Az alábbiakban a "Szerelem" megtekintését a kulturális magatartás néhány jellemzőjével vetjük össze. A m ű velődési szokások vizsgálatát felmérésünkben két területre, a film- és az olvasáskultura területére Is azokon belül is csak a legfőbb és legjellemzőbb megjelenési formákra/ kellett korlá
toznunk.
Elsőként azt vizsgáltuk meg, hogy az olvasói magatartás mennyiségi jellemzője - a könyvolvasás gyakorisága - hogyan függ össze azoknak az arányával, akik látták filmünket.
Az alábbi összeállitás azt mutatja be, hogy a különböző gyako
risággal olvasó mintacsoportokon belül mekkora hányad nézte meg a vizsgált filmet:
"Nagyon gyakran" olvas: 42,5 %
"Gyakran" olvas: 30,8 %
"Időnként" olvas: 25,4 %
"Néha" olvas: 10,5 %
Látható, hogy az olvasás gyakoriságának növeke
désével egyértelműen nő azoknak az aránya is, akik megnézték a filmet. A két kulturális teljesitmény /egy egyedi és egy általá
nos/ határozottan összefügg: a "Szerelem" megtekintésének /vagy a megtekintés elmulasztásának/ egyedi teljesítménye nem vélet
lenszerűen alakult, hanem szorosan kapcsolódott egy állandósul- tabb teljesitményszintü kulturális magatartásformához. Kérdés azonban, mennyiben lehet szó arról, hogy a könyvek iránti foko
zottabb érdeklődés közvetlenül serkentett-e arra, hogy valaki megnézze a filmet; s mennyiben beszélhetünk inkább csak közve
tett kapcsolatról: a két kulturális magatartás, illetve telje
sitmény közös alapú és meghatározottságú együttjárásáról♦
A közvetlen hatás mértékét csak akkor tudnánk lemérni, ha több, egyfelől ismert és jeles irodal
mi előzményekre alapozó /olyan előzményekre gondolunk itt, ame
lyek autonóm irodalmi műalkotások
ként kellő ideig és kellő mérték
ben hatottak a közönségre/, másfe
lől pedig több, ilyen előzmények
kel nem rendelkező filmalkotás "né
zettségének" mértékét vetnénk ösz- sze az olvasási gyakoriság telje- sitményszintjeivel. Ilyen összeha- sonlitó vizsgálatra azonban nem volt módunk. A kérdést csupán Déry Tibor ismertségének, és a film alap
ját képező két Déry-novella /"Szere
lem"; "Két asszony"/ olvasottságá
nak, illetve mindezek hatásának szem
pontjából tudtuk vizsgálni. Az e té
makörben nyert eredményekkel később részletesebben foglalkozunk, annyit azonban előrebocsátunk, hogy Déry Ti
bor, illetve a két Déry-novella is
mertsége tendenciaszerűen vonzotta a film megnézését is.
Válaszunk - nagyon hozzávetőlegesen - most csak a következő lehet: mivel filmünket általában ugyanazon rétegek látták legnagyobb arányban, amelyek a legtöbbet olvasnak /egye
temi hallgatók és a legképzettebbek, a 18-30 évesek, valamint a belvárosi boltok közönsége/: inkább a két teljesítmény együtt- járásáról és /végzettség, munkamegosztásban betöltött hely,
xEz a megközelités nem teljesen azonos jelenlegi kérdésfeltevé
sünkkel, itt ugyanis nem egy irodalmi mű olvasása és a filme- sitett változat megnézése közötti kapcsolatot kutatjuk, hanem az olvasási magatartás mennyiségi ismérveinek és az irodalmi előzményekkel rendelkező filmek "nézettségi" mértékének össze
függéseit. A rendszeres olvasás ugyanis /mivel egyben nagyobb tájékozottságot is jelent/ elvben akkor is serkentheti egy ilyen film megtekintését, ha valaki a film alapjául szolgáló irodalmi alkotást magát nem is olvasta /olvashatta az iró más munkáit, olvashatott a műről, stb./.
életkor, stb. által való/ közös meghatározottságról beszélhe
tünk. Ugyanakkor nem szabad lebecsülnünk az olvasás önmagában való hatását sem: az olvasáskulturáról már előző fejezetünk vé
gén megállapíthattuk,hogy általában ivévé Is fejleszti a befoga
dói érzékenységet.
Kutatási tárgyunkhoz közelebb áll a kulturális magatartás egy másik mennyiségi jellemzője:- a mozilátogatás in
tenzitásának mértéke.
A mozibajárás egyes gyakorisági fokozataiban a
"Szerelem" megnézoinek aránya a következőképpen alakult:
Hetente többször jár moziba: 52,3 %
Hetente jár moziba: 53,2 %
Kéthetente: 46,0 %
Havonta: 30,6 %
Háromhavonta: 21,7 %
Félévente: 6,1 %
Ritkábban: 7,3 %
A mozibajárás gyakoriságának emelkedésével - ha nem is egyenletesen - emelkedik azoknak az aránya is, akik meg
nézték filmünket. De például azok, akik hetenként többször jár
nak moziba, valamivel kisebb arányban látták a filmet, mint a hetenkénti mozilátogatók. /Itt nem a kicsi százalékos különb
ség, hanem az a tény a fontos, hogy a gyakorisági skála fokoza
tainak ugrásszerű emelkedése ellenére a leggyakoribb fokozatnál semmiféle emelkedést nem lehet tapasztalni./ Kérdés azonban: in
dokolt-e elvárnunk azoktól, akik nagyon gyakran, hetenként több
ször járnak moziba, hogy nagyobb arányban nézzék meg a "Szerelem"
cimü filmet.
Korábbi adatainkból tudjuk /ld. az 5.
és a 7. táblázatot/, hogy a mozikat hetente többször leginkább a középis
kolások, a munkások, valamint a tizen
évesek látogatják. Tehát éppen azok a csoportok, amelyek filmünket az átla
gostól elmaradó arányban látták. A
"hetente többször" fokozatban ugyan
akkor a legkisebb arányszámmal az egyetemisták, a diplomások, a humán
értelmiségiek, s a 25-55 éves korosz
tályok képviseltették magukat - tehát általában /a középkorúak kivételével/
azok a rétegek, amelyek filmünk iránt a legnagyobb érdeklődést tanúsították.
Láttuk továbbá azt is /ld.: 17. táb
lázat/, hogy a nagyon gyakori moziba- járás elsősorban kommersz igényeket elégit ki.
Ezek szerint a vizsgált film megtekintése és a nagyon intenziv mozilátogatói magatartás nemhogy vonzzák, de - elvben - inkább taszítják egymást. A gyakorlatban, mint lát
juk, mégis más a helyzet: a nagyon gyakori mozilátogatók csak kevéssel maradnak el a filmünk megtekintőinek legnagyobb arány- számát felmutató hetenkénti mozibajáróktól. Ennek viszont az lehet az oka, hogy a nagyon gyakori mozilátogatók jelentős ré
sze - mivel csak kevéssé, vagy egyáltalán nem válogatnak a fil
mek között - mintegy "véletlenül" a hetekig /sőt, hónapokig/
játszott filmünket is megnézte.
X X X
Kérdőivünk 7. kérdése 28 olyan magyar filmet