Felmérésünk során - az Ízlés nem esztétikai tar talmaiba való bepillantás céljából - megkíséreltük interjúala
nyaink életfelfogásának, életszemléletének tájékoztató jellegű feltárását is. Módszerünk meglehetősen fogyatékos és leegysze
rűsítő volt, s az életfelfogások rendszerének lényegében csak egy, bár fontos területét célozta meg: a közéleti és a magán
életi beállítódás, illetve ezek pozitivabb és negatívabb vál
tozatai elkülönítésére törekedett.x így létrehoztunk egy magán
életi-fogyasztói , egy magánéleti értékekre /munka, család, ön
művelés/ irányuló, másfelől egy "konformista-karrierista" s egy közösségi értékekre irányuló magatartástípust. E beállítottsá
goknak az izlésszintekkel való egybevetése - amint azt a 14. és 15. táblázatok szemléltetik - lényegében annak a kérdésnek vizs gálatához nyújt adalékot, hogy az Ízlés kapcsolatban áll-e /és ha igen, milyen kapcsolatban/ másféle társadalmi beállítottsá
gokkal :
xTipusalkotásunk alapja a kérdőívünk 8. kérdésében található - családra, munkára, közösségi magatartásra, szórakozásra, ön
képzésre stb. vonatkozó - ítéleteknek a válaszadók által tör
tént rangsorolása volt. Kategóriáinkat az első három helyre rangsorolt életfelfogás minősítése alapján alkottuk meg, össz
hatásukat /esetenként belső sorrendjüket is/ mérlegelve. A kö- zösségi értékekre irányuló magatartás korántsem zárta ki a ma
gánéleti értékek iránti - akár erős - vonzódást: tulajdonkép
pen a magánéleti értékeken túlmenően a kisebb és nagyobb kö
zösségek iránti intenzivebb érdeklődést foglalta magában.
1056 fős könyvesbolti mintánk életfelfogás szerint való meg
oszlása a következő: "konformista-karrierista": 126 fő; "ma
gánéleti-fogyasztói": 253 fő; "magánéleti értékekre irányuló":
388 fő; "közösségi értékekre irányuló": 126 fő; nem válaszolt illetve értékelhetetlen: 163 fő.
14. táblázat
Nem értékelhető 7,9 11,0 7,2 4,8
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0
"Művészi II." 15,0 15,8 26,2 33,5
"Érzelmes" 27,7 19,3 23,4 15,8
"Látványos" 17,4 18,1 17,7 11,1
"Kommersz" 25,3 32,8 17,7 7,1
Nem értékelhető 6,7 6,5 4,7
-összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0
A táblázatok adatai az izlésszint és az élet- szemlélet közösségi, illetve magánéleti irányultságának hatá
rozott összefüggését bizonyítják. A "modern", a "klasszikus"
és a "művészi I; II." szintek legnagyobb megfelelést a közös
ségi értékekre irányuló beállítódással, legkisebbet a magán
életi-fogyasztói magatartással mutatnak. A "lektűr" és a "kom
mersz" szinteknél éppen fordított a helyzet. A "romantikus"
és a "látványos" szint leginkább az értékes közösségi beállí
tódást zárja ki, s legjobban a "konform" és "fogyasztói" /és a filmizlés esetében értékes magánéleti/ magatartást vonzza.
A "bestseller" és "érzelmes" szint is a "közösségi érték" ka
tegóriájában szerepel a legkisebb arányszámmal, de a taszitás mértéke láthatóan kisebb, mint a "romantikus", a "látványos"
és a "kommersz" szintek esetében. A "konform", a "fogyasztói"
és a "magánéleti értékekre irányuló" magatartástípus közel egyen
lő arányban szerepel ezekben az izléskategóriákban, bizonyítva egyfelől a "bestseller" és "érzelmes" szint funkcionális több- arcuságát, másfelől befogadási színvonalának a "lektűr” , és - legalábbis a fővárosban - a "romantika" szintjét meghaladó voltát.
Következetesen érvényesül tehát az az elv, hogy magasabb szintű életfelfogásnak magasabb szintű Ízlés felel meg.
Ez pedig - Tnérőmüszerünk" fogyatékosságai ellenére - empiriku
san valószinüsiti azt, hogy az ízlésnek a beállítottságok tel
jességében való önállósága és függetlensége meglehetősen korlá
t o z o t t á
Mindez azt is jelenti, s a most bemutatandó adataink is arra mutatnak, hogy az ízlés esztétikai normarend
szere meglehetősen egységesen működik különböző művészeti ágak
Vö. Halász László - Nagy Attila: Hatásvizsgálat könyvtárban I.
Népművelési Propaganda Iroda, 1974. 114-125.p. - Ld. még a 102. old. lábjegyzetében Józsa Péter és Halász László közle
ményeit.
esetében; vagyis - többek között - a film- és irodalmi Ízlést szoros rokonság fűzi egymáshoz. Az egyes irodalmi- es filmiz- léskategóriák hasonló működését az eddigiekben is tapasztalhat
tuk. A 16. táblázat a kétféle kategóriarendszert közvetlenül
-"Művészi II." 42,8 33,5 6,3 16,4 2,9
"Érzelmes" 8,8 18,6 20,1 36,9 16,2
"Látványos" 8,8 14,4 30,5 14,8 27,6
"Kommersz" 5,5 5,2 32,0 26,6 51,4
Ismeretlen 4,6 1,5 11,1 3,3 1,9
összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A megfelelés láthatóan szoros: az esztétikailag fogékonyabb filmizlésszintek fogékonyabb irodalmi Ízlést, a kom
mersz filmigények hasonló irodalmi Ízlést vonzanak.
XVö. a képzőművészeti és az irodalmi Ízlés összefüggéséről:
Halász László - Nagy Attila: id.mű 95-114. Józsa Péter még em
lítendő vizsgálatai során egyik fő célkitűzéseként a különbö-z5 művészeti ágakhoz kapcsolódó befogadói attitűdök és telje
sítmények közös jegyeit vizsgálja, /ld. а Ю 2 . old. jegyzetét/
Itt utalunk Vitányi Iván sokrétű művészetszociológiái munkás
ságára, amely többek között a zene, a képzőművészet, a film és a tömegkommunikációs eszközök közönségének vizsgálatára ter
jed ki. Ld. például: a Közösség - közönség cimü cikkgyűjtemény /NPI, é.n./ megfelelő tanulmányait; Képzőművészeti izlésvizs- gálat - munkások között /Uj írás, 1973/10/; Az ének-zenei ál
talános iskolák hatása /Bácskai Erikával, Manchin Róberttel, Sági Máriával/, MRT TK, 1971. Ez utóbbi tanulmány külön feje
zetet szentel a zenei, irodalmi és képzőművészeti Ízlés össze
hasonlító vizsgálatának: id.m. 42-55.pp.
A "látványos" filmizlés elsősorban a "romanti
kus", az "érzelmes" szint pedig legjobban a "bestseller" iro
dalmi izléskategóriának felel meg.
A szoros megfelelés fenti esetein kivül jellemző még a "romantikus"
irodalmi és a "kommersz" filmizlés- kategória; a "lektűr" és a "látvá
nyos" szint társulása is, valamint a "bestseller" irodalmi szintnek egy
felől a "kommersz", másfelől - kisebb mértékben - a "művészi II." kategóri
ákhoz való kötődése.Ezek a kapcsola
tok rámutatnak egyben az egyes izlés
kategóriák többarcuságára, a bennük rejlő rokon, s mégis eltérő tartal
makra.
Fel kell figyelnünk azonban arra is, hogy a "mo
dern" irodalmi izléskategória képviselőinek filmizlése nagyobb arányban minősült "művészi II" /43 % / , mint "művészi I" szintű
nek /30 %/; - s a "modern" szinten állóknak kisebb hányada tar
tozik egyben a "művészi I" /30 %/, illetve az összevont "művé
szi I-II" /73 %/ kategóriákba, mint a "művészi I" filmizlés- szint képviselői a "modern" /49 %/, illetve az összevont "mo
dern" és "klasszikus" szintekbe /89 %/. Tehát amig a "modern"
szinten olvasóknak mintegy háromnegyede rendelkezik egyben esz
tétikailag fejlett /"művészi I-II"/ filmizléssel is, addig a
"művészi I" filmizléskategória képviselőinek kb. 90 %-a olvas
"modern" vagy "klasszikus" szinten.
Ez azt jelenti, hogy a fejlett filmizlés inkább feltételez fejlett irodalmi Ízlést, mint fordítva. Ami úgy is értelmezhető, hogy az esztétikailag magas szintű filmizlés az esetek túlnyomó többségében differenciált olvasás-befogadói kész
ségekre támaszkodik; illetve inkább szüksége van ezekre a fej
lett irodalmi Ízléssel járó befogadói készségekre, mint fordít
va. A fogékony olvasói magatartás ugyanis önállóbb, kevésbé fel
tételez az olvasáskultúrán kívüli befogadói képességeket; s
magában hordja ugyan a fejlett irodalmi izlésszint filmkultúrá
ra való kiterjesztésének lehetőségét, de nem okvetlenül reali
zálja.
Ez utóbbi jelenség azzal magyarázható, hogy a filmet sokan - köztük fejlett olvasáskulturáju emberek - első
sorban szórakozásnak tartják. Ezt az is elősegíti, hogy amig a fogékony olvasói Ízlés állandóan találhat alkalmat e fejlett befogadói igények kielégítésére, addig azoknak, akik fejlett