A fiatalasszony színlelésének oka

A "Szerelem" közvetlen cselekménye, a szereplők ténykedései erősen körülhatárolt, kevés embert felvonultató vi­

lágban játszódnak, két asszony mindennapos életének világában.

Ez a kis világ azonban mesterségesen van összeszükitve, szűkös­

sége egy külső hatalom megteremtette szélsőséges helyzetet jel­

lemez. A film nem ábrázolja ezt a külső erőt a maga szélességé­

ben, de egyértelműen jelzi létét és meghatározó szerepét. Ábrá­

zolása e meghatározott és összeszükitett világra korlátozódik, és mindenekelőtt ennek mindennapos-széLsőséges életében és a ben­

ne élők magatartásában jeleníti meg a meghatározó kort. A film nagyon kis kört mutat meg közvetlenül, de ezt a kört igazi tör­

ténelmi sajátosságában mutatja meg.

Ebből a jellegzetességéből származik befogadásá­

nak paradoxona. A legszükségesebb jelzéseken kivül nincs benne semmi külsőleges magyarázat, magából a történésekből, azok he­

lyes megértéséből lehet következtetéseket levonni a korra. A he­

lyes megértésnek tehát feltétele a meghatározó kor felfogása.

Lehetséges azonban egy másik, mérsékelt értékű, de még értékes megértés is. Ez nem hatol le a film legmélyebb sajátosságaiig, szem elől téveszti a történelmi helyet és azokat a szálakat, amelyek a történést finoman, de határozottan összekötik ezzel a történelmi hellyel. Megmarad a cselekmény magánéleti szint­

jén, felfogásában háttérbe szorul és elvonttá vékonyodik a meg­

határozó kor, és a börtönben ülő ártatlan férfi otthonhagyott anyja és felesége várakozó és kiszolgáltatott életének homályos- sejtésszerü feltételévé válik. Ezzel lehetővé teszi a megértés számára, hogy az igy felfogott kor, minden elvontsága ellenére is, ezen az elvontságon belül aktuális legyen.

Minél inkább elvont és csupán elvont általánosí­

tásra hajló egy megértés és a mögötte rejlő világszemlélet, an­

nál több dolgot képes aktuálisnak és problémáival érintkezőnek tartani, de annál kevésbé képes a dolgok valódi aktualitását és sajátosságát megragadni. Ez az összefüggés általános érvé­

nyű a befogadás problémáit illetően. Az igazi művészet és az igazi müvek ugyanis mindig történelmileg konkrét életanyagot és életkérdéseket dolgoznak fel művészi módon; de ezt a művé­

szetet és ezeket a müveket mindig befogadják - mennyiségileg többségben - olyanok is, akik nem tudnak ehhez a történelmi konkrétsághoz ijs hozzáférni. Ez hiányos és elégtelen befogadás, a műben foglalt problematika egyoldalú vagy töredékes felfogá­

sa, de mégis befogadás és valamilyen probléma felfogása is egy­

úttal. A befogadók többsége - mint a mi esetünkben is - általá­

ban csak efféle mérsékelt befogadásra képes, élethelyzete és befogadói kultúrája csak ezt teszi számára lehetségessé. A szű­

kös élethelyzet és az egyoldalú kultúra befogadói képességei a maguk szűkösségéből kiindulva kiszakítanak és elvonatkoztatnak a műből egyes problémákat, helyzeteket és jellemeket, a maguk képére és hasonlatosságára alakítva őket. Ez a szűkösség nagyon sokféle lehet - kisebb vagy nagyobb, gazdagabb vagy szegényebb, merevebb vagy rugalmasabb-fejlődőbb, stb. -, de a befogadói él­

ményt mindenképpen a maga véletlenszerűségére alapozza, ahelyett, hogy a mű problematikájának egészéből indulna ki.

E szűkös befogadás tartalmilag leggyakrabban a magánélethez kapcsolódik. Mi is csupán ezt a típust / s ezt is

csak differenciálatlanul, belső különbségeitől eltekintve/ vet­

tük figyelembe. Megkíséreltük, hogy elkülönítsük a film "törté­

nelmi" és "privát" megértését.

Kérdésünk /a 20. számú/ igy hangzott; "Vélemé­

nye szerint főként mi az oka annak, hogy a fiatalasszony, anyósa elől»mindazt eltitkolja, ami a külvilágban történik?" öt válasz- lehetőséget soroltunk fel, ebből legfeljebb kettő megjelölését kértük. A válaszlehetőségek részben valósak, részben hamisak voltak; négy /részben valós/ lehetőség megmaradt a merőben pri­

vát körülményekkel és okokkal történő indoklásnál, egy pedig a

kornak az öregasszony számára való érthetetlenségére hivatko­

zott. A válaszokat - a két megjelölt indok együttesét minősít­

ve - három csoportra különítettük el: a már említett "törté­

nelmi” , "privát" és "rossz" megértés csoportjaira.

Mintánk megoszlása: számokat fenntartással kell kezelnünk.

A válaszok iskolai végzettség szerint való meg­

"Privát" 27 25,5 26,5 25 18,5

Rossz 34 27 19 34 20

Nem válaszolt 3,5 1,5 0,5 3 ^—

összesen: 100 100 100 100 100

A főiskolások mutatják a legnagyobb érzékenységet a film mélyebb megértésére; a két jónak tartható megértés együt­

tes aránya szerint a diplomások azonos szintre jutnak velük. A

további sorrend hasonló az eddigiekhez? s ha nem is szóródnak olyan mértékben a válaszok, mint egyes más kérdéseknél, a főis­

kolások és az alacsony végzettségűek’közötti különbség /26 %/

jelentős.

A munkamegosztásban elfoglalt hely szerint a vá­

laszok igy tagolódnak /26. táblázat/

"Történelmi" 40 51,5 46 53 38 61,5

"Privát" 22,5 23,5 29,5 31 25 18,5

Rossz 36 24 21,5 14 34 20

Nem válaszolt 1,5 1 3 2 3 ^—

összesen: 100 100 100 100 100 100

Ez a táblázat önmagában is érdekes adatokat tar­

talmaz, s még érdekesebbé válik, ha az előbb elemzett kérdés eredményeivel hasonlítjuk össze.. Itt a főiskolások, humánértel­

miségiek, beosztott alkalmazottak, menedzserértelmiségiek, mun­

kások, középiskolások sorrendje alakul ki. Ha a két jó válasz együttes arányait nézzük, akkor a humánértelmiségiek valamivel a főiskolások elé kerülnek, a két alkalmazott kategória /a m e ­ nedzserek és a beosztottak/ pedig egymás mellé, ugyanígy a kö­

zépiskolások és a munkások kategóriája. Ebben a tagolásban is a főiskolások bizonyulnak a legszélesebb látókörűnek. Váratlan a menedzserértelmiségieknek a beosztottakénál rosszabb eredmé­

nye, amelyet csak a két jó válasz együttese helyesbit. Különösen akkor, ha az előző kérdésnél elemzett eredményekre gondolunk.

Ott ugyanis ők határozták meg a legpontosabban a film korhoz

való tartozását, mig itt csak a negyedik helyen és 50 százalék­

nál kisebb arányban válaszoltak úgy, hogy válaszukból a film­

nek a maga történelmi összefüggéseiben való megértésére lehes­

sen következtetni. Emellett majdnem 30 százalékos /hasonlóan a másik értelmiségi kategóriához/, minden más kategóriánál na­

gyobb arányban értelmezték a filmet kizárólag a magánélet szint­

jén. Ezek az adatok erőteljesen átértékelik az előző kérdésnél tapasztalt legjobb szereplésüket: az ott tanúsított kormegérté­

sük inkább külsőlegesnek bizonyul; a külsőlegesnek felfogott, noha történelmi-kronológiai értelemben helyesen meghatározott kornak és a film közvetlen cselekményének és történéseinek ösz- szefüggéseit több, mint 50 százalékban nem értették meg. /А gim­

nazisták adatai majdnem pontosan azonosak a beosztott alkalma­

zottakéival, tehát sokkal jobbak a munkások s jobbak a mened­

zserértelmiségiek adatainál is. Ennek megfelelően a szakközép- iskolások adatai rendkívül rosszak./

Az életkor kategóriáiban kisebb az adatok szóró­

dása, mint az előbbiekben, a skála a 21-25 évesek 54 százalékos

"történelmi" válaszaitól az 56 évnél idősebbek 35 százalékos megfelelő válaszáig terjed. A három 20 és 35 év közötti kategó­

In document Tömegkommunikációs Kutatóközpont (Pldal 118-122)