(5. szám. —— 553 —— 1935
2. Átrakodóforgalom alakulása havonkínt.
Transbordements dans les ports, par mois.
_ Poids des marchandfses transborde'cs
A Vim "WW l § n. § 111, § IV. § v. § VI § vn §Vlll§ IX. § X. § Xl. § XII. $$$;
megnevezese — h , b d pendant
Votes nawgables onap an -— aux mois ci- essus Mmm
átrakott áruk súlya ezer métermázsában — en milliers de 9 métr.
Duna —— Danube 88 8§ "(T 0 § 212 6 168'3 § 150'2 177'7 259'1 3283 2542 2034 25 8 6 2399 2.413'1
Tisza —— Tisza 13" 1§ 8 1 § 37 2 42'8§ 35'0 10'3 34'8 58'8 34'7 50'9 48 5 16'0 390'2Együtt—Ensemble 101 9§ 35- 1 § 2498 2111 § 1832 1880 2039 3871 288'9§254-30 302 1 255-9§ 2.803'3
külföldre irányuló banXxitszútllítnlányok idézték elő.
A többi dunai kikötőben többé-kevésbbé csökkent
a forgalom, ami főképe—n a gabonaküldelmxény—ek
e'lmnraduz'rsából eredt. Két tisz—ai átrakóállomáesunk-nál mindössze annyi érdemes a megemlítésre, hogy a szolnoki átrakások csökkenését a belföldi ren—
deltetésű terméskőszállítás emelkedése némileg el—
lelntsúlyoztva.
Az átrakás nemét tekintve xnorlmális viszonyo—
kat látunk, amennyiben az előző évben a vasútról- huajóra történt átnakások 69'8%-ra felszökött ará—
nya a tárgyalt évben 51'6% volt. Az áltrakóforga- lornnak, mint tudjuk, csak nagyobb távolságoknál van szerepe, mert a szállításnál közbeiktatott át-
rakás költségei a távolság emelkedésével keves—
bednek. Ezt a törekvést mutatják a tárgyalt év adatai is, a rövidebb távolságokra szóló h-elfor- galom 8'7%-os arányra mellett nagyobb távolsá—
gokra, vagyis külföldre ,menő, illetőleg külföldről
jövő és átmenő áruk mennyisége az egész forga—lomnak 91'3%—át tette. [A továbbításra került áruk között mindenkor a gabonaneműek és s-óküldemé-
nyek játszották a legfontosabb szerepet. A gabona-
szállítmányok erős megcsappanásával, melyek ré- szesedése 51'4%—ról 21-300'Tla csökkent, az első he-lyet a tárgyalt évben 24'5%-ots arányokkal a só-
külvdtemény—ek foglaltak el. (1933—ban 172.)
A vasuti árúszállitás nemzetközi adatai.
Données internationales sur le transport de marchandises par chemin de fer.
A vasúti áruszállítás nemzetközi alakulása már
1933—ban javuló irányt vett. Az 1934. évben a ked—
v'exző tendencia tovább tart, a vasuti áruszállítás
adata Olaszország kivételével valamennyi ország- ban nagyobb, mint 1933—ban. A forgalom mind- azonálttval a válság előtti színvonalra általában még korántsem tért vissza. Egyes országokban kivétele-
sen az 1934. évi teljesítmény megközelíti vagy meg—haladja az 1929. évit. így az európai országok közül N—agy-Brlitanniátban é—s Irországham Romániában,
Norvégiában és Észtországban.
több
mutató Japán vasúti áruforgalma szintén kiheverte A tengerentúli ál- lamok közül a szempontból prosperiltást
a gazdasági válságot. A vasúti áruszállítás szem—
pontjából vezető Egyesült Államokban a helyzet az utolsó két évben történt lassú javul—ás dacára
a konjunkturális időkkel szemben még igen rossz, mert :míg 1928—ban és 1929—ben a havi áruszállítás
megközelítette a 60 milliárd tonnakilométe-nt,
csak 36 mVillltlá'l'd Magyarországon az
az utóbbi hónapok teljesítménye
tonnakilométer körül van.
1932—ben mutatkozó mélypont után a vasúti áru- szállítás fokozatosan regenerálódúk, de még 25——
30%-kal a
marad.válts—ágévelél előrtti színvonal mögött
6. szám. —— 554 —— 1935
A vasúti áruszállítás nemzetközi adatai.!) Millió tonnakilométerben.
V' á ED' " 'n — . - x' - . * — . . —
Hfaéy ggg müx?) 018258) ;' Kanada2) Indla Brigiíyirazf) 13735; Japani) 013352) Del'Afnka Szlgíggiag)
1929 59.897 5.745 4.831 2.946 2.373 2.160 1.066 1.017 596 911
1930 51.361 4.556 4.040 2.787 2.242 1.768 932 1.067 591 767
1931 41.385 3.792 3.447 2.516 2.055 1.771 875 962 481 684.
1932 31.508 3.242 3.092 2.341 2.028 1.279 878 840 429 581
1933 33.475 3.479 2.845 2.406 1.891 1.412 968 759 482 487
1934 36.202 4.165 3.184 2.726 2.037 1.581 1.086 714 566 530
1934 1. 34.692 4.075 2.749 2.819 2.141 1.393 972 683 525 427
11. 33.869 3.809 2.646 2.987 2.202 1.206 973 704 452 432
111. 40.577 4.215 3.210 3.231 2.215 1.506 1.120 783 491 509
IV. 34.269 3.654 3.049 2.894 1.992 1.350 1.094 692 485 448
V. 36.879 3.680 3.117 3.066 1.981 1.439 1.083 700 532 475
VI. 36.809 4.281 2.894 2.662 1.851 1.525 1.007 686 545 511
VII. 35.415 4.075 3.215 2.299 1.882 1.611 962 709 541 505
VIII. 37.086 4.354 3.014 2.230 1.789 1.854 997 693 646 557
IX. 37.792 4.469 3.810 2.411 2.036 1.802 1.031 726 678 594
X. 38.685 4.770 4.167 2.590 2.096 1.873 1.246 786 693 704
XI. 34.613 4.477 3.540 2.651 2.081 1.788 1.237 709 620 657
XII. 33.733 4.119 2.799 2977 2.201 1.622 1.313 695 584 543
1935 1. 36.447 4.488 2.560 3.149 2.082 1.061 700 626 521
11. 35.244 4.027 2.727 2.158 1.063 735 557 455
111. . 4.602 3.025 2.155 . . 642 .
IV. 3.941 . . .
Hfggyággg Romániai) 612262?) Belgium Au sztria Csíle Norvégia orsIzrágB) Lettország Litvánia?) Észtország
1929 385 519 699 386 140 365 332 44'4 28'3 ? 86
1930 387 462 595 327 116 385 326 421 280 200
1931 366 392 502 283 85 281 30'1 33'4 31'9 17'4
1932 365 327 378 221 70 30'1 27'6 220 220 14'1
1933 375 343 370 245 89 31'1 26'9 245 206 14'6
1934 419 381 374 253 113 351 324 31'0 . 199
1934 I. 344 358 387 255 110 321 . 258 169 17'1
11. 312 347 343 227 112 3516 290 352 27'1 195
111. 380 319 394 254 134 371 . 412 279 22'9
IV. 352 331 353 229 126 326 . 317 279 23'6
V. 411 317 357 '; 243 103 339 324 27'1 191 222
VI. 417 358 368 258 98 38'8 . 294 203 207
VH. 445 335 348 250 110 35'9 . 25'1 222 1955
VIII. 470 379 370 255 114 393 282 27'8 25'1 20?)
IX. 480 452 399 276 99 37'0 . 259 266 19'5
X. 481 488 415 289 113 380 . 47'2 30'4 19'8
XI. 495 480 386 276 121 357 399 365 . 18'8
XII. 439 407 364 259 119 27'7 . 19'7 17'1 14'5
1935 I. 332 294 347 221 116 340 . 27 '2 205 184
II. 321 342 328 217 127 354 281. 35'1 30'2 18'7