve a kísérleti adatokkal —- olyan értékes átl—'agfüggvényeket nyerhetünlk, amelyeket a gyakorlati 'musnlká'xban jól lehet hasznosítani nemcsak a termelés megszervezésében, illetve a műtrágyaadagok megállapításánál, hanem a várható tenmésátlagoik előrebecsl—esében is.
A xműtrágyáz—ás mellett —— a vizsgálat eredménye szerint — a termés kialakítá-sára döntő hatása van az agrottechwnílkóxnratk. A kettő együttesen semlegesítheti a gyen- gébb hatású termelési tényezőket. Ezért a nagy hozamok biztonságos tervezésének és elérésének előfeltétele a nagy 'műtnógyaadagok használata és a magas szín—
van al ú a grotechwnfilka .
Avizsgál—t 1970. év az átlagtól eltérően hűvös és csapadékos volt. Ezért a te- nyészidő alatt lehullott csapadék eltérésein-e a növények nagyon gyengén reagáltak.
Kritikus mennyiségű csapadék esetén az eredmények előreláthatóan változni fog- naík. Jelen esetben a csapadék szerepét tisztázni nem tudtuk. Ez tehát a következő évek során megoldandó feladat maradt.
A vizsgált év adatai alapján megállapítható, hogy a búzánál az adagolt mű- trágya—hatóanyag megközelíti a gazdaságossági határt, a hatékonyság—nál a csök- kenő hozadék érvényesült. A termiésátlagek és a hatékonyság növelése új, intenzí- vebb fajták bevezetését teszi szükségessé. A kukorica esetében az egyes gazda- ságokban bevezetett -— nagy műtrágya—adagakat felhasználó és nagy terméshoza- m'olko't biztosító —— komplex, zárt technológiák (: műtrágya hatékonyságánál növekvő hozadékot eredményeztek. Az új technológia szélesebb körű alkalmazása biztosítja a további fejlődést.
A műtrágyahatáxs bonyolult, ellentmondásos, sok egyéb jelenséggel kapcsolat—
ban vál'ló biokémiai folyamat, melynek részletes vizsgálata változatlanul a pontosan és célszerü—en beállítható kísérletek területéhez tartozik.
IRODALO M
Bacskay Zoltán - Bartos Attila: Alkalmazott matematika. 2. r. (Kari jegyzet.) Agrártudományi Egyetem.
Keszthely. 1971. 79 old. _ ! _
Dr. A. Buchner: A trágyázás új útjai az Intenzív mezőgazdasági üzemben. Mezőgazdasági Kiadó.
Budapest. 1969. 136 old.
