A film viszonyított értékelése

A tetszés viszonylag körülhatárolatlan dolog:

a tetszésitéletet kinyilvánító néző a legkülönfélébb megfonto­

lásokból vagy hangulatokból kiindulva mondhat véleményt. Ezt a körülhatárolatlanságot csökkenteni lehetett a különböző viszo- nyitó-összehasonlitó elemzésekkel; ezeknek eredményeképpen lát­

tuk, hogy a különböző izlésüeknek eltérő véleményük van. Az ilymódon most már viszonyított tetszésitéleteket még pontosab­

bá tehetjük. Egy újabb kérdéssel újfajta tetszésitéletre kér­

hetjük fel kérdőívünk kitöltőit: osztályozzák le 5 -tői 1-ig a filmet, 5-ös értékűnek tekintve eddigi legnagyobb filmélményü­

ket. Az osztályozás révén a néző pontosabban helyezi el a fil­

met a maga értékskáláján, arra hajlik, hogy igazi kedvenceihez mérje, ezért bizonyára jobban kifejezésre jutnak izléselfogult-

ságai is. Az érzelmes Ízlésű néző 5-ös osztályzata például el­

sősorban úgy értelmezhető, hogy e néző csak magánéleti-szemé­

lyes közegben fogadta be a filmet, egy beteg öregasszony és egy helytálló meny kamaradrámájaként. A látványos és kalandos filmek kedvelőitől aligha várhattunk 5-ös osztályzatot, s valóban, csak nagyon keveset kaptunk tőlük /összesen 17-et, ami az ösz- szes 5-öst adónak 14, az összes ilyen Ízlésűnek pedig 5,6 szá­

zaléka/ .

A válaszként kapott osztályzatok a következő­

képpen oszlanak meg:

5-ös 4-es 3-as 2-es 1-es Nem válaszolt: Átlag:

125 fő 321 fő 226 fő 96 fő 86 fő 8 fő 3,36 Iskolai végzettség szerint /átlagosztályzatok/:

Legfeljebb Érettségi Diploma Középiskolás Főiskolás 8 áltálános

3/14 3,50 3,76 2,67 3,84

Ha az előbb vizsgált adatokat /a tetszéséit/

összehasonlitjuk az osztályzás adataival, akkor azt láthatjuk, hogy bár mintánk /s különösen bizonyos életkor-, végzettség-, stb. kategóriái/ tetszőnek Ítéli a filmet, tagjai mégis körül­

belül azonos mértékben értékelik alacsonyabbra legnagyobb film­

élményüknél: mig például a diplomások és a főiskolások egyaránt 88 százalékban minősítették a filmet nagyon tetszőnek és tet­

szőnek, addig ugyanez a két kategória csak 70-70 százalékban adott rá 5-ös és 4-es osztályzatot. Ugyanez a százalékszám az érettségizetteknél 77-ről 58-ra esik, a legfeljebb nyolc álta­

lánost végzetteknél 60-ról 43-ra, s végül a középiskolásoknál 39-ről 29-re. Ez a tetszésitéletekhez képest fellépő mérséklő­

dés a többi összehasonlításban is fellelhető.

Az osztályzatoknak és az átlagosztályzatoknak a munkamegosztásban elfoglalt hely szerinti alakulását a 24.

táblázat szemlélteti.

összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Átlag-osztály­

zat _{_________} 3,53 3,54 4,03 2,67 3,84

Életkor szerint /átlagosztályzatok/:

-17 18-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-55 56- év 2,54 3,52 3,83 3,77 3,64 3,11 3,26 2,78

Fllmlzlés szerint /átlagosztályzatok/:

"Művészi I." "Művészi II." "Érzelmes" "Látványos" "Kommersz"

3,95 3,73 3,36 2,62 2,58

A film osztályozással való minősítésének eredmé­

nyeit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy többé-kevésbé kör­

vonalazódtak a különféle szempontból vett kategóriák /végzett­

ségkategóriák, munkamegosztás-kategóriák, izléskategóriák/ ér­

tékelései. Ezek bizonyos értelemben és bizonyos korlátok között kifejezik e különböző kategóriák Ízlésvilágát, esztétikai-befo­

gadói érettségét. Konkrétabb eredményeket a film megértésére vo­

natkozó kérdések eredményeinek elemzésével kapunk.

A tetszésitéletek, az osztályozással történő ér­

tékelések és ez utóbbiaknak szóródása alapján a három kategória­

fajta között a következő összefüggések és együttjárások állapít­

hatók meg. /Az osztályzatok szóródásának adatait nem mutattuk be./ А osztályzatokat a "művészi I" /3,95/ és a "művészi II"

/3,73/ filmizlésüek, a főiskolások /3,84/ és a diplomások /3,76/, illetve a humánértelmiségiek /4,03/ adták. Ennek megfelelően

nagyon kis számban szerepelnek az 1-es és a 2-es osztályzatokat adók között, s ez a szereplésük - a rendelkezésünkre álló sta­

tisztikai eredmények szerint - egyetlen kisebb kivételtől elte­

kintve véletlenszerű; kismértékű elutasításuk mögött nem talál­

tunk megnevezhető közös és összefüggő alapot. A legegységeseb­

ben a humánértelmiségiek és a főiskolások /s természetesen a

"művészi I" izléskategóriába tartozók/ szerepeltek, teljesen

érthetően, hiszen foglalkozásuk és életmódjuk okét kapcsolja össze a legszorosabban a kultúrával és a művészettel.

Közepes szintet alkotnak az "érzelmes” izlés- kategóriába tartozók, az érettségizettek, illetve a beosztott alkalmazottak és a menedzserértelmiségiek /átlagaik a fenti sorrendben: 3,36; 3,50; 3,53; 3,54/. Többségük 4-es és 3-as osztályzatot adott, sokkal nagyobb arányban szerepelnek azok között, akik alacsony osztályzatot adtak. Esetleg meglepő, hogy a menedzserértelmiségiek csak ide, a közepesek közé kerültek.

Ennek a még többször elemezendő kisebb fogékonyságnak - többek között és nem elsősorban - az az oka, hogy ebbe a kategóriába nemcsak diplomások tartoznak, hanem /26 százalékban/ a diplo­

mánál kisebb iskolai végzettségűek is. /Annyiban indokolt volt e kategória kialakítása, hogy a beletartozók hatalmi helyzete - bár különböző mértékkel - azonos, noha végzettségük, művelt­

ségűk és kultúrájuk korántsem az, annak ellenére, hogy minden­

féleképpen vannak olyan tendenciák, amelyek kulturális egysé­

gesedésük irányába hatnak. Hiszen például egy mérnök általános kulturáltsága, értékrendje és értéktudata, társadalmi presztí­

zse évtizedekkel ezelőtt más volt, közelebb állt az akkor egy­

ségesebb értelmiségi rétegéhez./ A középső szintet alkotók a legheterogénabbak. Alapjellemzőjük az érettségivel rendelkező alkalmazotti foglalkozás; s ez egyúttal heterogenitásukat is indokolja, továbbá az ennek a heterogenitásnak megfelelő, meg­

lehetősen szóródott értékeléseiket. Az elmúlt évtizedek törté­

nelme nagyfokú társadalmi mobilitást eredményezett, mindkét irányban; és természetesen nagyon sokan állapodtak meg társa­

dalmi mozgásuk során a középső réteghelyzetekben. Ezért ezek a középső rétegek, s tulajdonképpen a belőlük kinövő második nemzedék is,családilag - rétegszerüen kialakult kultúrájukat és értékeiket tekintve nagyon heterogének. Ennek a lecsapódá­

sát láthatjuk táblázatainkon és vizsgálatunk egészében.

Értékeléseik nyomán alacsony szintre a "látvá­

nyos" és a "kommersz" izlésüek /2,62; 2,58/, a legfeljebb nyolc

általánost végzettek /3,14/, a munkások /3,22/ és a középisko­

lások /2,67/ kerültek. Ez az alacsony szint egyik kategóriánk szempontjából nem egyértelmű. Tudjuk, hogy a középiskolások éle­

sen szétválnak két egymástól nagyon különböző csoportra: ezál­

tal a szakközépiskolások egyértelműen megmaradnak ezen az ala­

csony szinten, egészen kis átlagosztályzattal; a gimnazisták pedig átkerülnek a középső szintre.

In document Tömegkommunikációs Kutatóközpont (Pldal 101-107)