II....llllll.lIll-Ill'llnllllluilllIllb...-lliillllllllIllllll'IllllllllúlIllnnl'i'-IIIl'un-II.C.!—
e MEZÖGAZDASÁG
IIIIOIIUIll'Illll.!ICI-'llllllIll-.!I'llIll-IIIIIIIIIIIIIIIIIIII.
..nulol-DU-coc-nn.v-l-locillnunnnn
A két utolsó szüret.
Les deux deri'tieres vendanges en Hongrie.
Résume'. [leprás les chi/fres- définitifs de 1933, les superficies cultioe'es cn vignc ont diminue' par rapport á l'année précédente. Depuis 1.928, la di—
mínution représente plus de 201100 arpents cadas- traur. La plupart des uiticulteurs gui ont re'plantű leurs vignes avaient fait des plantations pouvant
étre cultioée; () bon, inarché, et produisant du raísin de médiocrc analite'. Toutefois, les super- ficies ('1 raisins de dessart ont augmenté compara—
tivement á I'année précédente. -— Bien (]ue les sinistres n'aient pas été supe'rieurs ;; ceux des années normales, la ((uantite' des oins produits a été d peine suffisante. Pour sa ()ualité, Ia production uiticole avail été rarement aussi íaible en Hongrie, Le prinztemps est venu trop tard, Péte' a été froid, l'hiuer précoce. Tout cela en! un effet défaoorabte sur la aualíté de la production du oin, et abrégea lc temps de la uente des raísins de table, die sorte au'on en a vendu moins gue Ilannée précédente.
(Je temps déiavorable, empéchant Ia vígne de mürír complétement, influenca aussi la production de Farmer en cours. (Pest pour une grande part a cela guiest attribué le fait gue, cette année, d'aprés les chi/fres provísoires, on a produit seu- lement 2'5 millions dihectolitres de vin. Mais le temps, contrairement á celui de 1933, a été extré—
mement fauorable ("1 la (lualilé de la production du vin et (l la oente du raisin, Il est probable (]ue auand les données recueillies par nous seront definitiuement dépouillées, on pourra comparer, pour la (Iualité du uin, la production de 1934 () celle des années les plus exceptionne'ltes. ()n voit tout au plus une fois pendant une generation
dxhommes unc production par-eille, () cet égard, d celle de 1934. —— Selon les relevés dressés au mo- ment des uenriange's, les stocks de vins vieux des viticulteurs de'passaient légörement ceux de Pannée dernií're; la récolte ayant e'te inauvaise en 1933, (TOMI—Ci e'taíenf ininímes. ——— Le commerce (artérieur du oin a e'te' () peu prés pareil á celui de llannée derniére. ()n préuoit, a cet égard. une regression, due (? la íaihlessc aliantítatioe de itt production de 1934,
*
SzemlC-nk mult óvi decemlfieri szálna—
ban szőlőgazdalkodasunk 1032. évi adatai—
'al reszletesen foglalkoztunk s ugyanott az 1933. évi szüreti statisztikai felvételünk ideiglenes eretlmenwit is közöttük. A mult
évi adatok feldolgozása azóta már befeje—
zést nyert s ennek alapján szőlőterületeink 1933. évi részletesebb statisztikai képét 1.
számú tabláziatunkban mutatjuk be.
Az összes szőlők területének adatai a felülvizsgálat során a tavaly decemberben közreadott előzetes adatokhoz képest tke—
reken 2.000 kat. holddal helyesbítettek s ilyen módon végleges adataink szerint 1933—ban 2.736 kat. holddal kevesebb szőlőt
míveltek hazankban, mint a megelőző év-
ben. Feltiinbetik azonban táblázatunkb'an.
hogy ezt az eleg jelentékenynek mondható területesökkenést az új ülte—testi és a kivá—
gott szőlők területének egybevetése nem indokolja, mert adataink szerint a leg—
utolsó évben mindössze 577 kat. holddal
több szőlőt vagtak ki. mint amennyit tele—
pítettek. Az összes szőlők területénél mu—
tatkozó csökkenés egy resze tenyleg csak látszólagos. mert csak az adatgyüjtésnek teljesen talán soha ki nem küszöbölhető hiányosságaival magya'ázható. Tudni kell ugyanis. hogy szüreti adatgyüjtésünk az egyes községek megfelelő adatainak a becs- lésen alapszik melynél a kisebb-nagyobb tévedések a legnagyobb körültekintés melf lett sem kerülhetők el teljesen. Az utóbbi években azonban a szüreti statisztikai ada- tok felülvizsgalatz'tra a Statisztikai Hivatal különösen súlyt helyez s ezért, retm'rlhvető, hogy ilyen módon a valóságot mind job- ban és jobban sikerül megközelíteni.
Bármelyik adatot vegyük is egyébként szemügyre, szőlőterületeink újabb pusztu—
lását mutatja az. Nem téveszthet meg ben—
nünket ennél a megállapításnál még az sem, hogy az Alföldön es az északi ország—
reszben a szőlő'telepítesi tevekenyseg na—
gyobb területen folyt. mint a szőlők kívá- gasa; statisztikailag is könnyen bizonyit- ható ugyanis. hogy hazánkban a mező- gazdalkodas teren várható valtozasok ia—
njat mindig a "Dunántúl magasabb kultúv rz'ijú gazdáinak a viselkedése mutatja meg a legbiztosabban s :] szőlő'telepítósi és ki—
'ágási tevekenyseg tavalyi dunántúli egyen- lege közel 1.000 kat. holdas hiányt mutat.
Az 1033, úr volt a magyar szőlőmíveles
11. szám. ——- 927 — 1934
1. Szőlőterületeínk legfontosabb adatai.
Donne'es principales sur les vignes de Hongrie.
I) Az 1926—1—50 evek átlaga. ——- Mayenne pour 1926—50. — 2) Az 1929—30 évek átlaga. —— Nloyenne pour 1929—30. —— 3) Az 1921—28 évek átlaga. —— Moycnne pour 1921—28.
válságának ötödik esztendeje s ezalatt az öt év alatt immár mintegy 20.000 kat. holdat veszített területéből. A mezőgazdaság többi ágainak a helyzete sem rózsás az utóbbi esztendőkben, de hogy a szőlőgazdállkodús válsága súlyosabb a többi termelesi ágak val—
ságánál, azt többek között ez a hatalmas
területvesztem'ég is meggyőzően bizonyítja.
A szőlő-pusztulás persze az ország kii—
lönbőző vidékein más és más aranyban je—
lentkezett s más arányú volt, a különböző talajú es fekvésű sz,(")l(")kbe11. valamint a különféle vesszőkkel beültetett területeken is. (2. sz. tábla.) Feltűnő idevonatkozó táblázatunkban, hogy az általános terület—
csökkenés ellenére egyes szőlőkategóriak elég jelentékeny szaporodást mutatnak.
Szőlő—gazdálkodást!nrk nyilvan a művelési költségeik csökkentésére törekszik akkor, amikor az európai vesszők lehető kiküszö—
böllésével egyre inkább az amerikai vesszők művelése felé hajlik s a hegyi szőlőkkel szemben a nem immunis síkvidéki talajo—
gyobb része, melyek elsősorban ezeket a szőlőket pusztították.
A területveszteseg mellett ezek szerint egy állandóan folyó kicserélődósi folyamat is megállapítható s ennek az eredményei sem látszanak biztatónak. Az amerikai v—esszőkkel betelepített szőlők szaporodása ugyanis nagyrészt a direkttermő szőlők te—
rületének a megnövekedését jelenti, nie—
lyeknek térft'glalása egyre több gondot okoz már főldmívelestigyi kormányunknak is. A nem immunis talajú síkvidéki szőlők szaporítása első pillanatra nem látszik kii—
lőnősen kedvezőtlennek. mert hiszen pót—
dául a jó minőségű borokat legnagyobb tő—
megb—en termő mórvidéiki szőlők túlnyomó része is ilyen talajon díszlik; közelebbről megvizsgálva azonban az adatokat itt is igen gyakran talalkozunk azzal a jelenség- gel, hogy a legjobb talajokon termő sző- lőink pusztulása mellett jó minőségű borok termelésére alig alkalmas talajokon tőr- ténnek új szőlőtelepítiések. Ezzel aztán sző- :kat részesíti előnyben. A homoki szőlő—kinek lőin'knek — a tavalyi eikikünkben bemu—
az átlagosnál nagyobb területvesztesége az tatott —— kedvezőtlen területi megoszlása előb-hi megállapításnak ellentmondani lát-
szik, de a homoki szőlők pusztulásában az 1929. évi nza-gy téli fagyoknak volt a legna—
is tovább romlik akkor, amikor a világ—
piaci helyzet egyre inkább a minőségi ter- melés felé kell hogy irányítsa tekintetünket.
;; ; ; Ebből — Dom k; W '
t ; 7-M_w.______._——__M__ *
Részletezés % Spéciűcation 135330— 1931 1932 1933 Dunántúl Alföld Észak §
Trans— Grande , '
danubie Plaine A—oa'd (_ J;
A szőlőműveléssel foglalkozó községek száma *! i
Nombre des cnmmunes viticoles . ') 2.591 2.580 2.602 2.628 1.584 568 481 A kivágott szőlők —— Vignes coupe'es 010649 5.142 5.212 4.118 2.183 1.622 3l3 Az újültetésű szőlök— Vigms replan—
técs . . . . . , . . . . . 3) 4.912 —— ; 3.999 3.540; 1.336; 1.720!
A hegyi szőlők — Vignes de montagnes § 187872 138235 136934 134.309 91.743 6.048
A síkvidéki immunis talajú szőlők 3 ,.i
Vigncs de plaines á sol "immunis—" 7: 210862 201528 200988 200.203 23.744 169.216 '
A síkvidéki nem immunis talajú szőlők § §
Vignesdeplaincsú sol non,immum's* § 3 30.845 32.422 30.632 31.249 16.557 9.182 Az amerikai anyatelepek és szölő- d 53
iskOlák — l'épiniéres de vignes, ú § § § t
cépages américains et autres i' O 5 — — 531; 588H 315 53
Az összes szőlők —— Total . § 2 379679 372180! 369085 366349! 132359 184.499 49.491
Ebböl: _. Dont: § s
a fiatal még nem termő szőlők --—— Nou- ** §
velles plantations ne prodmsant pas É
encore . . . . . . . . . . . 3 17.050 14.016 12.992 13.581 5.164 7.038 1.379 a direkttermő szőlők —— Vignes produi— §
sant dzrectemenl ... 2)18.167 20.44t 27.861 28.263 20.857 2.718 4.688
a csemegeszölök —— Vignes ü raisins _
de dessert . . ... —— — 19.963 21.456 5.811 9.567 6.078
ll. szam. —— 928 ——- 1934—
K 2. Szőlőterületeink csökkenése 1928—tól 1933-íg.1)
Réduction. de 1928 Ez 1933. de la superűcie des vignes en HongrieÁ)
! Hegyi Nemuimmunis Itálrnurllís __ VigíMS á cépages _, A __ E
Országrész szőlők meg? 1315" mtíkijgzáiék Európai gyö- Amerikai gYÖ- zsfáisíes
B' ' s Vignes de Vignesdeplai— Vígnes Elso mágikus, améii'ií'gins, EWSmele _
egw" montagnes "ei;;;;,g.?" $$$? nem.Na—nam m ?"ng
__? " " á sol non ,,immzmis"
1928 kh. ———- arp. cad. 96.138 14.810 26.949 53.470 57.478 137.897
Dunántúl 1933 ,, ,, ,, 91.743 16.557 23.744 35.702 72.598 132.044
Transdanubie különbség ,kh_-a.p_cad_ — 4.395 ) 1.747 — 3.205 — 17.768 4— 15120 _ 5.853
Düfármc'elO/o 4'6 11'8 11'9 33'2 26'3 432;
1928 kh. —— arp. cad. 5.658 9.334 180458 8.767 X 6.225 195450
Alföld 1933 ,, ,, ,, 6.048 9.182 169216 8.494 6.736 184446
GrandePlai'ne kúonbseg kh__m, md. 4— 390 — 152 — 11.242 _ 273 _;— 511 — 11.004
Dyférenceiow/ . . . 6'9 1'6 6'2 3'1 8'2 5'6
1928 kh, — arp, cad. 36.430 5.498 10.959 10.512 31.416 52.887
Észak 1933, ,, ,, 36.518 5.510 7.243 6.143 35.885 49.271
Nord különbséglkhnarp. cad. J.- 88 %— 12 —- 3.716 —— 4.369 %— 4.469 —— 3.616
[)űermcelO/o . 0'2 0'2 33'9 41'6 14'2 6'8
1928 kh. —— arp. cad. 138.226 29.642 218.366 72.749 95.119 386.234
Mágia? 1933 ,, , 134209 31.249 200203 50339 115219 365761
Hongrie különbség kh. a_rp cad — 3.917 Jr 1.607 *— 18.163 _ 22.410 ju 20.100 — 20.473
enttere . . DWé1ence0/h_ _ _ _ 2'8 5'4 83 308 21"! ) 5'3
)
1) Az amerikal anyatelepek és szőlőiskolák ügyelembevétele nélkül — amén'cains et autres.
Csemegeszőlőin—k területe az első két összeírásunk közben eltelt egy esztendő alatt 7'5%akal, tehaárt hatalimas arányban szaporodott, világos bizonyítékául a hazai csemegeszől—őtermelés egyre nagyobb je) lentőségénexk. (Nem szabad felejtenünk, hogy a csemegesz—őlők gyümölcs gyanánt már nem értékesíthető alja-termése szintén a borsajtóba kerti] s az íy nyert mustból legtöbbször csak egészen gyenge minőségű bor forr ki, úgyhogy végeredményben a csemegeszőlőtermelés elterjedése melléke- sen szixntén borterméseink minőségének a rovására tört-énik.) A csemegeszőlők terü—
letgyarapodása egyébként az Alföldön s ott is Pest megyében —— közel a pesti tömeg- fogyasztáshoz — volt a legnagyobb arányú s feltűnő, hogy a Dunántúlon a csemege- szőlők területe alig változott lényegesen.
Vesszőtermelő telepeink 1932—től 33—ig szintén szaporodtak s szépen fejlődő ágát képezik szőlőmívelésünknek.
A szőlőbirtok-forgalom a dolog termé- szetéből kifolyólag bizonyára sokkal ki—
sebb arányú, mint a más mívelési ágakhoz tartozó földek forgalma s innét lehet, hogy az. 5 katpholdnál nagyobb szőlőgazdasá—
gainkínaák (most már két éven át összeírt adatai *a'lig'mntatnak lényeges változásokat.'
Non compris les pápim'éres de uignes, á cépages
A szőlőtermés kaitevői a mult évben is meglehetősen érzékeny veszteségeket okoztak szolosffa/damknak Az egyes kar—
tevők ugyan Jóval kisebb területeken pusz—
títottak mint általában a háboru utáni esz- tendőkben s a kárt szenvedett területek nagysaga még az 1932. évinél is valamivel kisebb, de Viszont a mult évi kártételek;
súlyosabbak voltak, mint a tavalyelőttiek A károk súlyosságát nézve a peronospora és a jég kártétele emlkedik ki mely utóbbi kartex() a tőkékben is igen jelentékeny ká- rokat okozott. A szőlőt (')rt káresetek leg fontosabb adatait 3 számú táblázatunk- ban közöljük; nincsenek azomban —— ter—
mészetesen ——— adataink arra vonatkozó—
lag, hogy az 1933. év kedvezőtlen időjárása mennyi kárt okozott a szőlő késői beérle—
lésével pedig, mint alábhllátni fogjuk ez is súlyosan esett latba a mult évi termés—
eredmények alakulásánál s bizonyára kí—
hatással volt (az idei kedvezőtlen szüreti eredményekre is.
Az egyes kártevők elleni Védekezés saj- nos 1933—ban sem erte el azt a mértéket mellyel a károk nagy részét —- különösen a súlyos peronosporakárokat m— el lehe—
tett volna hárítani. Meggyőző bizonyítéka
ez a szőlősgazdák pénztelenségének, melyre
11. szám. ——929—
1934
3. A szőlőkárok és az ellenük való Védekezés. — Protection des vignes et dommages y causés.
, , , ,. , ligbbói—Dont
( * V* ' __ v—w—————w—-———-———————-—————————
A """ éffnágíáííísínüíú nem 1921 1931 1932 1933 Dunántúl Alföld Észak
Dommaéfes, pfotection des uignes, 1980 ($$$-L (115232; Úord
mgraís employés k a t 11 o l d _— a r 17. 1; a d. _
A termésben okozott károk Dommages dans la récolte
Peronospora —— Péronospora ... 125.346 34.001 70.510 97.969 28.574 57.188 12.207.
Lisztharmat —— Otdium . ... 49.771 2.680 7.668 14.011 3.781 7.219 3.011 Fakó- és szürkemthadás —— Rat blanc et gris 25.095 85.768 25.187 25.412 4.624 17.355 3.433 Szőlőmoly és szőlőilonca — Cochyl'is et py-
rale de la vígne . . . . . . . . 24.668 9.084 48.542 28.774 8.814 7.418 12.542
Fagy —— Gel 43242 2.109 13.159 6.357 2.084 1.935 2.338 (,
Jégverés — (afféle . . . 30.998 34.906 53.327 41.431 21.392 16.613 3426 Egyéb 1) — Autres dommages 1). ... 20.496 36.225 24.382 22941 12.527 3.213 7.201
A termésben okozott összes károk Répartz'tz'on des dommages causés á la récolte l/3-nál kisebb károk —— dommages ayant frappé
moins de V. de la super/ide de vignes . . —— —— 91.681 80.081 27.234 39.061 13.786 1/3 —'1/3—résznyikárok — dommages ayant/'mppé
de 1/8 d 3/3 de la super/ime de vignes . . . — — 74.319 65.997 24.895 30.406 10.696 i/g-nál nagyobb károk —— (lommages ayant l
frappe' plus des 2/3 de la superficie de vignes ' —— —— 31.613 44.604 13.371 24.289 6.944 Együtt -— Total. . . . —— —— 197613 190.682 65.500 93.756 31.426 A tőkékben tett összes károk —— Total des
dommages causés ama cépages . . . . —— —— 26.022 26.416 17.438 6.487 2.491 A peronospora ellen permetezett szőlők te-
rülete —— Superficie des vignes sulfatées
contre le péronospom. . . ] —— 336444 341116 339116 114844 117.863 46.409 A üloxera ellen szénke'negezett szőlők terü-
lete _- Superficie des vignes sowfre'es con
tre le phyllomela ... . —- 18.133 11.102 11.314 9.996 808 510
A megtrágyázott szőlők területe ősszesen ——
Superficie des vignes engmissées ... -—- 109.711 95.597 90.775 34.345 45.875 10.555
Ebből műtrágyával megtrágyázvva — Dont M )
par engrais artificiel. . . ... —— 5.901 3.835 2.900 662 1.833 405
)! Több kártevő adatai összevonattak :; ezért az itt kimutatott adatokban egyes kárt szenvedett területek többször is szere—
pelnek ha azokat többféle kár sújtott! —— Les szunet/kies gm' ont autres dommagm figurent plusíezs fois dans ces totaux.
különben a műtrágyázás erős visszaesése is rámutat.
A mult esztendei összes muslter'mlé- sünlk végleg-es adatai mindössze 367 — kal térnek el a tavaly decemberben köz—
readott ideiglenes adatoktól s ezért azo—
kat újból nem tárgyaljuk. Bemutatjuk azonban ehelyütt kiegészítésül, legalább nagyjából, azokat az adatokat, melyek bortermésünknek a különféle fekvésű és talajú szőlők között való megoszlására és a termés minőségére és színére von—atkoz—
nak. (4. sz. tábla.)
Említésre méltó, hogy tavaly homoki szőlőinlk adták a legnagyobb termést, tehát éppen azok a talajok, amelyek növényi táp—
anyagokban aránylag legszegényebbek szoktak lenni. Érdekesnek látszik az is, hogy .a többiektől egészen elütő, legrosszabb termésáítllagoka-t az alföldiw nem immunis talajú szőlők adták. Allföldünkön jóformán
suhi plusieurs sortes de dommages apparlmant a la catégorie
mindenütt csak a homoktalajok alkalma—
sak igazán a szőlőmívelésre, az itteni lnem immunis talajokon ezért csak elvétve talá- lunk szőlőt. melyeket jobbána csak kedv—
telésből tartanak a gazdák s rendszerint csak kisebb darabokban. Igazi szőlőkultú- ráról tehát ilyen vidékeken nem igen be- szélhetünk s ez látszik meg a most emlí- tett termésátlagok alakulásán is.
A mult esztendő kedvezőtlen időjárása különösen éreztette hatását bortermésünk minőségénél úgyannyira, hogy az 1933. év bortermése régen nem tapasztalt gyenge minőségével messze elmaradt más eszten—
dőknek átlagos minőségű termése mögött.
A termett újbor minőségére vonatkozó ada- tok begyűjtése cs—aknem merésznek mond- ható újítása volt 1932—ben a Statisztikai Hi—
vatlalnak, mert az ilyenféle adatok kérde—
zése szinte Csak az adatszolgáltatás legma—
gasabb színvonalán kecsegtethet sikerrel.
11. szám. ——- 930 —— 1934 4. Terméseredményeink. — Résultats des vendanges en Hongrie.
** , ff (be, zum _ ((
Részletezés _— Spéci/icmon 1921" 1931 1932 1933 hmmm (Alföld Észak
; 1930 [mm— (nandu (
g _,__W,W , danubíaju ) mmm N0? d
A gyümölcs gyanánt értékesített szőlő ,
mennyisége (! —— Raisins de table vcn— _
dus, en . 111542 350310 400036 257665 41.3095163639 52.767
Ebből csemegeszőlő (;——-- Dontmisins (le l _
(lessen, (m (1 —— — 123.347 86.010 l3.326 44.704 27.985
Az összes újbor termes hl_Production _
totale des m$ nouveaux, hl 3,025.0113,899.7393,556.a22 3,083.428 1,115.9971,o73.747 393684
Az összes újbor (must) termésből ( Du m'n 'nozmeau (du moút) on (( obtenu
lmomabb pecsenye- v Csemegebm 1) —des víns _. _
fns (,. de :ótí" ou (iz lícptem naluzelle) É _ — 365279 114224 44341 49.040 20.643
asztalibor! közönséfres v jobb — (h gualilé § _ " _
des vins , supén'euu (m moyemw . ! ' (,, —— 2,270.()20 l,151.5(').( (381246 526095) 143707 de table ] gyenge x silány — díts penis vms —§ —— —— 920130 131755" 390210 998108 229334 fehérl) —— (lfs vins Llancs § 2,0í4.686 2520637 2,220.652 1,909,731_ 702383 899.783 3 7.565 siller " dás m'us msés (,,síllu "; § 726557 945339 934612 893421 285670 ölt./450 46.301 vörös —— des vins rougcs , ; 283768 483263 401258; 33027) 177.944 69.514 39.818
xww— ( _
Termésátlag kat. holdankint l
Rendement moyen par arpent cadastml
§ §; ahegyi—vignes de montagnes —:-——' § 89 117 II'N ? í ? * ( 6'0' ? 6
S § immunis talajú —— '*': : l
:: ( ( a síkvidéki :: (_ ( )
§§g (lapály) [ ,,immunis ggg l 8"! SI — ZO'J E 825 6'4
§ § 3 751165 (de 1 nem immunis talajú [ég ' 7.3 es i 5
É'É § 1" amesaso mm (immunis (§ ; !) 5 83"; 9-7 is 9 !) O.. § ( az összes— ensembl des uignes "'n 8——— 105 9-7 Sai és"?) 8.5 8——
Az összes szölökben étkezési szőlő g ———
Production totale (les misins (le table ? )
en a . § 0'31 (Mail N)!) 070 0221 Ow!! 107
A szölösgazdak szüreti óboikészlete hl — ii ! : §
Stocks de wins vieux des vignerons au; § (
moment des venrlanges, hl .l —— — 450353 246.(')18!— 72158 68.170 105685
( (I J
1) Ebböl aszú 1921— 30 ban kon 19 hl. — Dont (Jin de paille:
20 dans la 'Jmnsdanubie et 19 dans le Nord.
1547 ;
Hogy ez HZ adutgyiijh'x mégis teljesen be Váll. sőt :( várakozáson l'elíili eredménye—
ket pr()dukál_,ja azt már az első két év ered—
ményei is teljes nurtékhen ignzoliák Kii- lönosen bizonyítja pedig ezt az u koriil—
mény, hogy (a mult évben beérkezett adatok milyen érzékenyen reagáltak a hortermés—
nek a köztudomás szerint is rendkívül rossz minőségére anélkül, hogy (( felülvizsgálat során sok esetben kellett volna az adat——
szolgáltató hatóságokhm újabb felvilágo—
sításokért fordulni. Biztosan remélhetjük
ezek után. hogy a(latgyüjtésünk :( jövőben olyan kisebb fincinőségi változásokat is hí—
ven fog visszatükrözni, melyek nem olyan fettünőek és köztudomásúak, mint a most
említett eltérések.
Végeredmény gyanánt a legutolsó ide—
vonatkozó adatok szerint mult évi összes bortermésünknek csaknem 60%-a az egé,—
szen gyenge minőségű asztali borok közé,
1931— ben 1184;
(m 19)1——30,1)47 hl,
1932—ben 110; 1983-ban 39, Dunántúl 20, Észa- en 1931, 1184; en 19327 110; (m 1933, 539, (lom!
tartozott s (i pecsenyel)(()rok I'ÓSZt'SOdÚSl aránya mé," () 477) -on is jóval alul (maradt.
l:.zekl)en (l szúnlzidatokban mindössze csak az lehet a vigasztaló, hogy hasonló rossz minőségű termések nálunk legfeljebb ha embm'iiltiinkint egyszer fordulunk (élő.
Azt a nagy különbséget mely (1 tavaly- (lőtti normális és (( mult (vi rendkívül rossz évjárat borai között mutatkozik mel lékelt gratikonunk ig.;(n megka )ónn szem-
lélteti. ?
A tavalyi hortermés kiiliiiisen rossz minősége meglátszik () borok (in szerinti megoszlásán is. Különféle szí ű horaink között ugyanis (( (multhoz kép st különö- sen a Vörös és (a siller - (
—— az utóbbi javára ——_ elég je tolódás mutatkozik s némileg
fehér boroknak az összes te,( ésből való részesedése is. A vörös borok kszítése bi—
zonyára a gyenge termésre valótekintettel
BORTERMÉSÚNK MENNYJSÉGE És MINÖSÉGE
AZ UTOBBI EVEKBEN.
Úuánf/fe' ef gya/Me' 039 /9 pmduc/fo/z r/u w'n en HÚHyF/E penűbn/ /§s dem/éwes annáes.
m i § § íó b§ - m/'///'0fzs 1/9/5/
Pe/i/s w'ns de ml)/8 §
O 0'5 40 15 20 _ 215
!
Pecsenyebop § ________________________ % § 1932 §
l/'
msa'?
/5'd
EMI7'
_ 1933'
§Közönségesyagy jobb aszmb' bbr§ / / / / / / / , §
VmS de faó/e, de gya/Mé § """" § §
Supérieure au mya/me § §
Gyengébb aszmlí bm § §
BORTERMESUNK
vaba'ucf/nn du wn en
, 1933 1934
EVEKBEN.
"___x
3.0839428
H §
Kozbnségesyagy
"bb 33th ban Mos de mű,/e, de gya/Né
supám'ewe Ul/ moyen/19
pecsenyebon
V/ HS r/A/s l/f? rőf/'
Gyengébb aszmb' bor!
PEN/S w'ns de ml)/p
GYÚMÖLCS GYANÁNT ÉRTÉKESHETT SZÖLÖTERMÉSÚNK
Ram/ns de fab/e venn/us en
1932 _ 1933 4939
EVEKBEN
4oovezorb,
___§ Borszó'lb' §_______
Pig/sms á v/n
1/ n'ya pas sanca/'a de données sun la guelf/e'.
'IOO
Csemegeszőíö [?g/sins de desserf
'IOO
*) Minőségi adatok még nincsenek.
MSLSZ.
1994. 0 R HMS!
0 1334
11. szám. -—-— 932 — 1934
fil/M 5. A szőlő és bor-árak alakulása. —— Variations des prix de raisins et de m'ns.
Prix moyen, au pmducíem', V a l e u r §
: i k . 1 It ;L—Éf 3 3 N Tv" :
d'un %l'lo dmzl Égre "VÉG (,, 53 .E 7533 § %%
E' ,? N 1) e e 8 S %
§ __je"fílwuvea" 15, 5 S a *— *— E ; És SETÉ
Év —— Années 33 [a 171425; § _) 3; bug % ;) § ÉS § §§3§§n .EÉ
És üg t.: 3 ; ; es; sw: "%m assa § 25—33
Ave—.En ::3 3 e 3 3 ist—'v, N St; % 3; SiD—593 53.373
35 §.eg *s-E 3313 %a sas: ,Egsg ;; Na a %% EÉÉSÉ $$$
me0:% §;zzs %%; %%i %%;2 %?
gs gs ———;—Tg—-kóe—;————g% 43 %s ; %% s %% dea-se §;
; termelői átlagára Fillér — en jillérs értéke,, ezer pengő — m millicw's de pengős gum—' 'l
1926 . . . . . . . . ; 57 50 43 45 65 — 2.257 61.730 63.987 ——— 166
1927 41 52 44 51 100 —— 2.715 90.446 93.161 —— § 242
1928 50 33 27 30 239 — 4.485 96.089 100.574 —— ' 260
1929 H 26 26 22 26 —— _— 6.581 1 62.258 68.839 —— ;; 184
1930 20 18 16 18 196 —— 6.687 71.676 78.363 —— át 212
1931 12110 8 10 95 _ 4.163 36.685 40.848 .— l' 110
1932 20! 322] 15 14. 15 115 26 6.130 55.512 61.642 11.867 E 167
1933 . . . . . . . 22; 12 25 17 14 20 59 38' 4.019 51.870 55.889 , 9.355 E 153
1933 l ;
Dunántúl— Transdanubie 25l 16 315 21 20 22 40 37 797 23.806 24.603 2.699 l 186 Alföld —-— Grande Flame 20l 11 18l 14 11 15 —— 33 2.249 20.339 22.588 2.224.- E 122
Észak — Nord. 243 13 27; 20 18 18 80 42 973 7.725 8.698 4.432 § 177
nem látszott sok esetben indokoltnak, míg más esetekben, különösen kisebb gazdasá- gokban, valószínűleg az egész termést
együtt szüretelték el, mert sokszor talán
még a fehér és fekete szőlőt sem volt ér- demes külön szüretelni.
A gyümölcs gyanant értékesített friss szőlő minőségéről is most már második éve vannak legalább hozzávetőleges adataink.
Ezek szerint a fogyisztasra került csemege—
szőlőnek az étkezésre szánt borszőlőhőz viszonyított aránya újabban némileg emel- kedett, bár a tavaly gyümölcs gyanánt ér—
tékesített szőlő mennyiségének még így is csak alig 1/3-a volt csemegeszőlő. Hogy a7 értékesítési idő rövidsége ellenére ez az arány még mindig ilyen alacsony maradt abban része lehetett annak hog—'gy csemege- szőlő- termelésünk tavaly kevésbbé sikerült s talán annak is. hogy a fogyasztók egy te—
kintélyes részének az igényeit az étkezési célokra is alkalmas borszőlő—fajták is ki- elégítik. A tavalyelőtti viszonyokhoz ké—
pest különösen az Alföldön volt erős a gyü- mö]csszőlő-értékesítés visszaesése s így a mult esztendőben aránylag Északon s ott is a cse—megeszőlőiről híres Heves várme- gyében értékesítették a legtöbb szőlőt gyü- mölcs formájában. A szőlőeladásnak a leg—
kisebb jelentősége tavaly a Dunántúlon volt, noha a multhoz képest itt volt a leg- kisebb visszaesés.
A szőlősgazdák óborkészletei a mult évi
a...;
szüret idejére már csaknem teljesen kime—
rült-ek s pincéik országszerte majdnem mindenütt üresen várták az új termést, ha—
csak készletnek nem nevezzük azt a 246 ezer hl. óbort, mely még apróbb részlet-ek- ben ——-— s leginkább talán még a két neves bortermelő vármegyében, Zemplénben és Hevesben . vvvvvv— eladásra várt.
Erno. a tavalyi eikkiinkben végeladás- szei—(inek mondott. jelenségre könnyen ma—
gyarázatot találhatunk. ha a szőlő és a bor árának alakulását az utóbbi évekre vonat—
kozólag megvizsgáljuk. (5. sz. tábla.) Igaz ugyan. hogy ezek az árak a mult esztendő.- ben a termés rossz minősége ellenére is in—
kább némi emelkedést mutatnak. ez az ár- emelkedés azonban alig szambzwehető mér—
tékű s végeredményben egész mult évi ter—
mésiink szüretkori értéke jóval kisebb a tavalyelőttim'xl. Nemcsak azért, mert kisebb volt a termés. hanem mert alig volt maga- sabb áron értékesíthett'i aru. Figyelemre—
méltó jelenség az átalakulásoknal. hogy a csemegeszőlő ára a multhoz képest alig ( javult, a borszőlőé meg éppen esett s hogy a sillerborok sem vettek részt az általános áremelkedésben. Világosan mutatja ez a gyümölcsszőlő konjunktúrájának hanyatlá—
sát s a siller boraink—nál mindinkább észre- , vehető túltermelést. MeV-onatkozó tábláza—f tunk véger—edményei szerint a kat. holdan—
kinti nyers jövedelem mult esztendei újabb '.
11. szám. —— 933 -——— 1934
6. Az idei szüret ideiglenes adatai és a megfelelő mult évi végleges adatok.
Donne'es provisoires sur les vendanges de 1934 m Hongrie et donnéesydé/imtires de 1933.
1933 1934
ma 351- . ÉÁ .; ami § § § W.
§§§§ _. §§ § §§§§§§ §§§§ .. §§ § §§§§§É
Vármegye !) ÉSSS 455? 35475?!" 2535—3 03335 3303 33.734. 83§§— §
. máá-35 ÉÉRS 3§P$§ ?§'£§§m: item? §§c§ 313035. *OÉ'3§§35
Comztatsl) gés—S:: 935253 $$$... - ÉE§§É§£ w—V-§É 23433 ea., . $$$—33550
%b? fiam..— .§§§-§§ §§§§§§ $$$—§ wie..— §§§§g §§§§§§
-:§§§ §§§§ §§§§§ §3§h§ §§§§ §§§§ s": §§§§Z§f
28m—so 4§§§ (sera—§ guy/ha 5536—es .nem—§ SzD-sem ;2wn33
Baganya vm.*) 20.911 120.216 2.736 17.637 20.970 149558 4.311 11.967
Fejer vm. ' . . . . 13.849 194.438 4.575 8.173 13.031 104267 4.003 17.327 ,
GyorZ M. es P. vm. 2.004 20.495 2.549 474 2.003 11.981 3.255 839
Komárom es E. vm. 7.634 62.201 6.547 4.895 7.576 36.387 7.058 8.214
Somogy vm. . . . 20.678 208.161 4.494 8.864 20.660 202.933 3.733 5.630?
Sopron vm. 2.768 39.468 6.896 3.485 2.775 29.302 5.681 7.827
Tolna. vm. 25.700 225.885 4.914 8.669 25.781 150.631 4.252 11.826 ... .
Vas vm. . . . . 2.810 12.699 651 815 2.730 18.012 887 501 )) LV
Veszprém vm. 5.409 35.706 1.723 4.107 5.478 34.664 1.996 3.851 § w,
Zala vm ... 30.281 196.728 6.274 15.039; 30.104 230.725 8.701 14.020g * ,,
Dunántúl összesen 1 ,
Transdanubie, total 132044 1,115.997 41.359 72.158 131.103 968.460 43.877 82.002;
Bács—Bodrog vm. 20.361 130.518 19.062 2.747 20.325 107.534 15.766 7.022 §
Békés vm ... 1.755 6.529 1.354 1.065 1.792 9.379 2.823 1.073;
Bihar vm. . . 3.988 15.174 1.540 266 3.954 23.113 4.164 1.158*
Csanád, A. és T. vm. 820 2.742 376 663 833 4.659 1.402 315
Csongrád vm. . . . 19.453 155.464 15.044 6.325 19.537 117.232 25.353 12.944:
Hajdu vm ... 3.897 9.455 640 911 3.893 22.022 1.806 294
Jász-Nk.-Szolnokvm. 13.322 132.882 5.278 982 13.327 109.528 7.634 6.727 Pest—P.-S.-Kk. vm. . 108635 1,080.362 117.625 51.467 108.182 752.079 92.609 114.738 Szabolcs és Ung vm. 10.341 34.331 2.521 3.631 10.563 45.495 3.442 5.085
Szatmár és B. vm. H 1.974 6.290 99 118 2.061 9.495 345 72
Alföld összesen 1 §
Grande Plaine,total 184446! 1,573.747 163.539 68.175 184.467 1,200.536 155344 149428;
Abauj-Torna vm. . 1.652 9.093 264 6.805 1.513 7.108 454 65373
Borsod-G. és Kh. vm 7.520 49.827 2.677 4.406 7.533 40.861 5.218 3.166 Heves vm ... 26.949 246.222 41.929 31.654 27.218 233.035 54.352 48.949 ; Nógrád és Hont vm. 4.572 30.730 5.831 3.008 4.627 31.085 4.997 2.582g Zemplén vm. . . . 8.578 57.812 2.966" 59.812 8.545 50.547 1.787; 52.217 l
Észak összesen §
Nord, total 49.271 393.684 52.767 105.685 49.436 362.636 66.808 113451";
Magyarország ösz-
szesen ... Hongrie !
mtiére ... 366761 3,083.428 257665 246018 365006 2.531632 266029 344881
!
l) A városi törvényhatóságok adatai a megfelelő vármegyék adataiban bennfoglaltatnak. —— Y compris les villes autonomes
sítuées dans les comitats. , ,
2) Az amerikai anyatelepek és— szólóiskolák nélkül. —Non compris les pépiniéres de vignes, a cépagcs americams etuutres.
*) Vm. : Comitat.
lázatunkban legelőbb is az tűnhetik fel., hogy szőlőterületeink nagyságának leg- jelentős csökkenését különösen az északi
országrész gazdái sínylették meg.
A korai szünet következtében az idén a szüreti kérdőívek is korábban érkeztek be a Statisztikai Hivatalhoz s ezért a szüreti eredm—ények f. évi ideiglenes adatait is a szokásosnál valamivel korábban közölhet- jük. (6. sz. tábla.) _
' Ezek szerint az adatok szerint szőlős-
gazdáink tavalyi rossz esztendejére az idén is szomorú idők következtek. Ide/vágó táb-
újabb alakulása szőlőgazdálykodásunk újabb.
hanyatlására mutat. Messzemenő következ- tetvesek levonására azonban a közölt terü——
leti adatok még nem igen alkalmasak, mert ezen a téren még a felülvizsgálat során, esetleg eszközlendő kisebb javítások is a—
következtetések megváltoztatására vezethet—
nek.
Sokkal inkább érdeklődésre tarthatnak—
