44.828 8/9
H e lm ic h D e z s ő - G e r e b e n F e r e n c
F I L M , Í Z L É S , B E F O G A D Á S
A S z e r e l e m cim ü f i l m b e f o g a d á s á n a k v i z s g á l a t a
Tömegkommunikációs Kutatóközpont
TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS KUTATÓKÖZPONT
Helmich Dezső - Gereben Ferenc F I L M , Í Z L É S , B E F O G A D Á S A Szerelem cimü film befogadásának vizsgálata
Budapest, 1976.________________________ VIII. évfolyam, 9.szám
A vizsgálat tervét és módszereit kidolgozták és a vizsgálatot vezették:
Bertalan László, Gereben Ferenc és Helmich Dezső
xp tjb.&izlzh
'ispöassasHfjMtínrwf
1
..VL. №
4 L FúT A R I 3 2 A M
Felelős kiadó: A Tömegkommunikációs Kutatóközpont Igazgatója Megjelent: 1976.IX.hó Uoo példányban. Alak: A/4.
Készült a Magyar Rádió sokszorosító üzemében Vezető: OLÁH GYÖRGY
T a r t a l o m j e g y z é k
E l ő s z ó 5
I . BEVEZETÉS 7
II. A FELMÉRÉS ISMERTETÉSE: MÓDSZER ÉS MINTASOKASÁG 13 III. AZ OLVASÁS- ÉS FILMKULTÚRA NÉHÁNY TÉNYE ÉS ÖSSZE
FÜGGÉSE 21
1. Az olvasás és mozibajárás gyakorisága 23 2. Az irodalmi és filmizlés társadalmi meghatározói 34 3. Az irodalmi és filmizlés belső kapcsolatai 48 IV. KI LÁTTA ÉS KI NEM LÁTTA A "SZERELEM" CIMÜ FILMET? 57
1. Akik látták - társadalmi jellemzők 57 2. Akik látták - kulturális jellemzők 63
3. Akik nem látták 75
V. A FILM ÉRTELMEZÉSE 79
VI. A FILM MEGÍTÉLÉSE 83
1. Kinek mennyire tetszett a film? 84
2. A film viszonyított értékelése 95
VII. A FILM MEGÉRTÉSE 101
1. A filmcselekmény időpontjának meghatározása 105 2. A fiatalasszony színlelésének oka 112 3. A két női főszereplő kapcsolata 120 4. A szereplőket illető rokonszenvitéletek 132
5. A film megértésének foka 140
VIII. ÖSSZEFOGLALÁS 159
F Ü G G E L É K 165
Резюме
217Summary 221
E L Ő S Z Ő
Dolgozatunk egy empirikus művészetszociológiái vizs
gálat eredményeit ismerteti.
A vizsgálatot - Déry Tibor és Makk Károly Szerelem cimü filmjének befogadásvizsgálatát - a Filmtudományi Intézet megbizásából 1971-ben végeztük el. Az egyik fejezet /III./ ki
vételével, amely 1972-ben pótlólagos adatfeldolgozás nyomán keletkezett, dolgozatunk szövegét azóta csak formailag változ
tattuk: tömöritettük és stilusát javitottuk. Kiegészítettük viszont néhány olyan lábjegyzettel, amely az azóta eltelt idő
szakban megjelent munkákra utal.
Vizsgálatunk eredményei összefoglalóan eddig két Íz
ben kaptak nyilvánosságot. Egyrészt előadás formájában, a szo
cialista országok 1971 októberében, Pécsett megrendezett "Film- és Televiziónéző" -szimpozionán. Másrészt pedig rövid cikként a Filmkultúra 1971/6. számában. /Helmich Dezső-Gereben Ferenc:
A "Szerelem" hatásvizsgálatának tanulságai. Kisérlet a befoga
dási módok vizsgálatára./ Ezen kivül - az olvasáskulturáról nyert eredményeinkből - két cikk jelent meg: Gereben Ferenc:
Rétegizlés - az Ízlés rétegződése. A Könyv, 1972/4. /Ld. még:
in: ízlés és kultúra. Kossuth, 1974./; Gereben Ferenc: Olvasás
gyakoriság, irodalmi Ízlés. A Könyv, 1973/2.
1976. szeptember
A szerzők
I. BEVEZETÉS
"Az anyagot mindenki maga elé tudja idézni; a tartalomra csak az bukkan rá, akinek van hozzá- tennivalója; a forma pedig: ti
tok a legtöbb ember számára."
Goethe aforizmája rendkivül tömören utal arra a problémára, amellyel minden művészetszociológiái elemzésnek
szembe kell néznie: a műalkotás és a befogadó elválására.
Ez a probléma még ma is aktuális. Sőt, aktualitása fokozódott, mert maga a probléma is uj jellegzetességeket öl
tött. Goethe - több helyen megfogalmazott - problémájára akko
riban Schiller kinált elmélyült magyarázatot: a befogadói ké
pességek egyenlőtlenségének alapját a specializációban és a munkamegosztásban kell keresni. Az egyoldalú fizikai és az egy
oldalú szellemi munka egyaránt elsorvasztja az esztétikai fo
gékonyságot.
A befogadásnak ez a társadalmi háttere azóta módo
sult, de nem változott meg. Egyfelől jelentősen megsokszorozó
dott azoknak a száma, akik - ilyen vagy olyan - közönségként lépnek fel, másfelől megnövekedett az az idő, amelyben módjuk van arra, hogy közönségként működjenek. Az előbbi az általáno
sabb iskolázottság, az utóbbi a több szabad idő következménye.
Am ez a fejlődés nemcsak finomította, hanem tompí
totta is az esztétikai fogékonyságot. Sajátos tevékenységfor
ma alakult ki, amely inkább konzerválja, mintsem megujitja ezt a közízlést. És éppen ez /a szórakoztató-ipar megjelenése/ az átalakult helyzet egyik uj vonása.
A szórakoztató-ipar magához vonja a többség figyel-
inét; ezért általánossá teszi - mert teheti - azt a viszonyt, amely termékei és közönsége között fennáll. Emellett azonban maguk az igazi műalkotások is belekerülnek a kultúra elfogyasz
tásának folyamatába. Befogadásuk tipikus helyzetei, inditékai és módja egyaránt fogyasztói jellegűvé válik. A mai helyzetnek ez a másik újdonsága persze csak egyetlen - bár többnyire na
gyon erős - tendencia. Különböző társadalmi folyamatok külön
bözőképpen gyorsítják vagy gátolják ezt a mozgást. Különböző erőket vonultatnak fel mellette vagy ellene. Egyes rétegek fo
kozatosan elvesztik a művészettel való valamennyire is közvet
len kapcsolatukat. Mások csupán látszólagos kapcsolatot léte
sítenek vele. Kialakulnak fejlődő kapcsolatok, ám kialakulnak átmenetiek is. Széles rétegek váltják fel hagyományos, többé- kevésbé művészet előtti kultúrájukat a fogyasztó úgyszólván művészet utáni kultúrájával.
A helyzet sokféleségének megfelelője a közönség széttagoltsága. Különféle közönség- és izléstipusok keletkez
nek. Ha ezeket a típusokat igazi müvekkel szembesítjük, elté
rő eredményeket kapunk: az egyes izléstipusok a maguk módján élvezik és értik a müvet. "Az anyagot mindenki maga elé tudja idézni" - a könyv vagy film felszine, témája és külső cselek
ménye nyilvánvaló; "a tartalomra csak az bukkan rá, akinek van hozzátennivalója" - a cselekmény mögött meghúzódó művészi je
lentések és emberi-etikai tartalmak felfogása már bizonyos érettséget, befogadói jártasságot és viszonylag gazdag élet- tapasztalatot követel, s - tegyük hozzá - olyan beállítottsá
got, amely érvényesülni engedi a jártasság és a tapasztalatok szerepét; "a forma pedig: titok a legtöbb ember számára" - mert esztétikai képzettséget, iskolázott fogékonyságot igényel.
Itt következő vizsgálatunk a fentiekben jelzett kér
déskörhöz kapcsolódik. Kapcsolódása természetesen csak korlá
tozott értelemben valósul meg: egyszeri empirikus vizsgálat, amely nélkülözi tárgyának elmélyült történeti és elméleti tag
lalását. Tudjuk, hogy az önmagukban vett empirikus adatfelvé
telek és adatelemzések nem helyettesíthetik a történeti és elméleti elemzést /amely egyébként magát az empirikus vizs
gálatot is megalapozza/. Reméljük azonban, hogy eljárásaink és eredményeink nem mondanak ellent a lehetséges átfogó elem
zés szempontjainak, s hozzájárulnak az értelmes adatfeltáró kutatáshoz.
Vizsgálatunkban ugyanakkor eltekintettünk Goethe aforizmájának harmadik részétől: nem vettük szemügyre azt, hogy a forma mennyiben válik befogadói élménnyé. Be kellett érnünk az aforizma első és második részében jelzett problémá
val: a téma és a tartalom befogadásának elemzésére szorítkoz
tunk. Azt kutattuk, hogy a közönség mit értett meg a cselek
mény mögött rejlő társadalmi és etikai tartalmakból.
Emellett - lehetőségeinkhez képest - arra töreked
tünk, hogy a megvizsgált közönségről sok és árnyalt adatot sze rezzünk. Itt elegendő az adatok néhány vonatkozására utalnunk, így például felmértük a film közönségének életkor, iskolai vég zettség, a munkamegosztásban elfoglalt hely, Ízlés, stb. sze
rinti összetételét; adatokat nyertünk a film- és olvasáskul- tura néhány alapvető mennyiségi és minőségi összetevőjéről.
Ezeket az adatokat azután összevetettük azokkal, amelyek a té
ma /cselekmény/ és a tartalom befogadásának igen eltérő módjá
ra és mértékére utalnak.
Ettől az összehasonlítástól azt vártuk, hogy adalé
kul szolgáljon egy fontos művészetszociológiái és művészetpe
dagógiai kérdéshez: a különböző társadalmi meghatározók /élet- tapasztalat, tanultság, a munkamegosztásban elfoglalt hely, stb./ milyen mértékben és módon hatnak annak a jelenségnek az alakulására, amelyet esztétikai fogékonyságnak lehet nevezni.
Az esztétikai fogékonyságtól függő befogadási m ó dok vizsgálatát Déry Tibor és Makk Károly Szerelem cimü film
jének segítségével végeztük el. E film alkalmasnak látszott és úgy gondoljuk, alkalmasnak is bizonyult a kérdés vizsgála
tára. Ugyanakkor kérdésfeltevésünk és a megvizsgált film egy
aránt meghatározták kutatásunk elveit. A modern kor rendkivül általános befogadói helyzetét kivántuk ugyanis vizsgálni. E helyzet - mint irtuk - a valódi műalkotásokat a legkülönfélébb közönségrétegekkel kapcsolja össze, s igy a legkülönfélébb be- fogadásmódokat alakítja ki. Éppen arra voltunk kiváncsiak, hogy e különféle közönségrétegekre hogyan hat egy - vitathatatlanul esztétikai minőségű - film. Ezért, elemezve a filmet, néhány fontos összefüggését olyan kérdések formájában fogalmaztuk meg, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a film ismerőinek felte
gyük okét. A válaszokat, az empirikus befogadói filmértelmezé
seket szembesítettük a magunk értelmezéseivel. Ez az eljárás meghatározott körre korlátozta érdeklődésünket: azt kutattuk, hogy egy egyértelműen esztétikai produktum milyen befogadásra számíthat, s nem azt, hogy az esztétikai és nem-esztétikai pro
duktumok milyen különböző funkciókat töltenek be a közönség életében.
A két kérdésfeltevés természetesen nem független egymástól. Az egyik szükebb, de megválaszolása eljuthat, és bizonyos pont után el is kell hogy jusson a másikhoz. Az egyik - amelyet mi is alkalmaztunk - egyfajta, elég feltételesen meg
határozható ideális befogadáshoz méri az empirikus befogadáso
kat, s ennyiben a helyes befogadás esztétikai kritériumát tart
ja szem előtt. A másik szélesebb, társadalmi kritériumokat fog
lal magában: a szórakozás, a pihenés, az ismeretszerzés, a tá
jékozódás, a morális felismerések, a társadalmi viták és doku
mentumok, stb. stb. kritériumait, amelyeknek az esztétikai csu
pán egy része. /Méghozzá nem szükségképpen ellentmondásoktól mentesen egységesülő része: az esztétikai értékek - itt nem elemezhető okok következményeként - eltérhetnek a különböző társadalmi értékektől, sőt, szembe is kerülhetnek velük. Erre saját eredményeinkből is bemutatunk egy példát: a romantikus irodalom kedvelőinek befogadói érzékenységéről./
Tisztában vagyunk kérdésfeltevésünk és vizsgálatunk
körülhatároltságával. Úgy gondoljuk azonban, hogy e kérdés- feltevés indokolt, és igy vizsgálatunk eredményekhez vezet
het. Az alábbiakban ezeket az eredményeket mutatjuk be olva
sóinknak.
II. A FELMÉRÉS ISMERTETÉSE: MÓDSZER ÉS MINTASOKASAG
A felmérés módszerének és mintasokaságának megvá
lasztásában szorosan alkalmazkodtunk vizsgálatunk céljaihoz.
Első célunk az volt, hogy hozzávetőleges képet alkossunk a Szerelem cimü film közönségének összetételéről, a film megné
zését serkentő és gátló körülményekről. Ehhez olyan mintasoka
ságra volt szükségünk, amely egyrészt bizonyos reprezentativi
tással rendelkezik, másrészt pedig olyanra, amelyben ugyanak
kor a film megnézése, illetve meg nem nézése véletlenszerűen alakult. E célra a fővárosi könyvesboltok közönségéből vélet
lenszerű kiválasztással hoztunk létre egy mintát, amelynek vég
zettség, foglalkozás és életkor szerinti összetétele hasonló volt más, szintén könyvesboltban folytatott vizsgálatok vélet-
lenszerü mintáinak összetételéhez; - tehát a fővárosi könyves- bolti vásárlóközönség reprezentatív mintájának tekinthető.
Második, s egyben fő célunk a film befogadásának vizsgálata volt. Ehhez természetesen mindenekelőtt olyan vizs
gálati alanyokat kellett találnunk, akik látták a filmet. M i vel véletlenszerű mintaválasztással nem tudtunk kellő számú
ilyen interjúalanyra szert tenni, ezért könyvesbolti mintánk
nak azt a csoportját, amelyik látta a filmet, ki kellett egé
szítenünk: adatgyűjtésünket néhány budapesti filmklubra is ki
terjesztettük.
Előbb említett könyvesbolti mintánk alkalmat nyúj
tott arra, hogy egy harmadik vizsgálati célt is teljesítsünk:
megkíséreltük, hogy a film- és olvasáskultura néhány általános XLd. Kamarás István: Hogyan értesülünk a könyvekről? Magyar
Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 1971.; Gereben Fe
renc: A mai magyar irodalom és az olvasók. A Könyv, 1970/3.;
Hoffman Pálné: Néhány adat a bolti vásárlók társadalmi össze
összefüggését - az Ízléstől a mozibajárásig - adataink alapján felvázoljuk.
Az adatfelvételt kérdőíves módszerrel 1971 május- juniusában végeztük el. Kérdőíveinket a válaszolók a helyszí
nen töltötték ki. /А kérdőívet a Függelékben közöljük./
X X X
Véletlenszerű könyvesbolti mintánk 1056 főből tevő
dik össze. Tí z napon át tizenegy budapesti könyvesboltban vet
tünk fel adatokat. Válaszadóink tehát könyvvásárlók voltak, s mint ilyenek, az átlagosnál magasabb kulturális szinten áll
tak; ezt azok az adataik is megerősítik, amelyek az iskolai végzettségről vagy a könyvolvasási gyakoriságról szólnak.X
Kérdőiveinket, mint említettük, a fővárosban töltet tűk ki, de a területi heterogenitást biztosítandó, kérdezési helyszínül belvárosban /pesti Belváros és belső Buda/, "átme
neti" városrészekben és külvárosban választottunk ki könyves
boltokat:
Országosan reprezentatív felmérési adatok szerint a felnőtt népesség 24,3 %-a olvas rendszeresen /havonta legalább egy/
könyvet, 36,3 %-a időnként, és 39,4 %-a egyáltalán nem.
/Mándi Péter: A könyv és közönsége. Bp. 1968. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 26.p./ Ezzel szemben könyvesbolti mintánk ban a rendszeres olvasók aránya 77,6 %-os volt, s nem olvasó gyakorlatilag egy sem akadt köztük. - Az iskolai végzettség adatai hasonlóképpen mintasokaságunk kulturálisan "emelt"
szintje mellett szólnak: 1970-es népszámlálási adatok szerint a 8 általánosnál kevesebbet végzettek aránya a 15 éven felüli népességben 48,6 %, mintánkban ugyanez mintegy 5 % volt.
401 fő 38,1 % - belvárosi boltok /l.sz. "Kossuth"?
35.sz. "TV"; 16.sz. "Bartók"? 37.sz.
"Petőfi"/:
- "középvárosi"-boltok /62.sz. Rákóczi- uti? 47.sz. körúti? 21.sz. "Erkel"?
56.sz. Fehérvári úti/:
- külvárosi boltok /23.sz. "Kölcsey"
/Újpest/? 33.sz. /óbudai/? 24.sz.
/Kispest/:
- ismeretlen:
429 fő 40,5 %
222 fő 21,0 % 4 fő______ 0,4 % 1056 fő 100,0 %
Mintánk iskolai végzettség szerint kialakított ka
tegóriái és megoszlása a következő:
Nyolc általánosnál kevesebb: 48 fő 4,6 %
Nyolc általános: 142 fő 13,4 %
Érettségi: 432 fő 40,9 %
Főiskolai-egyetemi diploma: 250 fő 23,7 %
Megkezdett középiskola /középiskolás/: 96 fő 9,1 % Megkezdett főiskola /főiskolai-egyetemi
hallgató/: 88 fő 8 /3 %
1056 fő 100,0 %
Lássuk ezután mintánknak a munkamegosztásban elfog
lalt hely szerint való tagolódását. Ezt a gyakorlatilag és el
méletileg rendkívül fontos rétegképző elvet vizsgálatunkban olyan megoldás révén alakítottuk elemzési szemponttá, amely egyrészt - nagyon durván - foglalatosságuk tartalma szerint, másrészt pedig függőségi viszonyaik szerint tagolja mintánk részt
vevőit. E kettős szempontú tagolás bizonyára valóságosabban ra
gadja meg kutatási célkitűzéseink számára mintánk rétegeit, mintha csak az egyik szempontot vettük volna figyelembe.
Első kategóriánkba /munkások/ az iparban, a közle
beosztott dolgozókat vettük fel. /Mezőgazdasági dolgozóval - mi
vel vizsgálatunk Budapestre szorítkozott - nem találkoztunk./
Ezeknek - emelt szintű mintánkban - 55 százaléka érettségizett és egyharmaduk nyolc általánost végzett.X
Második kategóriánkba a beosztott - adminisztratív, műszaki, pénzintézeti, egészségügyi, stb. - alkalmazottak ke
rültek. Mintegy háromnegyedrészt érettségiztek, tehát a munká
sokénál magasabb műveltségi szintet képviselnek.
A harmadik kategóriába vezető alkalmazottak, "me
nedzserek" kerültek, az ipar, az adminisztráció, a közigazga
tás, a kereskedelem területéről: mérnökök, közgazdászok, rész
ben jogászok, adminisztratív szakemberek, stb. Függelmi hely
zetük gyökeresen különbözik a két első kategóriáétól, művelt
ségi-iskolázottsági szintjük is magasabb, hiszen 68 százalék
ban diplomások. Ezért menedzserértelmiségieknek nevezzük őket.
A negyedik kategóriát olyan értelmiségiek alkotják, akik - szemben az előző kategóriába tartozó értelmiségiekkel - nem tartoznak bele az igazgatás, a termelés, a közlekedés és a kereskedelem hatalmi hierarchiáiba, hanem magas képesítésen
/87 százalékuk volt diplomás/ alapuló szellemi szolgáltatások
ban dolgoznak: a közoktatásban, az egészségügyben, a jogszol
gáltatásban, a tömegkommunikációban, a tudományos kutatásban, stb. Ebből fakad sajátos társadalmi helyzetük, hiszen kevésbé Üzemszerű munkarendben dolgoznak; a parancsadás és az engedel
messég jelentősége esetükben sokkal kisebb, mint az előbbi te
rületeken dolgozóknál. Ebből életmódjuk alakulására nézve más, sokkal kötetlenebb lehetőségek származnak. Valójában túlnyomó többségük végzettsége ellenére sem lennének összefoglalhatók a szokásos "humán-értelmiség" kifejezéssel, nemcsak azért, mert például az orvosok is idetartoznak, hanem azért sem, mert ez a kifejezés keveset fejez ki a társadalmi munkamegosztásban el
foglalt helyükből, csak képzettségükre utal. Ennek ellenére, jobb hiján, az itt jelzett értelemben, a humánértelmiség meg
jelölésnél maradunk.
ötödik kategóriának tekintettük a középiskolásokat, hatodiknak a főiskolásokat.
A nyugdíjasok alkotják a következő; a kisiparosok és kiskereskedők, a háztartásbeliek és mások pedig kis számuk miatt összevonva az utolsó, "egyéb" kategóriát.
Munkások: 234 fő 22,2 %
Beosztott alkalmazottak: 288 fő 27,2 %
Menedzserértelmiségiek: 158 fő 15,0 %
Humánértelmiségiek: 109 fő 10,3 %
Középiskolások: 96 fő 9,1 %
Főiskolai-egyetemi hallgatók: 88 fő 8,4 «
Nyugdíjasok: 47 fő 4,4 %
Egyéb: 24 fő 2,3 %
Nem válaszolt: 12 fő ____ L i %
1056 fő 100,0 % E munkamegosztás-kategóriák nemek, életkor és vég
zettség szerint való megoszlását a Függelékben közölt tábláza
tokban láthatjuk. Itt csak egy-két fontosabb mozzanatra hívjuk fel a figyelmet. A munkások és a beosztott alkalmazottak e m i n tánkban zömmel fiatalok: a munkások 52 százaléka 25 évnél fia
talabb, a beosztottak egyharmada 21-25 éves, egyötöde pedig 26-30 éves volt. A két értelmiségi kategória többsége viszont a viszonylag idősebbek közül került ki: a menedzserértelmisé
giek 60 százaléka, a humánértelmiségiek 53 százaléka elmúlt 30 éves. /Vö.: Függelék, II./ A beosztott alkalmazottak háromnegye
de nő, a menedzserek majdnem háromnegyede férfi, a humánértel
miségiek pedig fele-fele arányban oszlanak meg nemek szerint.
/Függelék, III./
Mintasokaságunk életkor szerint való tagolódását a szokásosnál finomabb kategóriákban vettük szemügyre, mivel fi
gyelembe kellett vennünk azt, hogy a filmközönség - és a városi könyvesbolti vásárlóközönség is - jelentős hányadban fiatalok
- 17: 82 fő 71,8 %
18 - 20: 131 fő 12<A %
21 - 25: 279 fŐ 26,A %
26 -30: 170 fő 16,Д %
31 - 35: 100 fő 9,r 5 «
36 - 40: 79 fő 7,r 5 %
41 - 55: 129 fő 12,,2 %
56 — j 86 fő ___Ъ Д %
1056 fő 100,0 %
Végül, a nemek szerinti megoszlás a következő volt:
férfi: 477 fő 45,2 %
no: 579 fo 54,8 %
1056 fo 100,0 %
X X X
Mint említettük, a véletlenszerű mintaválasztás sza
bályai szerint nem tudtunk kellő számú olyan interjúalanyt ösz- szegyüjteni, aki látta a Szerelem cimü filmet. Ezért az előbb ismertetett mintának filmünket ismerő részét /354 fő/ ki.kel
lett egészítenünk. E célból elsősorban különböző - budapesti - filmklubokhoz fordultunk. Bizonyos nehézségek ellenére /adat- felvételünk idején, május végétől junius közepéig ugyanis a filmklubok többsége már befejezi évi programját/ és a statisz
tikai véletlenszerűség követelményeit kényszerűen mellőzve -
ami természetesen korlátozza eredményeink érvényességét - sikerült Filmklubokon kivül kérdőíveket vettünk fel a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemen, egy egyetemi kollégiumban és egy beatklub- ban /összesen 118 darabot/.
508 érvényes kérdőívet összegyüjtetnílnk. Mintánk az említett 354 fővel együtt Így 862 főre növekedett. Mint látható lesz, bizonyos, különböző szempontok szerint való kiegyenlítettsé
get és tagoltságot mindezek ellenére is tartalmaz ez a minta, süninek elérésére, lehetőségeinkhez mérten, törekedtünk is:
igyekeztünk különböző városrészekben működő és különböző kö- zönségösszetételü filmklubokat felkeresni.
A befogadás vizsgálatának alapjául szolgáló mintánk fontosabb számszerű jellemzői a következők:
Iskolai végzettség szerint:
Legfeljebb nyolc általános:
Középiskolai érettségi:
Főiskolai-egyetemi diploma:
Megkezdett középiskola /középiskolás/:
Megkezdett főiskola /főiskolás-egyetemista/:
A munkamegosztásban elfoglalt hely szerint:
82 fő 255 fő 193 fő 251 fő 81 fő 862 fő
9,5 % 29,6 % 22,4 % 29,1 % 9,4 % 100,0 %
Munkások: 116 fő 13,4 %
Beosztott alkalmazottak: 184 fő 21,3 %
Menedzserértelmiségiek: 102 fő 11,8 %
Humánértelmiségiek: 91 fő 10,7 %
Középiskolások: 251 fo 29,1 %
Főiskolások: 81 fő 9,4 %
Egyéb és besorolhatatlan: 37 fő 4,3 %
862 fő 100,0 %
Életkor szerint:x
- 17:
18 - 20:
21 - 25:
26 - 30:
31 - 35:
36 - 40:
41 - 55:
56 -
206 fő 23,,9 %
123 fő 14,,3 %
195 fő 22,,6 %
122 fő 14,rO %
48 fő 5,,6 %
44 fő 5,r 2 %
67 fő 7,18 «
57 fő 6,,6 %
862 fő 100,rO % Nemek szerint:
Férfiak: 466 fő 54,0 %
N ő k : 396 fo_________ 46,0 %
862 fő 100,0 %
x Mintánknak majdnem 40 százaléka 1951-ben vagy később szüle
tett; igy az ide tartozóknak gyakorlatilag nincs közvetlen élményük a filmben ábrázolt korról. Ha ezekhez hozzávesszük a szintén nagyon fiatal és az akkori időkből nagyon keveset átélő 20-25 éveseket, akkor ez a három életkorkategória együt
tesen mintánk 60,8 százalékát alkotja. Ez a többség első pil
lantásra nem válik vizsgálatunk javára, hiszen keveset tud
hatnak az ilyen korúak a filmen ábrázolt világról. De éppen az az egyik legérdekesebb kérdés: ismerik-e és értik-e törté
nelmünknek ezt a máig ható húsz évvel ezelőtti szakaszát. Az erre a kérdésre adott válaszhoz természetesen semmiképpen sem elegendő egy szükkörü vizsgálat, bár maga a film mindenképpen alkalmas arra, hogy a problémát megközelítsük vele. Az átfo
gó válaszhoz legfeljebb adalékokat tudunk nyújtani.
III. AZ OLVASÁS-ÉS FILMKULTÚRA NÉHÁNY TÉNYE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSE
Vizsgált filmünk befogadásának finomabb összefüggé
sei akkor nyerik el igazi helyüket és jelentésüket, ha az olva
sás- és filmkultúrával kapcsolatos általános magatartás főbb vonásait felvázoljuk. Ezzel ugyanis megteremtjük azt az átfo
góbb közeget, amely egyedi, egy filmre vonatkozó adataink hát
terét alkothatja.
Ha tudjuk, hogy valamely társadalmi réteg filmkultú
rája milyen főbb jegyekkel jellemezhető, akkor érthetőbbé vál
nak és többet mondanak nekünk az olyan adatok, mint például az, hogy a kérdéses rétegnek mekkora hányada látta a Szerelem cimü filmet, mennyire tetszett neki, mit értett meg belőle, stb.
Ezeknek az általános jellemzőknek vizsgálata már csak azért is indokolt, mert a hazai, még meglehetősen gyermek
cipőben járó filmszociológiai kutatás kevés adattal szolgált az egyes rétegek fiimizléséről, mozibajárási szokásairól, illetve az ilyen természetű teljesítmények és szokások összefüggéséről.X
Ezért, bár kutatásunk fő feladatának - amint azt a bevezetőben kifejtettük - egy konkrét film befogadásának vizs
gálatát tekintettük, e kutatás melléktermékeként s egyben beve
zetéseként közöljük a mozibajárás gyakoriságával, a filmizlés rétegződésével kapcsolatos vizsgálódásaink legfőbb eredményeit
Dolgozatunk lezárása után készült el és jelent meg Tárnok János:
A városi filmszínházak közönsége 1972-ben cimü munkája /Magyar Filmtudomanyi Intézet es Filmarchivum, Budapest, 1973./, amely részletesen foglalkozik e kérdések többségével, elsősorban a mozilátogatás mennyiségi tényezőivel. Alábbi eredményeink, ame
lyeket más természetű /könyvesbolti vásárló/ minta alapján nyertünk, részben megerősítik, részben pedig kiegészítik Tár
nok János adatait.
is. Mindezt még kiegészítjük az olvasáskultura két olyan alap
vető jellemzőjének ismertetésével, mint az olvasás gyakorisá
ga és az irodalmi Ízlés. E kiegészítés lehetővé teszi egyfelől, hogy felmérési eredményeinket bekapcsoljuk a fejlettebb hazai olvasáskutatás információs áramkörébe /amit nagymértékben elő
segít az a tény, hogy a könyvesboltban végrehajtott részfelmé
résünk mintaválasztási eljárásában megegyezik néhány olvasás
vizsgálattal/; másfelől pedig a film- és olvasásbefogadás tel- jesitményszintjeinek összevetésével adalékokat szolgáltathatunk a különböző kulturális területek összefüggésének, egymásraha- tásának kérdéséhez.
Az alábbiakban - fővárosi könyvesboltokban megkér
dezett mintacsoportunktól nyert adatok alapján - az olvasási és mozibajárási gyakoriság, irodalmi és filmizlés, s általában a minőségi és mennyiségi oldal, a válogató és értelmező Ízlés és az igénybevétel kölcsönhatásának kérdésével foglalkozunk.x
A mozilátogatási gyakoriságot /filmnézési gyakoriság helyett/
nem azért vizsgáltuk, mert filmforgalmazási-kereskedelmi szem
pontokat állítottunk előtérbe; jelen esetben a kétféle kultu
rális cselekvés minőségi különbségeit mérlegeltük /tévében lényegesen egyszerűbb filmet nézni, ahhoz viszont, hogy mozi
ba menjünk, külön elhatározás kell/ - s ezek alapján döntöt
tünk a külön tevékenységet igénylő mozilátogatás javára.
1. Az olvasás és mozibajárás gyakorisága
Az 1056 fős, véletlenszerűen kiválasztott "könyves- bolti" minta, amely megbizhatóan reprezentálja a fővárosi köny
vesboltok vásárlóközönségét, olvasásgyakorlság tekintetében a következőképpen oszlott meg:
Nagyon gyakran
/egy hónapban több könyvet/ olvas: 474 fő 4 5 , 0 % Gyakran
/kb. havonta egy könyet/ olvas: 345 fő 3 2 , 7 % Időnként
/negyedévenként legalább egy könyvet/ olvas: 138 fő 13,0 %
Néha olvas: 95 fő 9,0 %
Nem válaszolt: _____ 4 fő______ 0,3 %
1056 fő 100,0 % A fenti arányok - könyvesbolti vásárlókról lévén szó - természetesen lényegesen jobbak az átlagos olvasottság!
mutatóknál: egy 1964-es országosan reprezentatív felmérés sze
rint a főváros 15 éven felüli népességéből mintegy 40 %-nyi ol
vas könyvet rendszeresen /kb. megfelel a mi "nagyon gyakran"
és "gyakran" kategóriánknak, melyek összege nálunk csaknem 80 %-os/, kb. egynegyedük pedig egyáltalán nem olvas könyvet.
Ez az átlagtól való eltérés teljesen indokolt, hiszen a köny
vesbolti vásárlók - könnyen belátható és egyben igazolt tény - elsősorban a rendszeres olvasók soraiból kerülnek ki.
Ld.: Mándi Péter: A könyv és közönsége. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968. 29.p.
X
A fővárosi könyvvásárlók átlagosnál magasabb olvasás
gyakorisági szintje azonban nem egyenletes, amint az alábbi ada
tokból is látszik: a belvárosi boltok közönségétől a külváros felé haladva következetesen csökken az olvasás gyakorisága:
Belvárosi "Középvárosi" Külvárosi _______ b o l t o k b a n _________
megkérdezettek %-os aránya
Nagyon gyakran olvas: 52,3 42,0 37,5
Néha olvas: 4,5 10,2 14,8
Emelt szintű mintánk mozibajárási gyakoriság szerin
ti megoszlása a következő volt:
Egy héten többször jár moziba 67 fő 6,3 %
Hetenként 169 fő 16,0 %
Kéthetente 202 fő 19,1 %
Havonta 311 fő 29,5 %
3 havonta 120 fő 11,4 %
Félévenként 66 fő 6,2 %
Ritkábban 96 fő 9,1 %
Nem jár moziba 22 fő 2,1 %
Nem válaszolt 3 fő 0,3 %
1056 fő 100,0 %
Ez a mozilátogatási intenzitás mintasokaságunk szint
jén egy főt illetően egy év alatt kb. 22-24 film megtekintését jelenti, vagyis a mozik átlagosan két-háromhetenkénti látogatá
sát. Ezzel szemben 1971-ben - vizsgálatunk évében - az egy bu
dapesti lakosra eső mozilátogatások száma 11,7 volt.x
Ld. Tárnok János: i.m. 24.p.
Bár e számítások csak hozzávetőlegesek lehettek, annyit megbízhatóan jeleznek, hogy könyvesbolti mintánk az olvasásgyakoriság mellett mozibajárási hajlandóságát tekint
ve is jelentősen meghaladja a fővárosi átlagot.
Olvasási és mozibajárási gyakoriság - két kulturá
lis magatartásmód mennyiségi összetevői - tehát egymást támo
gató, párhuzamos jelenségeknek tetszenek, s ezt az l.sz. táb
lázat is bizonyltja.
1. táblázat
%
Mozibajárási gyakoriság
Könyvolvasási gyakoriság Nagyon
gyakran Gyakran Időnként Néha olvas
Hetente többször 8,0 5,8 2,9 5,3
Hetenként 19,2 15,6 13,8 5,3
Kéthetente 23,0 20,3 11,6 7,4
Havonta 31,4 29,3 32,6 15,8
3 havonta 8,9 12,8 14,5 14,7
Félévenként 3,6 5,2 12,3 14,7
Ritkábban 4,6 9,0 9,4 30,4
Nem jár 1,3 2,0 2,9 5,3
Nem válaszolt - - - 1,1
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0
A táblázat tanulságaképpen meg kell azonban jegyez
nünk, hogy csak fenntartásokkal igaz az a tétel, mely szerint minél nagyobb az olvasásgyakoriság, annál nagyobb a mozibajárás
intenzitása is. A "nagyon gyakori" olvasók nagyobb hányada két
hetenként, illetve havonta jár moziba. A mozilátogatás intenzi
tásának növekedése tehát csak egy bizonyos pontig jár együtt az olvasásgyakoriság mértékének emelkedésével, a kétféle kulturá
lódási lehetőség minimális igénybevétele azonban nagymértékű
A belvárostól a peremkerületek felé haladva a mozi
látogatás intenzitása terén is csökkenő tendenciát tapasztal
tunk. /А belvárosi könyvesboltok közönségének 26, a "középvá
rosi" boltok interjúalanyainak 22, s a külvárosban megkérdezet
teknek 17 %-a fordul meg hetente legalább egyszer a mozikban./
E jelenség mögött, egyebek mellett, feltehetően a külvárosok kedvezőtlenebb mozilátogatási lehetőségei húzódnak meg.
Az eddigi felmérési tapasztalatok egybehangzó tanul
sága szerint a kulturális teljesitményszintek társadalmi megha
tározói sorában kiemelt hely illeti meg az iskolai végzettséget.
A 2. táblázat szerint is az olvasás gyakorisága kö
vetkezetesen - ha nem is teljesen egyenletesen - növekszik az iskolázottság szintjével.
2. táblázat Könyvolvasás gyakorisága
8 általá
nosnál ke
vesebb
8 álta
lános
Érett
ségi Diploma
Megkez
dett közép
iskola
■ Megkez
dett egye
tem Nagyon gyakran
olvas 18,7 23,2 47,2 50,0 57,3 54,5
Gyakran olvas 20,9 36,6 34,2 34,0 23,9 30,7
Időnként olvas 16,7 20,4 11,1 12,0 13,6 11,4
Néha olvas 43,7 19,0 6,9 3,6 5,2 3,4
Nem válaszolt - 0,8 0,6 0,4 - -
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
xBizonyos egyenetlenséget a "megkezdett" iskolázottsági szintek okoznak: az egyetemre járó, s különösen a középiskolai tanulmá
nyaikat végző megkérdezettek nagyobb arányszámokkal képviselte
tik magukat a "nagyon gyakran" olvasók kategóriájában, mint a végzett diplomások - i g a z , hogy a különbségek a többi olvasás
kategóriában jórészt kiegyenlítődnek.
A mozibajárás gyakoriságánál a végzettségi szint
mint meghatározó, korántsem nyilvánul meg ilyen élesen: az egyes iskolázottsági fokozatok teljesitménye között nincsenek túl nagy különbségek. /Ld. 3. táblázat/
3. táblázat
%
Mozibajárás gyakorisága
8 álta - lánosnál kevesebb
8 álta
lános
Érett
ségi
Diploma Megkez
dett közép
iskola
Megkez
dett egye
tem
Hetente többször 6,2 7,1 7,2 3,6 12,5 2,3
Hetenként 16,7 17,6 14,6 10,8 21,9 28,4
Kéthetenként 14,6 15,5 17,6 18,4 20,8 35,2
Havonta 12,5 24,5 30,6 36,0 27,1 25,0
Háromhavonta 14,6 9,9 12,0 14,0 7,3 5,7
Félévenként 12,5 7,1 6,9 8,0 - -
Ritkábban 14,6 14,8 8,8 7,2 9,4 3,4
Nem jár 6,2 2,8 2,3 1,6 1,0 -
Nem válaszolt 2,1 0,7 - 0,4 - -
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Annyi mindenesetre megállapítható, hogy mozilátogatá
si teljesitmény és végzettség között párhuzamról nem beszélhe
tünk: a moziba hetenként egyszer vagy többször járók aránya - éppúgy, mint a félévenkénti, vagy ennél is ritkább mozilátoga
tók százalékszáma - magasabb a kisebb végzettségűeknél, mint a diplomások között. Táblázatunk szerint a legképzettebbek foként kéthetenként - havonta járnak moziba. E megállapitás érvényét némileg korlátozza, hogy a tanulók láthatólag intenzivebb mozi- látogatók a többi rétegnél /pl. hetenként egyszer a főiskolások járnak a legnagyobb arányban moziba/, de ez a jelenség inkább kötetlenebb életmódjukkal, mintsem végzettségi szintjükkel m a
A magasabb iskolai végzettség serkentő hatása az olvasás és filmnézés gyakoriságára tehát nem érvényesül egy
forma következetességgel. Feltevésünk szerint ez a jelenség a befogadás tárgyainak /olvasmány, film/ különbözőségeire vezet
hető vissza: az átlagos olvasmány, az Írott nyelv elvontabb szimbólumrendszerével, a befogadó nagyobb szellemi munkavégzé
sét követeli meg, mint az átlagos film közvetlenebbül megra
gadható képi kódrendszere; vagyis olvasni - általában - fárasz
tóbb, mint filmet nézni.x Az intenzivebb szellemi munkavégzést, nagyobb absztrakciós készséget igénylő rendszeres olvasás te
hát - mint a fenti táblázatok tanúsítják - szorosabban kötődik az ilyen képességeket kiépítő magasabb végzettségi szintekhez, mint a kisebb fáradságot követelő - akár nagyon gyakori - film
nézés. /Kiegészitőleg meg kell itt jegyeznünk - a kérdésre ké
sőbb még visszatérünk -, hogy mig a rendszeres olvasás az Íz
lés esztétikailag magasabb szintjével jár együtt, a nagyon gya
kori filmnézés tendenciaszerűen nem párosul fejlett filmizlés- s e l . /
Mindez kapcsolódik ahhoz a korábbi tapasztalatunk
hoz is, amely szerint az olvasás és a mozibajárás gyakorisága összefüggő, de nem teljesen párhuzamos jelenségek.
A munkamegosztás kategóriáinak az olvasási gyakori
ság alapján kialakult csökkenő sorrendje - humánértelmiség és tanulórétegek, menedzserértelmiség, beosztott alkalmazottak, munkások /ld. 4. táblázat/- megegyezik az országosan érvényes sorrenddel, bár a mi arányszámaink - felmérésünk mintaválasztá- si sajatossagai folytan - meghaladják az országos adatokat.
Ami természetesen nem jelenti azt, hogy egy művészi film jel
rendszerének dekódolása könnyebb, mint egy lektűré, de azt igen, hogy egy lektűré fárasztóbb, mint egy ugyanolyan szin
tű kommerszfilmé.
v v
Ld.: Mándi Péter: I.m. 30-31. pp.
4. táblázat
%
Könyvolvasási gyakoriság
Munkás Beosz
tott alkal
mazott
Mened- zser- értel- miségi
Humán- értel
miségi
Közép- isko
lás
Főisko
lás
Nagyon gyakran 37,2 40,6 48,1 53,2 55,8 54,5
Gyakran 26,9 38,5 34,8 33,9 25,9 30,7
Időnként 16,2 13,9 13,3 8,2 13,5 11,3
Néha 19,2 6,6 3,8 2,7 4,8 3,5
Nem válaszolt 0,5 0,4 - 2,0 - -
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A mozibajárás gyakoriságának rétegenként való alakú- lását az 5. táblázat szemlélteti.
5. táblázat
% Mozilátogatás
gyakorisága
Munkás Beosz
tott alkal
mazott
Mened
zser - értel
miségi
Humán- értel
miségi
Közép- isko
lás
Főisko
lás
Hetente több
ször 8,5 6,6 3,8 1,8 11,5 2,3
Hetenként 15,8 17,0 10,2 10,1 24,0 28,4
Kéthetenként 19,6 17,4 19,0 13,8 21,2 35,2
Havonta 24,8 31,2 30,3 41,3 26,9 25,0
3 havonta 9,4 11,8 13,3 17,4 6,7 5,7
Félévenként 6,4 6,3 12,0 5,5 1 , 0 -
Ritkábban 11,6 8,0 10,1 8,3 7,7 3,4
Nem jár 3,0 1,7 1,3 1,8 1,0 -
Nem válaszolt 0,9 - — — — —
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A legintenzivebb mozibajáróknak - a fentiekkel össz
hangban - a tanulórétegek, elsősorban a középiskolások mutat
koznak: a középiskolások a hetenként többszöri, az egyetemis
ták a hetenkénti, s még inkább a kéthetenkénti mozilátogatás
ban járnak az élen. /Érdemes megfigyelni, hogy az egyetemisták
tól mennyire idegen mind a nagyon gyakori, mind pedig a havi egyszerinél ritkább mozibajárás./ A tanulók után a munkások és az alkalmazottak tűnnek a mozik legintenzivebb látogatóinak, bár a munkások körében érdekes polarizálódási jelenséget tapasz
talunk: igaz, hogy a hetenként többszöri mozibajárás szokása a középiskolások után közöttük a legelterjedtebb, de vezetnek a félévenkéntinél ritkább fokozatokban is. A nagyon gyakori és a nagyon ritka mozibajárás tehát egyaránt jellegzetes vonásuk, s ezáltal az egyetemistáknál észlelt modellnek pontosan a fordí
tottját valósítják meg. A munkások mozibajárásának ezt a polari
zálódási tendenciáját nagy valószinüséggel életkor-jellemzőik, pontosabban az életmódjukban fellelhető különbségek magyaráz
zák: a munkások mintánkban található csoportjának fele 25 év
nél fiatalabb /ld.: Függelék II./, s bizonyára ők, akik viszony
lag kötetlen életkörülmények és családi viszonyok között élnek, alkotják a nagyon gyakori mozilátogatók csoportját, mig az idő
sebbek lehetnek a másik póluson. Az egyetemisták három gyakori
sági kategóriába sűrűsödő adatai egyrészt szintén az életmód kötetlenebb jellegével, másrészt azonban a fiatal munkásokénál sokkal inkább válogató magatartásával magyarázhatók. A két ér
telmiségi csoport /különösen a menedzserértelmiség/ valamivel ritkábban jár moziba a többi rétegnél. Főleg a közepes inten
zitás! fokozatokban képviseltetik magukat nagy arányszámokkal:
a humánértelmiségnek például több mint 40 %-a átlagosan havon
ta jut el moziba, de a "háromhavonként" kategóriában is e ré
tegé a vezető szerep.
A munkamegosztásban betöltött hely tehát az olvasá
si és mozibajárási szokásokat nem egyformán szabályozza, s ez elsősorban a munkás- és értelmiségi rétegben érzékelhető. A kü
lönböző rétegek között az értelmiség az olvasás-gyakoriság terén
az élen áll, a mozilátogatás intenzitásában azonban lemarad.
A munkásoknál - bár mozibajárási magatartásukat bizonyos ket
tősség jellemzi - csaknem épp forditott a helyzet.
Azt az országosan reprezentatív felmérésre támasz
kodó tapasztalatot, mely szerint az életkor növekedésével töb- bé-kevésbé egyenletesen csökken az olvasás intenzitása, felme
résünk - az "emelt szintű" minta ellenére - fő vonásaiban rep
rodukálni tudta. /Ld. 6. táblázat/
6. táblázat
%
Könyvolvasási gyakoriság
É 1 «é t k e i r /év/
-17 18-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-55 56- Nagyon gyakran 53,7 57,5 48,9 46,0 38,0 34,2 32,6 37,4 Gyakran 24,4 28,9 34,2 33,4 35,0 31,6 35,6 33,7 Időnként 12,2 6,8 11,1 11,2 18,0 20,3 19,4 13,9
Néha 9,7 6,8 5,4 9,4 9,0 13,9 12,4 12,8
Nem válaszolt - - 0,4 - — - — 2,2
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Igazán jelentős különbséget - mint látható - csak a 30 éves kor mentén mértünk: ez az életkor vízválasztóként hatá
rolt el egymástól egy fiatalkori aktív, s egy idősebbkori lány- habb olvasói magatartást.
x L d . : Mándi: i.m. 30-31. pp.
Az emlitett országos felmérés szintén észlelte ezt a jelen
séget, csak szelidebb formában: a rendszeres olvasók aránya a 30 éves korhatár után 10 %-kal esett, s később már nem vál
tozott jelentősen /lásd: u.o./. Megjegyezzük, hogy a 30. élet
évet természetesen nem tekinthetjük valamiféle éles határvo
nalnak - az emlitett változások valójában az ez év körüli né
A jelenséget - amellyel felmérési adataink kiérté
kelése során többször is találkoztunk - nem tulajdoníthattuk a 26-30; és a 31-35 éves mintacsoportjaink eltérő iskolázott- sági szintjének, mert például az érettségizettek aránya alig, a diplomásoké pedig semmit sem csökken az utóbbi korosztályban az előbbiekhez képest /ld.: Függelék IV. tábla/. Mindez azt je
lenti, hogy a jelenség okát magukban az életkori sajátosságok
ban kell keresnünk, s elsősorban a társadalmi munkamegosztás
ba való beilleszkedés, családalapitás, stb. körülhatároló-be- szükitő, életmód- és szemléletmódositó hatásait kellene alapo
sabban szemügyre vennünk. Feltárt adataink e kérdés alaposabb vizsgálatát nem tették lehetővé, csak adalékkal tudtak szolgál
ni hozzá.
Ilyennek mondható az a tapasztalatunk is, hogy a mozibajárás gyakoriságát illetően - amint a 7. táblázat ada
tai is bizonyltja - nem a 30., hanem a 25. életév körül csök
ken jelentősebben a teljesitményszint:
7. táblázat
%
Mozibajárás É l e t k o r /év/
gyakorisága
-17 18-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-55 56- Hetente
többször 12,2 11,4 8,2 2,9 1,0 5,1 2,3 7,0
Hetenként 25,6 22,8 21,5 12,9 11,0 11,4 8,5 5,8 Kéthetenként 23,2 22,1 24,0 22,4 18,0 8,9 10,8 11,6 Havonta 23,2 29,9 32,0 32,9 32,0 29,0 21,2 31,5 3 havonta 4,9 5,3 5,7 12,4 18,0 19,0 20,0 13,9 Félévenként 2,4 0,8 2,5 7,6 9,0 11,4 15,5 5,8
Ritkán 7,3 6,1 5,0 6,5 10,0 12,7 18,6 15,1
Nem jár 1/2 0,8 0,7 2,4 1,0 2,5 3,1 8,1
Nem válaszolt - 0,8 0,4 - - - - l t2
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Ez véleményünk szerint egy közvetlen-gyakorlati ok
kal: a tanulórétegeknek mint legintenzivebb mozibajáróknak a kiesésével magyarázható. Az életmódváltozás itt közvetleneb
bül, gyakorlatiasabban fejti ki hatását, mint az olvasásgyako
riság esetében, amit az a tény is jelez, hogy a mozilátogatás intenzitása az életkor előrehaladásával ugyan csökken, de 55 év felett valamelyest ismét emelkedik, ami szintén egy meglehető
sen közvetlen jellegű életmódváltással, a nyugdijas réteg be
lépésével magyarázható.
A mozibajárási szokások a jelek szerint tehát köz
vetlenebbül kötődnek az életvitel gyakorlati szférájához; az objektiv életkörülményekben bekövetkező változások /pl. a sza
badidőnek a tanulmányok befejezésével járó csökkenése, nyugdíj
ba lépéssel járó megnövekedése/ következményeképpen szinte azon
nal megváltoznak. Az olvasói magatartást ezzel szemben áttéte
lesebb, összetettebb kapcsolatrendszer fűzi a külső körülmények
hez, s jelentősebb megváltozásához hosszabb, a belső szemléle
tet is átalakító érlelődés szükséges.
Mindez természetesen csak a mozibajárás és könyvolva
sás mennyiségi jellemzőire vonatkozik: az irodalmi Ízlés és a filmizlés, eltérően a mennyiségi tényezőktől - mint látni fog
juk - szoros kapcsolatban állnak egymással.
2. Az irodalmi és filmlzlés társadalmi meghatározói
Amikor a válaszadók legkedveltebb Írói, rendezői, legmaradandóbb olvasmány- és filmélményei alapján irodalmi és filmizlésüket meghatároztuk,x tisztában voltunk azzal, hogy operacionalizált izlésfogalmunk /az esztétikai igenlések és tagadások meghatározott rendszere/ korántsem meríti ki az Íz
lés teljes tartalmát. A válaszok ugyanis, amelyekre támaszko
dunk, csupán közvetlen beszámolók, a megkérdezettek közvetlen esztétikai tudatára, mindennapi felületi véleményére hagyatkoz- паЦ; a presztizshatások, az apologetikus-szépitő szándékok tor
zító hatásait sem nélkülözik: s amellett nem vallanak közvet
lenül az emlitett filmek és olvasmányok befogadásának mélysé
géről, hatékonyságáról.
E fogyatékosságokat úgy kivántuk mérsékelni, hogy - az egyéni Ízlés körülhatárolására - nem egy-egy szerzőt vagy müvet, hanem az egyes válaszadók által emlitett szerző- és mü- együtteseket - az uralkodó, lényegi elemet kutató mérlegelés után - a maguk összhatásában minősítettük. így ugyanaz a szer
ző vagy cim, a müvek különböző szintű befogadhatóságának elve alapján, más-más környezetben, más és más izléskategóriáknak lehetett szerves alkotója vagy kiegészítője.
Az irodalmi ízlés mérésére kérdőivünk 2.; a filmizlés megha
tározására az 5., s ezt kiegészitőleg 6. és 7. kérdéseire adott válaszokat használtuk fel.
X X -*
A válaszadók összesen 3729 - kategóriaalkotásunk alapjául szol
gáló - emlékezetes filmélményről tettek emlitést, egy válasz
adóra tehát átlagosan 3,5 említés jutott. Információs céllal a legtöbbször előforduló 35 film címét és említési arányát - rétegenkénti bontásban - a Függelékben közöljük, kiegészít
ve az egyes társadalmi rétegek legkedveltebb filmjeinek elkü
lönített bemutatásával. /Az első összeállítás egy-egy film ré
tegenkénti népszerűségéről, a másik egy-egy társadalmi réteg filmizléséről nyújt némi információt./ Megjegyezzük, hogy ezek az összeállitások - mivel a népszerűségi listáknak csak élme
zőnyét tartalmazzák, s emelt szintű mintára vonatkoznak - ada
lék jellegűek, és - különösen mintánk erősen válogatott munkás
csoportja esetében - csak fenntartásokkal értelmezhetők.
A fenti módon létrehozott izléskategóriákat képvi
selőik számával és százalékos megoszlásával együtt az alábbi
akban ismertetjük.
A filmizlés kategóriái:
"Művészi I." /Kizárólag esztétikailag értékes - magyar vagy külföldi, régebbi
vagy mai - müvészfilmek/: 130 fő 12,3 %
"Művészi II." /Többségében esztétikailag ér
tékes filmek/: 238 fő
22,8
%"Érzelmes" /Érzelmes, "szép",életrajzi és művészekről szóló filmek domi
nanciája/ :
"Látványos" /Látványos, szines - általában történelmi - szuperprodukciók dominanciája/:
"Kommersz" /Kommersz vígjátékok, krimik, kalandfilmek stb. hangsúlyos vagy domináns szereplése/:
222 fő
180 fő
237 fő
21,0 %
17,0 %
22,3 %
Egyéb, illetve ismeretlen 49 fő 4,6 %
1056 fő 100,0 %
Az irodalmi Ízlés kategóriái:
"Modern" /А mai értékes, s általában a nem hagyományos eszközök
kel élő irodalom szinte ki
zárólagos dominanciája/:
"Klasszikus" /А klasszikus realista iro
dalom, s a XX. század első felében hagyományosabb for
mákban Íródott müvek dominan
ciája; illetve az előbbieknek - nem domináns - modern iro
dalommal való együttese/ :
"Romantikus" /А XIX. századi romantika domi
nál, esetleg kiegészülve - el
sősorban XIX. századi - realiz
mussal, illetve ifjúsági iroda
lommal/ :
217 fő
194 fo
144 fő
20,6 %
18,4 %
13,6 %
"Bestseller” /Fő alkotója a "nagy irodalom"
látszatát keltő fálművész!, il
letve álművész! irodalom; az olvasmányirodalom indirekt for
mái: az ilyen szellemben irt történelmi, háborús, életrajzi
stb. regények/: 305 fo 28,9 %
"Romantika + mai lektűr" /А XIX. és XX. szá- zadi szórakoztató irodalom együt
tese, tipikus előfordulása: ro
mantika és mai lektűr/: 49 f5 4,6 %
"Mai lektűr" /А XX. századi - elsősorban mai - olvasmányirodalom direkt műfa
jainak - krimi, kalandregény,
kémregény, stb. dominanciája/: 56 fő 5,3 % Ismeretlen, illetve megállapíthatatlan: 91 fő_____ 8,6 % 1056 fő 100,0 %
Látható, hogy izléskategóriáink részben esztétikai, részben pedig nem esztétikai érdeklődéseket és igényeket fog- lalnak össze. Bevezetőben utaltunk arra, hogy egy, a miénknél szélesebb nézőpontból semmiképpen sem lehet a priori módon egy
más alá- s fölé rendelni e különböző érdeklődések és igények értékességét, bármennyire értékesnek tartjuk is a művészetet és az emberi életben betöltött szerepét. Mi azonban éppen azt kutattuk, hogy milyen fogadtatásban és megértésben részesül egy kifejezetten esztétikailag megformált produktum. Izléskategó- riáink és valamennyi más kategóriánk teljesitményére vonatkozó értékelő megfogalmazásaink ezért csupán sajátos nézőpontunkból
X x ^ ^
Az itt ismertetett irodalmi izleskategoriakat azóta más vizs
gálatban - falusi környezetben - is felhasználtuk. Mindkét vizsgálat, valamint egy korábbi, másféle izlésmegállapitó mód
szerrel élő kutatás eredményeinek összevetését ld. Gereben Fe
renc: Rétegizlés - az izlés rétegződése /i.m./. Ez az összeha
sonlítás még inkább megerősítette, hogy izléskategóriáink meg- bizhatóan működnek.
