mussal, illetve ifjúsági iroda
lommal/ :
"Bestseller” /Fő alkotója a "nagy irodalom"
látszatát keltő fálművész!, il
letve álművész! irodalom; az olvasmányirodalom indirekt for
mái: az ilyen szellemben irt történelmi, háborús, életrajzi
stb. regények/: 305 fo 28,9 %
"Romantika + mai lektűr" /А XIX. és XX. szá-zadi szórakoztató irodalom együt
tese, tipikus előfordulása: ro
mantika és mai lektűr/: 49 f5 4,6 %
"Mai lektűr" /А XX. századi - elsősorban mai - olvasmányirodalom direkt műfa
jainak - krimi, kalandregény,
kémregény, stb. dominanciája/: 56 fő 5,3 % Ismeretlen, illetve megállapíthatatlan: 91 fő_____ 8,6 % 1056 fő 100,0 %
Látható, hogy izléskategóriáink részben esztétikai, részben pedig nem esztétikai érdeklődéseket és igényeket fog- lalnak össze. Bevezetőben utaltunk arra, hogy egy, a miénknél szélesebb nézőpontból semmiképpen sem lehet a priori módon egy
más alá- s fölé rendelni e különböző érdeklődések és igények értékességét, bármennyire értékesnek tartjuk is a művészetet és az emberi életben betöltött szerepét. Mi azonban éppen azt kutattuk, hogy milyen fogadtatásban és megértésben részesül egy kifejezetten esztétikailag megformált produktum. Izléskategó- riáink és valamennyi más kategóriánk teljesitményére vonatkozó értékelő megfogalmazásaink ezért csupán sajátos nézőpontunkból
X x ^ ^
Az itt ismertetett irodalmi izleskategoriakat azóta más vizs
gálatban - falusi környezetben - is felhasználtuk. Mindkét vizsgálat, valamint egy korábbi, másféle izlésmegállapitó mód
szerrel élő kutatás eredményeinek összevetését ld. Gereben Fe
renc: Rétegizlés - az izlés rétegződése /i.m./. Ez az összeha
sonlítás még inkább megerősítette, hogy izléskategóriáink meg- bizhatóan működnek.
erednek, s csupán az esztétikai produktum - mint ilyen - felfo
gását értékelik.x
Izléskategóriáinkat először is, mivel egy esztétikai- művészi produktum befogadásának vizsgálata volt fő célunk, az esztétikai igény és fogékonyság szempontja alapján alakítottuk ki. így az esztétikai igényű kategóriákba a "modern" és a "klasz- szikus", valamint a "művészi I." és a "művészi II." Ízlés tar
tozik. /Látni fogjuk, hogy a romantikus müvekre irányuló Ízlés - legalábbis adataink tanúsága szerint - valójában semmiképpen sem sorolható az esztétikai igényű és fogékonyságu kategóriák közé./ A többi kategória nem tekinthető esztétikai igényűnek, annak ellenére sem, hogy tulajdonképpen esztétikailag is kü
lönbségek állapíthatók meg közöttük, a bestseller könyvek és az érzelmes filmek bizonyos, a művészet területéhez közel álló eseteitől a közönséges szórakoztató produktumokig. E megkülön
böztetést - hogy ne csak két, egy esztétikai és egy nem eszté
tikai kategóriával dolgozzunk - kiegészítettük egy másikkal is:
figyelembe vettük a kérdőíveinkben válaszként felsorolt kedvenc alkotók és alkotások együttesének különféle jellegzetességeit, így irodalomtörténetileg kettéválasztottuk a két esztétikai ér
deklődésű irodalmi izléskategóriát, és /az igazolódott előzetes megfontolás alapján/ különválasztottuk tőlük a romantikus müvek kedvelését; a filmnézés heterogénabb és kialakulatlanabb mivol
tára gondolva pusztán fokozatilag megkülönböztettük egymástól a "művészi I." és a "művészi II." kategóriát; kettéválasztottuk a direkt és indirekt módon kommersz igényeket: a nyiltan nem
esztétikai "lektűr", "romantika és mai lektűr" és "kommersz"
kategóriákat az álesztétikai "bestseller", "érzelmes" és "lát
ványos" kategóriáktól.
Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy ez a felfogás, és általában a művészettel való kapcsolat, szervesen összefügg az élet más te
rületeivel. Ezzel az összefüggéssel azonban - egy később is
mertetendő szerény kísérlettől eltekintve - most nem tudtunk foglalkozni.
E kategóriák esztétikai fogékonysága, befogadói tel
jesítőképessége azonban - mint ez belátható és eredményeink sze
rint igazolódik is - nem az olvasott és nézett, a kedvencekként feltüntetett müvek esztétikai kritériumai, értékessége szerint működik. Ez csak akkor lenne igy, ha elsősorban a közönséggel élet megszab. Az Ízlés e meghatározottsága miatt jelentkeznek azok a meg nem felelések, amelyek - például - esztétikailag ér
tékes müvek kedvelése és a valóságos esztétikai-befogadói ké
pességek gyengesége között lelhetők fel. /Erre az esetre - mint látni fogjuk - vizsgálatunkból nagyon éles, a valóságos hely
zetnél valószinüleg élesebb példát hozhatunk fel: a "romanti
kus" izléskategória rendkivül gyenge teljesítményéről./ ízlés- kategóriáink esztétikai teljesítőképessége, fogékonysága tehát tényleges működésűkben ragadható meg /s ez természetesen másfé
le funkciók esetében is igy van, de ezeket - sajátos kérdésfel
tevésünk miatt - mellőztük vizsgálatunkban/, s ez a működés nem a kedvelt müveket és müegyütteseket, hanem magát a közönséget jellemzi.
Az izléskategóriák fenti ismertetéséhez még egy megjegyzést kell fűznünk. Az egyes kate
góriák résztvevőinek százalékos megoszlását szemügyre véve feltűnhet, hogy vizsgálati ala
nyainknak a "kommersz" filmizlés-kategóriába csak ^mintegy egynegyede, s az irodalmi Ízlés két lektűr kategóriájába összesen egytizede so
rolódik. Ezek az arányok természetesen nem jel
lemzők társadalmi méretekben, s a főváros köny
vesboltjainak közönségére is csak fenntartás
sal általánosíthatók. Tendenciaszerű érvénnyel
Különösen az irodalmi Ízlés esetében, tekintettel a megállapít
hatatlan izlésüek 10 %-os arányára. Emiatt az irodalmi Íz
lésre vonatkozó, később közölt táblázatunkból csak tendencia
szerű megállapítások szűrhetők le, amelyek azonban egyéb, más módszerrel dolgozó felmérések tanulságaival nagymértékben meg
egyeznek.
mégis elmondható, hogy e kulturális szem
pontból rendkívül fontos rétegnek - össze
vonva a "művészi I." és "művészi II.", il
letve "modern" és "klasszikus" szinteket - kb. 35-40 %-a rendelkezik viszonylag fej
lett, esztétikai értékhez erősebben kötő
dő film-, illetve irodalmi Ízléssel.
Az irodalmi és a filmizlést külön-külön vizsgáltuk meg; a válaszadóknak a film-, illetve az irodalmi izléskategó- riákba való besorolását egymástól elkülönítve végeztük el.
Az izlésszint társadalmi meghatározói a kétféle m ű vészeti ágban hasonlóképpen érvényesültek.
Az Iskolázottság fokának emelkedésével - amint a 8.
és 9. táblázat szemlélteti - határozottan növekedett mind az irodalmi, mind a filmizlés esztétikai fogékonyságának foka: a kommersz szintek a 8 általános vagy kisebb végzettséget, az esztétikailag értékes szintek /"művészi I." és "művészi II.";
"modern", "klasszikus"/ a megkezdett, majd a befejezett főis
kola fokozatait vonzzák legerősebben. A "látványos" és a "ro
mantikus" szint - a kommersz szintekhez közelítve - elsősorban alacsony végzettséghez kötődik, mig a középiskolai végzettség leginkább a "bestseller" és az "érzelmes" kategóriáknak felel meg.
8, táblázat
"Modern" - 4,2 22,7 26,0 22,9 29,5
"Klasszikus" 4,2 7,8 16,4 24,4 20,8 33,1
"Romantikus" 41,7 20,4 13,2 6,0 18,8 5,7
"Bestseller" 20,8 29,5 33,2 27,6 23,9 20,4
"Romantikus
és mai lektűr" 8,3 10,6 4,6 2,0 4,2 1,1
"Mai lektűr" 16,7 17,6 3,2 1,2 5,2 1,1
Ismeretlen 8,3 9,9 6,7 12,8 4,2 9,1
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
9. táblázat
"Művészi II." 2,2 7,9 21,5 32,0 24,0 34,1
"Érzelmes" 18,5 23,6 25,0 19,2 15,6 10,2
"Látványos" 18,5 20,4 18,8 14,0 17,7 10,2
"Kommersz" 50,0 41,1 22,2 11,6 24,0 6,8
Ismeretlen 10,8 4,9 3,0 4,8 7,3 5,7
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely is párhuzamosan szabályozza a film- és olvasmányizlés érzékeny
ségi fokát /ld. 10. és 11. táblázatok/. A legmagasabb szintet az egyetemisták, majd a humánértelmiségiek érik el; az előbbi
ek különösen a filmizlés terén /egyharmaduk sorolódott a "mű
vészi I." kategóriába, szemben a humánértelmiség 17, és a m u n