A főváros könyvesboltjaiba betérő, véletlen
szerűen kiválasztott /s a könyvesbolti vásárlóközönséget meg
bízhatóan reprezentáló/ 1056 interjúalany közül 354 fő /33,6 %/
látta a Szerelem cimü filmet. Ez az arányszám természetesen or
szágosan nem általánosítható, de még Budapest felnőtt lakossá
gára sem vonatkoztatható - hiszen a mintasokaság korábban elem
zett /s a kérdezés könyvesbolti helyszínével magyarázható/
"emelt szintjéből" következően a filmet megnézők aránya a fővá
rosban, s még inkább országos viszonylatban ennél lényegesen alacsonyabb volt.x Felvett adataink azonban - ha a filmet meg
nézők hiteles arányát nem is - az egyes társadalmi rétegek és csoportok filmünkkel kapcsolatos eltérő magatartását megbizha-tóan szemléltetik.
Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a filmet megnézők aránya hogyan alakult a különböző rétegekben, s hogy mely társadalmi-kulturális tényezők játszottak serkentő, s m e
lyek gátló szerepet a film megtekintésében.
A Szerelem cimü filmet 1971 január 21-től junius 30-ig /tehát kb. a kérdőives felmérés befejezéséig/ 414.293 ember látta. Eb
ből 134.538 a fővárosban, 276.293 pedig vidéken. Az összes né
zőnek 32,5 százaléka, vagyis kb. egyharmada volt budapesti, ho
lott az összlakosságnak csak mintegy ötödé él a fővárosban.
Feltételezve, hogy a film nézői elsősorban a 15 éven felüli né
pesség soraiból kerültek ki /mint ahogy a mi mintasokaságunk is szinte kivétel nélkül felül volt e korhatáron/, továbbá 8,148.600 15 éven felülivel számolva /1970-es országos adat/, megállapítható, hogy a filmet - a bemutatást kővető 5 hónap alatt - a 15 éven felüli népesség 5,1 százaléka látta. Ugyan
ez az arányszám budapesti viszonylatban kb. 8; vidéki viszony
latban pedig kb. 4 százalék.
Előrebocsátva megjegyezzük, hogy elsősorban ten
denciák feltárására törekedtünk, s nem azok arányának általáno
sítására, akik a különböző rétegekből megnézték a filmet. Alap
elvként elmondható, hogy az általánosíthatóság mértéke a külön
böző rétegek könyvesboltba járásának intenzitásával arányosan növekszik: amelyik réteg gyakoribb könyvvásárló, annak nagyobb, s a réteg átlagát jobban megközelítő hányadát érhettük el kér
dezésünk során, s Így a film megnézőinek körükben megállapított adata is közelebb áll /legalábbis fővárosi viszonylatban/ az egész rétegre jellemző valóságos arányszámhoz.
X X X
Vizsgálatunk során a "Szerelem" kifejezetten olyan filmnek mutatkozott, amely elsősorban a képzettebb, is
kolázottabb rétegekből toborozta híveit. Amint látni fogjuk, ez a tendencia a film tetszésének, valamint megértésének vizs
gálatakor is érvényesül és tettenérhető a film megnézőinek arányszámát végzettségi fokonként bemutató alábbi összeállítás
ban is:
Legmagasabb iskolai végzettség:
A film megnézőinek aránya az egyes kategóriák százalékában:
8 általánosnál kevesebb 12,5
8 általános 24,0
Középiskolai érettségi 34,3
Egyetemi-főiskolai diploma 36,4
Megkezdett középiskola 26,1
Megkezdett egyetem, főiskola 56,9
Az arányszám az iskolai végzettség emelkedésével egyenletesen növekszik; ezt az összefüggést csak a főiskolások csoportja töri meg: a filmet megnézők aránya ugyanis közöttük a legmagasabb.
össztársadalmi méretekben az egyes végzettségi szintek között a fentebb bemutatott eltérések még jelentősebbek.
A 8 általánost, vagy ennél kevesebb iskolát végzettek felméré
sünkben szóhoz jutó csoportjai /különösen az utóbbi/ ugyanis erőteljesen megszűrt mintát alkotnak: azonos végzettségű tár
saik zömétől eltérően könyvesbolti vásárlóknak /és ezzel együtt- járóan - olvasásszociológiai vizsgálatok tanúsága szerint - vi- szonylag gyakori olvasóknak is/ mondhatók , ami pedig a kultu
rális fejlettség nem lebecsülendő fokát jelenti /ezt szintén em
pirikus vizsgálatok bizonyítják/. Ha tehát Makk Károly filmje körükben ilyen alacsony arányban talált közönségre, akkor a vég
zettség hasonló szintjén álló, s könyvet nem vásárló tömegek ér
deklődése ennél is jóval mérsékeltebb lehetett.
Más a helyzet az érettségivel vagy diplomával rendelkező mintacsoportnál: mivel ezen a végzettségi szinten a könyvvásárlás meglehetősen általános jelenségnek mondható , a filmet ismerők körükben /főleg a diplomások körében/ megállapí
tott arányait /legalábbis városi környezetben/ a társadalmilag valós értékekhez közelállónak tarthatjuk.
A film megnézőinek aránya a társadalmi munkameg
osztás különböző területein tevékenykedő rétegek körében a kö
vetkezőképpen alakult:
Munkások: 32,0 %
Beosztott alkalmazottak: 33,3 % Menedzserértelmiségiek: 33,6 % Humánértelmiségiek: 33,0 % Középiskolai tanulók: 25,0 % Főiskolai hallgatók: 56,9 %
Nyugdíjasok: 30,7 %
XOrszágosan reprezentatív felmérési adatok szerint a 8 általános
n á l kevesebb iskolai végzettséggel rendelkező családfők család
jainak 36 %-a tekinthető könyvvásárlónak. /Ld.: Mándi Péter:
A könyv és közönsége. 60.p . /
Szintén országos adatok szerint érettségizett családfő esetén XX
A filmet megnézek aránya az egyetemi, főiskolai hallgatók között volt a legnagyobb - s a legkisebb százalékszá
mot a középiskolai tanulók mutatják.
A többi társadalmi réteg film-látogatóinak ará
nya azonban - kissé meglepő módon - mind az átlagot jelentő egy
harmados érték körül mozog. Azt jelenti ez vajon, hogy munkások, alkalmazottak és értelmiségiek valóban közel egyenlő arányban látták filmünket? A valóságos helyzet semmi esetre sem ez. Min
taválasztási eljárásunkból adódóan ugyanis a mintasokaság mun- kás csoportja 55 %-ban érettségizettekből áll, mig országos Viszonylatban ez a végzettségi szint a munkások között nem éri el a 10 %-os arányt . Munkás mintacsoportunk tehát erősen vá
logatott réteg. A beosztott alkalmazottak és a menedzserértel
miségiek, valamint a humánértelmiség rétegeit mintaválasztási elvünk sokkal kisebb mértékben szűrte megx x x , s Így az ő körük
ben /elsősorban az értelmiségi rétegekben/ nyert adatok köze
lebb állnak a valóságos értékekhez.
Vizsgálatunk újból és újból visszatérő tapaszta
lata volt, hogy Déry Tibor és Makk Károly filmjének befogadói megközelítésében jelentős szerepe van az életkornak. Ez az ösz-
szefüggés a maga árnyaltságában ugyancsak a befogadás sajátos
ságainak mélyrehatóbb elemzése során bontakozik ki, de jelenlé
te a film megtekintésének tényét vizsgálva is nyilvánvaló. Bizo
nyítók erre az alábbi összeállítás is, amely azt mutatja be, hogy az egyes korcsoportok mintabeli képviselőinek hány száza
léka látta a filmet:
_______________________ f p XL d . : Függelék I. táblázat.
X XV.Ö.: A munkások iskolázottsága és szakmai képzése.
1969. KSH 1970. 6.p.
X X X Ó
Reprezentatív felmérési adatok szerint az értelmiségi csalá
dok több mint 90 %-a, az alkalmazotti családok háromnegyede, a munkáscsaládoknak viszont csak mintegy fele tekinthető könyvvásárlónak. /Mándi. i.m. 59-60.p./
- 17 év: 28,0 %
18 - 20 év: 38,9 %
21 - 25 év: 42,3 %
26 30 év: 31,8 %
31 - 35 év: 24,0 %
36 - 40 év: 29,1 %
41 - 45 év: 27,9 %
56 - év: 29,1 %
A film leginkább a 18-30 év közötti korosztályt, vagyis a fiatal felnőtteket érdekelte, akik egyébként - eredmé
nyeink szerint - a mai magyar filmművészet ismeretében, s a filmizlés szintjében is megelőzik a többi korcsoportot. Különö
sen a 21-25.évesek tűnnek ki. /Egyébként körükben mértük, ha nem is jelentős különbséggel, a filmizlés legmagasabb szintjét is.( Azt gondolhatnánk, hogy a korcsoport átlagon felüli sze
replését a főiskolásoknak köszönheti, akik - mint láttuk - élen jártak a film megtekintésében. Ez azonban nem igy van: a 21-25 évesek csoportjának csak egynegyedrésze főiskolás. Sőt: a két legképzettebb foglalkozási réteg: a menedzser- és a humánértel
miségiek együttesen is csak kb. egyhetedét teszik ki a mintacso
portnak. Huszonéveseink jó szereplése tehát első fokon életko
ruk társadalmilag meghatározott sajátosságaira, s nem a mögötte meghúzódó foglalkozási-végzettségi meghatározókra vezethető visz-
sza.
Érdemes megfigyelni, hogy a 18-30 éves interval
lum alatti és feletti korcsoportokban mennyire megcsappan fil
münk megtekintőinek arányszáma. A 17 évnél fiatalabb korosztály csekélyebb érdeklődése összefügg a középiskolások korábban ta
pasztalt közömbösségével /e korcsoport túlnyomó többsége közép
iskolai tanuló/, és ez azt jelzi, hogy a film különféle okokból /többek között az élettapasztalatok hiánya miatt/ a legfiatalab
bak számára kevéssé volt megközelíthető és vonzó. Ennél jóval nagyobb meglepetést kelthet az a tapasztalat, hogy a középkor- osztályok viszonylag alacsony szinten teljesítenek: mutatóik
semmivel sem jobbak az idősebb korcsoportokénál. Ez az eredmény annál is inkább meglepő, mert épp e korosztályokban a legmaga
sabb /mintegy 40 %-os/x a legképzettebb rétegek hányada. A je
lenség magyarázatát tehát elsősorban társadalmi-életkori sajá
tosságokban kell keresnünk. A harmincadik életév egyébként - mint már tapasztaltuk - vizsgálatunkban sokhelyütt minőségi küszöb
nek mutatkozott.
Mintasokaságunk véletlenszerűen kiválasztott interjúalanyai között 45 % volt a férfiak, 55 % a nők aránya.
A Szerelem c. filmet a férfiaknak 35; a nőknek 33 %-a látta - tehát a nemek között ezen a téren nem mutatkozott számottevő különbség.
Könyvesbolti adatfelvételünk eltérő helyszínei egyben a kulturálódási feltételek eltérő lehetőségeit, valamint a populáció társadalmi rétegződésének és kulturális arculatának más-más irányú jellegzetességeit ölelik fel. Adataink szerint a belvárosi boltokban megkérdezettek 39 %-a látta a Szerelem c.
filmet, s ez az arányszám az "átmeneti" városrészek könyvesbol
ti mintacsoportjában 33 %-ra, a külvárosi boltok közönségénél pedig 23 %-ra csökken. Az összefüggés tehát nyilvánvaló; a je
lenség egyrészt az iskolázottság és a társadalmi munkamegosz
tásban elfoglalt hely meghatározó szerepére, másrészt pedig a külvárosok 'rosszabb mozilátogatási lehetőségeire vezethető visz- sza.
XL d . : Függelék IV. táblázat.