LÜBOCZKY JÁNOS
A BEFOGADÓI ÉLMÉNY LUKÁCS GYÖRGY ESZIÉUKÁJÁÜAN
Lukács György e s z t é t i k á j á b a n már a f i a t a l k o r i H e i d e l b e r g ! m ű v é s z e t f i - l o z ó f i á t ó l kezdve j ó l k i t a p i n t h a t ó a művészetek l é t s z e r ű s é g é n e k a v i z s g á - l a t a . Ebben a k o r a i munkájában sem csupán az e s z t é t i k a i í t é l e t e k r e kérdez r á , hanem e r r e : "Műalkotások l é t e z n e k , hogyan lehetségesek?" Az e s z t é - t i k u m sajátossága bevezetésében pedig í g y fogalmaz: " . . . k i z á r ó l a g o s a n i s m e r e t e l m é l e t i k é r d é s f e l t e v é s s e l e g y e t l e n o l y a n f i l o z ó f u s sem elégedhet
2
meg, a k i az e s z t é t i k u m l é n y e g é t komolyan a k a r j a t i s z t á z n i . IIa ezen k í v ü l figyelembe vesszük A t á r s a d a l m i l é t o n t o l ó g i á j á b a n " e l s z ó r t " f o n t o s e s z t é t i k a i vonatkozású m e g j e g y z é s e i t , akkor a z t á l l a p í t h a t j u k meg, hogy e g y f a j t a o n t o l ó g i a i művészetelmélet k ö r v o n a l a i bontakoznak k i Lukács- n á l .
E r ö v i d tanulmány k e r e t e i nem t e s z i k l e h e t ő v é , Fogy a l u k á c s i e s z t é - t i k a o n t o l ó g i a i v o n a t k o z á s a i t r é s z l e t e s e b b e n mutassa be. Éppen e z é r t vá- l a s z t o t t a m k i e szélesebb problémakör e g y e t l e n v e t ü l e t é t , a műalkotások befogadásának k é r d é s é t . Ezen b e l ü l i s a k é t e m l í t e t t ö r e g k o r i főmű i d e v á - gó g o n d o l a t a i t á l l í t o m elemzésem középpontjába.
A befogadói élmény v i z s g á l a t a ugyanakkor megkívánja annak t i s z t á z á - sát., hogy az o b j e k t u m - s z u b j e k t u m - v i s z o n y hogyan n y i l v á n u l meg a művészet- ben. Lukács a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t marxi f e l f o g á s á h o z kapcsolódóan az ob- jektumot á l t a l á b a n véve sem pusztán " a d o t t n a k " t e k i n t i , hanem n a g y r é s z t a szubjektum á l t a l l é t r e h o z o t t n a k . így t e h á t csak i s m e r e t e ] m é l e t i l e g van é r t e l m e az objektum és a szubjektum é l e s s z é t v á l a s z t á s á n a k . A művészetnek az az o n t o l ó g i a i s a j á t o s s á g a , amelyet Lukács az E s z t é t i k á b a n frappánsan úgy fogalmaz meg, hogy n i n c s objektum szubjektum n é l k ü l , magából a munka- f o l y a m a t b ó l származik. Az i s m e r e t e l m é l e t b e n a t á r g y a k o b j e k t í v l é t e z é s e f ü g g e t l e n a t u d a t t ó l , v i s z o n t a művészetben az alkotásoknak n i n c s i g a z i l é t e z é s ü k a befogadó szubjektum n é l k ü l . A soha meg nem s z ó l a l t a t o t t zene- mű p a r t i t ú r á j a csak h o l t p a p í r d a r a b marad.
A munkából k ö v e t k e z i k , hogy az ember " l e v á l i k " a k ö r n y e z e t é r ő l , ob- jektum és szubjektum í g y szembekerül egymással. Ez k ö z v e t l e n ü l a valóság visszatükröződésében n y i l v á n u l meg, amelyben a képmás mintegy " ö n á l l ó v a - l ó s á g k é n t " j e l e n i k meg. Maga Lukács h a s z n á l j a i t t az i d é z ő j e l e t , mondván
" ú j t á r g y i a s s á g i forrna k e l e t k e z i k , de nem v a l ó s á g " . ^ Ehhez még azt i s h o z z á t e s z i , hogy o n t o l ó g i a i l a g a t á r s a d a l m i l é t k é t különnemű mozzanattá v á l i k s z é t . Ebből a z u t á n v i l á g o s a n k ö v e t k e z i k a t u d a t a l a k z a t o k n a k , í g y a művészetnek i s a l é t s z e r ű működése. Nem v é l e t l e n ü l i d é z i Lukács a f i a t a l Marxot egy h e l y ü t t a r r a vonatkozóan, tiogy még az ú n . hamis t u d a t termékei i s valóságos hatalmakként " v i s e l k e d t e k " az a d o t t t á r s a d a l m i viszonyok kö-
. . . . 5 z o t t .
Az előbb " ú j t á r g y i a s s á g i forma" s z ü l e t é s é r ő l v o l t szó. Ez e l ő s z ö r i s az é r t é k és a t e r m é s z e t i t á r g y v i s z o n y á r a h í v j a f e l a f i g y e l m e t : "Az é r - t é k e t bizonyára nem v o n h a t j u k k i k ö z v e t l e n ü l valamely tárgy termószotadta t u l a j d o n s á g a i b ó l . Ez r ö g t ö n k i t ű n i k az é r t é k minden magasabbrendű formá- j á b ó l . E g y á l t a l á n nem k e l l i t t o l y a n ^ s z e l l e m i e s í t e t t i é r t é k r e gondol- nunk, mint amilyenek az e s z t é t i k a i vagy e t i k a i é r t é k e k . "6 Az ú j forma a
" t á r s a d a l m i t á r g y i a s s á g " . A művészetre több szempontból j e l l e m z ő k e t t ő s t á r g y i a s s á g éppen e b b ő l az összefüggésből magyarázható v i l á g o s a n .
A t á r g y i a s s á g n a k ez a k e t t ő s s é g e a m ű - t á r g y r a és a művészi s z u b j e k t i - v i t á s r a egyaránt v o n a t k o z i k . A műalkotás mint o b j e k t i v á c i ó e g y f e l ő l f i z i - k a i értelemben t á r g y (különösképpen szembeötlő ez a képzőművészetekben, de p é l d á u l a zeneművek h a n g j a i i s f i z i k a i értelemben v e t t " t á r g y a k n a k "
t e k i n t h e t ő k ) . Ez a sajátossága a f i z i k a i v i l á g h o z k a p c s o l j a . E r r e épül azután a második s z i n t , az, togy a mű k o n k r é t magáértvalóságában f i z i k a i l é t é n t ú l v a l a m i l y e n t ö b b l e t e t hordoz, v a l a m i n t á b r á z o l , nem egyszerűen mechanikusan r e p r o d u k á l .
A mű-tárgynak ez a kettőssége a befogadás o l d a l á r ó l i s f e l v e t h e t ő . Az Ontológiában Lukács többször i s u t a l a művészetek b i o l ó g i a i - t á r s a d a l m i a l a p j a i r a . A v i z u a l i t á s és az a u d i t i v i t á s az ember b i o l ó g i a i l é t é n e k esz- köze, ugyanakkor a f e s t é s z e t és a zene l é t r e j ö t t é n e k i s f e l t é t e l e . Ez azonban önmagában még nem v e z e t e t t volna e l a f e s t ő i l á t á s h o z , zenei h a l - l á s h o z . A döntő u g r á s t a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t hozza magával.^ Mindez természetesen a művészi a l k o t ó f o l y a m a t mechanizmusát i s é r i n t ő probléma.
Nem v é l e t l e n ü l példázza éppen a k ö l t é s z e t t e l Lukács a z t , hogy a munka
mennyire m o d e l l j e minden t á r s a d a l m i tevékenységnek. O t t ugyanis "minden szó, minden mondat egyszerre t á r g y i a s u l á s (megformálás) és k ü l s ő v é v á l á s
Q (a k ö l t ő i személyiség k i f e j e z é s e ) " .
Az a l k o t ó szempontjából a következő k e t t ő s s é g e t á l l í t j a a középpontba Lukács már az E s z t é t i k á b a n i s . A művész i s benne é l a mindennapok v i l á g á - ban, a p a r t i k u l a r i t á s b a n . Neki i s éppúgy a " p u s z t u l á s t e r h e m e l l e t t " v á - l a s z o l n i a k e l l a j e l e n l é t k i h í v á s a i r a . Ráadásul ez a művészet o l d a l á r ó l sem e l h a n y a g o l h a t ó : " . . . a művészetben gyakran döntően nagy s z e r e p e t j á t s z o t t a k o l y a n ösztönzések, amelyek e r e d e t i l e g a mindennapi é l e t szük- s é g l e t e i , durván, pusztán é l e t s z e r ű e n k i f e j e z e t t p r o b l é m á i , p r i m i t í v elemei és t e n d e n c i á i v o l t a k . . . " — fogalmazza meg majd az O n t o l ó g i á b a n Lukács. M i n d e m e l l e t t a művészi a l k o t á s n a k éppen az a l é n y e g e , hogy a mű- vész " f e l f ü g g e s z t i " á t m e n e t i l e g p a r t i k u l á r i s l é t é t , mindennapi tevékeny- s é g f o r m á i t , í g y képessé v á l i k az emberiség f e j l ő d é s é n e k magaslatára f e l e - melkedni. Az emberiség nembeli l é n y e g é t csak a z á l t a l képes megragadni, hogy nem marad meg a j e l e n k i c s i n y e s g o n d j a i n á l . Ez azonban nem j e l e n t i a z t , hogy a művész v a l a m i l y e n k ü l ö n á l l ó , " t r a n s z c e n d e n s " közegben mozog.
Ha í g y lenne, képtelenné v á l n a a r r a , hogy é r z é k e l j e a v a l ó d i é l e t k e z d e t - ben még csak r e j t e t t e n j e l e n t k e z ő f o r d u l a t a i t , a t ö r t é n e l e m s o r s k é r d é s e - i t . A művészi érzékenységnek a j e l z e t t k e t t ő s gyökerét t e h á t c s a k i s egy d i a l e k t i k u s ellentmondás f e j e z h e t i k i r e á l i s a n : az a l k o t ó a nembeli l é t
" m a g a s l a t a i n " éppúgy legyen o t t h o n o s , mint a p a r t i k u l á r i s l é t b e n . S z á r - nyaló s z e l l e m , de hús-vér ember i s l e g y e n .
Lukács behatóan f o g l a l k o z i k a z z a l , hogy a s z u b j e k t u m - o b j e k t u m - v i s z o n y k i e g y e n l í t e t t s é g é n e k m i l y e n f e l t é t e l e i vannak a művészi a l k o t á s b a n . A mű- v é s z i létmód k e t t ő s s é g é r ő l már v o l t szó. Most a r r ó l a p r o b l é m á r ó l s z ó l - nék, amelyet Lukács Goethe nyomán az ember "mag- és h é j - l é t e " e l n e v e z é s - s e l i l l e t . Lényegében a r r ó l van szó, hogy az ember személyisége a l k a l - mas-e a v i l á g adekvát v i s s z a t ü k r ö z é s é r e . Ez persze mind az a l k o t ó , mind a befogadó szempontjából l é n y e g e s . Az ember "magvassága" képessé t e s z i ő t a v i l á g d e f e t i s i z á l ó , a p a r t i k u l a r i t á s o n t ú l i f e l m u t a t á s á r a . A " h é j l é t " e z - z e l szemben a legkülönbözőbb t á r s a d a l m i f é t i s e k e l ő t t i meghajláshoz ve- z e t . E m e l l e t t a s z u b j e k t i v i t á s és az o b j e k t i v i t á s v é g l e t e i n e k az u r a l m á t i s j e l e n t i az u t ó b b i k i f e j e z é s . Ehhez a k a t e g ó r i a p á r h o z szorosan k ö t ő d i k a benső és k ü l s ő egysége a művészi v i s s z a t ü k r ö z é s b e n .
A művészi s z u b j e k t i v i t á s r ó l a n n y i t , hogy ez " k ö z v e t í t ő " az o b j e k t í v valóság és a mű k ö z ö t t . A befogadó szubjektumhoz v i s z o n t már a kész mű m i n t s a j á t o s o b j e k t i v á c i ó k ö z v e t í t i a v a l ó s á g o t .
A benső és a k ü l s ő egységét egyébként Lukács a t a r t a l o m és a forma viszonyán k e r e s z t ü l v i l á g í t j a meg. A z é r t érdemel k ü l ö n i s ' f i g y e l m e t ez a f e j t e g e t é s , mert a művészi " t e r e m t ő " f o l y a m a t egy lényeges momentumát r a - gadja meg. Az e g y i k dolog az, hogy az a l k o t ó számára az anyag, a t a r t a l o m m i n t a megformálási f o l y a m a t t á r g y a i a technikához és formához hasonlóan egybemosódnak. A másik, hogy már az anyag k i v á l a s z t á s á b a n i s j e l e n van a művészi megformálás bizonyos f a j t á j a . Sőt már maga a valóság bizonyos f o - k i g " e l r e n d e z i " , m e g f o r m á l j a , a hétköznapokban t i p i z á l j a azt a nyersanya- g o t , amelyből a művész m e r í t : "A k ö l t ő i t e l j e s í t m é n y t e h á t nem abban á l l , hogy valami magában véve f o r m á t l a n t a forma s z i n t j é r e emeljenek, hanem abban, hogy s z é t t ö r j é k az anyag e l e v e n - k ö z v e t l e n f o r m á j á t , és e munka so- rán burkából k i b o n t o t t magva számára m e g t a l á l j á k a n e k i s p e c i f i k u s a n meg- f e l e l ő e s z t é t i k a i f o r m á t , e meghatározott t a r t a l o m n a k egy ú j f e l i d é z ő k ö z v e t l e n s é g f o r m á j á t . " A Különösségben p e d i g Lukács a művészi forma szerepét többek k ö z ö t t úgy fogalmazza meg, hogy az " m i n d e n f a j t a e m b e r t ő l idegen o b j e k t i v i t á s t emberivé o l d . Ez a f o r m á l i s é r t e l m e annak, hogy a művészet az é l e t valamennyi f e t i s i z á l t j e l e n s é g f o r m á j á t megszünteti"."'""''
A t a r t a l o m és forma egységének e s z t é t i k a i megvalósulása a z t i s p é l - dázza, hogy a művész és a valóság k ö z ö t t nem k ö z v e t l e n a k a p c s o l a t . Ez minden b i z o n n y a l o l y a n esetekben i s i g a z , amikor p é l d á u l a l í r i k u s l á t s z a t r a " k ö z v e t l e n ü l " ö n t i versbe é r z e l m e i t . Hogy a " t á v o l s á g t a r t á s "
hiánya az e s z t é t i k a i megformálás s i k e r e s s é g é t v e s z é l y e z t e t h e t i , a z t Arany megrendítő esete i s m u t a t j a . Tudjuk, hogy m i l y e n csapás v o l t számára sze- r e t e t t J u l i s k a lányának h a l á l a . Egyik rá emlékező v e r s é b ő l csak négy sor s z ü l e t e t t meg, v a l a m i n t a k é t s é g b e e s e t t f e l j a j d u l á s : "Nagyon f á j ! nem
1 ? megy!
Az előbb e m l í t e t t k ö z v e t í t e t t s é g az a l a p j a a mű befogadói aktusának i s . Ennek a b o n y o l u l t folyamatnak a l e g p l a s z t i k u s a b b é r t e l m e z é s é t Lukács a z e n é r ő l s z ó l ó f e j e z e t b e n a d j a . A s i r a t n a s s z o n y o k a t hozza f e l p é l d a k é n t , akiknek j a j v e s z é k e l é s e az érzelem mimetikus megformálása révén s z a b a d í t j a f e l a gyászoló családtagokban a f á j d a l o m k i é l é s é t . A paradoxon az, hogy ez a mimézis szélsőségesebb é r z e l m i r e a k c i ó t v á l t k i a befogadóból, m i n t
amilyen az é l e t a maga közvetlenségében: "Az érzések maradéktalan k i b o n - takozása t e h á t i t t sem k ö z v e t l e n ü l az é l e t b e n k ö v e t k e z i k be m i n t az é l e t eseményeire v a l ó érzelemszerű r e a g á l á s , hanem ez a mimetikus á b r á z o l á s r a r e d u k á l ó d i k , amely — minden különnemű elemet k i z á r v a — egyedül és k i z á - r ó l a g e r r e az é r z e l m i k ö r r e k o n c e n t r á l , és így k a t a r z i s o s é r z é s e k e t v á l t k i azokból, a k i k e t az é l e t ezeknek az érzéseknek t u l a j d o n k é p p e n i t á r g y á v á t e t t . "1 3
E s z t é t i k a egy másik helyén p e d i g azt v e t i f e l Lukács, hogy az em- ber a művészi ábrázolásban még a z t i s e l f o g a d h a t j a , amit az é l e t b e n e l u - t a s í t : "Egy v i l á g b a v e z e t i k be, és h a g y j á k , hogy l á t s z ó l a g szabadon mo- zogjon i t t , noha élményeinek minden l é p t é t a mű egynemű közege kormányoz- za. Ha az á b r á z o l t t a r t a l o m m e g f e l e l a formának, akkor úgy l á t j a , hogy a mű v i l á g a őneki magának f e l e l meg, azoknak a követelményeknek, melyeket az ember ö n k é n t e l e n ü l és s z a k a d a t l a n u l k ö r n y e z e t é v e l sznmben támnszt. Eb- b ő l fakad az az öröme, hogy egy i l y e n v i l á g o t (még ha t r a g i k u s i s ) a mű- vésszel e g y ü t t át tud é l n i . "1 4 A befogadó t e h á t maga i s t i s z t á b a n van a műalkotás " s a j á t v i l á g o t " t e r e m t é s é v e i , ugyanakkor ebbe t e l j e s e n b e l e tud h e l y e z k e d n i .
A k é t u t ó b b i e s z m e f u t t a t á s már k ö z v e t l e n ü l é r i n t k e z i k a tágabb é r t e - lemben v e t t k a t a r z i s k é r d é s é v e l . Az i t t j e l e n t k e z ő sokszálú összefüggések lényegét frappánsan fogalmazza meg Lukács az O n t o l ó g i á b a n : " O n t o l ó g i a i l a g ez (a k a t a r z i s ) a k ö z v e t í t ő t a g a pusztán p a r t i k u l á r i s ember és azon em- ber k ö z ö t t , a k i a r r a t ö r e k s z i k , hogy e l v á l a s z t h a t a t l a n u l és e g y s z e r r e legyen egyéniség és nembeli l é n y . "1'1 Az E s z t é t i k a r é s z l e t e s e l e m z é s e i - ben persze a mű k ö z v e t l e n h a t á s á t és a befogadói élmény " U t á n j á t " nem a z o n o s í t j a , de az i d é z e t t gondolat s z ö v i á t mindkettőnek az é r t e l m e z é s é t .
Célszerű k i i n d u l n i a b b ó l , tngy az e s z t é t i k a i hagyomány e g y o l d a l óságá- v a l szemben Lukács a k a t a r z i s f o g a l m á t nem csupán a t r a g é d i á k k i v á l t o t t a f é l e l e m és r é s z v é t i n d u l a t á r a alkalmazza. Elsősorban Goethe f e j t e g e t é s e i - r e támaszkodva hangsúlyozza, hogy ez a művészetek á l t a l á n o s k a t e g ó r i á j a az i r o d a l o m t ó l kezdve a képzőművészetekig. L e g á l t a l á n o s a b b értelemben o l y a n élményt j e l e n t , amely a mindennapok egész emberét a m ű a l k o t á s t be- fogadó embe£_^észévé v á l t o z t a t j a á t . Hogy ez l é t r e j ö h e s s e n , f e l k e l l t é - t e l e z n i , hogy a mű h a t á s á v a l szemben a befogadó nem " l e l k i t a b u l a r a s a " . Lukács e z é r t beszél az e s z t é t i k a i benyomás E l ő t t j é r ó l : "A befogadó, még a
gyerek i s , az é l e t b ő l j ö n , többé-kevésbé megrakva benyomásokkal, élmé- n y e k k e l , g o n d o l a t o k k a l és t a p a s z t a l a t o k k a l , amelyek az i d ő , a t e r m é s z e t , az o s z t á l y s t b . b e f o l y á s o l á s á r a többé-kevésbé m e g s z i l á r d u l t a k benne, de persze bizonyos körülmények k ö z ö t t az egyéni vagy t á r s a d a l m i v á l s á g átme- n e t i á l l a p o t á b a n i s l e h e t n e k . "1 6 A műalkotásnak t e h á t mintegy "be k e l l t ö r n i e " az ember l e l k i v i l á g á b a .1 7 Ennek az a f e l t é t e l e , hogy a mű végső soron az é l e t b e n meglévőt hozzon l é t é r e , de ez ahhoz képest nagyobb i n - t e n z i t á s t eredményezzen. í g y a hétköznapi é l e t h e z képest mégiscsak ú j mi- nőség j ö n l é t r e . Ez szorosan összefügg a z z a l , Iwgy annál sokrétűbb h a t á s t v á l t k i a befogadóból, m i n é l átfogóbb t a r t a l m a k a t f o r m á l meg. A művésznek ehhez az " é l e t k r i t i k á j á n a k " képességével k e l l r e n d e l k e z n i e . M i é r t nem a
"társadalom k r i t i k á j a " k i f e j e z é s t h a s z n á l j a Lukács? — kérdezhetnénk. Ezt a művészet és a valóság viszonyának egy mélyértelmű m e g k ö z e l í t é s é v e l v i - l á g í t j a meg. Ugyan az é l e t k o n k r é t m e g j e l e n é s i formáinak a társadalom a d o t t v i s z o n y a i b a n van az a l a p j a , de a művészetben k ö z v e t l e n ü l minden az
" é l e t formájában" n y i l v á n u l meg. Az " é l e t k r i t i k á j a " természetesen az e s z t é t i k a i t é t e l e z é s " á l l á s f o g l a l á s á r a " i s u t a l a valóság t é n y e i v e l szem- ben. A művészi hatás az egyébként g o n d o l a t i l a g r e n d k í v ü l nehezen f e l t á r - h a t ó t á r s a d a l m i meghatározottságot az emóciókba " f e l o l d v a " k ö z v e t í t i . Egy barokk székesegyház lenyűgöző pompája a h í v e k b ő l vagy az egyszerű szemlé- l ő b ő l magától é r t e t ő d ő h a t á s t v á l t k i , de a r e f e u d a l i z á c i ó t á r s a d a l m i meghatározottságát csak többszörös á t t é t e l e k k e l l e h e t a n a l i z á l n i az e m l í - t e t t művészetben. Az " é l e t k r i t . i k á j a " - m o z z a n a t l u k á c s i elemzése az ember
"magvassága" gondolathoz v e z e t v i s s z a : "az egyén csak akkor l e h e t £>mag- vas^ , ha s z u b j e k t í v e i g a z k a p c s o l a t o k a t t a r t f e n t a v a l ó s á g g a l ; ha ezek hazugok, akkor magának az embernek, személyiségének i s a héjak puszta
18 összegévé k e l l l e a l a c s o n y o d n i a . "
A s z u b j e k t í v mozzanat m e l l e t t természetesen a k ü l v i l á g g a l k a p c s o l a t o s v i s z o n y o b j e k t í v helyessége sem hagyható f i g y e l m e n k í v ü l . Az i t t f e l m e - r ü l ő problémát s a j á t o s a n példázza Don Q u i j o t e a l a k j a . Az a n a k r o n i s z t i k u s - sá v á l t eszmények k ö v e t k e z e t e s , b e c s ü l e t e s k é p v i s e l e t e a z é r t kölcsönöz
"magvasságot" j e l l e m é n e k , mert az a d o t t viszonyok k r i t i k á j a o b j e k t í v igazságot i s t a r t a l m a z . Ugyanakkor a valósághoz fűződő viszonyának e g y o l - dalúsága s ú l y o s t o r z u l á s h o z v e z e t . Ez a mag b ö r t ö n k é n t z á r j a be főhősün-19 k e t egy "önmaga á l t a l f e t i s i z á l t v i l á g b a . " Lukács e z z e l k a p c s o l a t b a n
még azt i s hangsúlyozza, hogy a műalkotásban az a tendencia t e l j e s e d i k k i , amely v i l á g s z e m l é l e t é b e n a benső és a k ü l s ő d i a l e k t i k u s egységéből i n d u l k i .
T é r j ü n k még v i s s z a a k a t a r z i s t á g k ö r ű értelméhez! Tehát nem e g y s z e r ű - en a t r a g é d i á k k i v á l t o t t a r é s z v é t vagy f é l e l e m , hanem "megrázkódtatások
20
tudatosan e l ő i d é z e t t , k o n c e n t r á l ó v i s s z a t ü k r ö z é s e " . Ezért é r e z h e t j ü k az e s z t é t i k u m lényegéhez t a r t o z ó n a k . Tanulságosnak érzem e m e l l e t t f e l i - dézni Lukácsnak a képzőművészet k a t a r t i k u s h a t á s á r ó l s z ó l ó e s z m e f u t t a t á - s á t . Azt f e j t e g e t i i t t Goethe nyomán, hogy a művészi képmás egy " e r k ö l - csös" megrázkódtatást idéz e l ő : "A meghatározottságba, amelyet a b e f o g a - dóból az ú j , a mindenkori egyedi mű k i v á l t , k ö z v e t l e n ü l egy n e g a t í v k í s é - r ő érzés v e g y ü l ; a befogadó s a j n á l j a , s ő t valamiképpen s z é g y e n l i i s , hogy a valóságban, a s a j á t é l e t é b e n nem v e t t észre v a l a m i t , ami o l y a n terrné-21 szelesen k í n á l k o z i k az ábrázolásban. Ez n y i l v á n v a l ó a n u t a l a f e t i - s i z á l t v i l á g s z e m l é l e t n e k a művészet d e f e t i s i z á l ó hatására t ö r t é n ő s z é t - rombolására. Hogy ez mennyire k i n ő h e t akár egy szobor hatásából i s , a r r a a k ö z i s m e r t r i l k e i példa u t a l . Egy A p o l I ó n - t o r z ó l e í r á s á b ó l j ö n a f e l s z ó - l í t á s : " V á l t o z t a s d reg é l e t e d e t ! " Ez persze a k a t a r t i k u s hatás k ö z v e t l e n - ségét fogalmazza meg, amely azonban nem n y i l v á n u l meg minden esetben i l y e n egyértelműen. Mondjuk egy Beethoven-vonósnégyes meghallgatása vagy egy Cézanne-csendélet megtekintése csak t ö b b s z ö r i á t t é t e l e k e n k e r e s z t ü l v á l t h a t k i az előbb e m l í t e t t h e z hasonló i n t e n z i t á s ú á l l á s f o g l a l á s t .
Ha már a művészi hatás e t i k a i j e l l e g é n é l t a r t u n k , még egy a s p e k t u s t nem hagyhatunk f i g y e l m e n k í v ü l . A k a t a r t i k u s hatás a mű t a r t a l m á t ó l vagy a szerző szándékától f ü g g e t l e n ü l l e h e t n e g a t í v i r á n y ú i s . P l a t ó n i d e á l i s Államából éppen e z é r t " t i l t j a k i " a nem nevelő hatású m ű f a j o k a t ( p é l d á u l a t r a g é d i á t vagy a tioméroszi műveket), n e r t s z e r i n t e ezek káros h a t á s s a l lennének az á l l a m p o l g á r o k e r k ö l c s e i r e . Ez ugyan szélsőségesen e g y o l d a l ú á l l á s p o n t (a p l a t ó n i á l l a m k o n s t r u k c i ó n a k persze pontosan m e g f e l e l ő ) , de híven j e l z i , hogy a kérdés problematikussága k e z d e t t ő l fogva v i l á g o s v o l t a gondolkodók számára. Goethe Wertherének hatása pedig egyenesen
" k l a s s z i k u s " esetnek t e k i n t h e t ő . N ő t t az öngyilkosságok száma, m i v e l f e l - tehetően sokan k ö z v e t l e n " c s e l e k v é s i programként" é r t e l m e z t é k a főhős s o r s á t .
A k a t a r t i k u s h a t á s r a t ö r e k v é s persze nem j e l l e m z ő minden k o r s z a k r a
egyformán. Ha a k a t a r z i s " k ö z v e t í t ő t a g " a pusztán p a r t i k u l á r i s ember és a "nembeli-ember" k ö z ö t t , akkor é r t h e t ő e n r i t k á b b a n , nehezebben n y i l v á - n u l h a t meg azokban a korokban, ahol az e m l í t e t t viszony e l t o r z u l , a k é t pólus k ö z ö t t i f e s z ü l t s é g e l m o s ó d i k . Az O n t o l ó g i a egyik u t a l á s a v i l á g o s a n r a g a d j a meg e z t a p r o b l é m á t : "Az é r t e l m i s é g ügynevezett vezető k ö r e i b e n végső soron a z é r t u r a l k o d i k ma e l l e n s z e n v a t i z e n k i l e n c e d i k századdal szemben, m i v e l az i l y e n k o n f l i k t u s o k n y í l t a n k a t a r z i s r a i r á n y u l ó , t ö b b é - kevésbé k ö v e t k e z e t e s i d e o l ó g i a i v é g i g h a r c o l á s a z a v a r j a azokat a k ö r ö k e t , amelyek n y í l t a n , r e j t e t t e n vagy e l f o j t o t t a n alkalmazkodnak az u r a l k o d ó
22
manipulációhoz ( n o n k o n f o r m i s t a k o n f o r m i z m u s ) . " Egy másik h e l y e n még szellemesen i l l u s z t r á l j a i s e z t a m e g á l l a p í t á s t . Dürrenmattra h i v a t k o z i k , a k i s z e r i n t S c o t t k a p i t á n y r ó l , az é s z a k i s a r k v i d é k t r a g i k u s sorsú k u t a t ó - j á r ó l a költőnek a z t i s joga van e l k é p z e l n i , hogy v é l e t l e n ü l b e z á r t á k egy nagy hűtőszekrénybe, s így p u s z t u l t e l . Lukács azonban e z t m a n i p u l a t í v r e l a t i v i z á l á s n a k t a r t j a , h i s z e n í g y " h a l l g a t ó l a g o s a n e l t á v o l í t j u k S c o t t 23 e s e t é b ő i m i n d a z t , ami emberileg l é n y e g e s " . /
A k a t a r z i s problémája egyértelműen e l v e z e t az e s z t é t i k a i élmény Utáp- jának v i z s g á l a t á h o z . K i i n d u l ó p o n t u n k az l e h e t , hogy az e s z t é t i k a i v i s s z a - tükröződés nem v á l h a t a t á r s a d a l m i tevékenység k ö z v e t l e n a l a p j á v á , de
" r e j t e t t " vagy " l á t h a t ó " c s a t o r n á k o n a műalkotás mégis " v i s s z a á r a m l i k " az é l e t b e . Bizonyos f a j t a t á r s a d a l m i hatékonyságát t e h á t nem l e h e t megkérdő- j e l e z n i .
A befogadói élmény mindenesetre r e n d k í v ü l ö s s z e t e t t f o l y a m a t . E l ő s z ö r i s a mindennapok k o n k r é t tevékenységformáinak i d e i g l e n e s f e l f ü g g e s z t é s é t vonja maga u t á n . Továbbá a következő k é r d é s s e l t a l á l j u k magunkat szembe:
a művészi élmény k ö z v e t l e n befejeződése u t á n vajon " v á l t o z a t l a n u l t é r - e v i s s z a " az ember a hétköznapi é l e t b e . A m e t a f i z i k u s , v é g l e t e k b e n gon- dolkodás . i t t i s t é v ú t r a v i h e t . A befogadó é r z é k e t l e n s é g é t j e l z i , ha az e s z t é t i k a i élmény semmilyen b e l s ő r e z o n a n c i á k a t nem i n d í t e l , ha az Utánra nem t e r j e d k i a hatás. Másrészt a n y á r s p o l g á r i é l e t f e l f o g á s e g y i k j e l e , ha v a l a k i k ö z v e t l e n ü l az é l e t r e a k a r j a a l k a l m a z n i a m ű a l k o t á s o k b ó l m e r í t e t t t a p a s z t a l a t a i t . A v é l h e t ő e n h e l y e s v á l a s z t e m e l l e t t nem v á r h a t - j u k e g y e t l e n d e k l a r a t í v k i j e l e n t é s t ő l . Az E s z t é t i k a bevezetésében e m l í - t e t t "odalopódzás" módszere l e h e t i t t i s c é l r a v e z e t ő .
A műalkotás o l d a l á r ó l k ö z e l í t v e a problémához, azt á l l a p í t h a t j u k meg, hogy minél mélyebben ragadja meg egy a d o t t t ö r t é n e l m i p i l l a n a t s o k r é t ű v i s z o n y r e n d s z e r é t , annál inkább képes korokon i s á t í v e l ő U t á n t k i b o n t a - k o z t a t n i . Az i d ő b e l i t á v l a t ezekben az esetekben (1. Homérosz!) nem csök- k e n t i a h a t á s t : "az emberi mag annyiban még t i s z t á b b a n n y i l v á n u l meg, amennyiben a közbeeső t ö r t é n e l m i f e j l ő d é s szükségszerűen e l h a l v á n y í t o t t a a k o n k r é t t á r s a d a l m i meghatározásokat, és e z é r t sokat k e l l e t t v e s z t e n i ü k
24 k ö z v e t l e n k o n k r é t s á g u k b ó l , a m e l l y e l k o r t á r s a i k r a h a t o t t a k " .
Azt i s figyelembe k e l l v e n n i , hogy a k ö z v e t l e n hatás és az Után v i - szonya az egyes művészeti ágakban nem azonos j e l l e g ű . Lukács a zenével k a p c s o l a t b a n hoz e r r e p é l d á t : "az egész embernek az ember egészévé t ö r t é - nő á t v á l t o z t a t á s a a zenében lievesebben megy végbe, mint a többi, művészet- ben; a v a l ó d i é l e t b ő l származó E l ő t t i t t t ö b b n y i r e kevésbé g á t o l h a t j a ezeket az á t v á l t o z á s o k a t . Másrészt viszont; a t a r t a l o m kevésbé h a t á r o z / f i meg a hatás U t á n j á t , s ez kevésbé i r á n y u l meghatározott t a r t a l m a k r a . így a zene egyszerre van közelebb az é l e t h e z és t á v o l a b b t ő l e , m i n t a t ö b b i művészetek; k ö z v e t l e n e b b ü l t a r t a l m a z z a az e t i k a i döntések k a t e g ó r i á i t , de e g y ú t t a l a hatás U t á n j á t t e k i n t v e s o k k a l kevesebb k ö t e l e z e t t s é g e t von ma-
25
ga u t á n . " " Számomra ez a gondolatmenet részben magyarázatul s z o l g a i a sokszor és elborzadva e m l e g e t e t t képhez: a n á c i k o n c e n t r á c i ó s táborban á t s z e l l e m ü l t e n zenét h a l l g a t ó S S - t i s z t j e l e n s é g é h e z . I t t i s éppen a r r ó l van szó, hogy a zene k ö z v e t l e n k a t a r t i k u s hatása még nem szükségszerűen vezet e l egy e t i k a i szempontból i s é r t é k e s , gazdag egyéniség l é t r e j ö t t é - hez. Egyébként a zenével f o g l a l k o z ó gondolkodók a r o m a n t i k á t ó l kezdve f e l i s m e r t é k a zenei k a t a r z i s n a k e z t a p r o b l é m á j á t ( p l . K i e r k e g a a r d vagy N i e t z s c h e ) . Nem v é l e t l e n , hogy Thomas Mann Üoktor Faustusában i s a zene v á l i k a kor s z e l l e m i meghasonlottságának k é p v i s e l ő j é v é . Vagy e m l í t h e t n é m az egyik l e g ú j a b b p é l d á t : a Vezeklés c. A b u l a d z e - f i l m b ő l a p o l g á r m e s t e r - d i k t á t o r V a r i a m a t , a k i " á t s z e l l e m ü l t e n " é n e k l i a festőművész lakásán a V e r d i - á r i á t .
Lukács, bár a művészet t á r s a d a l m i szerepét többször i s hangsúlyozza, f e l l é p az i t t j e l e n t k e z ő l e e g y s z e r ű s í t é s e k k e l szemben. Részletesen és á r n y a l t a n b í r á l j a p é l d á u l S z t á l i n n a k azt a k i j e l e n t é s é t , hogy az í r ó k a 26
" l é l e k mérnökei" l e g y e n e k . Ez a meghatározás ugyanis azt s u g a l l j a , hogy a művészetnek az é l e t egy k o n k r é t , i d ő s z e r ű f e l a d a t á t k e l l s z o l g á l -
n i a . A műalkotásoknak az emberek l e l k é t a k í v á n t irányba k e l l " á t s z e r e l - n i e " . De e z z e l a f e l f o g á s s a l az e s z t é t i k a i v i s s z a t ü k r ö z ő d é s s a j á t o s s á g á t t ü n t e t n é n k e l , vagy l e g a l á b b i s e g y s z e r ű s í t e n é n k l e . A művészetet é r t e l - metlen dolog a t á r s a d a l m i t a r t a l o m " e l ő í r á s á v a l " megkötni, h i s z e n az i g a -
27
z i műalkotás magáértvalóságában szervesen j u t e l a d d i g . Egyébként a s z t á l i n i meghatározásnál j ó v a l á r n y a l t a b b és k i f e j e z ő b b a nevezetes Jó- zsef A t t i l a - i , amelyben a k ö l t ő "az a d o t t v i l á g varázsainak ( k i e m e l é s t ő - lem - L . J . ) mérnöke".
Az e s z t é t i k a i élmény U t á n j á t összegezve a következőkben l e h e t megra- g a d n i . A műalkotás egynemű közege az egész ember élményeire h a t , annak eredményeként í g y az a befogadás aktusában az ember egészévé v á l i k , m i v e l a mű világának "bűvkörében" é l . Az Után mármost abban r e j l i k , ahogyan az egész ember, a s z u g g e s z t i ó t ó l megszabadulva, az így s z e r z e t t e t f e l d o l g o z -
ón
za. így az az élmény mint k ö z v e t l e n ü l t a r t a l o m vagy beépül a befogadó v i l á g k é p é b e , vagy p e d i g annak megváltozásához j á r u l hozzá. Természetesen az e s z t é t i k a i élmény újdonsága f o r m a i l a g i s h a t , ami e l ő s e g í t i , hogy a mindennapok egész embere az ú j t a r t a l a m a k k a l analóg j e l e n s é g e k e t az é l e t - ben i s f e l i s m e r j e , e l s a j á t í t s a . Ez a hatás azután az egyes művészeti ágakban, a l k o t á s o k b a n igen különbözően n y i l v á n u l h a t neg. Ritkábban f o r d u l e l ő , hogy e g y e t l e n mű megrázó hatása hoz f o r d u l a t o t egy ember é l e t é b e n . Többnyire a r r ó l van szó, hogy hasonló e s z t é t i k a i élmények s o r o z a t a i d é z e l ő s z e m l é l e t b e l i , m a g a t a r t á s b e l i v á l t o z á s t .
Ezt az egész kérdéskört, j ó l k i t a p i n t h a t ó a n m é l y í t i k e l az O n t o l ó g i a idevágó f e j t e g e t é s e i . Az e g y i k i l y e n s z i n t e k ö z v e t l e n ü l r e f l e k t á l a r r a , a m i t az i r o d a l m i hősök u t ó é l e t é n e k nevezhetünk. Jó néhány o l y a n p é l d á t ( P a t ó P á l , Hamlet, T a r t u f f e s t b . ) l e h e t n e f e l s o r a k o z t a t n i annak a l á t á - masztására, hogy egyes i r o d a l m i f i g u r á k egy a d o t t k u l t ú r k ö r b e n s z i n t e va- lóságosan l é t e z ő k é n t élnek t o v á b b . A t á r s a d a l m i anlékezet megőrzi őket a számunkra. Felbukkannak példabeszédekben, s ő t azoknak i s " ú t b a i g a z í t á s t "
adhatnak, a k i k nem o l v a s t á k a művet, amelyben s z e r e p e l n e k . Végső soron részévé válnak a t á r s a d a l m i t u d a t n a k . S a j á t o s l é t f o r m á j u k a t a t á r s a d a l m i l é t és t á r s a d a l m i t u d a t összefonódottsága magyarázza. M u t a t i s mutandis — ha az e m l í t e t t p é l d á k a t a szokásokhoz hasonló "összegződéseknek" f o g j u k f e l — a problémánkra a l k a l m a z h a t ó a következő g o n d o l a t : "Mármost ezekben az összegződésekben és s z i n t é z i s e k b e n f e j e z ő d i k k i pregnánsan a t á r s a d a l -
miság k o n t i n u i t á s a . A társadalom v a l a m i f é l e emlékezetét t e s t e s í t i meg, amely megőrzi a múlt és a j e l e n v í v m á n y a i t , és a jövőbe v a l ó t o v á b b f e j l ő - dés mozgatóerőivé, f e l t é t e l e i v é , t á m p o n t j a i v á v á l t o z t a t j a ő k e t . V i l á g o s , hogy i l y e n folyamatos mozgásnak a közege csak az emberek t u d a t a l e h e t , de é p p i l y e n v i l á g o s , hogy ezt a t u d a t o t a t á r s a d a l m i l é t t é n y l e g e s a l k o t ó -
29 elemének k e l l t e k i n t e n i . "
Az i r o d a l m i hősök i l y e n l é t s z e r ű működéséhez hasonló j e l e n s é g g e l a művészet formaelemeinek v i l á g á b a n i s t a l á l k o z h a t u n k . Egyrészt a r r a gondo- l o k , hogy bizonyos mértékben még a t e m a t i k a i s hordoz a művész t u d a t á t ó l o b j e k t í v e f ü g g e t l e n mozzanatot. A v a l ó s á g mintegy " e l ő í r " a d o t t k o r s z a - kokban k i t ü n t e t e t t témákat: p é l d á u l a 19. század derekának Oroszországá- ban nem l e h e t e t t nem í r n i az ügynevezett " f ö l ö s l e g e s ember" t í p u s á r ó l .
Már behatóbb v i z s g á l a t o t igényelne az egyes m ű f a j o k , s ő t egyes művé- s z e t t ö r t é n e t i korszakok o b j e k t í v á b r á z o l á s i " t ö r v é n y e i n e k " á r n y a l t elem- zése, az i t t i n e g f i g y e i h e t ő részben o n t o l ó g i a i mozzanatok f e l t á r á s a . Egy adalék ehhez: az ú j k o r i p o l g á r i regény l é t r e j ö t t e , megizmosodása után már nem l e h e t e t t adekvát módon á b r á z o l n i a t á r s a d a l m i v a l ó s á g o t az eposz mű- f a j á b a n .
Egy másik gyakran e m l e g e t e t t j e l e n s é g s z i n t é n a forma " o b j e k t i v i t á s á - v a l " függ össze. A művek meséi és a l a k j a i ugyan az í r ó f e j é b e n s z ü l e t t e k meg, de s a j á t o s mozgás j e l l e m z ő r á j u k , s z i n t e " ö n á l l ó " é l e t e t é l n e k . Gon- d o l j u n k csak Balzac a l a k j a i n a k öntörvényű f e j l ő d é s é r e , amely a művészt egészen más k ö v e t k e z t e t é s e k h e z v i t t e e l , m i n t amelyek s z u b j e k t í v e v a l l o t t v i l á g n é z e t é n e k a l a p j á u l s z o l g á l t a k .
Az i t t j e l z e t t problémák tágasabb összefüggésrendszerbe á l l í t á s á h o z néhány, a m ű v é s z e t r ő l s z ó l ó l u k á c s i a l a p v e t é s mindenesetre sokat s e g í t - h e t . Először i s s a j á t o s m e g k ö z e l í t é s , hogy a művészetet a f i l o z ó f i á v a l e g y ü t t " t i s z t a i d e o l ó g i a k é n t " é r t e l m e z i . M i n t ahogy a t ö b b i i d e o l ó g i a i fonna, a művészet i s r é s z t v á l l a l az emberek, t á r s a d a l m i csoportok k o n f - l i k t u s a i n a k t u d a t o s í t á s á b a n és v é g i g h a r c o l á s á b a n . E m e l l e t t a nembei i s é g - r e i r á n y u l t s á g " t i s z t á b b a n " f e j e z ő d i k k i az e s z t é t i k a i s z f é r á b a n . A
" t i s z t a i d e o l ó g i á k b a n " t e h á t nem a k o n k r é t i d ő s z e r ű döntések e l ő k é s z í t é s e dominál, hanem ezek i s az emberiség egészére v o n a t k o z t a t v a n y e r i k e l é r - t e l m ü k e t . A f i l o z ó f i á v a l szemben azonban a művészetre v a l a m i más i s j e l - lemző: "A nagy művészet i s a nembeliségre i r á n y u l ó i n t e n c i ó hasonló (már-
m i n t a f i l o z ó f i á h o z — megj. tőlem — L . J . ) s z i n t j é n v e t i f e l k é r d é s e i t , csakhogy i t t k o n k r e t i z á l ő a n k i e g é s z í t ő e l l e n p ó l u s k é n t az ember i n d i v i d u a - l i z á l ó d á s á n a k azok a t í p u s a i k e r ü l n e k e l ő t é r b e , amelyeknek é r z ü l e t e és c s e l e k v é s e i az i d ő s z e r ű válság i d e j é n v i l á g t ö r t é n e l m i értelemben f e l s z a - b a d í t h a t j á k a nembeliségre t ö r e k v ő i n t e n c i ó t . " "5 0
A k u l c s f o n t o s s á g ú mozzanat t e h á t a nembeliségre i r á n y u l t s á g . Ez p e r - sze így még t ú l á l t a l á n o s m e g k ö z e l í t é s , h i s z e n az emberek egyébként i s
"csak o l y a n aktusokban t u d j á k k i f e j e z n i e g y é n i s é g ü k e t , amelyekben e g y ú t - t a l — akár t u d a t o s a n , akár ö n t u d a t l a n u l — r é s z t vesznek s a j á t n e m b e l i - ségük k i a l a k í t á s á b a n i s . " * '1 Egy l é p é s s e l a z é r t még közelebb k e l l j u t - nunk a művészet s a j á t o s s á g á h o z . Az e s z t é t i k a i v i s s z a t ü k r ö z ő d é s t e n d e n c i á - j á t t e k i n t v e " a z t t ű z i k i c é l u l , hogy a t á r s a d a l m i l é t e t és benne az em- ber l é t é t , magáértvaló l é t é r e t ö r e k e d v e , t e h á t d e f e t i s i z á l ó módon, az elidegenedéseket l e g a l á b b i s g o n d o l a t i l a g f e l b o m l a s z t v a , dolgozza
32
f e l " . Lukács p é l d á u l a t r a g é d i a m ű f a j á t i s abból az aspektusból köze- l í t i meg, hogy az "a v a l ó d i , többé nem e l i d e g e n e d e t t nembeiiség i d ő s z e r ű - g y a k o r l a t i szempontból m e g v a l ó s í t h a t a t l a n v o l t á t g y a k o r l a t i l a g iicm-mcgva- l ó s í t h a t ó n a k , de e g y ú t t a l a helyes emberi é l e t v i t e l magasabbrendű, megva-33 l ó s í t a n d ó f e l a d a t á n a k i s á b r á z o l j a " .
A művészet előbb e m l í t e t t t e n d e n c i á j á b ó l k ö v e t k e z i k , hogy a n e m b e l i - ség csupán " b o r n í r t " megvalósulásának t a l a j á n i s l é t r e j ö h e t e s z t é t i k a i é r t é k é t t e k i n t v e magasrendű művészi o b j e k t i v á c i ó ( p é l d á u l az a n t i k t r a g é - d i a ) , amely azután " e l r a k t á r o z ó d i k " a t á r s a d a l m i t u d a t b a n . A j e l e n t ő s a l - k o t á s o k , nevezetes i r o d a l m i f i g u r á k már e m l í t e t t h o s s z a n t a r t ó hatásának t ö r t é n e t é b ő l Lukács s z e r i n t ráadásul k i l e h e t f e j t e n i az emberek "szemé- l y i s é g g é - v á l á s á n a k " a d o t t s z i n t j é t , v a g y i s a nembeliség t o v á b b f e j l ő d é s é - nek " t i s z t á z ó d á s ! f o l y a m a t á t " .
A befogadói élmény Utánjának t e h á t éppen az a j e l e n t ő s é g e , hogy a mű- vészet t e r m é k e i t " v i s s z a á r a m o l t a t j a " a t á r s a d a l m i l é t f o l y a m a t b a .
B e f e j e z é s ü l e z z e l összefüggésben á l l j o n i t t minden kommentár n é l k ü l Lukácsnak az a gondolatmenete, amely t a l á n a l e g k i f e j e z ő b b e n á l l í t j a elénk a művészetnek e z t az o n t o l ó g i a i l é n y e g é t : "Hosszú és r e j t e t t ú t ve- z e t t e h á t az a l k o t ó m ű v é s z e t e l ő t t i t a p a s z t a l a t a i b ó l , ahonnan az é l e t maga k é r d é s e i t és következményeit szembeszegezi a m ű v é s z e t t e l , a befogadásnak addig az U t á n j á i g , ahol mindaz, amit a valóság e s z t é t i k a i v i s s z a t ü k r ö z ő -
se, a művészi megformálás e l é r t , v i s s z a á r a m l i k az emberek é l e t é b e . A t u - dományos v i s s z a t ü k r ö z é s s e l e l l e n t é t b e n , amelyben a magánvaló l e h e t ő l e g - szorosabb megközelítése a kép helyes vagy hamis v o l t á n a k e g y e d ü l i k r i t é - riuma, az esztétikumban figyelembe k e l l venni e z t az é l e t t ő l é l e t i g t a r - t ó k ö r f o r g á s t ( k i e m e l é s tőlem — L . J . ) . "3 4
J e g y z e t e k
1. Lukács György: A h e i d e l b e r g i m ű v é s z e t f i l o z ó f i a és e s z t é t i k a - A regény e l m é l e t e . Bp. 1975. 15.
2. Lukács György: Az e s z t é t i k u m s a j á t o s s á g a . Bp. 1978. (A továbbiakban E s z t é t i k a . ) I . 16.
3. A l u k á c s i e s z t é t i k á n a k e f o n t o s aspektusára Almási M i k l ó s elemző tanulmányai v i l á g í t o t t a k r á :
M i t üzen az O n t o l ó g i a az E s z t é t i k á n a k ? K r i t i k a 1975/4.
Lukács: Az o n t o l ó g i a i m ű v é s z e t e l m é l e t . I n : A l m á s i : Kényszer- p á l y á n . Bp, 1977. 198—229.
Az o n t o l ó g i a i gondolat s z ü l e t é s e . I n : Az é l ő Lukács. Bp.
1986. 105 — 115.
4. Lukács György: A t á r s a d a l m i l é t o n t o l ó g i á j á r ó l
Magvető 1976. (A továbbiakban O n t o l ó g i a ) I I . 37.
5. I . m. 465.
6. I . m. 80.
7. Lásd i . m. 277. V ö . : "Az ü t érzék kiképződése az egész e d d i g i v i l á g - történelemnek munkája." - Marx, K . : G a z d a s á g i - f i l o z ó f i a i k é z i r a t o k 1 8 4 4 - b ő l . MEM. 42. 111.
8. O n t o l ó g i a . I I . 805.
9. I . m. 422.
10. I . m. I , 814.
11. Lukács György: A különösség mint e s z t é t i k a i k a t e g ó r i a . Bp. 1985. 295 12. Arany János v á l o g a t o t t művei. Bp. 1975. I . 437 ( J u l i s k a emlékezete) 13. E s z t é t i k a . I I . 371.
14. I . m. I . 705.
15. O n t o l ó g i a . I I . 532.
16. E s z t é t i k a . I . 822.
17. Messzire vezetne a h e r m e n e u t i k a i f e l f o g á s s a l ö s s z e v e t n i a l u k á c s i e s z t é t i k á t , de a műalkotások befogadásának értelmezésében k é t s é g t e l e - n ü l k í n á l k o z i k a hasonlóság. Bonyhai Gábor: Régi és ú j hermeneutika c . á t t e k i n t é s é b e n ( l á s d H e l i k o n , 1981 . 2 - 3 . 126—134.) p é l d á u l a r r a h í v j a f e l a f i g y e l m e t , iiogy a z á r t , kerek mű és a s o k f é l e (de nem t e l j e s e n önkényes) befogadás s a j á t o s viszonya a f i a t a l Lukácsnál és az E s z t é t i k á b a n e g y a r á n t f e l l e l h e t ő . A c i k k s z e r z ő j e adalékként e m l í - t i azt i s , hogy Gadamer r e a g á l t annak i d e j é n Lukácsnak egy 1917/18- ban a Lógósban m e g j e l e n t tanulmányára.
18. I . m. 829.
19. I . m. 830. V ö . : O n t o l ó g i a . I I . 9 4 . : "Vagy g o n d o l j u n k Don Q u i j o t e a l a k j á r a , akiben k o n c e n t r á l t a n j e l e n i k meg ez a f e s z ü l t s é g e g y r é s z t a szenvedélyesen e l u t a s í t o t t o b j e k t í v e haladó t á r s a d a l m i f e j l ő d é s szükségszerűsége, másrészt az emberi nem e r k ö l c s i i n t e g r i t á s á n a k é p p i l y szenvedélyes v á l l a l á s a k ö z ö t t , még ha ez a v á l l a l á s véglegesen l e t ű n t formák k ö z t z a j l i k i s l e o l y módon, hogy a g r o t e s z k hóbortosság és a f e n n k ö l t l e l k i t i s z t a s á g egy személyben e g y e s ü l . "
20. E s z t é t i k a . I . 834.
21. I . m. 832.
22. O n t o l ó g i a . I I . 533.
23. O n t o l ó g i a . I I . 790.
24. E s z t é t i k a . I . 854.
25. I . m. I I . 387.
26. Lásd i . m. I . 856—859. Tanulságos d o l o g , hogy egy 1934-ben s z ü l e - t e t t tanulmányában még minden k r i t i k a n é l k ü l i d é z i S z t á l i n m e g á l l a p í - t á s á t . Lásd A művészet és az o b j e k t í v igazság. I n : Művészet és t á r s a - dalom. Bp. 1969. 157.
27. Lényegében ez a f e l f o g á s fogalmazódik meg Lukácsnak az 1945-ben t a r - t o t t P á r t k ö l t é s z e t című előadásában i s , amelyben a p á r t k ö l t ő t a s o r - k a t o n á v a l szemben a p a r t i z á n h o z h a s o n l í t j a . Ez u t ó b b i e l f o g a d j a a p á r t s t r a t é g i a i ú t v o n a l á t , ezen b e l ü l azonban egyéni e s z k ö z e i v e l n y i -
l a t k o z i k meg. I n : I r o d a l o m és demokrácia. Bp. 1948. 111—134.
28. I . m. I . 860.
29. O n t o l ó g i a . I I . 188 - A t u d a t a l a k z a t o k l é t s z e r ö működéséről már a f i a - t a l Marx i s lényeges m e g á l l a p í t á s r a j u t : "Nem u r a l k o d o t t - e az öreg Moloch? Nem v o l t - e d e l p h o i b e i i A p o l l ó n valóságos hatalom a görögök életében?" Lásd Marx, K . : A d é m o k r i t o s z i és e p i k u r o s z i t e r m é s z e t f i l o - z ó f i a különbsége. Bp. 1969. 90—91.
30. I . m. 542.
31. I . m. 521.
32. I . m. 525.
33. I . m. I I I . 240.
34. E s z t é t i k a . I . 865.
RÉSUMÉ: (The r e c e p i e n t e x p e r i e n c e i n t h e a e s t h e t i c s o f György Lukács) I n my paper examioe one o f the i m p o r t a n t aspects of L u k á c s ' s a r t i s t i c t h e o r y , t h e e v a l u a t i o n of the r e c e p t i o n of a r t i s t i c works. I take as my s t a r t i n g p o i n t the f a c t t h a t György Lukács goes beyond a mere e p i s t e m o l o g i c a l approach, w i t h the works he wrote i n h i s o l d age b e i n g of an o n t o l o g i c a l c h a r a c t e r . For t h i s reason i t i s i m p o r t a n t to c l a r i f y the r e l a t i o n between o b j e c t and s u b j e c t i s the a r t s . My a n a l y s i s d e a l s i n d e t a i l w i t h the dual o b j e k t i v i t y of the a r t s , along w i t h such l u k a c s i a n c a t e g o r i e s as the human e x i s t e n c e as seed and husk, and the a f t e r - e f f e c t of a e s t h e t i c e x p e r i e n c e . Lukács examines these - - p u t t i n g s p e c i a l emphasis on h i s i n t e r p r e t a t i o n of c a t h a r s i s — i n r e l a t i o n to the fundamental processes of s o c i e t y .
